Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
»80. OKTÓBER 2. NAPLÓ 5 Bolyongás a Táros peremén... \S Tovább kellene fejleszteni az Istenkúti Általános iskolát! hormátfimlvetités les» Istenkúlon — Elkészült a kultúrház programja Csendesen csordogál, csobog az istenkuti forrás kristály- tiszta vize. Amerre csak a szem ellát, mindenütt gyümölcsösök, szőlők. A domboldalra kapaszkodó országutak mentén kis családi házak, virágos udvarok, présházak sorakoznak. — Javarészt üzemi munkások Iák nak itt Istenkutom, amelynek — környékével együtt — immár két és félezer lakosa van. Tanácstagjukat, Balogh Györgyöt reggel 9 órakor már nem találni otthon. A kultúrházban, vagy az iskolaigazgatónál van — mondja felesége. Az iskolaigazgató szobájában valóban megtaláljuk. Éppen az iskola és a kultúrház problémáiról tárgyalnak, az eredményekről és a tervekről beszélgetnek. Mert a problémák mellett ilyenek is vannak ezen a lakóterületen. 17 000 KULTÚROTTHON LÁTOGATÓ A kultúrháznak például egyéves fennállása alatt 17 000 látogatója volt erről a szőlővidékről. Ennek egyik fele mozilátogató volt, másik fele pedig a rendezvényeken vett részt. A kultúrház nemrég a saját erejéből televíziót vett, a III. kerületi tanács pedig pia- ninót ajándékozott Eddig csak keskenyfilmvetítés volt a kultúrházban. De október 1-től kezdve már normál filmvetítés lesz MIT TERVEZ A KULTURBIZOTTSÁG? Az elmúlt héten ülést tartott a kultúrház kurtúrbizottsága és megtárgyalta az 1960— 1961. évi programot A tervben szerepel a kiszesek színjátszó csoportjának megalakítása, „Nők iskolája” címmel 12 előadásból álló sorozat meg rendezése a nők részére, irodalmi estek szervezése, április 4, május 1, november 7-e megünneplése, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola növendékeinek vendégszerepeltetése. Probléma is van még itt — Kicsi a kultúrház színpada, színdarabok előadására nem alkalmas. De a III. kerületi tanács megigérte, hogy 1961-re a színpadot megn agyobbít ta t- ja. még két tanterem KELLENE! Átmegyünk az istenkuti iskolába. Az iskola 1928-ban épült 2 tanerősnek szánták és annak idején 30—32 gyermek járt ide. Ma már 186 tanulója van az iskolának 8 tanulócsoporttal. Eredetileg kéttantérmés iskolának épült de ma már kicsinynek bizonyul. Legalább még két tanteremre lenne szükség itt, hogy a zsúfoltság megszűnjön. NAPKÖZIS ÓVODÁRA LENNE SZÜKSÉG! Benyitunk a napközi otthonba, ha ugyan szabad annak nevezni ezt a parányi, egészségtelen helyiséget Valamikor mosókonyha volt, most 18 alsótagozatú gyermek van a nap közibem Itt tanulnak. de ugyanitt végzik a mosogatást is. Úgy volt hogy a III. kerületi tanács pénzt biztosít egy napközis óvoda létesítésére, de nem volt rá keret. Pedig szükség lenne itt egy napközis óvoda létesítésére és egy felsőtagozatú napközis nevelő beállítására. Mert 13—14 felsöosztályos gyermek a napköziben megebédel, azután — napközis nevelő hiánya miatt — az utcán csatangol. — Milyen problémák vannak így tanév elején az oktatással kapcsolatban? Hírre a kérdésre Gajcsi György iskolaigazgató adja meg a választ. — Hiányos a fizikai felszerelés — mondja — korszerűtlenek az iskolai táblák, kevés a szekrény, ami van, az is kölcsönben van az iskolában. — Nincs deciliteres, literes üvegünk, kilós, dekás mérlegsúlyunk és egyéb szemléltető esz közünk, mint például összerakható köbméter. Az Ifjúsági Könyvtárban csak néhány példányban van meg az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig, a Kőszívű ember fiai. Sokkal több kellene belőlük, hiszen kötelező olvasmányok. Szó volt róla, hogy az idén megindul majd a politechnikai oktatás. De ennek sajnos nincsenek meg sem a tárgyi sem a személyi feltételei. A városban már mindenütt van politechnikai oktatás, csak Isten- kutoon nincsen. Pedig, ha két tantermet építenének ide, meg lehetne oldani ezt is. Még tovább folytatná a problémák felsorolását, de már órára csengetnek. Menetközben még annyit jegyez meg, hogy az Istenkuti iskola rövidesen felveszi a „Fábián Béla úti Általános Iskola" nevet. t/M EDEIA Árulkodó betűk A kéz vagy az agy ír? ■— Névtelen levél — önmagának) Megváltoztathatóak-e az írássajátosságok? II kriminalisztika számos esetet jegyzett fel, ahol a bűnöző egy-egy hamisított aláírással vagy levéllel leplezte le önmagát A kézírásnak és a kézírás összehasonlításának ma már jelentős tudományos irodalma van. Az írásszakértők véleménye sok esetben döntő a bírói ítéletek meghozatalánál. Mi az alapja a kézírás összehasonlításának? A tudomány erre azt válaszolja nem a kéz, hanem az agy ír! A kézírás csak kifejező mozgás. Szovjet krimmaliszták kimutatták például azt, hogy egy-egy ember irássajátosságai akkor is megmaradnak. ha nem a kezével, hanem például a lábával, vagy a szájával ír. Georg Meyer német orvos — aki az elsők között foglalkozott a kézírás prob lémáival, — rámutatott arra, hogy nincsen olyan mozgás amiben ne érvényesülne az egyéni jelleg, s ezt az egyéni jelleget bárhogy is torzítja — például az írásban — képtelen annyira elváltoztatni, hogy ne ismernénk rá írásának egy- egy jellegzetességére. Egy-egy bűnesetben a kézírás eredetének megállapítása döntő lehet. Hogyan fog hozzá a vizsgálathoz az írásszakértő? Az első kellék: az összehasonlítási anyag. De azonos írás feltételek is szükségesek (pL ceruza, vagy toll). A bíróság nemrég tárgyalt eRy ügyet, amelynek lényege: feljelentés érkezett egy postás ellen, aki egy bizonyos összeget nem kézbesített a címzett- nek. a postás váltig hangoztatta, hogy az összeget címzett feleségének kifizette s erről a pénzesutalványt aláírt nyugtáBetanított KÁRPITOS segédmunkást azonnali belépésre felveszünk. Komlói Helyiiparl V. Telefon: 20-92. 678 ját is mellékelte bizonyítékul. A címzett felesége tagadta azt, hogy a pénzt felvette. „Nem az én aláírásom” — mondotta. Az írásszakértő leíratta az asa- szonnyal nevét s ez volt az összehasonlítási alap. A betűk kapcsolásából, térbeosztásából aztán kiderült az igazság — a nyugtán valóban az asszony aláírása volt „A pénzt a feleségén keresse”—mondta végül a férjnek a bíró. Később a feleség bevallotta a pénz felvételét A névtelen levelek vizsgálataiból érdekes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Külön érdekes az a terület, amikor valaki saját magának ír névtelen levelet Nemrég fordult elő a következő ügy. Két nő mindig együtt járt egymás nél kül szinte egy lépést sem tettek. így tartott ez a kapcsolat éveken át. Az egyik nő azonban megismerkedett egy férfivel s mindinkább „hanyagolta” barátnőjét A barátnő természetesen ebbe nem tudott belenyugodni s névtelen levelet írt a hűtlenkedőnek s a levélben a férfiről minden rágalmat összehordott csak azért hogy barátnője a férfit elhanyagolja s a megszakadt kapcsolatot egymással ismét felvehessék. De nemcsak barátnőjének, hanem önmagának is írt névtelen levelet, hogy mondhassa: „nézd milyen levelet kaptam a férfüsmerősödrőr‘, hogy a nő lássa: mások is igazolják a férfiről alkotott rossz véleményt. Hogyan segített a tudomány a névtelen levél írójának leleplezésében? A tudományos tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a női névtelen levél írók a levélben képesek magukat a végtelenségig is bemocskolni, de — ha csak egy közbevetett mondat erejéig is — dicsérőleg is szólnak magukról, például megdicsérik családanyai, vagy háziasszonyi erényeiket. Nos, ezekben a levelekben is — amelyeket Bn I magának írt — volt ilyen mon dat. A levél írója nő — mondotta az írásszakértő, s ezen a nyomon kezdett kutatni, míg végül is beigazolódott a tudományos tapasztalatokra épített feltevése A férfiak sem kivételek az önmagukhoz irt névtelen levelek kategóriájában, bár a nőkhöz képest lényegesen kevesebb a számuk. Nemrég történt, hogy egy osztályvezető és gépirónője között szerelmi viszony szövődött. Egy ideig mindkettőjüknek nagyon tetszett a kialakult helyzet, később azonban a férfi számára kezdett terhes lenni a viszony, A dolgot úgy vélte megoldani, hogy a gépírónőnek névtelen levelet írt, amelyben figyelmeztette: a viszonyról már mások is tudnak, beszélik, Jobb lesz, ha szakítanak egy mással. A férfi önmagának Is irt névtelen levelet, amelyet aztán megmutatott gépirónője nek. De ki a névtelen levél írója? A tudomány számos tapasztalatot gyűjtött arra- vonatkozóan, hogy a férfiak önmaguknak az esetek döntő többségében figyelmeztető leve leket írnak. Amely névtelen levelet ez esetben a férfi mutatott a nőnek így kezdődött: „Jóska, figyelmeztetlek .;Az írásszakértő tehát férfire gyanakodott, s az ügy végén a gyanú beigazolódott. Tanaszlalal az, hogy az íráshamisítók általában nem szembetűnő. hanem kisebb, lényegtelenebbnek mutatkozó dolgokon buknak el. Az írástorzításnál általában a nagybetűket, a kezdőbetűket torzítják el, de sok más körülményre sem ügyéinek alaposan. „Nehéz elváltoztatni és nehéz utánozni is valakinek a kézírását“ — mondja az írás- szakértő. A legtöbb (ráshamisító azon bukik el, hogy.;« Na nem, túlságosan kioktatnánk őket t;: Egyszerre halált megvető és szerelmes, egyszerre ravasz és szenvedélyes, és — helyesen — nem annyira patologikus, mint inkább minden nő örök fájdalmait magában hordozó tragikus alak. Némely jelenetben döbbenetes ereje van, és ha esetenként tovább is lépi Euripidész mindennapi határait, elhisszük, mert csak az érzelmeiben ily kegyetlenül megalázott nő lehet Ilyen. halvány társa volt Medeia fi tött, megdöbbentő tragédiája nak. Nem sikerült maradékü lanul eligazodnia a megleh tősen bonyolult jellembe amely, ha nem is egyedüláll de ritka összetételű. Bánfi nem tudta visszaadni a gy’ lölt férj szenvtelenségét, g< nősz hányavetiségét, felelőd« érzéktelenségét. Inkább ess rémült féri volt, aki rett« felesége bosszújától, semmii Medeia és Iason — Spányik Éva és BánMy György. cinikus, és Medeia érzelmeivé kegyetlen és hazárd. Igazéi meggyőző csak a második rés végén volt, amikor elborított, két fia halálának fájdalma. Jellemének legtöbb oldali csak külső jelzésekben érkej zett a színpadra, így kevésst győzött meg. A cselekmény él az utalások nem érzékletesek ha a színész nem tud határa zottan eligazodni a jelleg út: vésztői között. Meglehet, hód szerepfelfogás dolga ez, pedii Iason alakjában több a rok<w vonás Jagóval és III. Richard dal, semmint Dandin György gyei. Arany Kató dajkája psteü kusabb lehetett volna, de ke vesebb külsőséggel. Igaz, hog.' a prológ elsősorban tájékoztál« jellegű, de mintegy iniciális drámát. Levegőit teremt. Ez levegő erőteljesebb és szén ve délyesebb lehetett volna. Az el őad ás többi szereplője — Korándy Dénes, Koppáni Miklós, Kutas József, G|/imaí Tivadar — dicséretes alakítóé’ nyújtottak, bár meggondolandó lett volna az ilyen összetételű szereposztás. A két kar- vezető — Gábor Ibi és Bó«f js Irén — többnyire nem tudták megteremteni az érzelmi kapcsolatot a drámával, a karnak sajnos csak publikáló jellege volt, elmaradt attól a funkciótól, amit a görög drámában a kar betölt. És végül külön, kell szólni Kerényi Grácia ragyogó fordításáról, amely nagyban hozzájárult a ritka pzép színházi élményhez. , Thiery Árpád Anélkül, hogy az ember szuper latívuszokat alkalmazna — előre kell bocsátani, kivételes dicséret illeti a pécsi színház művészeit, mert vállalkoztak erre a roppant izgalmas, magasan kvalifikált művészi igényeket követelő feladatra. A Medeiának a magyar színházkultúrában nincsenek hagyományai, pedig talán a fennmaradt tizenkilenc Euripides dráma közül éppen a Medeia az, amely legtöbbet ad abból az érzelmi és filozófiai gazdagságból, amellyel Euripides tragédiái az attikai drámát gazdagították, örvendetes esemény, hogy éppen a pécsi művészek vállalkoztak erre a ritka szép művészi munkára. Anélkül, hogy az ember a legcsekélyebb szándékkal is valamiféle erőszakolt és belemagyarázott „maiságot” tulajdonítana Euripidesnak, kétségtelen, hogy alakjai mindennapiak, hús-vér emberek, hősei jószerinit távol állanak a mitol«Sgia monumentalitásától. Hősei elsősorban emberek, szenvedélyesek és indulatosak, magasra lobog bennük az érzés dinamikája. Euripidész hősei általában patetikusak, alakjait roppant gazdag érzelmi összeütközésekben, maximálisan fokozott lelkitusában ábrázolja, de sohasem válik teátrálissá, éppen, mert hősei meglepően mindennapiak, közvetlenek. A pécsi bemutató rendezése is elsősorban ezt a közvetlen mindennapiságot hangsúlyozta, megfoghatóvá, élővé alakította a tragédia eszmei tartalmát: Ez a leglényegesebb a Medeia előadásában. Euripidész érzékenyen reagált kora társadalmi és politikai kérdéseire, drámái pedig mintegy enciklopédikus összefoglalóját adják az ie. V. század görög szellemi mozgalmainak. Sophokles kortársa volt, de meglehetősen távol Sophokles eszmei és belső világától. A görög konzervatívok annakidején mélységesen elítélték Euripidész tragédiáinak eszmei tartalmát, de elsősorban azért, mert Euripidész megjelenése a régi, heroikus tragédia végét jelentette. Euripidész csak annyit mentett át a mitológiából tragédiába, amennyi okvetlenül szükséges volt, lényegileg szakított a „deus ex mach inával” és alkotói rokonszenvét elsősorban a szenvedélyek, az emberi lélek legbelső világa ragadta meg. Katona Ferenc rendezése elsősorban ezen a ponton találkozik a Medeia lényegével. Ahogy a nagy görög tragédiaíró lázongott a rabszolgaság ellen és rokonszenve őszinte volt az auturgusok, a mai értelemben vett kispar asztok iránt, ugyanúgy alkotói gyűjtőlencséjébe fogta a görög ne sorstragédiáját is. Mert ez is i kora égető, egyre sürgetőbt problémája volt. • A Medeiában ismét éa még , szenvedélyesebben felfedezte i ■ nőt. A gyakorlati és érzelm • jogaitól kíméletlenül megfősz t tott görög nőt, és mellé állítjs ■ a hitvány, a királyi kegyeke I és nászágyakat hajszoló, csa i Iád ját eltipró Iasont, a férjet. Jóllehet, hogy az előadás kontrasztjai néhol élesebbek, ridegebbek, de ami a leglényegesebb a rendezésben: félelmetesen egyszerű ég mindennapi. Medeia megaláztatása és véres, iszonyú bosszúja, önzetlen áldozatkészsége és hideg, hátborzongató bosszúvágya, csodálatosan mély és megindító lelki vívódása — mindez oly egyszerűvé, oly megdöbbentően mindennapivá éled a színpadon, amire ritkán van példa. Ez Medeia tragédiája, az érzelmeiben megcsalt, megalázott, szenvedélyeitől és fájdalmától elvakított nő tragédiája. Az előadás emlékezetes élménye, hogy ezt a talán néhol kissé túlfűtött szenvedélyt mindvégig sikerült ébren tartani. A néző számára szinte lélegzetvételnyi idő se jut a pihenésre. Medeia alakja a legcsekélyebb érzelmi hanyatlást sem engedi és ez elsősorban a Medeiát alakító Spányik l tva érdeme. Alakítása roppant egyenle- es, az első szavaktól, amikor negjelenik az asszonyok előtt, íz utolsó dialógusokig, amikor ily hidegein és fenségesein lúcsúzik a kegyetlen bosszú- Jlás után. Mindvégig izzás- lan tudja tartani Medeia alakét. Jóllehet, hogy a drámai ilőzmónyek — Medeia áldoza- os házassága, hűtlenül elha- íyott szülőföldje, Iason meg- nentése — mind csak tájékoz- atűsképpen elevenednek meg i színpadon, gyéren mért dia- ógusokban, a tragédia így is ninden illúziót kielégít. Medeia mindent feláldozott ízzel a házassággal, csak férje és két fia maradt. És amikor a hűtlen férj Kreon leányát választja, amikor Iason összezúzza benne az álmokat, a családot, a hitet, a szerelmet, ugyanazzal a szenvedéllyel méri az iszonyú csapásokat. Iason új hitvesét és annak apját, Kreont méreggel öli meg, majd saját fiai* tulajdon kezéveL Nem hiszem, hogy bármi jelző hűségesebben visszaadhatná ejt a jól sikerült színészi alakítást, minthogy Medeiát alakította- Lépésről lépésre, szigorú önfegyelemmel, hiszen ez a görög nő érzelmi példatárából teremtett alak óhatatlanul kínálja a pátoszt. Lépésről lépésre álakul át a megbántott szerelmes asszonyból bosszúálló megszállottá. Ha lehet ezt mondani — akkor a pécsi Medeia előadása feltétlenül gyarapította a felejthetetlen színpadi nősorsok emléktárát. Iason alakja már kevésbé sikerült. Bánffy György csak Kőműves és ács szakmunkásokat keresünk azonnalra. ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalat PÉCS, RÁKÓCZI UT 60. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 33291
