Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

960. OKTÓBER 11. NAPEŐ 3 Ha kihasználjuk a lehetőségeket AGYARORSZAG a sűrűn tt országok közé tartozik, mutatja az a tény is, hogy lakosra nem jut egy ka­tari hold föld sem. Nincse- szűzföldjeink, tehát fie­le a meglévő lehetőségeket kihasználnunk. A lehető­ik adva vannak, csak ki ■ használni őket. Aki Pé- t, a dél-dunántúli mező- iasági kiállításon és vásá- Ijárt, az maga is meggyő- hetett arról, hogy a kiállító mi gazdaságok és termelö- ietkezetelk, ha nem is tel- mértékben, de már igye- nek ezeket a lehetőségeket isználni. A kiállítás példá- ízt bizonyította, hogy a kö- gazdaságok, a nagyüzemi daságok sokkal többre ké- ek azonos területeken, mint úsparcellás gazdaságok. Imikor minket egyes nyu- i, ellenséges rádióállamá- azzal támadnak, hogy a paraszti gazdaságok felszó­lásával nem tudják biztosí­tani az ország élelmiszerellá­tását, akkor ők nem attól fél­tenek bennünket, hogy nyomo­rúság lesz az országban, hogy éhezik majd a lakosság, ha­nem inkább attól félnek, amit a kiállítás is bizonyított: a ter­melőerők fejlődésével olyan termelési eredményeket érünk el, amellyel jobb életkörülmé­nyeket teremthetünk népünk számára és ők még a remé­nyűiket is elvesztik, hogy még egyszer visszajöhetnek a magyar paraszt nyakára, A NAGYÜZEMI GAZDÁL­KODÁSI MÓD tért hódít az egész világon. Az amerikai mezőgazdaság, ahol a trakto­rok millióit használják, szin­tén nagyüzemi módon épül fel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Amerikában az összes gazdaságaiknak mindössze 1,5 százaléka 25 holdon aluli gaz­daság. Bár a munka termelé­kenysége hihetetlenül magas az Egyesült Államokban, mé­gis azt kell mondani, hogy ter­méseredményekben az ameri­kai farmok nem tudnak töb­bet felmutatni, mint a mi nagyüzemi gazdaságaink, ame­lyek jóval fiatalabbak. Ameri­kában a múlt évben 18,16 má­zsa búzát talkarítotak be hek­táronkénti átlagban. A mi ál­lami gazdaságaink ugyancsak a múlt évben 23,35 mázsás hektáronkénti átlagot értek el búzából. És nem egyes állami gazdaságok, hanem országos átlagban. A KUKORICATERMÉS át­laga — amiről híres Amerika — is az állami gazdaságok ter­mésátlaga alatt maradt. Ta­valy Amerikában 32J5 mázsa szemeskukorica termett egy- egy hektáron. Ha a mi termé- seinket, az állami gazdaságok termését átszámítjuk hektár­ba, akkor kiderül, hogy állami kizsákmányolás 1960-ban? Bevonták Loósz István sellyei asztalos kisiparos tanulótartási jogát (gye hihetetlen, hogy 1960- i akad még hazánkban an ember, akit kizsákmá- únak. De bármilyen hihe- enül hangzik is, szembe l néznünk a tényekkel, mert kebb hazánkban, Baranyá- i is találunk erre példát likőr a Dunántúli Napló- i megírtuk, hogyan zsákmá- ilta ki Kiss Gyula, a misi- etői turistaiház gondnoka a zá beosztott udvarost be­ütés érkezett a szerkesztő­be, mely szerint hasonló dón járt el ipari tanulójá- Loósz István sellyei asz- *3 kisiparos. roósz István 1958-ban szer­tette három esztendőre ipa- tanulónak Nádasdi József vertikei fiút azzal a féltő­éi, hogy a tanulóidő első fben részére teljes ellátást ezést, s évente egy munka­lát biztosít. Két esztendeje ulgatott már Nádasdi Jós- Loószéknál, amikor tanuló- saival való beszélgetései so- i rájött, hogy az ő, illetve éterének vele kapcsolatos tei körül nincs minden rend i- Édesapja erre vonatkozó ndanivalóját így örökítette 6 a jegyzőkönyv: Fiamat Loósz István szak- n kívül, munkaidő után s, szakmával össze nem reptethető munkára is kö- »zte. Többek között dinnye- dön kapáltatok vele és jo- i szabadságát is szakmájá- nem összefüggő munkájá- tette függővé. Az első év- 1 — amikor fiamat szerződ­ték, Loósz István nyolc mé- hosszú műhelyt építtetett, építkezés segédmunkáit el- szolgáltatás nélkül fiammal teztette el.” fjú Nádasdi József elmond- hogy még ásózásra is be- Iták, sőt lovat is vezettettek * a dinnyeföld ekézésénél. második évben már nem ka­it, de a családtagok állan­án foglalkoztatták házkörüli munkával Az ő reszortja volt többek között a favágás, s neki kellett segítenie Loószék fiá­nak a tanulásban. Nem csoda, ha szabadulni akart a sok „mellék” munkától, s így in­kább hazajárt Sósvertikén la­kó szüleihez; — Nemcsak a házimunka elől menekültem, amikor a ha­zajárást választottam. Abban reménykedtem, hogy így a má­sodik évben már megkapom Loószéktól a fizetésemet, s ez­zel segíthetek szüléimén; Am Loószék a második évben sem fizettek, csupán karácsonykor akartak meglepni húsz forint- zsebpénzzel, de ezt nem fogad­tam el. A harmadik évben, ez- év júliusában kaptam először 170 forintot.. Havi kétszáztíz munkaórát számolva, bizony jóval na­gyobb Nádasdi Jóska követe­lése, s ha leszámítjuk az 570 forintot (Loósz István szerint összesen ennyit fizetett Nádas­di Jóskának), akkor is közel kétezerháromszáz forintot kel­lene mesterétől kapnia. A mes­ter azonban nem fizet, sőt adósa az SZTK-nak is 70 fo­rinttal, amit tanulója után kel­lett volna befizetnie. S azért nem fizet, mert mint kiszá­mította, tanulója az első esz­tendőben a napi étkeztetés és lakás értékének „12 forintos ár figyelembevételével az első félév ötven filléres órabérét, a második félév 65 filléres óra­bérét tekintve 2220 forinttal lépte túl a kollektív szerződés szerinti járandóság összegét” Lám Loósz István, a jószívű mester az első esztendőben még rá is fizetett tanulójára! Ezért kényszerült a második évben visszatartani kollektív szerződésben előírt járandósá­gát. Érdekes részlete az ügynek, hogy amikor a járási tanács ipari osztályán jegyzőkönyvez­ték az esetet, Loósz István nyi­latkozatot íratott elá Nádasdi Külföldi találmányok 4 cukorrépa icc­éiére és szállitá- 'a hatalmas jelen égü újítás szüle- t a penszki gép­árban, a cukor- pa rakodó meg- Mtásával. Ez a ) a megrakott ko tartalmát kiüríti egyúttal a répát h is teríti. Ezzel dositja a termés yenletes, gyors íradását és nagy értékben kíküszö- U a kézi munkát * * \ földgáz mind sban kiterjedő sználata a cső­kkel szemben is igyobb követei­én yeket támaszt: Az acél szilárdsága lényegesen növelhe­tő azzal, ha a gyártás nál csak kis meny- nyiségű kolumbiu- mot adagolnak hoz­zá. A gázcsöveken kívül lámpaoszlo­pok, kocsivázak stib. számára is használ­hatók. * Érdekes kísérle­tet végeztek egy 1912-es típusú ak­kumulátoros gépko­csival. Tetejére egy 2.4 négyzetméter területű lapot sze­reltek, melyen szili- ciumcellák alakítot­ták át a nap ener­giáját villamosener­giává. Ezzel az el­járással elérték, hogy a telep 8—10 órai napsütésben teljesen fettöltödött. * Egy Sydneyben készült új felihőnkar coló légkondicioná­ló berendezését a kikötőből bevezetett tengervízzel táplál­ják. Óránként 800— 900 köbméter vizet nyomnak be a há­lózatba, ami nyáron hűtésre, télen pedig fűtésre szolgál; A szivattyúk téJan- nyártm üzemben vannak. Arra vi­szont nem közölnek adatokat, hogy a szivattyúk üzemel­tetése mennyibe ke riú. ., Jóskával, mely szerint vele szemben semmiféle követelése nincs. Nádasdi Jóska állítja, hogy a nyilatkozat helyett üres papírt Íratott mestere alá, amit azután kedve és érdekei szerint kitöltött; Augusztus végén nyilvános­ságot kapott az ügy, szeptem­ber első napján pedig felaján­lotta Nádasdi Jóskának a ta­nács, hogy tetszése szerint a vajszlói KTSZ-ben folytathatja a tanulást, ahol nemcsak szak­mát adnak a kezébe, hanem fizetést is adnak hozzá. Ami­kor Loósz István tudomást szerzett az ajánlatról, kijelen­tette. hogy nem hajlandó to­vább foglalkozni tanulójával, s hozzátette: ha nem helyezik el, akkor még 25 éves koréban sem fog felszabadulni. A járási tanács, mely lelep­lezte Loósz István tisztának éppen neon mondható ügyét, azóta — nagyon helyesen — megvonta a szabálysértő kisi­paros tanulótartási jogát, Ná­dasdi Jóskát pedig elhelyezte a vajszói kisipari szövetkezet­ben. Loósz István asztalos kisipa­ros ügyéhez nem kell különö­sebb kommentár. Talán még azt kell hozzáfűznünk, hogy a kisiparosok többsége, aki be­csületesen dolgozik, s minden tekintetben eleget tesz köte­lezettségeinek, minden bizony­nyal elítéli jóhimevüknek ártó társukat, az illetékes szervek pedig gondoskodnak arról, hogy megfelelő büntetésben része­süljön Loósz István, aki még 1960-ban is megengedhetőnek tartja má6ok kizsákmányolá­sát. H. M. Űj munkásszállóiul kapnak az építőipar dolgozói Az Építésügyi Minisztérium saját erőből építtet korszerű munkásszállókat a dolgozók elhelyezésének és életkörülmé­nyeinek javítására. A beruhá­zásokhoz szükséges pénzt ab­ból a hozzájárulásból gyűjti össze, amit az állandó mun­kásszállóval rendelkező válla­latok a dolgozók létszáma sze­rint befizetnek a miniszté­riumnak. Az összeget gazdasá­gosan felhasználva, a tavasz- szal Szolnokon és nemrégiben Szegeden adtak át 250 szemé­lyes, jól felszerelt, kényelmes munkásszállót. A jövő évben vidéken Pé­csett, Nyíregyházán, Zalaeger­szegen és Békéscsabán készí­tenek új munkásszállót. A mi­nisztériumnak az a terve, hogy öt év alatt valamennyi megye­székhelyet ellátja állandó jel­legű építőipari szállóval és megszünteti az összes korsze­rűtlen, egészségtelen, idei gle­ans szálláshelyet. gazdaságaink átlagosan 33£0 mázsa szemeskukoricát ter­meltek hektáronként. Nemrég egy amerikai föld- birtokos járt Magyarországon. Ellátogatott többek között a Bólyi Állami Gazdaságba is, amelyről elismeréssel nyilat­kozott. Ez nem is csoda, hisz ebben a gazdaságban jóval több kukoricát, búzát termel­nek hektáronként, mint ameny nyi hektáronkénti átlagot ezekből az Egyesült Államok­ban elérnek. De ellátogathatott volna például a Bikali Állami Gazdaságba, a Bogádmind- szenti Állami Gazdaságba, vagy akár a babarci Béke Termelőszövetkezetbe is, ahol szintén hasonló eredmények­ről győződhetett volna meg. ÁLLAMI GAZDASÁGAINK már elérték, sőt túl is szár­nyalták egyes növényfélesé­gekben az Egyesült Államok átlagát. Termelőszövetkeze­teink egy része is erősen az állami gazdaságok nyomában jár és nem egy olyan akad már közöttük, amely már töb­bet is termel, mint az állami gazdaságik. Nincsenek szűzföldjeink, de talajaink, időjárási viszonyaink sdk lehetőséget kínálnak a me­zőgazdasági termelés növelésé­hez. A példák azt mutatják, ahol ezekkel a lehetőségekkel jól sáfárkodnak, ott nem is marad el az eredmény. Olyan eredmények születnek nagy­üzemi gazdaságainkban, ami­lyenekre a kisparcellás gaz­dálkodás soha nem lett volna képes. Olyan eredmények, amelyek egyelőre még csak néhány növényféleségben, de belátható időn belül a mező- gazdaság minden ágában job­bak lehetnek és jobbak is lesz­nek, mint amilyeneket az Egyesült Államokban elérnek. Bíztató eredményeket értek el exportra termelő üzemeink Nem szükséges bizonygat­nunk, hogy exportra dolgozó üzemeink tervteljesítései mennyire fontosak népgazda­ságul;. szempontjából. Az ex­port növelése valutát jelent az országnak, segít aktívvá tenni fizetési mérlegünket. A Baranya megyei ipari üzemek 1960. első félévében exportterveiket 99,3 százalék­ra teljesítették, ami nem volt a legjobb eredmény. Most a XII. negyedév végén már je­lentős javulásról számolha­tunk be, az exporttervek tel­jesítése kielégítően alakult. A Sopiana Gépgyár például az első félévben 100,5 száza­lékra teljesítette exporttervét, a III. negyedévit már 120,7 százalékra. A Pécsi Porcelán- gyár az első féléves 108,5 szá­zalékát most 154,9-re javította fel, a Pécsi Kesztyűs KTSZ az első féléves 94,5 százalékos gyengébb eredményét kárpó­tolta a III. negyedévben elért 132 százalékos tervteljesítésé­vel. A Pécsi Kossuth Cipész KTSZ a 89,3 százalékkal szem­ben 100 százalékot hozott. Rontott eredményén a Pécsi Kesztyűgyár, mert az első fél­évben 110 százalékra teljesí­tette exporttervét, a III. ne- ' ciévben pedig 103,7 száza­lékra, a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat pedig az első féléves 104 százalékát adta lejjebb 98,8 százalékra. Az eredményeket számba véve megállapíthatjuk, hogy a III. negyedévben megyénk exportra dolgozó üzemei ki­elégítően teljesítették tervei­ket, több árut exportálta':, mint ebben az évben bármi­kor. Az éves tervek sikeres teljesítéséhez még a negyedik negyedév eredményei is hoz­zájárulnak, ezért exportra dolgozó üzemeinknek további erőfeszítéseket kell tenniök a III. negyedév eredményeinek megtartására, illetve növelé­sére. Uj családiházépítési-akció Pécs város első kerületi tanácsa negyvenhat családi házhelyet parcellá­zott ki, egyenként 150—200 négyszög- öles nagyságban; Ezeket az OTP út­ján vásárolhatják majd meg az építe­ni szándékozók. A házhelyek a mesze- si dűlő északi ré­szén, a pécsbányai vasút és a vizes­árok között vannak. Közvetlen mellet­tük építik majd .az új sportstadiont. Ez a rész eddig állami tartalékterület volt. Az árakat még nem határozták meg; mert a kommuná­lis költségektől, a vízvezeték és az út építésétől függenek; Ugyancsak kipar­cellázzák a pécssza- bolcsi Meszes dűlő egy részét; Itt mint egy százötven bá­nyászházat lehet építeni. A földek tulajdonosait már felszólították, hogy ne vessenek sem­mit. A kártalanítás részben pénzben, részben pedig ter­mészetben történik. Ezeket a telkeket is az OTP útján le­het majd megvásá­rolni; A nagy temető Eltávolítják a földet a klhantolt csontvázakról. nyékbeü falvakból jöttek. Megnézni nemzetünik nagy te­metőjét. Dr. Papp László muzeológus azt mondja: — Van olyan nap, hogy ez­ren is eljönnek ide. Eljönnek a nagy tragédia színhelyére. Eljönnek megnéz­ni a csontokat, amelyek kép­zeletükben újra megmozdul­nak, újra élnek, eljönnelk át­élni azt a pillanatot, amit az itt dolgozók is átélték: a he­vesebb szívdobogást, a szorító érzést, amikor először megpil­lantották a nagy temetőt. A muzeológus magyaráz. Régi pénzeiket mutat, amelyek az ásatások során kerítitek elő. Az emberek nézik a pénze­ket és kérdeznek: — Mi lesz a sírral később? Betemetik? Elviszik a csonto­kat Mohácsra? Nem lehetne itt emelni egy emlékművet? Esetleg üveggel leborítani a Sírt?;;; Az egyszerű emberek, a kör­nyékbeliek teszik fel ezeket a kérdéseket, aíkik közül sokan csak most, a csonthalmazok láttán értik meg a költő sza­vát: Nemzeti nagy létünk •agy temetője Mohács.” Ebben a stfbap körülbelül 150^160 hős alussza örök álmát. Alio* a sárgödör szélén. Csontok. A muzeológus azt mondja: — Ebben a sírban lehetnek ISO—160-an. A másikban nyolcvan tetem lehet. Emberek állnak a sír szé­lén. Egyszerű emberek. A kör-

Next

/
Thumbnails
Contents