Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

I960 OKTOBER 30. NAPLÓ 3 Termeljünk olcsóbban ! Félmillió forint értékű anyagmegtakarítás a dohánygyárban — Ütemterv az Autóközlekedési Igazgatóságon — Megváltozott az üzemanyagnorma a Pécsi Közlekedési Vállalatnál A. magyar Kalifornia Tizenhatezer hold termő gyümölcsös a baranyai dombokon A Pécsi Dohánygyárban több mint félmilliós megtaka­rítást értek el a III. negyed­évben a cigarettagyártáshoz szükséges közvetlen és közve­tett anyagokból, s ehhez ha­sonló jó eredményt várnak a negyedik negyedben is. Mi biztosította a jó ered­ményt? Elsősorban a dolgo­zó«: lelkiismeretes jó mun­kája, törekvése. Ehhez járult az új gőzölőkazán munkája, melynek segítségévei tökélete­sebb lett a dohánylevél-puhí- tás és lényegesen csökkent a melléktermék, valamint por­képződés. A több mint fél­milliós megtakarításból száz­ötvenezret az jelentett, hogy külföldi helyett magyar gyárt­mányú vágókéseket használ­tak. A második negyedben még külföldi vágókésekkel dolgoztak. A külföldi vágó­kések ára hatszorosa a miénk­nek, de élettartama csak húsz százalékkal hosszabb a ma­gyar gyártmányúénál. A III. negyedben kizárólag belföldi készítmónyű vágókéseket hasz­náltak — s ez jelentős megta­karítást eredményezett. Jövő héten ülést tart a gyár­ban az üzemi tanács, mely sok egyéb mellett újabb fel­adatokat szab az anyagtaka­rékosság terén. Az elmúlt hétfőn tanácskoz­tak az Autóközlekedési Igaz­gatóság felügyelete alá tartozó vállalatok igazgatói, párttit­kárai és szakszervezeti titká­rai. A tanácskozáson megvizs­gálták, hogyan teljesítették eddig önköltségcsökkentésre, anyagtakarékosságra és más, fontos területre vonatkozó fel­adataikat. A tanácskozás hatá­rozata alapján intézkedési ter­veket készítenek, amelyben megjelölik a legfontosabb fel­adatokat. Az autóközlekedés területén például alacsony, 55—60 százalékos a gépkocsik kihasználtsága, rengeteg az üresjárat, rossz a fuvarkapcso­lás, nem kielégítő a rakodás. Az intézkedési tervek végre­hajtásához szükség lesz a fu­varoztató vállalatok segítsé­gére is, ugyanis a gépkocsik jobb kihasználása rajtuk is múlik. Alapos vizsgálat előzte meg annak a fontos rendelkezés­nek kiadását, amellyel megszi1- gorították a gépkocsik üzem­anyagfelhasználási normáját. A szigorítás méltányos és na­gyon időszerű volt, hiszen a Pécsi Közlekedési Vállalatnál számos gépkocsin az engedé­lyezett üzemanyagnak húsz- huszonöt, sőt harminc száza­lékát is megtakarították. A megtakarítás alapján rendsze­resen megjutalmazták a gép­kocsivezetőket, s tulajdonkép­pen az üzemanyagmegtakar í- lás volt a premizálás alapfel­tétele. A rendelkezés megjelenése okozott ugyan egy kis zűrza­vart, egyesek elégedetlenked­tek is amiatt, hogy ezentúl kevesebbet tudnak megtakarí­tani, így kevesebb lesz a havi prémium összege.' A gépkocsi- vezetők többsége azonban azt vizsgálta:* mit tehetne annak érdekében, hogy a jövőben az eddiginél több üzemanyagot takaríthasson meg. Egyesek szerint ezentúl nem lesz üzem­anyagmegtakarítás, mert szo­ros a norma, a tapasztalatok azonban éppen az ellenkező­jét bizonyítják. Oktpber má­sodik dekádjában például a Közlekedési Vállalat 80 gép­kocsijából ötvenhárom megta- karításos volt, s csak huszon­hét kocsin nem takarítottak meg üzemanyagot. Egyébként most vannak ala­kulóban a szocialista címért küzdő brigádok a Közleke­dési Vállalatnál. Egyszerre több brigád alakul majd, azért, hogy egy-egy brigád tagjai egyszerre vehessék ki szabad­napjaikat. Kalifornia a gyümölcsösök or szága, Baranya pedig a Ma­gyarországnak gyümölcsben egyik legszegényebb megyéje. Az öszehasonlítás nem a má­nak, hanem a holnapnak szól, a nem is túl messzi holnap­nak. Ma még más megyék gyű mölcs importjára szorulunk, pedig „kincses” Baranyánk földje, éghajlata, a Mecsek dé­li lankái, mintha egyenesen gyümölcstermesztésre alakul­tak volna. Ilyen adottságok­kal az ország egyik legvirág­Érdekes, új iizemágat létesített a Tempó KISZ 'I axigépírás, ügyviteli helyettesítés A KTSZ fáradhatatlan veze­tői ezekben a napokban érde­kes, új üzemágat szervezték. Az állami vállalatoktól, intéz­ményektől ugyanis a legkülön­bözőbb igények merülnek fel, amelyeket a lehetőség szerint meg kell oldani. Régi problé­ma az alkalmi gépírás, leírás, másolás, sőt a taxigépírás is. Mindezek megoldására a szö­vetkezet leíróirodát létesített, ahol jól képzett gépírók vár­ják az ügyfeleket és gyors, pontos munkát végeznek a szabott árakon. Ha a megrendelő kívánja, a gépírók „házhoz is mennek”, azaz rövidebb, hosszabb ideig bármilyen szervnél helyettesí­tik a szabadságon vagy beteg- állományban levő vállalati gépírónőt. Nemcsak a gépírásra, ha­nem más ügyviteli munkakör­Iszapolás faácsolat nélkül Az év legnagyobb újítása Kossuth-bányán Nem is újítás lesz talán, hanem találmány. Az iratok ugyanis a Találmányi Hiva­talnál vannak, s e hivatal már többször érdeklődött a kísérletek eredményefi felől. Érthető, hiszen senki sem hallott még faácsolat nélküli iszapolásról. Pedig van, Kos­suth-bányán megvalósították. Miért van eziükség ilyen iszapolásra? A szénbányászatban — mint ismeretes — egyre na­gyobb teret hódítanak a fém- tárnok. Az ilyen fejtésekben a faácso latot néhány sor fém tám helyettesíti. Ha a bá­nyászok kifejtettek egy pász- tát, a legutolsó sor fémtámot „kirabolják“, s a frissen ki­termelt szén helyére állítják. Így folyik a munka tovább. Nem nehéz kitalálni, hogy a fémtámnak a bányász is, meg a tröszt is örül. A bányász azért, mert könnyebben dol­gozik vele, a tröszt meg azért, mert rengeteg fát ta­karít meg. Az utolsó férmtám-sor ki­nyerését a bányászok omlasz tásnak nevezik. Helyes meg- h távozás, hiszen az a sáv, ahonnan a fémtámot kisze­dik. valóban beomlik. (Ez az onüás senkit sem veszélyez­tet mert távol van a szén- f attól.). A fémtámot nem iminde- n'",,f lehet használni. A komlói bányában egy­szerre legfeljebb két és fél- méter szénfalat tudnak kifej­teni. Komlón azonban —mint Kmeretes — nemcsak ilyen s/’nte’enek vannak. A 10-es Vrn néldául — ahol a kísér folynak — a telepvas- to >-.-n 11—12 métert tesz ki. írt* sóletben akarják lefej­tem'. Itt nem lehet omlasz- Ism. A 10-es telep szene 5800— fio-'o Va'óriás és tűzveszélyes. Itt fe1 tétlenül iszapolni kell, iszaoolnd pedig nem lehet fa­ácsolat nélkül.;: Nos. ez' volt eddig az Írat­lan törvény Kossuth-bányán is. Ezek után merész gondo­latnak tűnik a faácsolat nél­küli iszapolás, márpedig Weisz József elvtársnak, Kossuth-bánya üzemvezetőjé nek újítása révén így isza- polnak. Fémtámot alkalmaz­nak, s omlasztás helyett be- iszapolják a felszabaduló te­rületet. (Mindezt úgy, hogy a széntermelés közben megál­lás nélkül folyik tovább.) így alig veszik el fa a fejtésben, a munka pedig éppoly bizton ságos, mintha faácsolatot használnának, mert a homok felfogja a fedőkőzet nyomá­sát. Ugyanakkor a tűzveszély lehetősége is minimálisra csökken, márpedig ez nem érdektelen a komlói bányák­ban. (Az omlasztás azért tűz­veszélyes, mert a beomló kőzet között mindig marad levegő, s a meddőben lévő szén öngyulladást kaphat. A tűz a kiművelt, öreg fejtésből nem egyszer átterjedt a szén­telepekre, vágatokra, nagy kárt és pusztítást okozva odalenn, nem is beszélve a legfontosabbról, a tűz okozta gázveszélyről.) Valószínű, bányászéivá,- sóink megsejtik az újításban rejlő nagy lehetőségeket. Nem túlzás azt állítani, hogy az év legnagyobb újítása ez Kossuth-bányán. A legnagyobb érdeme, a ta­karékosság. a 100 métere- fejtésben (mert ilyen hosszú' mindennap ötezer forinté* nyer a komlói tröszt azáltal hogy fa helyett fémtámot használ. Ez tiszta nyereség, ebből már nem lehet levonni az acéltámok elhasználódási százalékát és egyebeket. Az új módszer másik nagy előnye, a teljesítmény növe­kedésében mutatható ki. Ez nyilvánvaló, hiszen a bányá­szoknak nem kell faadássa1 bibelődniök. Pusztán ez a tény a termelékenység 2 szá­zalékos emelkedését eredmé­nyezte. A valóságos növeke­dés természetesen nagyobb ennél, mert a szénfal mellé lengyel páncél pajzsot szerel­tek be. Ügy megy a munka, mint a karikacsapás. Ha vé­gigtekintünk a szénfálnál se­rénykedő emberek során, úgy éreffiük, is tehetne a munka szervezettebb és töké­letesebb ennél. Az új módszer a szállítási költségeket is csökkenti, 'hi­szen napi húsz kocsival ke­vesebb fát kell ilymódon a külszíniből a fejtésbe juttat­ni. A megtakarítás mértékét persze bajos lenne forintban kimutatni, de nem is fontos. Megelégedhetünk a napi öt­ezer forinttal is, az is számot tevő összeg. Egy hónapban 125 ezer, egy évben pedig kereken másfélmillió forint­ra rúg; Ennyi a tiszta nyere­ség — egyetlen fejtésből, mér pedig nemcsak egy vastag széntelep van á komlói szén- trösztbén, hanem több! A másfél hónapja folyó kí­sérletek biztató eredményei arra engednek következtetni, hogy az új módszer beválik a második szelvénynél is, Ak kor pedig több helyen is al­kalmazni lehetne, és sok mil- lirtt ,forintot , takaríthatnánk meg vele. M. I . re is „rendelhető” helyettesítő bérelszámoló, könyvelő, admi­nisztrátor. E szolgáltatások igénybe vehetők gyűlések, konferenciák jegyzőkönyvei­nek vezetésére, az anyag sok­szorosítására, de például lel­tározások alkalmával kisegítő adminisztrációs tevékenység ellátására is. A másik újonnan alapított üzemág a dekorációs-grafifcaá- tiporáfiai részleg. Ez a csoport kirakatrendezéstől alkalmi ün­nepségek dekorációjáig, pla­kátszerkesztéstől linóleum- metszésen át prospektus ter­vezésig mindenfajta munkát vállal. A szövetkezet propaganda­szolgálata vállalja egy-egy vállalat, gyártmány, esemény általános propagálását is, meg­bízás szerint. Megrendelésre szakszerű propagandatervet készít, a várható költségeket (falragasz, röpcédula, diapozi­tív, stb.) árajánlat formájában előre közük a megrendelővel. A szövetkezet vezetői egy­ben megkértek bennünket, nyugtassuk meg a megrendelő­jelölteket, hogy a fenti szol­gáltatások díja nem haladja meg az eddigi általános szin­tet. (—na) zóbb gyümölcstermelő megyé­je lehetünk. És leszünk. Húsz év múlva így beszélnek rólunk: a magyar Kalifornia. Húsz év múlva 16 000 hold termő gyümölcsös virul a baranyai dombokon. Húsz év múlva az egész or­szágot ellátjuk majd a híres baranyai őszi barackkal, s évenként óriási mennyiségű kajszit termelünk, amelynek termelői tájegységét a guta- ütéses Kecskemét környéki talajokról Baranyába és So­mogyba teszik át. A 16 000 hold — hatalmas terület, nem kisebb mint 8—10 átlagos baranyai falu határa, és nagyobb, mint a hatalmas Bólyi Állami Gazdaság egész területe. Közel másfél millió gyümölcsfa és évente több, mint 2000 vagon gyümölcster­més. Óriási számok, monumen­tális terv, s mindezt húsz év alatt! Sok-sok évtized mulasz­tását kell pótolnunk, igen ko­moly nagy munkával, nagy­arányú telepítésekkel, a gyü­mölcstermesztés korszerűsíté­sével; Már kijelölték a területeket A nagyüzemi gyümölcstele­pítéseket megyénkben már 1953-ban megkezdték. Jelenleg közel ötezer hold beállott nagy üzemi gyümölcsösünk van. Ennek termőrefordulésa fo­lyamatos, s a meglévő állo­mányból Pécs város ellátása már — 4—5 éven belül meg­valósul. A megyei tanács szak­emberei az illetékes szervek­kel közösen egy 15 éves táv­lati gyümölcstelepítési tervet készítettek. Ebben a tervben további 11000 hóid gyümöl­csös telepítése szerepek A munkához úgy láttak hozzá, hogy a 2/1959 F; M. rendelet alapján már ebben az évben kijelölték azokat a községeket, illetve területeket, amelyek gyümölcs telepítésére alkalma­sak. E munkánál a szakembe­rek figyelembe vették tájegy­ségünk jellegét, a történelmi gyümölcstermő területeket, a talajadottságokat és a piaci szempontokat. Egyik legjellegzetesebb és legfontosabb gyümölcsfelénk Társadalmi néprajjzgyűjtő konferencia Bogodon Október 30-án, vasárnap reggel 9 órától egésznapos társadalmi néprajzgyűjtő konferencia lesz Bogád köz­ségben. A konferenciát a Magyar Néprajzi Társaság, a Pécs-Baranyai Módszerta­ni Tanácsadó, a Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat néprajzi szakosztá­lya, valamint a Pécsi Janus Pannonius Múzeum népraj­zi osztálya rendezi. A kon­ferencia színhelyéül azért választották ki éppen Bogád községet, mert egyrészt az ott éJő Zákooyi kásáié és felesége a néprajzi munka lelkes híve és segítője, más­részt pedig a bogádí községi tanács és a községi tömeg­szervezetek is szívesen ka­rolják fel a néprajzi mun­kát. Vasárnap délelőtt küKin- böző előadások hangzanak majd él. Délután pedig kü­lönböző csoportokban, szak­emberek vezetésével, bemu­tató gyűjtő munkát végez­nek az értekezlet résztvevői, számszeriint mintegy hatva­nam; továbbra is az őszibarack lesz, amelyet a Mecsek déli oldalán egész Bodáig, a Zengő nyúlvá­nyán — Erdősmecske ,és Lo- vászhetény környékén — a Ba­barctól Bárig terjedő szaka­szon és a Villány—Diósviszló közti részeken telepítenek. A 2200 hold almást a Dráva menti községekben. Mohács szigeten és a Duna völgyében telepítik. Az alma, körte és birs félék közül túlnyomó az alma, elsősorban a Jonathán, a Nyári Asztrahán. a Stárking és a Húsvéti Rozmaring. A szil­vafajták közül elsősorban a Besztercei fajtát telepítik na­gyobb területen. A Besztercei magvaváló aszalásra is alkal­mas, nyers fogyasztásra pedig nagy mennyiséget exportálha­tunk belőle Ausztriába, Né­metországba. Nagyobb szilva- termő egységeket alakítanak ki a pécsváradi, szigetvári és pécsi járásokban. Kajszival a megye déli lan­káit telepítik be. A tervezett háromezer holdon a Korai Pi­ros — mint export barack — és a legjobb magyar fajták dominálnak majd. Ez utóbbi főleg a hazai feldolgozó ipar számára biztosít majd nyers­anyagot. A bogyós termésűek közül — ritbizke, fekete ribizke, mál­na, szamóca — 1000 holdat te­lepítenek 15 év során a me­gyében; Ezek igen értékes gyümölcsök, hazánkban kevés van belőlük és a termelőszö­vetkezeteknél máris nagy az érdeklődés termesztésük iránt: A feflsőszentmártoni tsz pél­dául még ebben az évben 14 hold szamócát telepít és sok tsz rendelt málmadugványt is 600 holdat telepítünk az idén A I I 000 holdból már ez év őszén törlesztünk. A termelő- szövetkezetek 300 holdat, az állami gazdaságok 250 holdat; egyéb közületék pedig 50 hol­dat telepítenek még az idén; 1975-ig befejeződnek a telepí­tések s a tsz-ek addig 5700 holdat, az állami gazdaságok. 5050 hcúdat, egyéb vállalatok pedig 250 hold gyümölcsöst fognak telepíteni. A gyümölcs­fajok megoszlásában a csont­héjasok dominálnak. Az egész terület 60 százalékán csonthé­jasokat — szilva, kajszi, őszH barack, cseresznye, meggy —* 30 százalékán aJmaféléket, 10 százalékán pedig bogyós ter­mésűeket fogunk termeszteni. Már a telepítéseknél figye­lembe veszik a gépi művelés lehetőségeit. Elsősorban a szán •tóföldi művelésre kevésbé atf kalmas, homokos, lejtős terü­leteket jelölték ki a nagyüzemi gyümölcsösök részére. Külön ki kell hangsúlyozni az őszibarack termesztés főm tosságát, hiszen ezzel a gyü­mölcsével Baranya a világpia­con is versenyképes. Korai faj­táink — Mayflower, Amsden, Alexander — fontos hazai pri­mőr cikkek, hisz ezekkel az országban elsőként — meg­előzve a Buda környéki ter­melőket is — jelentkezhetünk: A középkorai Napsugár és Ford-korai fajták termesztésé­nek a helyi piac és az idegen- forgalom szempontjából van nagy jelentősége. Kései fajtá­ink — Champion, Sypley, El- berta — pedig fontos export­cikkek. Augusztus végétől ok­tóberig — erre az időre a déli baracktermő országokban — (Olaszország, Franciaország) már leérett az őszibarack — a világpiacon elsősorban a mi barackunkat keresik; Képezzünk ki szakembereket! A nagy tervek megvalósítá­sához főleg az kell, hogy az állami gazdaságok neveljenek a barack termőre metszéséhez, és egyéb kényes munkáihoz ér­tő szakembereket, tanítsák meg a szedés és csomagolás he lyes módjára a dolgozókat. — Végül pedig fel kell építeni a Pécsett már nagyon régen hi­ányzó korszerű hűtőházat, amely nélkül komoly gyü­mölcstermelés és főleg expor­tálás nem lehetséges. — Rnc — A-PECSI-RUHAZATI-BOLT /T ÜZLETEIBEN

Next

/
Thumbnails
Contents