Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-09 / 239. szám
1960. OKTÓBER 9. un ka idő is pénz! Az önberek már ősidőktől fogva tudják, hogy az idő: pénz! A jól kihasznált, becsületesen ledolgozott munkaidő haszon a munkás és a népgazdaság számára, mig fordítottja kárt okoz. De hát minek is a függvénye a munkaidő kihasználtsága? Helyes anyagi ösztönzés A helyes anyagi ösztönzés segíti a munkaidő jó kihasználását. Erre találunk példát Pécs épülő nyugati városrészében, a Baranya megyei Építőipari Vállalat 3. számú főépítésvezetőségén. A hetek múlásával egyre magasabbra nyúló 7 emeletes (62—63—64-es számú) lakóházakat betonozzák Zsivkó János kilenc főből álló — a szocialista cím elnyeréséért küzdő brigádja Lábady András fiatal építésvezető irányításával. A szeptemberi napos délelőttön láthatóan jókedvvel folyik a munka a daru emelgeti magasba a hatalmas betonelemeket, kőművesek a közfalakat „húzzák”, az épületek tövében téglát hordanak a pótkocsis vontatók. Munka nélkül álló. ülő vagy beszélgető embereket sehol sem látni. egy tagjára jutó termelési érték negyedévenként elérte az 58—60 ezer forintot. A bérezés szépséghibája Miért igyekszik a Zsifkó- brigád? Mert anyagilag érdekeltek a munka jó megszervezésében, a termelés egyenletes menetében, a tervszerű anyagellátásban. Zsivkó János brigádja ugyanis teljesítménybérben dől gozik, munkája után kapja bérét. Az 1959-ben kiadott normakönyv alapján meghatározzák például a 52-s épület betonozási munkaidejét és az arra utalványozható összeget. A brigád aprólékosan kidolgozott feladattervet kap és „egyösszegű utalványt” a födémek elhelyezésére, a salakozásra, a pillérbetonozásra. A 62-es épület összes általános emléletá betonozását elvégezve 18 443 forintot kapnak. Ha a brigád előbb teljesíti tervét, úgy előbb hozzájutnak ehhez az összeghez, tehát emelkedik az egy órára eső keresetük. A Zsivkó brigád igyekszik a munkaidőt jól kihasználni, a heti 48 órát lelkiismeretesen ledolgozni. Ha úgy adódik a helyzet, hogy az anyagszállításban zavarok van nak, akkor a brigádtagok maguk ösztökélik az építésvezetőket, a műszakiakat,: Gyerünk gyorsabban az anyaggal, az idő pénz!” A normabérezéssel elégedettek a dolgozók, mert az általuk végzett szorgalmas munka minden perce jelentkezik a borítékban. A normabérezés a vállalatnak is hasznos, mert emelkedik a munka termelékenysége. A 3. számú főépítésvezetőség az I. féléves verseny ben első helyen végzett. Ehhez az eredményhez az is hozzájárul, hogy a Zzivkó-brigád Alapjaiban véve a mostani teljesítménybérezés megfelel a dolgozók és a népgazdaság érdekeinek. Ám az 1959-ben kiadott normakönyv több tétele felülvizsgálásra szorulna. Dom- sics elvtárs, a főépítésvezetőség vezetője szerint a normakönyv tételeinek kb. 80 százaléka helytálló, 20 százaléka nem. Vannak egyes műszaki normatételek, melyek feszítettebbek, de sok van olyan, amelyik laza. Ilyen például a födémelés elhelyezésének műszaki normája. Mit csinál ezeknek alkalmazásakor a főépítésvezetőség? A brigádok munkáját úgy osztja be, hogy „rosszabb és jobb” tehát kifizetődőbb és kevésbé kifizetődő munkára állítják, de közben vigyáznak arra, hogy azért a „pénz meglegyen”. Ennél az eljárásnál helyesebb lenne talán, ha felülvizsgálnák a labilis, az életnek már nem megfelelő műszaki normákat és azokon változtatnának; A munkaidő-kihasználás a gépekre is vonatkozik Az alapjaiban véve jól alkalmazott teljesítménybérezés mellett egy régi hibáról kell leszedni a vakolatot, ez pedig az építőgépek gyenge kihasználása; Domsics élvtárs főépítésvezető és Lábady András el mondja, hogy a gépeknél méréseket végeztek; A 71-es épület mellett dolgozó darut a múlt hónapban mindössze 28 százalékra használták ki és a 64-es épület melletti sem emelt hosszú karjával többet. Sajnos, a daru 10 ezer forint „amortizációt” vág zsebre egy hónap alatt, ami nem kis összeg. A Zsivkó-brigád két betonozó gépe közül is csak az egyik dolgozik, a másik legtöbbször tétlenül gubbaszt a két épület között. A gépek kihasználásához bizony kétműszakos munkavégzésre volna szükség. A Baranya megyei Építőipari Vállalat 3 sz. főépítésvezetőségén a helyes anyagi ösztönzés és bérezés mellett vigyázni kell arra, hogy az 1959-ben kiadott normák sem „állnak el sokáig”, ha a technológia fejlődik, könnyebbedik az építés munkája, az elavult műszaki normákat bátran le kell lökni az állásokról. A munkagépek jobb kihasználására pedig nagyobb figyelmet kell fordítani. Az idő pénz, a munkaidő úgyszintén, vagy talán még jobban! Kihasználni, közös érdeke valamennyi építőmunkásnak; Szüts István MEGYEI KÓRHÁZ tulokét vesz fel. Jelentkezés a Pécs, Kertváros, időszaki gazdasági vezetőnél. 133 <se§cí<®cgcX<§c§cfc§cgöi<SQ§cí/^cga?<scöaB®<i)§cS<3c§^^ Szőlősgazdák figyelem 1 Ó- ÉS ŰJBOR-FELESLEG ÜKRE még lehet kötni értékesítési szerződést az Állami Pincegazdaság pin cészeteinél. Az áj, felemelt vásárlási áron felül 10 százalék szerződéses felárat, külön szüretelés esetén (ha a bor az előírt követelményeknek megfelel) fajtisztasági felárat, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek 10 százalék, alacsonyabb fokú társulásoknak 7,5, illetve 5 szá zalék nagyüzemi felárat fizet A MECSEKVIDÉKI ÁLLAMI PINCEGAZDASÁG. 47 477 Kilencven erőgépet javítanak, nem egy alkalommal éjt nappallá téve a pécsváradi gépállomás szerelői. Képünkön: Kész Antal, Pifkó István és Varga Balázs egy DT-54-es lánctalpas karbantartásán dolgoznak. Építkezések Béta-aknán A komlói Béta-aknán még a múlt évben megkezdődtek az építkezések. Tavaly fogtak hozzá a föld alatti szalag vasút építéséhez. E szerint nem lesz vágánydzsungel és csillézés Béta-akna külszínén, az akna szenét öt méter mélyen szállítják a kötélpálya feladó állomásáig. Az üzem két függőaknájának egyikét átalakítják. XJj aknaház, aknatorony, lámpakamra és felolvasó épül, a jelenlegi 1000 személyes fürdőt 1600—1700 személyesre bővítik ki. Megnagyobbítják a gépműhelyt, új raktár létesül, KISZ-gyűlés Királyegyházán A királyegyházi KlSZ-fia- talok néhány napja mintegy 45-en ünnepélyes gyűlésre jöttek össze. Az összejövetelt a KISZ új klubhelyiségében tartották, amely erre a napra készült el. A vezetőségválasztó ünnepélyes gyűlésen a királyegyházi fiatalok határozatot fogadtak el, amely szerint: valamennyien résztvesznek politikai továbbképzésben az ifjúsági akadémián, munkaegységkönyvet váltanak és a szabad idejükben rendszeresen dolgoznak a termelőszövetkezetben. A fiatalok ifjúsági park építését is elhatározták. Késnek az autóbuszok A Pécsi Közlekedési Vállalattól nem kívánhatja senki, hogy ha kevés a kocsi, többet indítsanak, de azt jogosan elvárhatja minden utas, hogy a buszok pontosan közlekedjenek. A késve járó buszok listáján a legnagyobb forgalmú 10-es jelzésű buszok vezetnek. A délutáni csúcsforgalom idején szinte már törvényszerű az, hogy az előírt tíz perces időközök helyett, tizennyolc— huszonnégy percenként közlekednek. Ezáltal rengeteg ember lemarad, vagy' ha fel is fér, lehetetlen körülmények között kénytelen utazni. Amikor húsz perces várakozás után megérkezik az első busz, három percen belül jön még kettő, így az első két kocsi tömve van, a harmadik pedig mondhatni üresen „kullog”. Ez bizonyára adódik abból is, hogy az újmecsekaljai végállomásnál nem időre indulnak a buszok, hanem amikor a következő beérkezik. Mivel nincsenek szorosan időhöz kötve a kocsivezetők, időnként hajlamosak arra, hogy egymással még megtárgyaljanak egyet s mást, és csak azután indulnak útjukra. Október 5-én kísérletképpen megfigyeltük néhány járat közlekedési ütemét. A több órán át tartó vizsgálódás eredményeképpen megállapítottuk, hogy például a fehérhegyi járat 13,40 órakor 16 percet, 14,20 órakor 9 percet, 15,34 órakor 7 percet, 16,27 órakor 17 percet késett. Üjmecsekalja felé 13,38 órakor 6 percet, 14,24 Két fiú és egy lány ül meglettem az asztalnál Egyidősek, 16 évesek. Beszélgetnek a tanulásról, szórakozásról a munkáról. Arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, miként élnek, gondolkodnak azok a fiatalok, akik a nyolc általános elvégzése után nem mentek felsőbb iskolába. Az első kérdésre, miért nem bmultok tovább, meglepően őszinte a válasz. „Mert nem sze retek tanulni.” így, egyenesen, „kórusban”, minden kertelés nélkül. Még mosolyognak is hozzá... Mit lehet erre válaszolni? Na mindegy. Ebben csak az a megnyugtató, hogy egyik sem mondta, „mert szülei nem tudták taníttatni” — Ugylátszik ilyen probléma nincs. * Jancsi izeg-mozog a széken; — Én se szeretek iskolába járni — vallja be. — Hentes akarok lenni. Már.dolgozom is a vágóhídon napi hat órát. Mérem a húst. Nem rossz Szakma az, -— csak ;.; — Csak? __ Megmondom őszintén. — Én a zt hittem, hogy a hentesnek nem kell tanulnia. De látom, hogy ott is tanulnak, meg nekem is sokszor mondogatják: Jancsi, ha tanulsz, jó hentes lesz belőled, mert rendes, sraorgatanas gyerek vagy* ®s 'T)Lz£íikat ítxeick igaz is. Én nem lógok. Meló- zok, csak tanulni.;. Havi 600 forintot keres. A fizetését édesanyjának adja. — Kéri tőled édesanyád? — Nem kéri, de odaadom. Mit csináljak vele? Ha szükségem van pénzre, úgy is ad. Mozira. Azt szeretem. Benyúl a zsebébe., s teszi ki az asztalra a pénzt, összeszámoljuk: 8 forint 50 fillér. — Két hete kértem 20 forintot s még ennyi megvan belőle — mondja úgy, mint aki büszke a spórolására. — Nem iszok, nem cigarettázok — folytatja olyan természetes hangon, mint aki azt is mondhatná, hogy iszok is, meg cigarettázok is. Megtehetem, hiszen már dolgozok. — De nem teszi. öntudatos kis fiatalember. „Melós” — amint mondja. Csak a tanulással áll még hadilábon. Persze az élet, a munka azért lassan formálja. Már kezdi belátni, hogy azért tanulás nélkül nehéz. — Hát ha mindenáron tanulni kell, akkor;;. igaz? Mit lehet tenni? — mondja mint aki ha «ég ne« m győződésből, de lassan belenyugszik a tanulás „kelT-ésé- be. Becsületes gyerek Jancsi. Biztos vagyok benne, hogy jó munkás lesz. Most formálódik, érlelődik. Sok függ majd a szülőktől, a vágóhídi munkatársaitól is, hogy mivé fejlődik. V Jancsi mellett Ibolya ül. Tizenhat éves, de húsznak látszik. Fejlett, csinos lány. Haját kezével időnként hátraleb- benti. Arcán púder, ajkán rúzs Ha kérdezem, válasz előtt mindig mosolyog. Biztos tudja, hogy mosolyogva még csinosabb. ö is dolgozik napi hat órát. — Tetszik magának a Mecsek cukrászda? — kérdem. — Igen, nagyon szép — mondja s hirtelen elpirul, mint aki elárulta magát, hogy „már oda is jár”. Szereti az embereket, szereti munkatársait. — Jó közöttük dolgozni, sokat tanulok tőlük. Kiérződik a szavaiból, egy kicsit bánja, hogy abbahagyta tanulmányait — Udvarló? ElpiruL — Igen. Másfél hónapja ismerjük egymást. Azt mondja, hogy a fiú nagyon rendes. 25 éves, bányász. Olyan részletesen leírja a fiút, hogy ha találkoznék vele biztosan megismerném. Azt mond ja, hogy szeretne tánciskolába is járni, de a mama nem engedi. Egy egész sor könyvet felsorol, amit az utóbbi hónapokban olvasott. Jó, hasznos könyvek. Otthon segít a háztartásban, esténként pedig 2 órát a továbbképző iskolába jár. Van elképzelése az életről. Férjhez menni s dolgozni akar. Gyerekeket nevelni. * Hanem a Karcsival baj van. Míg kettőjükkel beszélgettünk, ő csak mosolygott. Azt mondja, se tanulni, se dolgozni nem szeret. Nem is dolgozik sehol. Csak a futball, az érdekli. — Egész nap rúgja a labdát a réten. Elmondja ezeket, nem is szégyellj. Mi szeretne lenni? Fogalma sincs, Vagy mégis? — Cukrász; — M*ért? ■— Mert ott sok cukrot lehet enni. A többiekből kitör a nevetés. „Nahát Karcsi, igazán beszélsz, vagy csak bolondozol?” — mondja neki a másik kettő. Igazat beszél Karcsi. Se mozi, se színház, se könyv nem érdekli. — És miért nem dolgozol? Csak a vállát vonja. Kicsit sunyi is. A többiek úgy ismerik, hogy „néha nagyokat füllent”. A szülei sem bírnak vele. Esténként kellemetlenül elmegy az iskolába. Ha elmegy. De sokszor nem érkezik meg... Karcsi, mi lesz belőled? * Érdekes a három fiatal gondolkodása. Kettőnek, akik dolgozni járnak, van elképzelésük az életről. Ugylátszik kikerülve az iskolából a dolgozók kollektívája tovább formálja, csiszolja őket. Karcsi nem dolgozik sehol — meg is látszik viselkedésén. Az „ilyenek ezek a mai, fiatalok” — szólás-mondás többségében bizony a Karcsi-féle fiúkat illeti, akikkel — sajnos a szülő nem törődik eléggé, a dolgozók kollektívája pedig meg nem gondoskodhat róla. Nem vészes a számuk. Dó belőlük még a kettő is — sok. Ferenc órakor 9 percet, 15,32 órakor 11 percet, 16,37 órakor 19 percet késett az autóbusz. A 27-es vonalán közlekedő autóbuszok közül a Zsolnay gyár irányában 13,18 órakor 8 percet, 13,37 órakor 4 percet, 13,45 órakor 5 percet, 13,52 órakor 4 percet, 14,11 órakor 6 percet, 14,34 órakor 4 percet késtek. A Tüzér utca irányában 13,17 órakor 5 percet, 13,32 órakor 4 percet, 13,56 órakor 6 percet késtek a kocsik. A 31-es jelzésű buszok, főpályaudvar felé, 13,40 órakor 5 percet, 14,17 órakor 6 percet késtek. Hősök tere felé, 13,13 órakor 5 percet, 13,52 órakor 9 perc késéssel közlekedtek. Ezek a késések egyébként nem nagyok, de mégis elszomorító helyzetet tárnak elénk. A késés vagy az idő előtti elmenetel súlyosabb azokon a vonalakon, ahol ritkábban közlekednek mint például a 21— 23-jelzésű kocsik viszonylatában. 11,04 órakor 5 perccel előbb, Daindol felé 11,23 órakor 5, 12,13 órakor szintén 5 perccel előbb, majd 12,50 órakor 7 percet késve ment el a kocsi. A ritkább járatoknál lényeges az is, hogy ne menjenek el sokkal előbb se a kocsik, mert aki számít a buszok pontosságára, természetesen egy-két perc eltéréssel, annak várnia kell 30 vagy esetleg 60 percet is a következő kocsi megérkezéséig. Sajnos előfordul a 21—25-ö* jelzésű buszok vonalán az is, hogy délutáni órákban az előírt 15 perces időközök helyett sok esetben 30—35 percenként jön a busz. Az autóbusz közlekedés problémáival kapcsolatban nagyon sok érvet lehetne felhozni, amelyek talán részben megindokolnák a hibákat, de a kifogások semmiképpen sem javítanák meg a közlekedést. A Pécsi Közlekedési Vállalat minden dolgozójának arra kell törekednie, hogy a közlekedés pontosabb legyen. A vállalat vezetői követeljék meg az indítások pontosságát, és akadályozzák meg, hogy egyes gépkocsivezetők önkényesen rövidíthessék le a menetidejüket azzal, hogy a megengedettnél gyorsabban hajtanak. A fegyelemhez tartozik az is, hogy t szolgálatban lévő kalauzok n< szálljanak le a megállónál vásárolni, mint ezt október 3-ár reggel 8,13 órakor a piactér megállónál a 27-es jelzésű kocsi kalauznője tette. A vállalat eredményeit és nehézségeit is elismeri az uta zóközönség és bízik abban hogy az utazással járó problé mák, amelyek még fenn áll nak, rövidesen megszűnnek. Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti Várható időiórás vasárnap estig változó felhőzet, néhány hetyer kisebb eső. Mérsékelt szél, helyenként reggeli köd. Várható leg- alacsonyabb éjszakai hömérsékle 10—13, legmagasabb nappali hó mérséklet holnap 16—20 fok l*o aött,
