Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

1960. OKTÓBER 6. NAPLÓ 3 Újra benépesült a határ r ►' Ármány és szerelem Schiller romantikus drá­májának a műsorra tűzése újabb bizonyítéka a Pécsi Nemzeti Színház vállalkozó- kedvének, bátorságának. A legélesebb ellentétek, az esz­ményien tiszta, légies szere­lem és a legdurvább, mérhe­tetlen aljasság ütköznek meg ebben a tragédiában. A kor­látlan hatalmú és korlátlanul züllött arisztokrácia kerül szembe, nem is a polgársággal, hanem annak csak egyik leg­gyengébb, legtörékenyebb kép­viselőjével, az alighogy nővé érett tizenhatéves kis polgár­lánnyal. Az egyenlőtlen harc­ban el kell bukniok a polgári erényeknek, a tisztességnek, a hűségnek, a becsületnek. De pyrrhusi győzelem az arisztok­ráciáé: lelepleződik szennyes volta és előrevetítődik előbb- utóbb szükségszerűen bekövet­kező pusztulása. Fülöp Zsigmond játéka iga­zi romantikus hőssé emeli Ferdinand alakját. A szünet nélkül lázasan lobogó szenve­dély, az eszmények, amelyek betöltik egész valóját, önma­gát pusztító tűzzé válnak, ami­kor csalódnia kelL Hallgata­gon is hol féktelen szenve­délyt, hol izzó gyűlöletet tol­mácsol. Méltó társa és ellen­pólusa Lujza (Vág Mari), a halkszavú, galamblelkű szerény polgárlány. Mai szemmel per­sze ez a „nem erre a világra való”, szüntelenül révületben élő és mozgó, szinte testetlen lény egyáltalán nem valósze­rű, irreális, de a romantika női ideáljának így felel meg. A Lady Milforddal folytatott párbeszédben azonban egy ki­csivel több nőiesség és öntu­dat kellett volna játékába, hogy a lady megalázkodását indokoltabbnak érezzük, hi­szen itt a már halálraszánt polgárlány határozottságának és bátorságának is szerepe van. Von Wdlter miniszter 'szerepében Táncos Tibor alakí­tása meggyőző, szuggesztív erejű. Kegyetlensége, mindent eltipró hatalmi tébolya és al­jassága valóban megdöbbentő. Mégis von Walter szerepének rendezői és színészi felfogása vitatható. A színpadon csak a hatalomért mindenre kész, intrikát és erőszakot egyaránt A nagy eső után teljes lendülettel megindult a munka ló a burgonyatermés a baran yahidvégi Petőfi Termelőszöv etkezetben. Újra vidul az esőtől csapzott latárj Az út két oldalán szorgos- todó emberek, gépek: A szentlőrinci tangazdaság öldjén kévékben áll a köles, áásodnövényként vetették, dost cséplik: A kévék között tt lomháskodik a kombájn s nagyokat nyél, még mordul i hozzá, amikor beleteszik a évét; A kacsótai Jobb Sors Ter- lelőszövetkezet földjén kocsi >rduL Trágyát hozott; Asszo- yok nagy zsávallyal, gyorsan »regetik a trágyát Igyekez- ek, hogy minél előbb leszánt- assák a trágyát minél keve- ebbet veszítsen az értékéből. Fekete István, a Görösgali ,» Jlami Gazdaság traktorosa iszáll a lánctalpas gépből, lajdnem a válláig ér a nap- líorgó, amely már kibontotta Lrga szirmát — Ezt az egész területet én jántottam — mondja. — Hat- ithat hold. Elég nehéz szán­ni. Ekkora napraforgót 32— I centi mélyre leforgatni, bi- >ny nem gyerekjáték. El Is iszem, hogy ez jól megtrá- rázza a földet;: * Sárga ruhát húzott az ősz és indenütt ebben a ruhában elleti magát termésével lyütt. A baranyahidvégi ha- rban, a helybeli Petőfi tag- i, éppen burgonyát szednek. — Szép a burgonyájuk! — Ez nem is olyan szép — ondja Finta János. — Az őbbi tábla termését látta Ina. Az még ennél is szebb Üt. Olvastam az újságban, >gy Szigetváron termett egy lencvenhat dekás burgonya Nálunk abban a táblában hl másfélkilós is volt. Akko- volt, mint egy literes bög­— Abból küldtünk exportra Olyan lyukacsos zsákokba ktuk a krumplit — veszi át szót az egyik asszony. Hát az bizony nagyon Jp volt Huszonnégy soron 3 zsák bungonya termett Traktorok szaladgálnak a Ideken. Szántanak. Készítik talajt a magnak, amely jö- re hoz termést a közös gaz­ságoknak. Cukorrépával -grakott szekér ballag az or- ígúton, de a kukorica tör ő- t nem látni sehol. Pedig itt kukoricatörés ideje, annál is tább, mert az eső ellenére lehet tömi. A legtöbb he­bt kukorica után teszik a dbe a gabonát, a búzát, ért is sürgős ez a munka. Szántó traktorral sokkal ta­álkoztunk, de vető traktorral; a Beremendi Állami Gazdaság kivételével, sehol sem. A be- remendiek vetnek. Elvetették már az őszi árpájukat, szépen zöldell, kiszedték a burgonyát mind a földből és a végefelé jár már a cukorrépa kiszedés is. Négyszáz hold búzát is a földbe tettek már és ma, vagy holnap megkezdik a ku­koricatörést is. Ebben a mun­kában nagy segítségükre lesz a kukoricaszedő-kombájn is, amit a napokban kap meg a gazdaság. A vetőszántás nyolc­van százalékával elkészültek, a tervezett trágya kilencven százaléka kint van a határ­ban, a földeken és a mélyszán­tandó terület ötven százalékán elvégezték a mélyszántást. Igaz, hogy ki is használnak minden időt, mert azt mond­ják, az idő nemcsak pénzt, de termést is jelent most. Ha jól kihasználják az időt, több lesz a pénz is, a termés iS; Igazuk van; így gondolkodnak a Bere­mendi Állami Gazdaságban, de a többi gazdaságban is. A gondolkodás helyességét az évről-évre növekvő termés- eredmények mutatják. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek utolérjék az állami gazdaságo­kat a termelésben, átkeli ven- niök a gondolkodásmódjukat is: minden időt kihasználni, a lehető legrövidebb időn belül, a legoptimálisabb időben a földbe tenni a magot, (S zalai) ördögi agyafúrtsággal alkal­mazó minisztert látjuk. A tisz­tán negatív tulajdonságokkal felruházott figura így már eleve alkalmatlan a belső konfliktus ábrázolására. Pe­dig Schiller drámájában von Walter, az apa, a tragikus hős. Az udvari ármány és a tiszta szerelem közötti harcnak az ő lelke a csatatere, ő veszti a legtöbbet, mert tervei dugába dőlnek, egyetlen fia, utódja meghal, ő maga lelepleződik. A klasszikus tragédiák szabá­lya szerint egyetlen tiszta és őszinte érzése, fia iránti sze- retete az a sebezhető pontja, ahol végül is eltalálja a vég­zet nyila, s így győz a szere­lem az ifjú szerelmesek ha­lála árán az ármánnyal szem­ben. Von Walter aityai szere- tetének h áttérbes zor í tása a dráma szerkezetén is változ­tat. Ferdinand válik főhőssé, von Walter pedig tragikus hős helyett a végzet megtestesítő­jévé. A zárójelenetben a mi­niszter fia halálát látva, pil­lanatra ellágyul, s ezzel utal a belsejében végbement ka­tasztrófára, de ez az utalás ke­vés, halvány ahhoz, hogy va­lóban tragikus lehessen. A drámának ilyenformán nem is maradt igazi tragikus főhőse. Ferdinánd nem az. A szerel­mesek kettős öngyilkossága nem szerencsétlenség, hanem győzelem, Lujza szavaiból is kitűnik, hogy a halált önként vállalják, szövetségesül hív­ják a náluk erősebb hatalmak elleni harcban. Lujza apja, Miller muzsikus elveszti ugyan lányát, de ezzel erkölcsi győ­zelmet arat és mint a polgári erények hordozója szinte fel­magasztosul. Wurm, a féreg­szerű talpnyaló csupán eszköz. Von Walter szerepének a lá­tott felfogása tehát törést és fogyatékosságot okoz. Lehet, hogy az elgondolás alapja az a szándék volt, hogy a mai szín­házlátogató számára érthetőbb legyen a dráma cselekménye, csakhogy az Ármány és szere­lem lényegét éppen von Wal­ter szerepének árnyaltabb ki­dolgozása tette volna érthe­tőbbé. A többi szereplőről szólva elsősorban Hegyi Pé­tert illeti dicséret Miller mu­zsikus szerepének megformá­lásáért. Igen jól mutatta be a szegénység és a hatalmasoktól való rettegés árnyékában ten­gődő kispolgárt, akiben azon­ban még tisztán élnek az em­beri érzések és ez a sorsdöntő pillanatokban a gazdagok és hatalmasok fölé emeli őt. Szal­ma Lajos az udvari pletykák világában otthonosan mozgó, de egyébként tökkelütött von Kalb udvar nagy szerepében rr Őszi határszemle Nagybaj máson I Az idén kissé késve »érkezett meg a vén- »asszonyok nyara. De • végire ibt van, hogy ► még egy kis édessé- I get csepegtessen a ► szőlő nedvébe és szi­► nesre fesse a fák le­• veiét. • A mezők és szőlös­• kertek művelői, a zord ► szeptember után aján 1 dókként fogadták ezt 1 a kis utónyarat. Hisz 1 ez adja meg az érő- 1 ben lévő gyümölcsök, 1 termények végleges 1 ízét, zamatét, és ez ad 1 rá módot, hogy a ' nagy őszi betakarí­tást a megye keleti : szélétől a nyugati , csücskéig most már , mindenütt befejez- , zék. ( Hetek óta először , élénkült meg ilyen , erősen a nagyhajmási , határ is. — Piros , UTOS-traktor kék . Zetor, szürke lánctal­I pás pöfög indulásra i készen a kövesút szé­lén, ott ahol a falu főutcáját az országút szeli ketté. Kaszonics József tsz-elnök a „forgalmista” egy ser lésekkel érkező teher autót irányít éppen a mázsaház felé, majd a traktorokat igazít­j i ja el. Ma már egy- , i szer megjárta a ha- ,»tárt és tudja a föld II még lágy, de az idő I» ragyogó. Délután az ,»UTOS megkezdheti a I» másodvetésű csala- I» mádé silózását, addig azonban bevontatja a lég feleslegessé vált cséplőgépet a gépál­lomásra, Míg a cséplőt von­tató traktor Mágocs felé kanyarodik, Ka­szonics Józseffel a mező felé indulunk egy kis szemlélődés­re. A dombon fölfelé a lábunk alatt süppe- dős talajt vizsgáljuk, melyről a lezúduló eső itt-ott elmosta a felső réteget. Szómba ton itt felhőszakadás volt viharral, égzen- géssel, és ezek a hir­telen záporok bizony időről-időre elmossák a termőtalaj felső szintjét, helyenként kikandikál az alsó lősz réteg s a feft- szántott nagyhajmási határ olyan, mint egy cifra mintás női ru­ha. Itt a megye egyik legdombosabb részén nagy károkat okoz a vízerózió. Az elnök elmondja, hogy nemrég itt jár­tak a Talajjavító Vál­lalattól és az OMMI- tól és megállapodtak egy közeli dátumban, amikor megkezdik a nagy munkát. — A domboldalakon a ha­ránt vonalak mentén padkákat építenek és a leromlott talajokat megjavítják. Ez igen fontos, e nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni: A dombtetőn elénk tárul az egész nagy­hajmási határ. Má- gocstól Mekényesig, Döbrököz irányában pedig egész Tolna me gye határáig. A Béke Tsz tagjainak nincs miért szégyen kezniök hisz első, ami sze­münkbe tűnik, a ha­talmas tábla őszi ár­pa, amely üde zölden sorol a lankán. — Már két hete el­vetettük ezt a kilenc­ven holdat és az eső jót tett neki — mond­ja Kaszonics József, aztán a szemközti dombra mutat, ahol egy 150 holdas meg­szántott előkészített tábla várja a búza ve­tését. A jó idő végre megjött, s holnap in­dul a vetőgép. Nem még valóban nincse­nek megkésve ez a mag időben földbe ke rüL Csak hát a többi? Megtudjuk, hogy a Béke Tsz ez évben a szántó 30 százalékán búzát termel és bi­zony néhány hold ku­korica után kerül. Ez jó szervezést, sürgős intézkedést igényel. A betakarítás csúcs munka még az aratás nál is nehezebb, min­den munkaerőt fel­emészt. Kaszonics Jó­zsef mégsem fél. Ta­valy is elsők lettek az őszi munkákban, pe­dig akkor még sok száz parcellában volt a határuk. Most sem lesz majd, hisz az em­berek már olyan tü­relmetlenek, csak a jó időt várták s ma már megindul a trágya­hordás, a határ túlsó végén pedig acedik a szellemesen karikírozott. Koós Olga sokszínű, gazdag érze- lemvilágú lady Milfordot ala­kított. Jellegzetesen romanti­kus figura ez a külföldről jött arisztokrata nő, aki puszta egyéniségének varázsával egy uralkodó felett uralkodik, élet és halál ura, de mert él benne az „örök nő”, saját hervadása láttán megfutamodik fiatalabb vetélytársa elől. Bakos László a komornyik jól hangsúlyo­zott, bár kissé mereven elmon­dott monológjával tűnt ki. Rab Antónia, mint lady Milford komornája kifogástalan volt. D ári day Róbertnek meglehető­sen nehéz feladat jutott. A sze­relmében is alávaló, csúszó­mászó Wurm szekretárius alakját kellett életrekeltenie. Lz azonban csak utolsó jele­netében sikerült, akkor sem százszázalékosan. Hamvay Lucy a tőle már megszokott természetességgel és rutinnal alakította Miilemé szűkre sza­bott szerepét. Blanár György díszletei, a takarékos tervezés folytán ügyesen elkerülték a túlzsú­foltság érzetét; A % együttest inkább a vállalkozás bátorságáért, mint eredményeiért illeti dicséret. Az az érzésünk, hogy a szín­ház kissé túlbecsülte saját ere­jét, többet markolt, mint amennyit valóban meg tud fogni. De bízzunk abban, hogy az évad folyamán javul, „érik” még az Ármány és szerelem is. Mészáros Ferenc Vonalaira vigyáz reggeli előtt naponta fél pohár Igmándi! Emésztését rendbentartja Igmándi! Gyomorrontásnál Igmándi! burgonyát; A cukor- <1 répát csak október <1 17-én veszi át a cu- < korgyár megbízottja,»| azért van még a föld- < ben a répa, pedig az^ emberek már szednék( Minden család a rá(( kiosztott részt. Megbirkóznak a tor J f lódó munkával? — ,> kérdezzük — s a vá-,i lasz: Igen. A Béke,, Tsz-ben premizálják a többlet termést és,i talán ezért is olyan,» szorgalmasak a ta-,» gok, de még a csa-,» ládtagok is. Kukori-,» cából például a beteri vezett 15 mázsa má—(» jusi morzsolton felüli» a család prémium cí-i» mén megkapja a többi» let termés 50 száza- (» lékát. A termés pedig szépnek ígérkezik ré­pából is, kukoricából l1 is, na persze főleg azért, mert kétszer»1 megkapálták. min­denki a rá kiosztott részt t1 Az őszi keverék a*| földben van és 7001 köbméter fő vetésű1 siló elvermelve S1 bár a munka sürget, * hisz minden alaposan1 összetorlódott, Kaszo- 1 nics József mégis ] nyugodt és biztos a dolgában. A Béke Tsz tagjai nem hagy­ják veszendőbe a gazdag termést Még ( az idő, ez a szép és, kellemes vénasszo-, nyok nyara is nekik, kedvez; ,i — Rné —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents