Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-30 / 257. szám
1960. OKTÓBER 30. N A PLf Bárdost Németh János: Carmina Hungarica (Jelenkor Kiadó 1960) H osszú évek után újra megindult Pécsett a szépirodalmi könyvek kiadása, és úgy hiszem, méltóbban nem kezdődhetett volna el, mint Bárdosi Németh János verseivel. Vannak ugyanis írók, akik állandóan színen vannak, jönnek, mennek, vitatkoznak, mintha minden pillanatban be kellene magukat bizonyítások. És vannak olyanok, akik csak egy-pillanatra tűnnek elénk, és ha utánanézünk életüknek és munkájuk nak, akkor döbbenünk rá, hogy milyen gazdag élet pergett le előttünk. Ilyen gazdag élet Bárdosi Németh Jánosé. Szombathelyen született 1902-ben. Apja vasúti mozdonyfűtő volt, mint Szabó Lőrincé. Húszéves korában jelenik meg első verse és 24 éves amikor első kötete elhagyja a nyomdát. Azóta két világban él. Hivatása a számokhoz köti, szenvedélye az irodalomhoz. Négy kötet kiadott vers, három regény, egy tanulmánykötet és egy színpadi mű csak határkövei ennek a szenvedélynek; A Nyugat, a Válasz, a Csillag, a Rádió, a Dunántúl, a jelentősebb pesti és vidéki lapok mind otthont adnak verseinek. Bum* él az irodalom sodrában, több, mint egy évtizedig vezeti az akkori Dunántúl egyik legjelentősebb irodalmi központjának, Szombathelynek írói életét. Kosztolányival levelez, Móricz idősebb barátja, Illyéa Gyula és Weöreös Sándor verset írnak hozzá. Rajtuk kívül az akkori évek legjelentősebb íróit, Németh Lászlót, Kodo- lánvit. Szabó Lórin cet, Tamási Áront egymásután viszi le Szombathelyre és megteremt egy egyedülállóan élénk irodalmi életet. Nincs olyan jelentős író, aki ne erezné Wagát Otthon Szombathelyen és ezt a vidéki kisvárost bekapcsolja a nagy irodalom vérkeringésébe. Akkor már éveken keresztül szerkesztője az Irottkőrnek, ennek, az abban az időben egyetlen dunántúli irodalmi folyóiratnak; Akik akkor Pécsett éltek, erre a folyóiratra emlékeznek. Bárdosi Németh Jánosnak az volt a hitvallása, hogy a magyar irodalmat nem sza bad fővárosira és vidékire osztani, ellenben felétlenül szükséges az, hogy minden magyar táj a maga sajátos hangján szólaljon meg, de ügy, hogy pillanatra se engedjen a színvonalból. És szerkesztése közben is ez vezette. Nála a vidéki irodalom nem jelenthetett kisebb igényességet, de aki ezt a szigorú mércét elérte, az lehetett a legismeretlenebb, kezdő dunántúli fró, helyet kapott az Irottkőben; A z íráson kivin legfőbb szenvedélye a vidéki irodalmi élet meg teremtése volt. Ezért hívták Pécsre is, az akkor már központtá fejlődő városba, ahol Várkonyi Nándorral és Csorba Győzővel a Sorsunknak szerkesztője lett. Azóta Pécsett él. Mehetett volna Pestre, de sohasem gon dőlt erre. Érezte, ide tartozik, a Dunántúlra és Irodalmi munkásságával, egész köl tészetével a Dunántúl fiának vallotta magát. Nézzük, milyen is ez a du nántúld költészet^ ' milyen Bárdosi Németh János költé szete? A táj és a benne élők kö zött bonyolult kapcsolat ala kul ki. Szoros kapcsolat e: és számos, az elsú pillanat bfun szembeszökő jelen sói mellett számtalan,, 5™™ csak nehezen felderíthet« szálból áll. Ezek a tok jellegzetesek és vidékről vidékre változók. Az hagyományok is továbbélnél áB a tájból mintegy *s8zasa gározzák a jelenkor emberének a rég letűnt nemzedékek tevékenységének hatását. Ez a kettő határozza meg a költészetet, a táj és az ember; A vidék, derűs, nyájas, hívogató. Vize, napfénye, apró kis patakjainak mozgása, dombjainak enyhe hajlása, nyara és ősze, virágainak sűrű és mégis enyhe illata, és a dunántúli ember kedélyessége, közvetlensége, csillogóbb, de felszínesebb könnyedsége, szellemessége adja meg jellegzetességét ennek a költészetnek; Olyan, mint a levendulamezőnek az illata, kedves, nem erőszakos, kissé idilli, de félreismerhetetlen. Egyenletes, szelídívelésű líra ez. Nem a legnagyobb magyar költészet, de talán a legotthonosabb, legkedvesebb. Nincs benne semmi nehezen megközelíthető. épi költészet és táj- költészet Élményanyagát a vidék adja és alapjában véve kevés köze van a városhoz. Ha megnézzük, legjellegzetesebb szavai ezek: rét, lomb, vetés, pattak, határ, gabona, kepe, nyár. Bármiről is beszél, verseit ez a szelíd természetszeretet ragyogja át Képeit is többnyire innen veszi. A „molnáron a liszt ezüstje fénylik“, a „gesztenyefák kérge szívet rejteget“, az élet „úgy ürül ki, mint a veder, mit felhúztak a kútból és kidttak“, és a „gőzölgő párás levegőben friss kenyér szagát tereli az este.“ Kissé impresszionista hangulat ez, de nem öncélú. Elsősorban mégis a józan realitás, a köznapi ember költője és ezek a képek mindig csak arra valók, hogy rajtuk keresztül belépjen a versbe az ember, akit mindennél jobban szeret. Ebből, az alapjában véve nem harcos költőből olyan verseket kényszerít ki ez az embenszeretet, mint a nagy háború alatt írt és ebben a kötetben is közölt két verse, az Iszonyat és az Uj évre. 1943. Aki kezébe vessz! ezt a kötetet, látja, hogy sokféle hang, sokféle érzés szólal meg ezekben a versekben. Sok benne a nosztalgia az elveszett gyerekkor után és van bennük rezignáltság és lemondás is. Ez azonban sohasem az emberségről való lemondás, hanem a múló idő félelme. Legfőbb ereje talán mégis | az, hogy ugyanazzal a szem- , mel, ugyanazzal a csodálko- J zással tudja nézni a világot, I mint gyermekkorában. Minden lépése alatt felfedez valamit és ezek a felfedezések j olyan hétköznapi csodák, | olyan mindennapi szenzációk, mint egy gangon álló j lány, ami előtt elmegyünk j szótlanul, és csak az a költő veszi észre, aki nem vesztette azt a tágranyílt szemű csodálkozást, amivel először nézett szét a világban. És van ezekben a versekben halk, szemérmes szerelem, gazdag, színes költő nyelv és legfőképp hit a világban és az emberekben. Ez az oka annak is, hogy egy gazdag költői élet után a máról is van mondanivalója. Hisz mindig benne élt a korban és sohase vágyódott el az elefántcsont-toronyba, úsz év gazdag terméséből válogat ez a kötet, és akik olvassák, meggyőződnek róla, hogy ezek mögött a versek mögött melegszívű, humánus ember és nagyon jelentős költő áll, akitől még sokat várhat az irodalom. Szöllősy Kálmán Négyszázezer forintos csalás a Beremendi Állami Gazdaságban Két héttel ezelőtt megír tu < azokat a bűncselekményeket, amelyek a Beremendi Cementes M észművekben történtek. Most ugyancsak Beremenden, az állami gazdaságban történt több mint 400 000 forintos csalásokról. visszaélésekről rántotttó le a leplet a vizsgálatok. A megyei bíróság előtt lévő ügyiratokból kitűnik, hogy a fővádlottak — Szabó Ferenc pénztáros, Horváth Lajos íő<a<£c*<*sg<3<9c«k*<3<38c*<3<soK«agcs<*<aHf<tóxc»^^ Az ország minden lójáról érkeznek értékei népművészeti munkák a pécsi Széchényi téri Népművészeti és Háziipari Szövetkezét Boltba. A népi kincsek szerelmesei válogathatnak az ormánsági, hosz- szúhetényi vagy sárközi szőttesek, térítők, szádák, fafaragások, gelencsér-munkák, asztalterítők, alátétek, párnáié ét babák között. Képünkön Ménfői Ferencnének éppen matyó térítőt kínál Kincses István, a bolt vezetője. könyvelő, Várszegi Pál igazgató és még két társuk — 1957-től a bűncselekmények egesz sorozatát követték el a társadalmi tulajdon sérelmére. A kár: 428 ezer forint. Manipuláció az építőanyagokkal Az állami gazdaság dolgozói részére különböző építési anyagokat adhat. A gazdaság dolgozói éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen többen új házat építenek, renoválják a régit. Az építőanyag-juttatásban az a kedvezmény, hogy a dolgozóiknak nem kell a TÜZÉP- telepeken, vagy másutt időt tölteniök az anyag beszerzésével, hanem az állami gazdaság saját készletéből láthatja el az igénylőket, ~ ha ezt a lehetőségek megengedik. Igen ám, de az anyagokért a rendes, megállapított TÜZÉP-árat kell fizetniük s nem azt az árát, amelyért az állami gazdaság a saját részére kapja. A vezetők pedig — saját árban adták tovább az igénylőknek. Nem maradt ki ebből az igazgató sem, aki a háza építéséhez szükséges anyagokat önköltségi áron és nem kiskereskedelmi áron számolta el. Jóval kevesebbe került így s ezzel mintegy 28 ezer forint kárt okoztak. A reprezentációs költségnél is alapos túllépés bizonyítható. Mert más az udvarias vendéglátás és más a pazarlás! Ök pazaroltak, 1958-ban például 45 ezer (!) forint „reprezentációs költséget” használtak fel. A vizsgálatok megállapították, hogy 1957-től 1960. első félévének végéig a megengedettnél mintegy 78 ezer forinttal költöttek többet reprezentációraA maguk jutalmazásáról, segélyezéséről sem feledkeztek meg. Még erre is szükségük volt, úgylátszik, keveselték a csalt, sikkasztott összegeket. Egyszer az igazgató a főkönyvelőnek, másszor a főkönyvelő az igazgatónak „utalt ki” jutalmait, segélyt, holott erre csak a felsőbb szervek jogosultak. Az elmúlt év áprilisában például listára vették a [jutalmazásra jogosult dolgozók I ■h szép Wartburg áll |a járda mellett. Vagy í, nagyon rendben tartója gazdája, vagy egé- jszen új. úgy csillog, p villog. Amikor mellékje lépek, észre veszem Ja gépkocsi hátsó ablakából tigris vicso- jrít rám. mintha védetné a kocsit, n*13™ ‘házőrző kutva a há- Izat. Na jót van. kis :tigris, azért nem kell »olyan dühösnek lelned! Tudom én. hogy «gazdád sok munkával »verítékkel szerezte, (t sokait spórolt, s most ÍJ féltő gonddal védi. JjNa nézze meg az emit bér. mintha ez a ked- JJvespofájú tígriskö- Wyök vigyorogna. Gólt nyosan. Mit mon- jjdasz? Nem értek a J* nyelveden. te kis ál- ßlat Mit? Hogy hajóira jak közelebb, valamit fcsúgni akarsz? Jó. ÍJ rendben, de nem haljransz meg úgye? Jobb elülső lábával ÍJ megtörölte a száját Wés odasúgta: jlj Hahaha. még- Jjhoev sok munkával? WMeg verítékkel? Ha- ha- A mellettünk 3 f álló Skodának a gaz- Kdáia. az Igen ő xmm- •U kával szerezte. Ne- Xkem elhiheted, én isomerem! De az én eaz- júdám? — mondotta, s ! (nagyot kacsintott rám üveeszeméveL ; | Megdöbbentem s *offlantóokie szóhoz ’■' - t 'Jajá.uio.lc (Szatíra) sem futottam Zavaromból a tieriskölvök mentett ki. Bal első lábával megtörölte oo fácskáiát. és ismét intett. hajoljak közelebb. — Megsúgom — mondta — 1600 forintot keres. Nem értet lem. Miért kell nekem azt tudni, hoav gazdájának mennvi a fizetése? De ha ez a kis csikosbundáiú már el árulta, akkor annyit megállapíthatok, hogv 1600 forint nem rossz kereset. Meg lehet be lőle élni — rendesen. A ticriske idegesen megcsóválta a farkát s most már bal ejső lábábal törölte meg pofácskáiét. Láttam megint mondani akar valamit — közelebb halottam; — Nem érted? — mormogta és egy kicsit felborzolta sző- rét. Nem értettem. Hiába. ha az ember nem tud nyelveket, nagy hátrány. Azért maid csak boldogulunk valahogy. , — Ezer;.«hat». «- száa ... tartat — ismételte szótagolva, maid első lábaival széles mozdulatokat tett mintha mutatta volna a kocsit — A felesége sem dolgozik... házat nem adott el.... a lottón sem nyert.... — morogta most már határozottan dühösen. S belém villant a fény. Értem! Értem! —i Látom kapisaá- lod már a dolgot — szólt bengáli táiszó- lásban és nvugodtab- ban nézett rám. bőre ismét simává lapult, szeme kikerekedett, farkát játékosan meg suhintotta. —• Ezerhatszáz forint és autó .;. ezerhatszáz forint és autó... — ismételgettem magamban. Mit is lehet 1600 forintból venni? — fűztem tovább a gondolatsort. Egy öltöny ruhát, egy téli- kabátot vaav sok inget zoknit vagys.. eav egész sor mást. De autót nem! Igen. ez bizonyos! /^utót azt nem! De igen! Olyan kicsit. Szalad a parketten és orrát beleüti a falba. Liehet vele játszani-M nevét s azt jóváhagyás végett felsőbb szerveikhez küldtek. Amikor az engedélyezés megérkezett, a lista végéhez még 18 dolgozó nevét hozzáírták s a pénz átvételének igazolásául az egyik brigádvezető nevét odahamisították. Ezzel mintegy 8600 forintot „kerestek”. Nem vetették meg a lődijak után járó összegek dézsmálását sem. A vadőrök a ragadozó állatok elejtéséért jutalmat kapnak, s ezekről jegyzőkönyveket vesznek fel. A főkönyvelő ás • pénztáros azonban jó vadászoknak bizonyultak — legalábbis papíron —, mert sokkal több jegyzőkönyvet készítettek, mint a lőtt állatok száma és ezeket a jegyzőkönyveket, illetve a kiállított nyugtákat aláhamisították. Ezzel mintegy 13 ezer forint ütötte a markukat. — Az elmúlt év december 31-én például 47 gémnek a leíövését igazolták hamisan s vették fel értük a 2000 forintot. Mitsem törődve azzal (vagy elfelejtették!), hogy a gém költözködő madár s neim valószínű, hogy decemberben tömegével található Beremenden. De akár található, akár nem, a tény az, hogy egyet sem lőttek le. Mindent pénzzé, tettek, még az emáeztőgödrökból is hasznot húztak- Az «mésztőgödrök tisztítását magánvállalkozó végzi s annyit számoltattak ei vele, amennyit csak akartak. Az elvégzett munkánál sokkal többet írtak s a kúlörbözetet megtartották. Az elmúlt óv augusztusában például 33 ezer forintot zsebeltek be ezzel a fondorlattal. A gazdaság számlájára élték világukat. Lakásaikba szőnyeget vásároltak a gazdaság számlájára, ugyancsak a gazdaság pénzéből készült az igazgató házánál a motorral ellátott kút is. Ezeknek a csalásoknak az összege mintegy 60 ezer forint. Vég nélkül azonban — szerencsére — nem tudták lopni a pénzt, a társadalmi tulajdont. Rajta vesztettek. Sajnos, elég későn pattant ki az ügy, ami az ellenőrzés hiányosságait is felveti. Most majd a megyei bíróság előtt kell félelniök tetteikért. Garay Ferenc a pécsi ruházati bolt nagyszabású őszi és téli nagy diiMdfoinuicdáici október 30-án délelőtt fél II teakor a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében KÖZREMŰKÖDNEK A PÉCSI NEMZETI MŰVÉSZEI Belépés díjtalan. SZÍNHÁZ 777 — Szerencséd, hogy ti ha lassan is. de csak Jk megérted, amit mon-'r dani akarok — szólt.»): Most kell ütnöm ajk vasat, itt a nagy ri-T porttéma, megtudha-tí tom a naev talányt. Jk Amit régóta nem tu-;i* dók megfei térni, moeti)? talán a tigris válaszoljk a -kérdésemre, hon J/j nan. óh. honnan? -i. A kölyök ismét j). megtörölte a száiáO es én közelebb haíol-*á tam. Mondta, mond-*)’ ta. hadarta a szava-ík kát. de hiába. Nem.íJ beszéltem tökéletesen K a nyelvét. — nem ér-jk tettem. Csak a szái-'lj mozgásáról gondol- f J tam. hogy ; i. nem, Jk nem lehet, biztosan X nem azt mondta.. .« hoev gazdájának va-Jk lami ..gyanús” dolgai.!/! Nem. bizonyára félre-« értettem. Még hosszú ideig X beszélt, de amikor látá ta. hogy értelmette-j nül nézek rá. mérge-! sen dobbantott elülsőt lábaival; j — Ha a kérdésre j választ akarsz kapni* — vicsorította — ( előbb tanulj meg aj nyelvemen, s akkor* ismét találkozunk, j Megi gértem neki.; mert kíváncsi vagyok.( a válaszra. Nagvon. |j Azóta tanulok tig-f. risül.. • ■ - I i Garay Uj lakótelep a Zsolnay-mauzó leum mögötti Endre utcában a porcelángyári dolgozók részére. ^vwwyvwvv wwwwwwv vvwvvwvvvyvwwvvvvv
