Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-08 / 238. szám
1960. OKTOBER 8. NAPLÓ 3 Gyorsítsuk meg beruházásaink kivitelezését Az évi beruházási keret 48,7 százaléka valósult meg eddig Tíz százalék felett van még mindig a szerződésileg le nem kötött keret — Lemaradás a lakásépítéseknél Megkezdődött a szerződéskötés aprómagtermesztésre Október napjai már nemcsak a hűvös idő, a tél beköszöntését jelzik, hanem az 1960-as gazdasági év végének közeledtét is. Három hónap választ el bennünket a 3 éves népgazdasági terv befejezésétől és a „finisben” — mint ilyenkor szokás — megvizsgálják az emberek a maradék idő adta lehetőségeket, számvetést készítenek. Ugyanakkor össze is szedik erejüket, hogy a három hónap alatt minél jobb eredményeket tudjanak felmutatni. Minap a Beruházási Bank Baranya megyei központjába látogattunk el, hogy a megyénk területén, valamint a megyeközpontban lévő vállalatok, üzemek és intézmények — esetleg más megyére is kiterjedő — beruházási terveinek megvalósulásáról tájékozódjunk. II százalékkal több beruházás, mint 1959-ben A hároméves terv utolsó esztendejében, 1960-ban megyénk és a megyeszékhelyen lévő központok irányítása alá tartozó vidéki üzemek, mun-: kahelyek 11 százalékkal több beruházási keretet kaptak, mint az elmúlt évben. Ez na- iyon örvendetes dolog, ám az íevésbé, hogy az éves elő- rányzatnak mindössze 48,7 izázaléka valósult meg eddig is 10 8 százaléka lekötetlen teret,' melyre szerződés nincs. Kétségtelen, hogy a pénzügyi pzárás, elszámolás — történe- psen a III. negyedév végén - időben nem egyezik a mű- zakilag már megvalósult be- uházások tényleges állásával, tt mintegy 20—25 százalékos eljes ütést kell a bank által :özölt adatokhoz hozzászámí- ani. Mégis a 20 százalék „rádióssal” is,’ előreláthatóan 6— 5 százalékos lemaradás lesz j tervteljesítéshez az év vé- íén. Beruházásaink egy része fchát átcsúszik a második öt- ves terv idejére, annak sike- es megkezdését károsan be- Hyásolja. Hol kellene gyorsítani a kivitelezést? A minisztériumi irányítás Iá tartozó vállalatok, gyárak eruházási kereteinek felhasz- álása nem mutat rossz képet. lZ éves előirányzatnak 51,6 sázaléka valósult meg a III. egyedév végéig. Ha ehhez tzzáadjuk a 20 százalékot, dtor itt az éves terv teljesí- *sének kielégítő állását kap- ik, bár a IV. negyedévben az lőjárás esetleg kedvezőtlenül ífolyásolhatja a maradék •,4 százalék megvalósulását. Sokkal rosszabb számadato- ismerhetünk meg, ha a rácsok beruházásait vizsgálok. A városi és megyei tales évi keretéből eddig m-ind- sze 32,3 százalékot használt I és az évi keret 19,5 százada „szabad”, szerződés nél- ili, pedig már októbert mk. Milyen létesítmények vitelezésére fordítja a ta- fcs beruházási kereteit? El- porban iskolák, óvodák és f talán a legfontosabb, la- k építetésére, létesítésére, az évi beruházási keret- a lakásokra fordítható Izegnek mintegy 33,4 szózatát használták csak fel. A lácsok éves beruházási keléinek felhasználása, a leg- timálisabb számításokat vé- alapul, sem haladja meg végén a 85—86 százalékot. terv törvény, be kell tartani A beruházások kivitelezésé- k késedelme, a hitelkeretek Hágón hevertetése nem «znál a népgazdaságnak. érő tévedés lenne azt hinni, •ßy a beruházások idejének eghosszabbítása forintokat takarít meg országunknak. Természetesen nem arról van szó, hogy bizonyos létesítmények építését ne fontoljuk meg „ötször is”, ha kell, de a megyében kivitelezésre nem kerülő és késedelmesen megvalósuló beruházásoknál sem olyan érvek játszottak döntő szerepet, hogy az összeget inkább tegyük félre, másra használjuk fel, hanem inkább a tervfegyelem lazasága okozta a lemaradást. A beruházók többsége fel nem használt hitelkereteit úgy indokolja, hogy nincs tervezői kapacitás, anyagnehézségek gátolják a kivitelezést és így tovább. Kétségtelen, hogy a tervellátottság hiánya bizonyos mértékig fennáll és vasellátási és cementellátásd problémák is nehezítették a kivitelezők munkáját, de a lényeges nehézség, a hiba gyökere inkább abban van, hogy a munka megszervezésére, a kivitelezések helyes beütemezésére kevés gondot fordítanak. Nézzük csak az alábbi számoszlopokat: A beruházási éves tervet vegyük száznak és osszuk el a megvalósulás arányában négy felé. I. negyedév 25 százalék, II. negyedév 25 százalék, III. negyedév 25 százalék, IV. negyedév 25 százalék. Az évekre visszanyúló tapasztalatok viszont bizonyítják, hogy a megvalósítás a következőképpen megy végbe: I. negyedév 19 százalék, II. negyedév 30 százalék, III. negyedév 30 százalék, IV. negyedév 21 százalék. Természetesen az időjárási nehézségeket annyira nem lehet kiküszöbölni, hogy az ideális 25—25-ös arány legyen a domináló, de a 19 és a 30 százalék között már az indokoltnál nagyobb különbségek vannak. A II. és III. negyedévben — az éves tervteljesítés érdekében — hajrámunka folyik és a hajrámunka következtében az anyagellátásban nehézségek állnak elő. Az egész évre egyenletesebben elosztott kivitelező munkával ezek a hibák kiküszöbölhetővé válhatnának. A beruházások részaránya Nemcsak az befolyásolja károsan a betervezett hitelkeretek felhasználását és annak tervteljesítését, hogy késedelmesek a helyi kijelölések, a kezdési engedélyek, a tervezés — egyszóval a műszaki felkészülés —, hanem a beruházások helytelen részaránya is. Miért? 1960-ban a múlt évhez képest nem kevesebb, mint 36 százalékkal csökkentek a gépi beruházások, az építéshez viszonyítva a minisztériumi iparban. Sok szép épületet, majdnem hogy „palotákat” építettünk és kevés korszerű, nagyteljesítményű új gépet állítottunk munkába. (Lásd Pécsi Cementáruipari Vállalat.) A munka termelékenységének növelése pedig ennek fordítottját követelné meg, nem is beszélve arról, hogy az építési beruházások túlzott aránya a gépi beruházások rovására több építőanyagot (cementet, vasat, fát) igényel az országtól, mint amennyi esetleg rendelkezésre áll. így függ össze a beruházások részaránya és az éves hitelkeretek késedelmes teljesítése, de ebből mindjárt következik is a megoldás: több gépet beszerezni, kevesebb „kolosszális” építményt húzni a magasba (nem lakásra gondolunk), egyenletesen teljesíteni a tervet, felhasználni a rendelkezésre álló hitelkeretet, s akkor a beruházások gyorsan visszatérülnek a népgazdaságnak, jobb lesz az anyagellátás és nagyobb a munkások, a dolgozók, az ország haszna. Szüts István A mezőgazdaságban a tervszerű termeltetés fő eszköze a szerződéskötés. A szerződésre termelt növények magjának egy részét a hazai szükséglet kielégítésére fordítjuk, másrésze pedig mint igen fontos exportcikk, külföldre megy. Köztudomású, hogy éghajlati és talaj adottságaink lehetővé teszik — több kiváló minőségű aprómagot exportáljunk. Az aprómag-termelés kifizetődő. Ezt mutatja az is, hogy amikor néhány nappal ezelőtt a 'Mezőmag Vállalat Baranya megyei kirendeltsége megkezdte a szerződéskötést a jövő évi termésre, már az első napon csaknem ezer hold aprómag-termesztésre kötött szerződést. A múlt évi és az idei eredmények láttán egyes termelőszövetkezetekben növelni kívánják a szerződéses növények területét. A belvárdgyulai Közös Ut Termelőszövetkezet az idén 25 holdon termelt magkendert. Jó terméseredményre van kilátás. Ezért nem csoda, ha 1961-ben már harminc holdon termelnek magkendert a bel- várdgyulaiak. Hasonló a helyzet a drávapalkonyai Dózsa Termelőszövetkezetben is. A drávapalkonyaiak az idén 15 holdon termeltek magkendert, de már szerződést kötöttek jövőre 30 hold termelésére. A szellői Aranykalász 20 holdon termelt tavaszi bükkönyt és 98 mázsa vetőmagnak alkalmas tavaszi bükkönyt adott át a Mezőmag átvevőjének. A majsi Táncsics még ennél is jobb eredményt ért el. Ugyancsak 20 holdról a majsiak 108 mázsa tavaszi bük könyt takarítottak be. A somogyviszlói Petőfi 10 holdon 32, az egyházaskozári Haladás pedig 30 holdon 73 mázsa fehérhere-magot termelt. Ez nemcsak jó eredmény, de jó pénz is. A káto- lyi Uj Élet lencseterméléssel foglalkozott. Az idén 15 holdon termelte ezt az igen fontos növényt és hét mázsás hol dankénti átlagot ért el. Jövőre megint 15 holdra kötöttek szerződést a kátolyiak. Jó termés várható ricinusból is. Ennek tudható be többek között az is, hogy a töttösi Szabadság jövőre 40, a szajki Haladás pedig az idei öt hold helyett jövőre 10 hold ricinusra kötött szerződést. Evek hosszú sora bizonyítja, hogy a leszerződött növény — biztos pénzt is jelent Biztos és több pénzt. A Mezőmag tájékoztatása szerint szerződést lehet még kötni 1961-re a tavaszi vetésű növények közül: tavaszi bükkönyre, német kukoricára, étkezési borsóra, lencsére, magkenderre, ricinusra, fehérherére, szarvaske- repre és bab termelésére. Ezek szerződését a Mezőmaggal kell megkötni. De szerződést lehet még kötni a Földművelésügyi Minisztérium által kijelöl! községekben vetőburgonya termesztésére is. A termelőszövetkezeteknél a szerződést a Mezőmag termelési felügyelői kötik. Az egyénileg dolgozó parasztok magkender és ricinus termelésére köthetnek szerződést a helybeli földművesszövetkezetnél. Szerződés köthető ezen kívül még magfogásos lucerna- és vöröshere-mag szállítására is a termelőszövetkezetekben és az egyénieknél. Helyes, ha a termelők minél előbb megkötik a szerződéseket annak érdekében, hogy jó területet választhassanak ki a termelésre, jól elő tudják készíteni a talajt a több és jobb termés, a nagyobb jövedelem érdekében. ( Népművelési tapasztalatcsere Mohácson Október 6-án tartotta Mohá csafffh Baranya megyei Tanács nópműveiésá csoportja és a Módszertani Tanácsadó a járási kultúrotthon igazgatóinak és kiemelt községek népművelési vezetőinek tapasztalatcseréjét. Lemle Géza elvtárs, a megyei tanács népművelési csoportvezetője bevezető referátumában ismertette az 1960/61- es népművelési időszak irányelveit és főbb feladatait. Előadásában hangsúlyozta, hogy a dolgozók általános műveltségének a fejlesztése mellett elengedhetetlenül szükséges a szakmai műveltség emelése, ment eddig keveset tettek en- ■ nek érdekében a művelődési | házak. A népművelés munkáTávoli tájak, meg a csillagos ég Nemrég számoltunk be arról, hogy a Postaigazgatóságon megkezdődött a munkás- akadémia második év folyama, méghozzá több hallgatóval, mint tavaly. Jól sikerült művészi műsort is rendezett a városi tanács népművelési cső portja az első előadás alkalmával. A pécsi postások tehát szeretik az önképzésnek ezt a kötetlen, de magas színvonalú forrná ját. szívesen járnak az előadásokra. Az I. sz. Postahivatal előterében találkoztam Varjú Péter kézbesítővel. Lángost vásárolni igyekezett a büféhez, a délelőtti munka szünetében. Ilyenkor rendezik a kézbesítők az újonnan érkezett küldeményeket, hogy aztán elinduljanak vele min dennapos körútjukra. Sokan azt hiszik, hogy a kézbesítő dolga csak a talpalásból a postai küldemények házhoz szállításából áll. Pedig itt a hivatalban is akad még élőbb dolguk. Nem véletlen a találkozásunk, Varjú Péterről már tudom, hogy tavaly a munkásakadémia egyik legszorgalmasabb hall gatója volt, könyvjutalmat is kapott ezért Negyvennyolc éves, a haja egészen ősz már. — Nem fárasztó a tanulás eb ban a korban? — Dehogy — moso lyog — miért lenne fárasztó? Éppen, hogy szórakoztató. Jó előadók vannak és nemcsak szóban adják elő a tárgyukat, hanem többnyire kisfilmeket is mutatnak be, de legalábbis képeket, meg más szemléltető tárgyakat használnak fel és ettől az előadások érdekesek, szórakoztatók. De miért kérdezősködik ? — Szeretném megírni a véleményét az újságba, hogy mások is kedvet kapjanak a tanuláshoz. — Nem szeretek én kérem szerepelni az újságban. Az ember mond valamit, aztán másnap mindenki olvassa ..; — Hát tavaly nem mondta másoknak, hogy jöjjenek a munkásakadémiára mert érdemes? — De. Agitáltam, mert tényleg jók ezek az előadások. De az más;.. Zsebrevágom a jég,, zetet, ceruzát. Vége a „hivatalos” beszélgetésnek. Lángosevés közben akad még néhány per cürik. Most már csak úgy privát módon kér dezősködöm. — Melyik előadás tetszett legjobban? — A csillagászat. Sok újat tanul abból az ember, Páldául a szputnyikok. az űrhajók műdig nagyon érdekeltek. Hogyan jutnak el olyan mesz- szire, a bolygók, sőt a csillagok közé? Ha találtam erről szóló cikket, mindig elolvastam. De valahogy sohasem találtam ma gyarázatot 1 kérdésre: miért kering körbe a mesterséges hold a föld körül és miért kell ehhez olyan szőr nyű nagy sebesség? Valami nyolc kilométer másodpercenként. A munkásakadémia ellőadásán jhallottam aztán először az előadó magyarázatát. Azért kell ez a nagy sebesség, mert ameny nyíre eltávolodik a mesterséges hold a földtől, ugyanannyit vissza is esik és emiatt alakul ki a körpályája is. Be is mutatta az előadó, rögtön meg lehetett érteni .:: — Más oktatási for mában nem tanult méig? — Tanultam volna. Mindig nagy kedvem volt hozzá. De tudja, hogyan volt a felszabadulás előtt. i; Elvé geztem a hat elemit, aztán gyerünk dolgozni. Jött a háború. Mint katona megjártam a Szovjetuniót, Jugoszláviát, Lengyel országot, Ausztriát Mennyi szép tájat lát tam! De persze nem nagyon tudtam élvezni a sok „utazást”. Elgondolkodik kicsit A földrajzi «Vadasokat is szeretem; Az ember sok mindent megtud távoli tájakról, ahova talán soha sem jut el. Mikor azokról az országokról esik szó, amelyek ben jártam, sok minden eszembe jut Jó lenne még egyszer utazni valamerre;:. Dehát ahhoz sok min den kellene. Idő, pénz egészség.;. Az előadá sok valamennyit pótolnak az elmaradt utazások helyett is. így van ez. Varjú Péter a belváros aszfaltján járja minden napi körútját. A legnagyobb magasság, ahova fáradit lábai elviszik, a harmadik emelet. De amikor odaül a munkásakadémia hallgatói közé. az előadó szavai nyomán képzelete távoli tájakra, a csillagok közötti végtelen térbe viszi. Kevés egy emberélet, hogy valaki mindenhova eljusson. Mégis megismerkedhet soha nem látott tájakkal, emberekkel, megtudhatja, milyen törvények kormányozzák a végtelen világot. Csak rá kell szánni havonta néhány órát és kitágul az ember előtt a világ: Ezért iratkozott be Varjú Péter a második évfolyamra is és ezért jelentkeztek még száznegyvenen az idei előadássorozatra. Mészáros Perese sainak túl kell látniok a kul- túrházak falain, s az éves terveket a tömeg- és társadalmi szervek képviselőivel együttesen beszeljék meg és állítsák össze. Lemle Géza elvtárs beszéde után Kovacsics Mátyás, a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház igazgatója tartotta meg élménybeszámolóját, aki részt vett a Népművelési Intézet tapasztalatcseréjén Vácott. Az előadásokat vita követte. Bükköséi László, a siklósi járási művelődési ház munkatársa hozzászólásában elmondotta, hogy a népművelési időszak tervét náluk már augusztusban elkészítették, s aszerint dolgoznak is. Ahhoz, hogy aktív kulturális élet folyhasson egy művelődési házban — nem elégséges októberben számba- venni a lehetőségeket, hanem jóval korábban gondolják már el az igazgatók, mit, hogyan akarnak megvalósítani. A siklósi művelődési ház arra törekszik, hogy a fiatalok számára is kultúrált szórakozási és művelődési lehetőségeket biztosítson. Ma még sokat kell harcolndok a gdccses, limonádé darabok ellen, amelyek nincsenek jó hatással a közönségre. Czukor László, a komlói Május 1. Művelődési Ház művészeti előadója örvendetes jelenségről számolt be. Amint hozzászólásából kitűnik, Komlón jelentős változások történ nek a kulturális életben. A tanácstól olyan segítséget kapnak. amelyre eddig nem volt példa. Megteremtették a klubéletet és széleskörű szakköri foglalkozások folynak, amelyek iránt megnőtt az érdeklődés. A tröszt nemrég 50 ezer forintot adott a könyvtáruk tovább fejlesztésére, s ezt az összeget újabban ismét megtoldotta 50 ezer forinttal. Zágon Gyuláné, a szigetvári művelődési ház igazgatója elmondotta, hogy náluk is m<> változott az élet a szakkörökben, ma már nem kell lasszóval fogni az embereket, szép számmal jelentkeznek a legkülönbözőbb foglalkozásokra. Négy esztendeje működik az ifjúsági akadémia, amelyet az idei népművelési évadiban továbbfejlesztenek. Nagy az érdeklődés a munkásakadémia iránt is, egy-egy előadásra 80 —100 hallgató is összejön. Baló István, a pécsi városi művelődési ház igazgatója azokról a tapasztalatokról és segítségről beszélt, amelyet a kultúrház eddig az istenkúti kultúr háznak és más művelődési otthonoknak nyújtott. Véleménye szerint, fontos egv- egy jelentősebb rendezvényi-e meghívni a kisebb kultúrházak vezetőit is, akik a látotta- ka* jól tudják hasznosítani saját munkájukban. Virányi Endre, a villányi népfőiskola vezetője elmondotta, hogy olyan a népfőiskola náluk, mint egy család. A jó előadás és a jó előadó biztosítja a közönséget. Létrehozták a körzeti előadói munkaközösségeket is, amelyek nek az a céljuk, hogy a kis községeket is ellássák jól felkészült előadókkal. Virányi elvtáns ismertette még a népfőiskola tematikáját, amely igen sokrétű és szerteágazó. A délutáni és az esti órákban a vendégek megismerkedtek a Bartók Béla Művelődési Házban folyó élettel. Megtekintették a szimfonikus zenekar, a szánjátszócsoport, a szabó-varró tanfolyam, a tánccsoport, a rádiós szakkör munkáját: A járási kultúrotthon-igazgatók és a kiemelt községek kulturális vezetőinek a tapasztalatcseréje a késő esti órákban ért véget. HIVATALOK, VÁLLALATOK FIGYELEM! Irodai és egyéb útor készítését vállaljuk hozott anyagból is. Szigetvári Faipari KTSZ. Telefon: 70. 34345 «% ^ »» Fénycsöves világítás — 24 kilométeren át A múlt év végén hatszáz egynéhány fénycső világított a komlói bányákban. A villamos üzem azóta több mint 550 darabot készített a tröszt számára, s az év végéig még 400- at akar gyártani. Ennek alapján ma 1200, az év végéig pedig 1600 fénycső ég majd a tröszt bányafolyteoin. Ez a mennyiség körülbelül 24 kilométeres szakasz kivilágítására elegendő. Az újonnan gyártott fénycsövek egy része az északi bányaüzemekbe kerül, az első szállítmányt a közeljövőben viszik ki Mázára. A különleges, sújtólégbiztos fénycsövek elkészítésére szolgáló kísérletek még nem fejeződtek be.
