Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

iO. OKTÓBER 5.

NAPLÓ

3

gyek érdekelné a termelékenység növelésében a kisipari szövetkezetek tagságát!

A kertész kutyája

*anya szövetkezeti ipara í az esztendőben már ázhúszmillió forint térmértékét ad. A szövetkezeti an dolgozók száma mezben meghaladja a négy- Termelése elsősorban sági igényeket elégít ki, lentős export-tevékenysé- . számottevő szerepe van fböző beruházások kividében;

lődését jelentős mérték- .‘lősegíti a párt és korsokoldalú támogatása és ecsülése, Évről -évre

ős összegeket fordítanak beruházásokra.

Idódott a szövetkezeti tag zociális ellátása és min- féltétel megvan adva, a szövetkezetbe tömörült irosok jólétben élhesse- A szövetkezeti ipar mun izási rendszere alkalmas hogy a jó szakemberek, iranykezű“ kisiparosok ;i megbecsülése is érvé- ljön. A KISZÖV vezető- ek módja van arra, hogy »man belépő kisiparosok irányának megfelelő, a tettnél magasabb átlag- jiztosítson. A szövetkeze- jbbsége becsülettel telje- írvben előírt feladatait. i egyes területeken nyugit» jelenséget tapasztal- k. A szövetkezetek egy jen tervszerűtlen a ter- , nem teljesítik a részletcet. Van olyan szöyetke- , amely nem teljesíti ter- a tervezettnél több mun rt fizet ki. Ez a tény volt ipja annak, hogy a bara- szövetkezetek a második dévben négy százalékkal íték tervezett átlagbérü- íelentősen hozzájárult eh negatív eredményhez a ;vári Cipész KTSZ, mely- agsága 95.3 százalékra [tette egy főre eső terme- 5rtéktervét, ugyanakkor / fore eső átlagbért 106.6 ék erejéig vette igénybe, jszlói vegyes KTSZ tag- .6 százalékra teljesítették őre eső termelési érték- iket, 99 százalékos bér- íználással. Van még né- olyan szövetkezet is, teljesítette termelékeny- ervét, mint a pécsi Vasas !, azonban a túlteljesítás- nérten aránytalanul maolt az átlagbér-felhaszmá- A Pécsi Kazán javító ! is 100.9 százalékra teltté termelékenységi ter- ugyanakkor felhasznált 5ére 113 százalék volt. nak ellenére, hogy a lOV választmánya eré- 1 fellépett az e téren gló fogyatékosságokkal ften, a helyzet keveset t, sőt egyes szövetkezett tovább romlott a ter- tenység és az átlagbérek tználása közötti arány. Ez vezetett, hogy egyes szö- izetek lazaságai miatt a

megye szövetkezeti iparában az átlagbér ma már meghaladja az 1961-re tervezett átlagbért is.

Az utóbbi években, a dolgozók életszínvonalának növekedése következtében rendkívüli módon megnőtt a kex-eslet a szövetkezeti ipar termékei iránt. Ez a tény, párosulva a szövetkezeti ipar tervszerű anyagellátásával, biztonságos, tervszerű, folyamatos termelést biztosít. Ez jobb munka- szervezésre ad módot és lehetőséget, melyet a szövetkezeti vezetők — nagyon helyesen — érvényesítenek is;

Mi mégis az ok, hogy aránytalanság keletkezett szövetkezeteinkben

a termelékenység és az átlagbérek

felhasználása között? A KISZÖV vezetői sokat és alaposan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Véleményünk szerint az egyik ok a következő:

A szövetkezeti ipar évről- évre jelentős beruházásokra kap lehetőséget. 1958 óta a me gye szövetkezeti ipara 15 millió forint különböző beruházást és felújítást hajtott végre. Ebből jelentős összeget gépi berendezések vásárlására fordítottak. A szövetkezetekben 1958-ban vezették be az új munkadijazási rendszert s ekkor állapították meg a teljesítményeket iS; A szövetkezeti vezetők nagy része a munkafeltételek és munka- körülmények megváltoztatását figyelmen kívül hagyta és az új helyzetnek megfelelően, nem dolgozott ki új munkateljesítményeket. Ez a helyzet oda vezetett, hogy a tagság elvesztette anyagi érdekeltségét a munkatermelékenység növelésében. Ennek kapcsán olyan nézetek alakultak ki, hogy a munkateljesítmények rendezése ellentétes cselekedet a párt politikájával és nem volna erkölcsös. Pedig ennek éppen

fordítottja igaz, mert a jelenlegi körülmények között számos szövetkezetben dolgozó kisiparos olyan munkabérhez jut, amelyért nem dolgozott meg.

Veszélyesebb a másik ok: közeledik a szövetkezetekben a vezetők újjáválasztásának időszaka. Éppen ezért egyes vezetők olcsó népszerűséget keresve, módot adnak a mun- kadíj-gazdálkodás területén lazaságokra. Az ilyen vezetők nem látják, hogy ezzel milyen nagy károkat okoznak. Ez az út nem vezet a szövetkezeti vezetői székhez, mert a szabálytalanságok elkövetőit a szövetkezetben is szigorúan felelősségre vonják.

A szövetkezetek vezetőinek be kell látniok, hogy a népgazdaság érdekeit nem lehet alárendelni a szövetkezetek és egyes szövetkezeti tagok vélt érdekeinek. A terv törvény, ezért teljesíteni kell a részletterveket Is, s következésképpen a munkatermelékenység és a munkadíjak helyes arányát is meg kell tartani;

Fontos feladat, hogy szövetkezeteinkben

teremtsük meg a helyes arányokat

A szövetkezetek vezetői vizsgálják felül munkadíjazási helyzetüket és alakítsanak ki olyan teljesítményeket, amelyek anyagilag érdekeltté teszik és ösztönzik a tagokat a munkatermelékenység növelésére. Nem bércsökkentésről van szó, hanem olyan rendezésről, amelyet az átlagbérre vonatkozó tervek megkíván nak. A megye szövetkezeti iparának átlagbére és minden szövetkezetünk átlagbére alkalmas arra, hogy helyes felhasználásával minden becsületesen, szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tag megtalálja anyagi számítását;

H. M.

„Kardos, köpenyes” játékot ígér a 6zínlap, s valóban jóízű komédiázást láthattunk a Kamaraszínházban. Szerelmi históriát, amely nem fáraszt, nem gyötri az agyat, hanem felüdít. Lope de Vega elmés, bár kissé groteszk képzettársítása kellett ahhoz, hogy a kutya irigységéről a féltékeny szerelmes szeszélyes vagdal- kozása jusson eszébe, de ha már eszébe jutott, ez az asszociáció elegendőnek is bizonyult egy mulattató vígjátékhoz. Lényegében minden, ami a darabban történik, ennek a hasonlatnak a bizonyítását, kifejtését szolgálja.

Diana testesíti meg a példát. Az Írnokába szerelmes gazdag és rangos nő féltékenységében elmarja szerelme mellől a szolgálót, akiben vetélytársat lát, bár tudja, hogy szerelme az övé 6©m lehet. Szerelem és féltékenység kavarog benne. Bővebb jellemzést végeredményben a szerző sem ad. Medgyesi Mária ebben a sze- -repben igazi Diana volt. Külső

57OOO sertést vásárol jövőre as AUatforgalmi Vállalat

A tsz-ek 106 helyett 116 kilósra hizlalják sertéseiket!

A mohácsi járásnak ebben az évben 25 000 sertést kellett volna leadnia állami fogyasztásra. Az állatforgalmi járási kirendeltségen azt mondják: eddig 23 Q00 sertésre kötöttek szerződést. Év végére körülbelül meglesz a 24 000. A huszonötezret nem tudják teljesíteni. Ennek elsősorban az az oka, hogy az új termelőszövetkezetek zömében most készültek el a fiaztatók, a hizlaldák. Ebből adódik, hogy ezek az új termelőszövetkezetek a tervezettnél kevesebb

ff t

Mohácsi 202. sz. Komlói 305. sz. Siklási 202. sz.

Vasboliokban!

litertől—500 literesig 306 — Ft—2266,— Ft-ig Minden nagyságban kaphatók!

■4324

Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat

sertést tudtak hízóba beállttá- I ni. Jövőre a helyzet már javul, de az is tény, hogy jövőre mint az eddigi tapasztalaitok mutatják több húst kémek a mohácsi járástól is, a többi járástól is.

Jelenleg a termelőszövetkezeteknek döntő többsége 106— 110 kilós súlyban adja át a sertéseket. Több termelőszövetkezetben úgy vélik, hogy az ilyen súlyban átadott sertés hizlalása a legkifizetődőbb. A borjádi termelőszövetkezet egészen mást vall A borjá- diak például mindig nagysúlyú sertést szállítanak a vállfáiéinak. ök azt mondják: amikor a sertés elérte a 110 kilós súlyt, akkor válik igazán gazdaságossá a hizlalás, mert ekkor már 60—70 dekát is felvesz naponta.

A bólyi Kossuth Termelő- szövetkezet kiváló és nagy sertéstenyészettel rendelkezik. A bólyiak nyolc hónapos korban szállítják a hízott sertéseket. Ezeknek az átlagsúlya azonban még egyszer sem volt kevesebb, mint 115—120 kiló. A bólyiak is azt vallják, amit a borjádiak.

A mohácsi járásban még kétezer olyan sertés hízik, amely közfogyasztásra kerül majd. Ha csak ezt a kétezret vesszük alapul, akkor is lényegesen nagyobb mennyiséget adhatna le már a mohácsi járás ebben az évben, mint amennyire jelenleg kilátás van. Ha ezt a kétezer sertést mondjuk nem 106 kilós, hanem 120 kilós súlyban adnák át a termelőszövetkezetek az Állatforgalmi Vállalatnak, hús mennyiségben több. mint 300 106 kilós sertést pótolhatnának.

Ez csak egy járás.

Ha a többi járásokban is növelnék a sertések súlyát

igen sok olyan süldőt pótolhatnánk, amely a termelőszövetkezetek tervéből is, az állami fogyasztásból is kiesett;

Bár jövőre jobb lesz a helyzet a sertéseknél, azért mégis helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek a mennyiség mellett az átadandó sertések súlyának növelésére is gondolnának. Nagy jelentősége lenne ennek.

Az Állatiorgalmi Vállalat 1961 első félévében 57 000 sertést kíván felvásárolni a megyében. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hegy a termelőszövetkezetek 106 kiló átlagú hízott sertéseket adtak át a vállalatnak. Ebből a sertésből azonban anélkül, hogy süldővel is többet állítanánk be, mint 57 ezer darabot elő lehet állítani hatvankétezer 106 kilós sertést is. Hogyan? Nagyon egyszerűen.. Ha a termelő- szövetkezetek nem százhat, hanem száztizenhat kilós átlag súlyban adják át az állatforgalminak a sertéseket, akkor mintegy 5700 mázsa sertéshússal adnak többet. Ez pedig körülbelül megfelel ötezer 106 kilós hízottsertésnek. És ezt az ötezer hízott sertést nem plusz ötezer süldő hízóba ál- líitása után kapjuk, hanem anélkül. Ez pedig igen lényeges dolog.

Termelőszövetkezeteink is jól járnának, de jól járna a népgazdaság is. Termelőszövetkezeteink három héttel tartanák tovább a sertéseket és 5700 mázsa után járó plusz jövedelemhez, a városi lakosság pedig 5700 mázsa plusz húshoz juta a. Mindkettő igen lényeges. Érdemes elgondolkodni ezen különösen azokban a termelőszövetkezetekben, ahol kevesebb a süldő.

(Szalai)

megjelenése, temperamentuma szenvedélyes olasz nőt állított elénk. Bár ez a szerep ebből még valamivel többet is igényelt. A szenvedély és hideg számítás végleteit erőteljesebben' hangsúlyozhatta volna, hiszen ezek a végletek adják Lope de Vega komédiájának sava-borsát. Egy kicsivel hát- rabi? túlzás, karikírozás mindkét irányban hasznára vált volna az alakításnak, s mivel Diana áll a darab középpontjában, az egész darabnak is.

Nagyjából ugyanezt lehet elmondani a Teodorót alakító Szabó Ottó játékáról is. A könnyen elérhető és a „nagy” szerelem közötti ingadozása, hangulatváltása lehetne 'kissé harsányabb is. Természetesen nem a külsőségekről van szó, sőt azokból (mármint a széles és heves mozdulatokból) kevesebb is elég, hanem arról, hogy Teodorónaík hívebben és élesebben kell reagálnia Diana szeszélyes fordulataira, mint valami tükörnek;

Néha az lehetett az érzése a nézőnek, mintha a színészek hangsúlyozni akarnák: „Ne vegyétek komolyan az érzéseinket, hiszen csak játszunk”. Komédiáról lévén szó, ezt sem kell feltétlenül helytelenítenünk, de azért a mértéktartás még itt is kötelező. A néző szórakozni akar a komédián, de éppen ezért szeretne belefeledkezni, anélkül, hogy gesztusok és fintorok emlékeztet nék: „Mi most csak szórakoztatunk.”

Az egész együttest dicséret illeti a szép szövegmondásért, ami versben írt darabnál igen lényeges. Ehhez persze a jó fordítás is hozzájárult, a verssorok könnyedén, eröltetettség nélkül gördültek.

A két főszereplőn kívül, Széplaky Endre, mint Tristán 6zemmelláthatóan elemében

érezte magát, lehet, hogy leginkább azért, mert ez a szerep közel áll a könnyű műfajban eddig leginkább játszott szerepeihez, de kétségtelen, hogy a szép szövegmondás és egyéni humor ezúttal különösen jól érvényesült. A lányok hármasában pedig Bázsa Éva, Horváth Magda és Lelkes Dalma nagymértékben hozzájárult a sikerhez, bár a Marcelát alakító Lelkes Dalma játékán kis elfogódottság volt érezhető. Szabó Samu Ludovico gróf szerepében ezúttal is mint már annyiszor, ellenállhatatlan nevettetőnek bizonyult, s ebben talán annak is része van, hogy a pécsi közönség előtt úgyszólván minden apró mozdulata ismerős már.

Lendvay Ferenc rendezését kifogástalannak mondhatjuk. Annyi bizonyos, hogy kihasználta a kamaraszínpad lehetőségeit és a színészek adottságait, néhány neki tulajdonítható ötlet pedig még élvezetesebbé tette az előadást.

„A kertész kutyája” a klasz- szikus ciklus egyik vígjátéka. A másik, „Figaró házassága” már a múlt évadban színre került. A kettő, a ciklusban két egymást követő napon talán kissé „sok a jóból”, de nem kell különös jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk, ezzel a két vígjátékkal az idei évadban sok sikert aratnak még a pécsi színészek. Ezen felül jó szolgálatot tesz a két vígjáték a klasszikusok megszerettetése ügyének is. „A kertész kutyája” egyébként a mai drámaíróknak is jó példát mutat arra, hogyan lehet egyszerű eszközökkel, a cselekmény túlbonyolítása nélkül is érdekes, fordulatos, mulattató vígjátékot ími«

(—s—c)

■ ■"

A MÉH-tárgynyeremény-sorsolás nyereménylistája

Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat által I960, szeptember 30-án tartott tárgynyeremény-sorsolás nyereményjegyzéke.

VII. 000 945 Rádió.

XLVII. 000 235 Kerékpár XXXIX. 000 m Fényképezőgép. XLVII. 000 807 Rugós íootbal XXXIX. 000 032 Kex-asztal. XXXVII. 000 584 Futball-labda

II. 000 660 Futball-labda.

XLVn. 000 708 Futball-labda.

XXXIV. 000 034 Futball-labda. XXXVII. 000 968 Futball-labda. XXXVII. 000 275 Futball-labda.

XXXV. 000 056 Futball-labda.

XXXIV. 000 019 Futball-labda. XXXV OOO 438 Futball-labda. XXXVII. 000 670 Futball-labda. VII. 000 487 Futball-labda.

VII. 000 486 Futball-labda.

XXXIV. 000 082 Futball-labda. XLIX. 000 962 Futball-labda;

XI. 000 374 Futball-labda.

XX. 000.508 Takarékbetétkönyv. XLI. 000 585 öv iránytűvel.

XLI. 000 586 öv iránytűvel.

XLIX. 000 457 öv iránytűvel.

XXXIV. 000 956 öv iránytűvel; XX. 000 170 öv iránytűvel. XLVHI. 090 269 öv iránytűvel. XI. 000 249 öv iránytűvel.

IX. 000 054 Ov iránytűvel.

XXXV. 000 923 öv iránytűvel. VII. 000 981 öv iránytűvel.

XLII. 000 279 Uttörő-kés.

XXXVI. 000 162 Uttörő-kés.

XIV. 000 459 Uttörő-kés.

XI. 000 449 Uttörő-kés.

vm. 000 800 Uttörő-kés.

XXXV. 000 090 uttörő-kés.

XXXV. 000 568 Uttörő-kés. xxxni. 000 566 Uttörő-kés.

XX. 000 225 Uttörő-kés.

XXXIV. 000 558 Uttörő-kés.

XXXV. 000 381 Ifjúsági könyvek.

XXXVII. 000 258 IfJ. könyvek. XLI. 000 064 Ifjúsági könyvek.

XXXIII. 000 679 IfJ. könyvek.

XX. 000 358 Ifjúsági könyvek. XLVIII. 000 381 Ifj. könyvek. XXXV. 000 857 Ifj. könyvek. XLIX. 000 467. Ifj. könyvek. XLII. 000 740 Ifj. könyvek. ,

II. 000 598 Ifi. könyvek.

XXXV. 000 638 Csajka-kulacs. XIV. 000 467 Csajka-kulacs.

XLHI. 000 122 Csajka-kulacs.

XXXVI. 000 262 Csajka-kulacs. XLIX. 000 290 Csajka-kulacs.

L. 000.824 Csajka-kulacs.

XXXVI. 000 692 Csajka-kulacs, n. 000 870 Csajka-kulacs.

XLVIII. 000 785 Csajka-kulacs. XLII. 000 499 Csajka-kulacs.

II. 000 662 Síp zsinórral.

XXXVI. 000 053 Síp zsinórral.

XXXIV. 000 325 Síp zsinórral. XLII. 000 563 Síp zsinórral. XXXIV. 000 649 Síp zsinórral.

XX. 000 152 Sip zsinórral

XXXVI. 000 261 Síp zsinórral. XLVII. 000 945 Sip zsinórral. XXXm. 000 969 Síp zsinórral.

VI. 000 153 Síp zsinórral.

A tárgyak átvételére 1960. október hó 30-ig lehet jelentkezni, személyesen, vagy levél útján a nyer tes tárgynyeremény-jegy bemutatása, vagy beküldése mellett.

MÉH Vállalat Vezetősége