Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-11 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ T1ZF1RGBEÜ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 340. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1960. OKTÓBER 11. KEDD „Teljes szabadságot akarunk minden nép számára“ Hruscsov elvtárs televíziós beszélgetése New Yorkban New York. Polgár Dénes, a Magyar Távirati Iroda New York-i tudósítója jelenti: Hruscsov szovjet miniszterelnök vasárnap este New York-i idő szerint 9-től 11-ig kétórás beszélgetést folytatott a Wnata New York-i televíziós állomás műsorában, s ennek során válaszolt a televíziós társaság „nyílt fórum” című rovata vezetőjének kérdéseire. A beszélgetést a Wnata-n kívül öt amerikai és több külföldi televíziós társaság, valamint 200 amerikai és számos külföldi rádióállomás is közvetítette. Az első kérdés az volt, hogy ha az amerikai népet a Szovjetunióban békeszeretőnek ítélik, miért mondják, hogy kormánya imperialista? Hruscsov azt válaszolta, hogy erre a kérdésre a feleletet félremagyarázhatják, mégis igyekszik válaszolni. Nem érdemes azon vitatkozni, hogy melyik kormány képviseli jobban a népet, a szovjet kormány-e, vagy az amerikai, mert ez kiélezné a helyzetet. Mindenki megmarad saját rendszerénél, mi a magunkénál, az amerikaiak szintén a magukénál. Hruscsov kifejtette, hogy nem akar vitatkozni az amerikai kormánnyal, mert ha ezt tenné, beavatkozásnak minősítenék az amerikai belügyekbe. De mi azt mondjuk — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a szovjet kormány a legbékeszere- tőbb a világon. Ha ön azt állítja, hogy az amerikai kormány békeszeretőbb, hadd mondjam el a következőket: Tavaly Eisenhower elnökük vendége voltam. A legjobb érzésekkel jöttem az Egyesült Államokba. Mindent meg akartam tenni népem akaratából azért, hogy a legjobb kapcsolatokat teremthessük meg az Egyesült Államokkal. Nagyon hasznos beszélgetést folytattunk az elnökkel. Kávézás közben hozzám fordult és angolul azt mondta nekem: barátom. Mikor mondtam, hogy nem ismerem az angol nyelvet, azt mondta: tanulja meg ezt a kifejezést. Ezután én is, mint baráthoz fordultam hozzá, s minden jól ment. Odahaza jelentettem, hogy kitűnő kapcsolataink lesznek az Egyesült Államokkal és teljesedik népünk álma, hogy viszonyunk, jó legyen, s a békét szolgálja. És utána mit tett az amerikai kormány? A párizsi csúcsértekezlet előtt két ízben is U—2-es repülőgépet küldött a Szovjetunió fölé. Mit szólna az amerikai nép ahhoz, ha szovjet gép repülne New York fölé, miután előzőleg baráti tárgyalást folytattunk? Ügy gondoljuk, az amerikai kormány nem volt őszinte. Az ilyen cselekedetek nem javítják, hanem élezik a helyzetet és ez végül is háborúra vezethet. — Itt vagyok most — mondta a szovjet kormányfő — a közvélemény ítélőszéke előtt, döntsék el ők, hogy mennyire őszinte vagyok és mennyire tartom meg a szavamat. Az amerikai újságíró közbevetette, hogy Eisenhower bejelentette az U—2-es repülések felfüggesztését. Temessük el az U—2-es ügyet — mondotta az újságíró és utalják az RB—47-es repülőgép kérdését egy nemzetközi vizsgáló bizottság elé. Hruscsov erre azt válaszolta, hogy nagyon jó, ha Eisenhower felfüggeszti az U—2-es repüléseket. De ez nem egészen így történt, ön szerint az U—2-es afféle döglött ló. Sajnos, nem így van. És ha folytatják berepüléseiket a Szovjetunió fölé, mi lelőjük az önök repülőgépeit, s ebből háború lehet. Az U—2-es repülőgép után — Eisenhower szavai ellenére — megjelent egy RB—47-es repülőgép szovjet vizek fölött. Ez nem felfüggesztés volt, hanem megismétlés. A Szovjetunió képes megvédeni a szuverénitásáti minden mesterkedéssel szemben A szovjet miniszterelnök' ezután bejelentette, hogy az amerikai katonai szervek Hruscsov mostani utazása előtt egy harmadik U—2-es gépet akartak a Szovjetunió területe fölé küldeni. Én — mondotta Hruscsov — ezt szóvátet.tem Moszkvában az amerikai nagykövetnek. Megmondtam neki: mi értesültünk arról, hogy ilyen szándékai vannak az amerikai katonai szerveknek. Ez az új kémrepülőgép 25 000 méter magasan repülne. Ha azonban beküldik a Szovjetunió fölé, mi felkészültünk és le fogjuk lőni. Énnek azonban súlyos következményei lennének. Az amerikai kormány megértette a figyelmeztetést és a gép nem repült be. Mi nem akarjuk élezni a helyzetet. Nem egyezünk bele azonban abba, hogy az RB— 47-es ügyét nemzetközi vizsgáló bizottság elé vigyék. Hogyan lehetne országúink bel- ügyert nemzetközi bizottság alá utalni. Az RB—47-t jet terület fölé repült, s ez számunkra belügy. A legjobb megoldás az lesz, hogy ha nem küldenek gépeket a Szovjetunió fölé, ha nem sértjük meg egymás szuverénitását. Az amerikai újságíró erre azt mondta, hogy az RB— 47-es ügy nem belső kérdés, hanem nemzetközi, tehát logikus lenne a vizsgálat. Hruscsov válaszul hangoztatta, hogy ebben az esetben az amerikaiak rosszul értelmezik a logikát. A legkézenfekvőbb logika és a legjobb politika az lenne, hogy az amerikai repülőgépeket olyan útvonalon járatnák, amelyek messze esnek a Szovjetuniótól. Mi csak békét és barátságot akarunk. Ha pedig arról van szó, hogy az ENSZ küldjön ki vizsgáló bizottságot, hát jó példát láttunk rá Kongó esetében, hogyan működik az ENSZ egy külföldi állam esetében. A Szovjetunió azonban nem Kongó és a Szovjetunió képes megvédeni a szuverénitását. Az amerikai újságíró kijelentette, amit a miniszterelnök mondott, furcsa beállítása az ENSZ-nek. Hruscsov azt válaszolta, hogy nem akar visszatérni az ENSZ kérdésére. A közgyűlésen ezt már kifejtette. Ezekután az amerikai újságíró azt kérte, hogy Hruscsov igennel, vagy nemmel válaszoljon arra a kérdésre, akarja-e hogy az RB— 47-es ügyét nemzetközi vizsgáló bizottság bírálja el vagy sem. Hruscsov azt válaszolta, hogy nem. Az amerikai újságíró azt mondta: remélte, hogy Hruscsov igennel fog válaszolni. — Ha majd olyan kérdést tesz fel — válaszolta Hruscsov —, amelyre igennel lehet válaszolnom, akkor nagyon szívesen eleget teszek óhajainak. Ezután a szovjet miniszter- elnök és az amerikai újságíró kezet rázott arra, hogy legközelebb olyan kérdések fognak elhangzani, amelyekre igennel lehet válaszolni. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy hajlandó-e Hruscsov beleegyezni abba, amit Eisenhower egyik beszédében javasolt: tartsanak mindenütt népszavazást arról a kérdésről, hogy a népek szocialista vagy kapitalista rendszerben kívánnak-e élni? Hruscsov megkérdezte az újságírót, hogy hány éves. — Harminckilenc vagyok — válaszolta. — Hát ön még nagyon fiatal ember — mondta a szovjet kormányfő — és ezért úgy látszik, rosszul ismeri a történelmet. Amikor az Októberi Forradalom befejeződött, a Szovjetunióban amerikai, angol, francia, német és japán csapatok szálltak partra. Ezek után kitört a polgárháború és ez egy négy évig tartó népszavazás volt. A fehérgárdisták és a tábornokok már Tula és Moszkva alatt voltak, Szibériát, Ukrajnát és Belorusz- sziát elfoglalták. — Végül az orosz, az ukrán, a belorusz nép és a Szovjetunió valamennyi népe kiebrudalta a támadókat és azt mondta, hogy nálunk szocialista rendszer lesz. Ez népszavazás volt. Eisenhower elkésett a kérdéssel. Wilson is feltette már azt a kérdést és mi leszavaztuk. < (Folytatás a 4. oldalon.) Boczó Marika és Takács Emmi vígan falatoznak, miközben Pál Magdi a következő órára készíti elő őket az Egyetem utcai iskola udvarán. Erb János felvétele Megalakulnak a postás dolgozók ifjúsági tanácsai Hétfőn, október tizedikén Pécsett tanácskoztak a postás pártszervezetek, szakszervezeti bizottságok, az igazgatósági és hivatali szervek vezetői, és a KISZ-szervezetek megbízottai az ifjúsági tanácsok létrehozásáról. Gramvölgyi Miklós elvtárs, a postaigazgatóság vezetője tartott tájékoztató előadást az ifjúsági tanácsok létrehozásával kapcsolatos feladatokról. Az ifjúsági tanácsok megyénként — tehát Somogy, Tolna, Baranya és Zala megyékben — jönnek létre és a szakmai vezetők mellett működnek. Segítő és tanácsadó szervek lesznek és munkájukat a kormányrendeletek, a párthatározatok és a KISZ Központi Bizottságának határozatai szerint végzik. Szervezésükkel el kell érni, hogy a KISZ-szervezetek munkáját segítsék, elsősorban a fiatalok politikai oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása során. A fiatal postai dolgozók szakmai oktatása érdekében is tevékenykedik, résztvesz a szakmai tanfolyamokra való kiválogatásban, az üzemi iskolák létrehozásában, a posta- forgalmi, hálózatépítő, központos és más postai szakmai tanfolyamok megszervezésében. Fontos feladata lesz, hogy a fiatalok szakmai munkáját, a munkaversenyeket és bri- gádmozgalmakat helyes irányban tájékoztassa a legfontosabb munkafeladatokról, összefogja, egybehangolja tevékenységüket. A vitában tizenhatan szólaltak fel, a felszólalásokra Ga- ramvölgyi Miklós elvtárs válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok forradalmi lelkesedésére építve, de az anyagi érdekeltség elvét is figyelemmel tartva, kell az ifjúsági tanácsoknak a szakmai vezetéssel együtt dolgozniok. Rámutatott, hogy az ijúsági tanácsok nem helyettesíthetik a KISZ és a szakszervezet tevékenységét, de nagyon fontos kötelességük, hogy támogassák azokat. A pártszervezetek vezetőitől pedig azt kérik, hogy értsék meg a postásfiatalok problémáit, biztosítsanak minden lehetőséget arra, hogy a tanácsok hatékonyan működjenek közre a fiatalok politikai, szakmai, kulturális és sportéletének fejlesztése érdekében. Ausztriába, Finnországba ás a Szovjetunióba utaznak a pécsi tulipánhagymák 1958-ban mintegy 140 ezer fajtiszta tulipánhagymát kapott a Pécsi Kertészeti Vállalat Hollandiából, a tulipánok hazájából. A kis tengermellé- ki virághagymák, amelyek har mine különböző fajtát képviselnek, igen jól érzik magukat a Mecsek alja jó földjében, meleg éghajlata alatt. Ezt mutatja, hogy számuk két év alatt megkétszereződött. A pécsi tulipánhagymák iránt nagy az érdeklődés nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Tavaly — I az első évben — a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és a Nőimet Demokratikus Köztársaságba szállított gumókat a Kertészeti Vállalat. Az idei őszön újabb 50 ezer tulipánhagyma utazik a Mecsek aljáról külföldre. Ausztria ha az elmúlt hetek során már háromszor szállítottak: összesen 11 ezer virághagymát. Kétezret küldtek Finnországba. Legutóbb hétezer gumót csomagoltak be a vállalat dolgozói. Ezek a tulipánhagymák a Szovjetunió kertészeteiben kerülnek majd kiültetésre. Megkezdődött a harmadik mezőgépészeti kongresszus Hétfőn reggel a Technika Házában több mint ötszáz magyar és mintegy húsz külföldi szakember részvételével megkezdődött a Gépipari Tudományos Egyesület 3. mezőgópé- szeti kongresszusa. A kongresz szus résztvevői az első két naAz első nagyüzemi földimogyorószüret Baranyában A bólyi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai meghonosították a földimogyorót Baranyában. Ezt az értékes és keresett élelmiszeripari növényt ed dig csak az Alföld homokos tájain termesztették. A bólyi szövetkezeti gazdák három évvel ezelőtt egy kiló magot hozattak a Békés megyei Medgyesegy- házáról és kísérletezni kezdtek vele. Próbálkozásuk eredményes volt. Az idén már egy holdon termett a földimogyoró * közös gazdaság kertészetében. A termés felülmúlta a várakozást: négy mázsa körül van. A MÉK vásárolja fel, amely ,'3000 forintot fizet mázsájáért. Ez volt különben az első nagyüzemi földimogyoró szüret Baranyában és azt bizonyítja, hogy a kötöttebb dunántúli talajon is sikerrel lehet termeszteni ezt a növényt. A baranyai mezőgazdasági szakemberek tervbe vették, hogy jövőre a megye más tájain — főleg a homokos talajú Dráva- mentén is — meghonosítják a földimogyorót. pon Budapesten beszélik meg a kukoricatermesztés gépesítésével összefüggő kérdéseket, szerdán pedig a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaságban folytatják a vitát, ahol gépbemutatót is rendeznek a kongresz- szus alkalmából. Érded Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára megnyitójában hangsúlyozta, hogy a kukoricatermesztés gépesítése — mint általában a mezőgazdasági gépesítés — csak a tudomány és a gyakorlat állandó és igen szoros együttműködésével valósítható meg. A tudománynak figyelembe kell vennie a külföldön már elért új megoldásokat, létrehozott új konstrukciókat és kidolgozott új módszereket, s azok előnyeinek és hátrányainak gondos mérlegelésével, valamint a hazai és külföldi eredmények állandó összevetésével kell kialakítani a nálunk legmegfelelőbb megoldásokat. A megnyitó beszéd után a külföldi küldöttségek üdvözölték a kongresszust. Ezt követően Izinger Pál, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának főigazgatója tartott bevezető előadást a korszerű kukoricatermesztéssel kapcsolatos gépesítési tapasztalatokról és a jövő feladatairól. Rámutatott, hogy a gépesítésben tapasztalt fejlődéssel párhuzamosan az utóbbi években nagyot nőtt a kukoricatermesztés gazdasági jelentősége. Jellemző például, hogy míg a felszabadulás előtt a 14—15 mázsás holdanként! kukoricaszemtermés mellett átlagosan 15—17 munkaórát használtak fel egy-egy mázsa kukorica előállítására, az állami gazdaságok 20 mázsára növelték a holdankénti átlaghozamokat, s az egy mázsára jutó munkaidő ráfordítást 8—8.5 órára csökkentették. Győrffy Béla. a Martonvásá- ri Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa beszámolt a gépesítéssel és a vegyszeres gyomirtással kapcsolatban az intézetben végzett kísérletek eredményeiről. Az előadásokat követő vitában számos hazai és külföldi szakember szólalt fel.
