Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

2

N A P f 0

I960. OKTÓBER 28. 1

Miről tárgyalnak a «aranyai orwaogyliiéti Kdpv.seiiíK ?

Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja november 4-én délelőtt 10 órakor első szocialista bányavárosunk ban: Komlón tartja legközelebbi ülését a városi tanács vb-termében.

A* illésen Pupp János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője részletesen ismerteti Baranya megye ioarl termelésének helyzetét.

Ezután Baki István olvtárs, az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportjának elnöke értékeli a képviselőcsoport óyes munkáját.

A napirenden az egyéb ügyek között szerepel a képviselőcsoport novemberi munka- programjának megtárgyalása, Gregor Sándor, a képviselő- csoport titkárának előterjesztése alaptán. Ugyancsak Ö ismer: éji a képviselőcsoport negyedéves munkájáról szóló értékelő jelentést is,

Film. Film

A? igazat megvallva kétszeres fenntartás előzte meg a Légy jó mindhalálig eimü új magyar filmet. Egyrészt a magyar filmgyártás ez évi tapasztalatai a filntvígjátékák javára billentik a mérleget, másrészt az immár klasszikusnak számitó regényt filmre átültetni rendkívül kockázatos feladat- nak látszott. Rossz példa — a nagy regények megfilmesítésére akad éppen elég, jó példa sajnos amiál kevésóé. Móricz jisigmond regénye esetében még az is fdkoxta ezt a kockázatot, hogy negyedszázada már megjárta a filmgyárat, és olyan kiváló színészek közreműködésével, mint-Tolnay Klári, Csortos Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások — ritka gyenge filmet készítettek belőle, Annakidején a film — a fossz forgatókönyv és a még rosszabb rendezés folytán — még egy hétig se ment a főváros bemutató mozijában. A Légy jó mindhalálig eloszlatja az összes aggodalmakat. Az a mély, humánus mondanivaló, az a gazdag érzelmi tárház, az a künnyékkel és összeszorított ököllel kiáltó tiltakozás, amely Móricz Zsigmondból a társadalom igazságtalansága el len irányult — az jószerint nem is maradt ki a filmből. A film szinte lépésről-lépésre nyo mán követi a regény cselekményét, semmi lényegeset nem felejt ki, és nem is mond többet nem magyaráz többet a kelleténél. Nem szűkszavú, de átveszi a móriezi tömörséget.

Az a szigorú Ónmagatartái, ahogy Ranódy rendező ragaszkodott a regény cselekményéhez, szerkezetéhez, megadja a film stílusát is. Átmentette a kor hangulatát, patináját, felvonul a századvégi magyar valóság — kíméletlen egyszerűségben. A „negyvennyolcas“ iskolaigazgató, aki „rebellis- gégét“ berejti a kollégium falai Iközé, a társadalmi ranglétra felső fokai után áhítozó Dorogi család, az öreg kollégium dohos, kihűlt levegője, a leány- szöktetés hamis illúziója, s mindezek fölött a kis Nyilas Misi, a kis szegényemberke, aki egyetlen anyai örökségével, a ,Jkisfijam légy jó mindhalálig“ üzenetével elbukik a felnőttek, a (kor világában.

Mindezt a jól megrajzolt, jól eltalált körképet 'kiegészítik a lényegében meglelt epizód alakok, mint „Názó" tanár úr, aki a készületlen Nyilas Misinák a „Neander-völgyért" ad kitűnőt, a pedellus együttérző, meghatóan sikerült alakja, az iskolai életet csak abszolút formákban elfogadó Gyéres tanár úr — vagy kitűnő tanuló, afkinek tanítvány jár, vagy tolvaj, aki bizalmat lop — ég a többiek: Szűcs latók tanár úr, Pósalakv, Bella kisasszony és a lump Török úr.

Külön örvendetes, hogy a filmben megmaradt az a varázs, ami a regényt jellemezte. A jót akaró, a debreceni diáknak lenni aikaró, az emberiséget tanítani akaró Nyilas Misi

II selyemgyárlak

a textiles szakszervezet kongresszusa elüti

A textilipar dolgozói szak- ,/orvezetük országos kongresz- szusápg készülnek. A textil- szakszervezet huszadik kongresszusa november 13-én és 13-án tanácskozik Budapesten,

A Mohácsi Selyemszövőgyár ban szakszervezeti bizottsági ülésen tárgyalták meg a kongresszussal kapcsolatos tennivalókat, A dolgozók elhatározták, hogy november elsejével kongresszusi munkaversenyt rendeznek, amelynek keretében azt a feladatot tűzik ki maguk elé, hogy az éve» versenyben vállalt kötelezettségek teljesítését meggyorsítják. Ilyen módon a kongresszus idejéig teljesíteni kívánják éves tervüket.

A szakszervezeti bizottság naponta értékeli a verseny eredményeit és mindennap külön-külön ítélj oda a vándorzászlót a legjobb munkabrigádoknak és műhelyrészeknek. A kongresszusi verseny végén a legjobb műhelyrész birtokában marad a vándor- zászló é» a győztes műhely- részt oklevéllel is jutalmazzákAz idősebbekről való gondoskodás a szakszervezeti bizottság munkájában jelentős helyet foglal el. Létrehoztak egy nyugdijelőkészítő csoportot, amely négy főből ál) és az a feladata, hogy nyilvántartsa, ki mikor megy nyugAz Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepének üzemeiben sok fiatal dolgozik. A fiatalok részt vesznek a szocialista munks- brigád címért folyó nemes vetélkedésben.

Vannak olyan üzemrészeik,

I díjba, a nyugdíjazás előtt ál- I ló dolgozóknak a nyugdíjazáshoz szükséges okmányait három hónappal előbb előkészítik, hogy azok pontos időben

kaphassák kézhez a nyugdíjukat, már az első hónapban is, Az szb. munkásakadémiát is szervezett, amely október negyedikétől mi. január 31-ia tart és kilenc előadásból álló előadássorozat meghallgatásét teszi lehetővé.

amelyekben túlnyomórészt ifjúmunkások dolgoznak, A légy íögógyárté üzemben a viií-as

brigád tagjai valamennyien ifjúmunkások. Van ott egy 4 fiatal munkásból álló brigád, amelynek minden tagja tanul valamit és a kulturális munkában is részt veszMind a négyen felajánlottak harminc óra társadalmi munkát a KISZ-kongresszus tiszteletére é» előfizettek n Világ Ifjúsága efmű folyóiratra.

A habszóda üzem sem marad el a többiek mögött,

Amíg a légyfogógyártó üzem fíÚSági brigádjainak tagjai ál landó US százalékos munkateljesítményt ajánlottak fel, a habszódaüzem dolgozói a termelés állandó 114 és fél százalékos szinten tartását határ -ózták el. Ezenkívül felajánlottak fejenként három óra társadalmi munkát, kollektív mozilátogatásokat szerveznek 's rendszeresen olvasnak.

A dolgozók többsége rendszeresen olvassa a napilapokat, főleg a Dunántúli Naplót és a Világ Ifjúsága című képes folyóiratot kedvelik.

Film

■■ ■»-■■■■* ni.. i

Műnk aszerető, művelődő ifjúmunkások

vergődése, és mély, nagyon mély értelmű erkölcsi, emberi győzelme a felnőtték, a világ fölött.

Ranódy filmje nem szakit a hagyományokkal — jelen esetben ugyan miért is szakítana

— ha szerkesztése tisztelettel igazodik is a móriezi kézjegyekhez, mai film ez, mai nyel ven, mai szemmel, ügy is mondhatjuk, hogy lényegében, szellemében, megoldásaiban, az eszSközök alkalmazásában —, modern film. Hiszen a modernséget nem elsősorban, de harmadsorban se az esztétikai tornamutatványaík alkotják.

Minden Nyilas Misi alak iá-' ra épül. Ritka alkalom, hogy a több tízezer gyéreik közül si került kiválasztani Tóth Lacit, Keskeny gyermekarca, nagy csodálkozó, beszédes szemei, nyírségi tájszólása — roppant Ügyes, tehetséges alakítása — ez igazi Nyilas Misit idézi. Tanulmány ez az arc. Ranódy László felismerte ebben az arcban a kifejezés gazdagságát.

Nyilas Misi premierplánjai átszövik a filmet, és tulajdonképpen ezdk a premierplanok

— különJkülön is — a gyermek léleOc vajúdásának, egy-egy állomásának vallomásai. Érdekes rendezői módszer, de még felnőtt színészeknél is kockázatos az emberi lélek hullámzásait, a kezdettől a végig haladó pszichikai folyamatokat az emberi arc változásaival, apró rezdüléseivel érzékeltetni. A gyermekfőszereplő kivételes érdeme, hogy ezek a premier- planban elmondott vallomások hitelesek, és őszintéik.

Nem kgvés dicséret illeti Rés senyéi Ferenc, Bihari József, Makláry Zoltán, Törőcsik Máéi, Psota Irén, és a többi gyermekszereplő -— Beke Zoli és Sövény Zoli alakítását.

Arról persze lehet vitatkozni, hogy a film zárójelenetei nem érdemeltek volna-e több kerekséget, a befejezés szűkmarkúbb és gyorsabb a filmben érezhető balladái tömörségnél. Arról is lehet vitatkozni, hogy a film esetenkénti vontatottsigo mennyire szakítja meg a lélekábrázolis tem póját, de az vitathatatlan, hogy ti agyon szép és megható film- Cáfolja azokat az állításokat, hogy a magyar filmgyártás a „kimerülés” állapotában van, es azt hiszem — nem akadna filmbiennálé — ahol szégyent váltanánk vele. Még apróbb, részlethibái ellenére is.

THIÉRY ÁRPAp

4 hzullmdní fiatalok

Szolimán község Március 15- e .nevet viselő termelőszövetkezetében a KISZ-szervezet tagjai társadalmi munkában dolgoznak a helybeli pártház felépítésében,

Ezenkívül vállalták, hogy a termelőszövetkezet őszi betakarítási munkálataiban kötelességükön ég saját munkájukon felül segítenek. Részben ennek is az eredménye, hogy a község fiataljai rövidesen 2 helyiségben — a pártházban és a kultórházban Is — nézhetik a televízió műsorát.

Vegyszeres gyornirfási

tapasztaiaícsere Bolyban

Szerdán egászuapos vegyszeres gyomirtási tapasztalatcserét tartottak a Bólyi Állami Gazdaságban, A tapasztalatcserén, amelyen a megye vajamennyi állami gazdaságának

igazgatója, főagronémusa és főmérnöke, valamint a megyej tanács meghívott szakembere is részt vett, kiértékelték az állami gazdaságok elmúlt évi kukorica vegyszeres gyomirtási kísérleteit. Az értékelést és s kísérletek eredményeit az állami Gazdaságok Főigazgatóságának növénytermelési főelőadója ismertette a szakemberekkel, Elmondotta, hogy ez évben a megyében az áll. gazd. ok 36 öü hold kukoricán végez tek vegyszeres gyomirtást, a Simazin. Dikonirt és Atrazín növényvédő-szerekkel. 25 000 tioldon egyszer sem kapálták

— A csonkamindszenTI KISZ-szervezet tizenöt tagja olyan vállalást tett, hogy a helyi termelőszövetkezetben a gazdasági év végéig 120 munkaegységet teljesít. A szövetkezet egy munkaegységkönyvet állított ki a KISZ-szervezet részére és a teljesített munkát abban jegy zik. A munka ellenértékét a KISZ-szervezet kapja meg, amelyet a szervezet kulturális, sport és egyéb kiadásaira fordítják,

— A BERLINI ÁLLAMI Könyvtár munkatársa? Friedel Reuse, a Kultúrkap- csolatok intézetének vendégeként több hetet tölt Magyarországon. 4 német vendég ked^-’n Pécsre is ellátogatott, ahol Pálkolitz István költő kalauzolása mellett megtekintette a város kulturális intézményeit.

— SAJTÖ ALATT VAN Kende Sándor pécsi írónak: „Közel a mennybolt” című regénye. Ez egy fiatal mérnök vívódásairól szól, aki az ellenforradalom Idején Párishe vetődik, de ott mindennél jobban érzi, hogy neki itthon a helye. A regény a „Jelenkor" folyóirat kiadósában november elején jelenik meg.

a kukoricát s az említett szerek alkalmazásával mintegy 16 000 holdon értek el száz százalékos Hatást, illetve eredményt.

Az értékelés során még kiderült, hogy a Simazin holdanként! leghatásosabb adagja homok talajon 4, kötött talajon 6 kilogramm, a vetés előtt, illetve a vetéssel egyidejűleg ki permetezve. A Simazin hatása nem egy, hanem kétéves, mhát az idei kukoricatáblákba jövőre újra kukorica kerül s még akkor sem kell kapálni: A kísérletek beigazolták, hogy s simazinos kukoricatermesztés 20—30 százalékkal gazda' eágosabb, mint a kapálásos művelés, s állami gazdaságaink a jövőben még nagyobb területeken fogják alkalmazni:

— A WAGY OKTÓBERI Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából november 6-án a pécsi központi temetőben megkoszorúzzák a

hazánk felszabadítása közben elesett szovjet hősök emlékművét. A központi ünnepséget ugyancsak november 6- án este 1 órakor tartják me9 a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában.

— A PÉCSI DIÁKOKON kívül az általános iskoláik 7

és 8-ikog tanulói is segítséget nyújtanak a betakarítási munkákhoz. Bükkösdőn,

Szentlőrincen, Biceérden, Pel- lérden és Aranyosgadány

községben segítenek, főleg a kukoricaszedésben.

— A NŐK ISKOLÁJÁT tizennyolc helyen indítják be e héten a területi nőtanácsok A nők iskolájának legelső előadását hétfőn fcr*o'-ále meg a siklósi, szabolcsfaluí Vasas II, bányatelepi és Borbála-telepi nőtanácsok.

— A SERTÉSVÁGASRA félkészük a nagykereskedő' lem. A sertésvágók rászór«

bőséged sókészletot, választékos paprikát, törött, valamint egész borsot, majoránnát, valamint szaki übajsot biztosított.

ÖveqasAZOntL nem űéiuuszúmi

— De nem ámt — ezzel fogad Hajnali Kárplyné, amikor fölkapaszkodom hozzá a présházba, Valóban úgy kellett fölkapaszkodni, mindig attól féltem, hogy visszacsúszom. A pAkányi vasútállomáson túl, jobboldalt az erdő mellett 'kis szőlős földek vannalk. Fenn a dombon van Hajnaliék présháza. Szüret után is akad mun ka, most éppen bekapálják a szőlőt. Fiatalosan, fürgén dolgozik a két öreg, Öreg? Ha az éveket nézzük, illik ez a jelző, de hogyha a valóságot, akikor már nemigen., Mert Hajnali bácsi hetven éves, felesége pedig hatvanegy. Magam is szeretném, ha gbben a korban így tudnék még dolgozni.

Hajnali nénj tizenkétéves kora óta él Vókányban, Idevaló família egyébként, csak kit megszakítással volt távol falujától, Anyja is bábaasszony volt, ő is az. immár hatvan éve végzik ezt a szép és nemes feladatot. De nem is a bábaasszonyt munkájáról beszélgetünk, nem ez most az érdekes, hanem máz.

Nemrégiben egy ankétpn vettem rézzt Vókányban. Ezen az ankéton idősebbek és fiatalok találkoztak és beszélgettek,

Akkor ütötte meg a fülemet, egy idősebb asszonynak a felszólalása. Arról beszélt, hogy társadalmi munkában miként tették rendbe a falusi munkás- klub televíziós termét. Ez at idős asszony Hajnali Károlyné volt, A napokban újból Vókány.

községben jártam s gondoltam fölkeresem, beszélgetek ezzel az idős asszonnyal, aki talán nem is olyan idős. Takaros kis sarki háza zártja volt, a szomszédasszonyok igazítottak el, hogy a faly szélén, az erdő mellett, kint vannak a szőlőben. Ott dolgoznak. Ha az útról fölkiáltunk, meg 'is hall- já!k. Nem kiáltottam föl, inkább nekivágtam a meredeknek.

Ebédszünetet tartottak. Két fiatalos menyecske ült még «# asztalnál, — a lányai. Szó sincs róla, hogy öregítsüJs Hajnali néni lányait, az igaz valóság az, hogy 6 a fiatal. Hogy mi tartotta meg benne hatvan év után w a fiatalságot, vidámságot, tettrekészséget, jó erőt, egészséget, ezt nehéz lepne megmondani. Nem volt „nacs- csága," Fiatal kora óta járta a falut, járta a házakat, világra- segitette az új Ms jövevényeket, Nevetve mondja, hogy bizony őt mindenki ismeri. S ezért tálkát is tud mindenkiről. Már az unokák is az övéi. Ha nem az övé, akkor az anyjáé. Hatvan év az hatvan tv. Eny- nyi ideje bábdákodnak, S nem beszélve a saját hatvan évéről sem.

S hogy valóban nem vénasszony, nézzünk csak egv-két példát. Tavaly építették egy egésztégházat Vókányban. ■— Nem futotta mindenre, a „keretből", Pótolni kellett társadalmi munkával. S Vei voll az elsőt Hajnalivá. Tizenkét aszszonytársával meszelték, súrolták, hogy minél előbb késs legyen. Példát mutatott azért is, mert közel állt hozzá a falusi egészségügy, azért is, mert már tizenöt éve tagja a nő- szervezetnbk, bent van a vezetőségben is.

A nyáron lázba jött a falu- Mindenki szeretett volna közel lenni Rómához. Megvolt a pénz « televízióra, csak helyiség nem volt. Legalábbis nem olyan állapotban, hogy azt televíziós teremnek lehetett volna nevezni. Semmi más nem segített, mint a társadalmi összefogás. Az újságok hírül adták, hogy három nap múlva ünnepélyesen megnyitják a római olimpiai játékokat. Nekiláttak a kiszesek a terem rend behozatalának, de úgy nézett ki a helyzet, hogy nem készülnek el vele három nap alatt, ükkor Hajnali néni és asszonytársai bekapcsolódtak a munkába. Szép nagy terem, legalább százan elférnek benne. Meszelni kellett a gerendáikat, jó négy méter magasan, ügyetlenkedtek a fiatalok, de nem így Hajnali néni, Mintegy valódi szobafestő, úgy állt a kétágú létrán, s meszelte a vasgerendát, a mennyezetet, siettek, igyekeztek, még éjjel is csinálták. Utána fölsúroltálk, rendbetették a termet s fáradtan leültek az ajtó mellé gyönyörködni. Nagyon szép lett. Ragyogott a fal, ragyogott a piros mozaikig pókkal lerakott alapzat. Nem is lehet elmonda

ni, hogy milyen jól esett fiataloknak és öregeknek, hogy készen lett, összecsókolták a munka Után, s hazamentek, együtt mentek Eékertné, Banal Aranka, Stilágyi néni. Nagy Margit és a többiek.

Miért csinálta? Sablonos len ne a válasz; csinálta, mert szereti a fiatalokat, szereti az életet. S mikor a présházban beszélgetünk erről, egy kicsit, vissza is kanyarodik messzebbre a tegnapnál. Hol van az a régi? A rongyos gyerekek? Mint a városiak olyanok. Járja a házakat, látja, hogy mi van és mi volt, Ahogy mondta „régi rongydk“, most meg szép függönyök, mosógépek, bútorok, rádiók. A falut nézi innen a dombról de 6 belát minden házba. Előttem sárga, fehér, piros, szürke házikók, ö előtte lakók, szobák, konyhák és szekrények belsejei is Határúinak.

Az arcán látom, hogy az elmúlt 15 ép alatt Inkább fiatalodott. Lányait férjhez adta, ketten vannak idős férjével immár negyvenöt éve.

Derűsek ét vidámak, Talán csak egyet sajnál Hajnali néni s ezt nevetve mondja: milyen jó lenne most fiatalnak Unni,

Fiatal 6 még! Mart csak a fiatalok tudnak ilyen erősek lenni, s Hajnali nini erős is jókedvű. Maradjon ilyen még legalább ennyi ideig.

GAZD ÁGH ISTVÁN

— A MÍRELÍTB ARUK árusítását november I-é* kezdi meg a Pécs-$tiaeti Élelmiszerkereskedelmi Vállalat az önkiszolgáló boltjai' ban. Üj árucikként jeleni3 majd meg a boltokban a jég' Ikrém-rúd, amelyet ez ideié Pécsett ezek az üzletek na"* árusítottak.

— LENGYEL—MAGYAé EST keretében „Liszt és Chr

! pin barátsága” címmel AnU» ! György tart előadást novem' 1 bér 4-én esi« 7 órakor Pécs város Művelődési Házába**■ Az előadás után Szabó Csil^ budapesti zongorám üvéstü0 Liszt- és Chopin-müveket c» elő,

— TANULMÁNYUTAT" szervez november 3-án az Hőerőműhöz tagjai részére a Magyar Kémikusok Egyesülete és az EnergUigazdálik0" dásd Tudományos Egyesül«1 pácai csoportja. Ezt követő«2] Zsarkó Ferenc gépészmérné*] a pécsi levegőszennyeződ«*

csökkentéséről tart előadd

— Ifj, Engelsbach János f Benszki Mária Gizella 29-t* tartják esküvőjüket Kémes*”; Minden külön értesítés hely*;!

itt

VizrebocsMoitik i második majyar jégtörft bajit

A Balatonfüredi Hajógyá^ ban víznsbocsétotitá k a második, magyar gyártmány” jégtörő hajót. A *2 méter h«s. szú hajó a jegesedé* miPV;

árvízveszélyt néhány ér8,5 munkával képes megszüntet”: Akár három méter vastag torlaszt is felszabdal,

»

Légy / ó mindhalálig