Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-29 / 256. szám
I960. OKTOBER 39. NAPLÓ 3 tizenöt éves a DÍVSZ M5. október 29-én a r*agy londoni hangversenytermet, az Ibert Hall-t, nem a muzsika szárnyalása, hanem a fiatalok ívkja töltötte be. Több mint nyolcezer fiatal gyűlt össze: «ehesten munkások, oxfordi egyetemisták, francia partizá- ik, a csehszlovák, a lengyel, a jugoszláv és más európai elállási mozgalmak résztvevői, a gyarmati és félgyarmati origók ifjúságának küldöttei, a Szovjetunió, az Egyesült Állatik, Ausztrália, Kína és más országok demokratikus ifjújának küldöttei. Az ifjúság első világkonferenciáját tartotta. Hatvanhárom ízig több mint harmincmillió fiataljának képviselője azért ált össze, hogy egyetlen hatalmas nemzetközi szervezetbe tnörítse a különböző politikai nézeteket valló, különböző fedezetű, nemzetiségű és fajú fiatalokat. A béke fenntartásúik, a felnövekvő nemzedék boldogságának nevében. Sokan még katonaruhát viseltek. A szónoki emelvényről, ly fiatal olasz pariizán így kiáltott: „Azért jöttünk el ide, >gy megszilárdítsuk a békét! Sokat tanultunk a fasizmus el0 vívott harcban. Megtanultuk a legfontosabbat: ha összegünk, legyőzhetet'.enek vagyunk! Még jobban meg kell sziltanunk egységünket, a nehézségektől meg nem rettenve 11 haladnunk előre, a béke és a boldogság felé.” Utána még kan mondták el más szavakkal, más nyelven, de ugyaniét. A konferencián három fő kérdést tárgyaltak meg a kül- ttek: Az ifjúság harca a szabadságért és tartós békéért; az aság háború utáni szükségletei; az ifjúság nemzetközi Mittmúködésének megszervezése. Ott voltak a szovjet ifjúság küldöttei is, akik szintén ka- laruhá: viseltek. Ma, amikor megemlékezünk a DÍVSZ «alakulásának 15. évfordulójáról, meg kell emlékeznünk a vjot fiatalok ifjúsági szervezetéről, a Komszomolról, amely Pancsak e napon, negyvenkét évvel ezelőtt — 1918. október én — alakult meg. Harc közben alakult, a fiatal szovjet ün élet-halál harca közben; S azóta is fontos szerepet tölt a Kamszomol a nemzetközi ifjúsági mozgalomban. Demokratikus Ifjúsági Világszövetség egyik alapvető felitának tekinti a megértés és a nemzetközi együttműködés lesztését a világ összes nemzetközi és nemzeti ifjúsági szerété között. E célok megvalósítása érdekében a DÍVSZ nem- közi akciókait szervez, támogatja más szervezetek kezdemé- Késeiit, paitronálja és gyakorlati segítségben részesíti az es országok szervezeteinek nemzetközi, kétoldalú és nem1 kezdeményezéseit. Fennállásának 15. évében a DÍVSZ büszkén tekinthet visz- a megtett útra, másfél évtizedes tevékenységére. Impo- 8 látvány volt 1947 július végén és augusztus elején a Prá- án megrendezett világifjúsági találkozó. A prágai Vencel 6n olyan látványban lehetett része a szemlélőnek, amilyen tán adódik az életben: ezen az első világifjúsági találkozón Wnegy országból több mint 17 ezer ifjú jelent meg. Itt tgzott fel először Novikov szovjet zeneszerző indulójának Hama, amely akkor vált a világ demokratikus ifjúságának tnuszává: „Egy a jelszőnk, a béke, harcba boldog jövőért gyünk...” S utána jöttek a többi világif júsági találkozók. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő hatalmas világ- rvezet zászlaja alatt, tiszta szívvel, egy akarattal éneklik 'aiak és magyarok, szovjetek és amerikaiak, afrikaiak és -amerikaiak a világ különböző országainak ifjai és lányai hitvallásukat és céljukat is kifejező dalt, a DÍVSZ b Tiszát; ■, • iJtüzdő korunknak új nemzedéke, Mind itt halad vetünk.. . Gazdag oktatási és művelődési program várja télre a falusi lakosságot A szövetkezeti gazdálkodás térhódítása nemcsak a falusi határok, szántóföldek térképeit formálta át, alakítja a művelődési otthonok, iskoláit falai, között zajló életet is. Az őszi munkák most még egész napra bőven adnak tennivalót a parasztoknak, de a minisztériumokban, különböző intézményekben már készül a. közelgő téli esték programja. Soha ilyen széleskörű, tartalmas program nem várta meg a tanulni, művelődni vágyó parasztokat és soha ennyi parasztember nem készüli még a téli tanulásra, mint az idei őszön. A szakmunkásképző-tanfolyamokat a Földművelésügyi Minisztérium a hagyományos ezüstkalászos tanfolyam keretei között, de azokénál korszerűbb, bővebb tartalommal és lényegesen nagyobb számban szervezi meg. A kétéves tanfolyamok növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti sza kosításúak, ezenkívül gazdasági számtanból, üzemtanból és mezőgazdasági gépészetből te. nyújtanak alapismereteket. November végén, a nagy őszi munkák befejeztével háromezer ezüstkalászos tanfolyam indul a falvakban, — fele az állami gazdaságokban, fele a termel őszé vetkező tekbeax A középfokú mezőgazdasági szakképzés is sok falusinak ad tanulnivalót a téli estékre; Januárban — a fain „legrá- érősebb" időszakában — vizs gázik a mezőgazdasági technikumok csaknem hatezer levelező-tanulója, zömében állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozói. Februártól majdnem megkétszereződik, tízezer, fölé emelkedik a levelező-hallgatók száma. Mindinkább igénye a falunak, hogy a mezőgazdaság problémáit magasabb, tudományosabb színvonalom te meg ismerje. Ezt az igényt elégítik ki az agrártudományi egyesület előadásai, amkétjai amem,M\m INIEM KÉSŐ yl óra Ferenccel mondom: ” hiszek az emberben! linni kell az emberekben, ft az emberek alapjában jók. Lehetnek és vannak Vsszak, meg hibákat vétók, ezeket vizsgáljuk és tetteá- : mérlegeljük, figyelembe ' vennünk mindig a rajtuk hl álló, objektív valóságot taiely befolyásolhatja, meg hhatja cselekedeteiket 1 Mohácsi Selyemszövőgyár | tavaly sok kellemetlensé- őkozott néhány későnjövő. [> voltak sokan, mindössze h-hatan, de a munkából hí elkéstek, s ezzel akadá- !Útk a folyamatos termelő hkát. Hiszen a munkások hika közben kapcsolatban hak egymással, összefügg inkájuk. 1 mulasztókat és későnjö- H meg lehet büntetni, van i mód. Legérzékenyebben Fi őket az év végi büntetés, h abból áll, hogy nem Ják nyereségrészesedést, ? csak levonás után kap- * kisebb összeget. Attól ?• mennyit késtek, mennyit ^ztottak igazolatlanul. % rossz módszer ez sem, csak év végén érzi, aki ?a3 volt. Valamit azonban Jzben te tenni kell ellene, év :**> és munka közben kell /Jni a hibák és lazaságok h> máskülönben nem le- a munka fegyelmét bdzto~. [j* lehet tenni, hogy az emberek megváltozza- ^.Pontosan járjanak mttnPárttitkárnak az volt a ^nye, hogy emberi mő- ' J^Variasan, de határozot- h őket figyelmeztetni, de ki figyelmeztesse L A pártvezetőség, vagy ^™2gató? A szakszervezeti vagy az üzemi ta- ' Esetleg a nóbtzotUwe? Az igazgátó te beszélt velük, a pártvezetőség egyik tagja i& Erélyes, komoly figyelmezte tés volt, amit kaptak. • Ez a figyelmeztetés azonban olyan volt, hogy figyelembe vette azt is, hogy egymásra milyen hatással voltak a késónjövők. Egymás rossz példáját követték, úgy gondolták, hogy ha egyiknek lehet, a másiknak is. yolt akinek használt a fi- ' gyelmeztetés, volt akinek nem. Volt akit többször is figyelmeztetni kellett egymásután, amire használt a jó szó. Es volt, akinek semmi se használt. Az aztán év végén nem kapott nyereségrészesedést. \ y Azóta ők te megváltoztak, belátták, hogy nincs értelme a fegyelmezetlenségeknek. Hatan voltak ilyenek. Ketten az idén is a tavalyi szokásaikat követték. Nem javultak. Mégsem adta fel a reményt se a pártvezetőség, se az igazgató. Bíznak benne, hogy megjavulnak. De nemcsak bíznak, hanem tesznek is érte. Megpróbálták a nyilvános bírálat eszközét te alkalmazni. A bizalmiak értekezletén a szakszervezeti bizottság titkára bírálta őket. Átmenetileg használt is. Később újra kezdték a fegyelmezetlenséget, a késönjövést. Akkor termelési tanácskozáson, nagyobb nyilvánosság előtt is bírálatot kap tak. Megint jelentkezett valami javulás. Most készül egy brosúra, amelyben az igazgató, a párt- szervezet, a szakszervezeti bizottság tájékoztatja a dolgozókat arról, hogy mit kell el- émiök a termelésben, hogyan kell dolgozniok, hogy az idén magasabb nyereségrészesedést fizethessenek a tavalyinál: Ez is az igazolatlan mulasztások, fegyelmi vétségek, a késések ellen emelt szót és mindjárt szemléltetően te bemutatja, mit jelentenek ezek a dolgozók személyes érdekei szempontjából is. Figyelmeztetnek arra, hogy csak becsületes, szorgalmas munkával lehet elérni és növelni a nyereséget, a hanyagság és fegyelmezetlenség csak csökkentheti. Van még a nevelésnek egy igen eredményes eszköze: a társadalmi bíróság. A társadalmi bíróság a gyár dolgozóiból áll, maguk választották és ülésed nyilvánosak. Ott a dolgozók te felszólalhatnak, vádolhatnak és védelembe te vehetik dolgozótársaikat. Egy lopás ügyében összeült a társadalmi bíróság és nevelőhatású ítéletet hozott. írásbeli megrovásban részesítette azt a dolgozót, akire a lopás tényét rábizonyították. Nem került sor azóta arra, hogy újból összeüljön a társadalmi bíróság. Nem is annyira a tárgyalás és az ítélet, hanem inkább maguknak a dolgozóknak a vé leménye az, amelyik nevel és jóra int az ilyen tárgyalásokon. De ezek a vélemények is segítő szándékúak, még akkor is, ha keményen elítélik a társadalmi tulajdon fosztogatóit. A pártvezetőségi tag. az igazgató, az szb-titkár és a társadalmi bíróság tagjai, mind-mind az emberek őszinte javulná akarásában hisznek. Kell Is, hogy higgyenek és úgy foglalkozzanak velük, hogy minden dolgozó érezze: bíznak benne, szereti, de a hibáitól meg akarják szabadítani. Gye*f Károly iyek elsősorban a szakemberekhez szólnak, de mind több szakképzettséggel még nem rendelkező termelőszövetkezeti vezető érdeklődését is felkeltik. A tél folyamán mintegy négyszáz ilyen előadásra, ankétre kerül sor, főképpen az egyes tájak különleges problémáinak, megvitatására. A szervezett mezőgazdasági oktatás különféle formái — nagy számuk ellenére is — csak kis részét ölelik fel a falu téli oktatási-művelődési programjának. A paraszti lakosság szélesebb köreihez az ismeretterjesztő előadtok szól nak. A tanácsok, a Hazafias Népfront é^ a tömegszervezetek mellett ezekről elsősorban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat gondoskodik. .Tavaly tizennégyezer előadást rendezeti a falvakban, — az 1960—61-es idényre, a megnövekedett érdeklődést figyelembe véve, huszonöt- ezret terveznek. Jelentős része ezeknek is mezőgazdasági jellegű. A nagyüzemekben szabadakadémiákat is tartanak, összefüggő előadássorozatokat rendeznek egy-egy átfogó kérdésről. Az Ismeretterjesztő Társulat az idei télre már több száz termelőszövetkezettel köt szerződést ilyen akadémia megrendezésére, főleg közgazdasági, üzemszervezési témákról; fi jövő évi köitségvetési tervezetet tárgyalja meg a II. kerületi tanács Pécs város XI. kerületi tanácsának végrehajtó bizottsága november 3-án tartja legközelebbi ülését. Ez alkalommal megtárgyalja a november 10-én tartandó tanácsülés anyagát; nevezetesen: 1. a tanács tízéves tevékenységét, 2. az 1961* évi költségvetési tervezetet, 3j az 1960-as évi községfejlesz- tési terv módosítását, 4. a szociálpolitikai munkáról szóló beszámolót. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szerepel még a mezőgazdasági munkákról szóló beszámoló megvitatása Hetessy Károlyné, a mező- gazdasági osztály vezetőjének jelentése alapján* Káros-e a vidékiek bevándorlása? Nem adhatunk ki műiden évben ötmilliót! Pécsett építenek saját házat a falun lakó bányászok! öreg bányászok írtak szerkesztőségünkbe. Szót emelnek a vidékiek bevándorlása ellen. Azt állítják, azért kevés a lakás Pécsett, ment a faluról jöttek elfoglalták, illetve ösz- szevásárolják a szabad házakat Kérnek bennünket, tegyünk ez ellen. A legjobb lenne, ha a falusiak beáramlásált megszüntetnénk .; t Levelük további részében a nyugdíjas munkások emberséges. jó sorsának örvendenek. Látszik: derék, öreg bányászokról van szó, akik tollát a becsületes, jószándék vezette. Kötelességünknek érezzük, hogy válaszoljunk nekik, méghozzá a lap hasábjain, mert a probléma meglehetősen közérdekű. Kétségtelen, hogy az új lakások egy részét a vidékről beszármazottak fogatják ej. Az is tény, hogy az állandó beáramlás nehezíti a lakáshelyzetet. A bevándorlás azonban törvényszerű. A szocialista iparosítás gyorsítja a városi lakosság számának növekedését. Az élenjáró országokban — (Szovjetunió, Csehszlovákia) egyre kisebb a falusi lakosság aránya. így a jó és így a helyes, hiszen ez is a fejlődést mutatja. A párt, amikor 15 éves lakásfejlesztési tervét elkészítette, számba vette az ország jelenlegi lakáshelyzetét, kiszámította, hogy milyen mérvű természetes szaporodás várható városon és vidéken egyaránt. Ezután mondotta ki, hogy 15 év alatt meg kell szün tetni a Lakáshiányt, olymódon, hogy 15 év alatt felépítünk egymillió lakást. A lakáshelyzet megoldásának tehát nem az az útja, hogy sorompót állítunk a vidékiek elé, hanem az, hogy az egymillió lakásból annyit építünk városon, amennyit az élet megkíván. Mert mi te a helyzet valójában? Mindennap sok ezer ember utazik be a városba, a munkahelyére, majd pedig vissza. Ez nem jó sem az államnak, sem a dolgozóknak. Az államnak azért nem, mert drága; Vegyük a pécsi széntröszt példáját. Naponta több mint ezer dolgozót szállít a városba. 14 személyszállító autóbusza van. s ezek minden 24 órában hatszor fordulnak. A legtávolabbi pont (Himesháza és Szellő) 45 és 36 kilométerre van az üzemtől, a tizennégy kocsi havonta 75 ezer kilométert tesz meg. Csaknem kétszerese az egyenlítő hosszúságánál:. A bányászok csak negyven forintot fizetnek havonta az autózásért. A többit — tehát csaknem az egész utazási költséget — a tröszt fedezi. A harmadik negyedévben nem kevesebb, mint 1 millió 254 ezer forintba került a vidéki bányászok szállítása. Körülbelül ötmillió forint évente! Mennyivel olcsóbb lehetne a szén, ha ez nem terhelné. A dolgozónak sem leányálom a bejárás. A Himeshá- zán lakó bányász háromnegyed tizenkettőkor száll fel a buszra, és éjfél előtt, háromnegyed tocnkettokor lép le róla, Marad még tizenkét órája..j Ebből legalább hét alvásra megy, legalább kettő pedig étkezésre, tisztálkodásra és munkába való készülődésre. — írd és mondd: három órája marad még; Ezért nem tiltakozunk a vidéken lakó munkások városba való áramlása ellen. Sót, azt mondjuk nekik: ha az iparból élnek és arra építették jövőjüket, ne vidéken építsenek maguknak házat, hanem a városban, illetve a munkahelyhez közeL (A Himesházán lakó, tehát a Vasason dolgozó vidéki bányászok akkor járnak jól, ha Hosszúhetényben építkeznének. Közel van Vasashoz, és még közelebb a hosszúhelé- nyi aknához, ahová majd járni fognak később. Ebben a pécsi trötszt te segíthetne nekik. Hosszúhetényben te szerezhetne olyan olcsó házhelyet, mint a szabolcsi bányászoknak a Béke-aknai vasútvonal mentén.) Hangsúlyozni kívánjuk, olyan beköltözésről van szó, amely feltételezi a sajátház építését. Araa számítani, hogy a tröszt majd szolgálati lakást ad. nem lehet. Nincs és nem is lesz annyi a második ötéves tervben, hogy vidékről bevándorlóknak juttathatnánk. Maga az élet követeli, hogy a falun lakó bányászok közel költözzenek a munkahelyükhöz. Az élet, mert a Vasason dolgozó vidékiek egy részét például már helybeli munkásokkal is pótolhatnánk. Ebben az esetben jóval kevesebbet kellene a trösztnek autóbuszok re fizetnie. Mégis, egyelőre kitartanak a vidéki munkásak mellett, mondván: nyolc-tíz éve dolgoznak nálunk, jól megáll- ták a helyüket, nem küldhetjük őket el * *. Ezzel nemcsak a levélíró bányászoknak válaszoltunk meg, hanem vidékgn lakó társaiknak is. Bízunk abban, hogy megértik az idők szavát, s belátják, hogy a népgazdaság érdeked mit kívánnak; I Magyar László A íotoriporter álma Hónapok óta hever a Fürst Sándor utca szélén ez a három tartály. Sőt ezenkívül egy még a kukoricásba is jutott. Állítólag benzikút épül majd itt, ezért kellenek a tartályok. Azt azonban nem tudjuk, hogy miért kellett már a tavasszal ideszállítani és otthagyni az idő viszontagságainak kitéve a tartályokat. Pécsett kevés a benzinkút. Nagy szükség volna még egyre. Íme, csak ki kell mondani, máris megvan az óhaj. Hát nem sokkal szebb és jobb így, mint amikor még a tartályok csúfították el az utat. Bár ma még csak a íotoriporter álma ez, de reméljük, az álam felébreszti majd az illetékeseket és hamarosan elkészül a benzinkút is az *ottfelejtett” tartályok helyén. ___
