Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-25 / 252. szám

1960. OKTÓBER 25. NAPLÓ 3 Növeljük tovább a termelékenységet a 3 éves terv utolsó szakaszában Megyénk szocialista ipara 102,5 százalékra teljesítette termelési tervét Alig több, mint két hónap választ el bennünket a 3 éves népgazdasági terv befejezésé­től. Megyénk dolgozói, nagy érdeklődéssel figyelik a hóna­pok és negyedévek termelési eredményeit, mert ezekből le­mérhető, hogyan tudott a szo­cialista ipar megbirkózni az ötéves terv sikeres beindítását célzó gazdasági feladatokkal. A III-ik negyedév mérlegei­nek lezárása után ismeretesek lettek a tervteljesítés számai. Megyénk szocialista ipara teljes termelési tervét 102,5 százalékra, egy munkásra jutó termelési tervét szintén 102,5 százalékra teljesítette. Mivel * a termelékenységi mutatók számunkra a legtöb­bet mondóak, nézzük meg ala posabban ezeket a számokat. I960 első kilenc hónapjában a termelékenység 1959 első ki­lenc hónapjához viszonyítva 6 százalékkal emelkedett. Ez az eredmény fejlődésről tesz tanú Ságot, ám mégsem kielégítő. Hat százalékkal növelni a ter­melékenységet egy év alatt szép eredmény lenne, ha a kiskereskedelmi forgalom sem haladta volna meg ezt a szá- not. Sajnos a vásárlási kedv nagyobb mértékben növekedett, mint amennyi árut termeltünk és ezt csak úgy tudjuk ellen­súlyozni, ha a termelékeny­ség nagyarányú növeléséből megyénk szocialista ipara is jobban kiveszi részét. Tételesen vizsgálva egyes állalataink termelési eredmé- lyeit, jó és gyenge teljesíté- eket találhatunk. A III-ik legyedévben például a Pécsi ■zénbányászati Tröszt 107,5- e, a Komlói Szénbányászati 'röszt 105 százalékra teljesí- stte egy munkásra jutó ter­helési tervét A Baranya me- yei Építőipari Vállalat ugyan zt a mutatót 106,5 százalók- a teljesítette; ■■ ■ ■ — .......... A termelési volumenében megyénk három legnagyobb vállalata jól dolgozott, s mun­kásai „kitettek magukért.“ Ezek az eredmények feljogosí­tanak bennünket, hogy a IV-ik negyedévben még szebb mun­kasikereket várjunk bányá­szainktól, építőiparunk dolgo­zóitól; Kedvezőtlenebb képet nyújt a másak két nagy építőipari vállalat, a Baranya megyei Mélyépítő (97,9) és a Komlói Építőipari Vállalat (101,4) ter­melékenységi tervteljesítése. Iparági bontásban figyelmez tető számokat kapunk a III-ik negyedév vizsgálata közben. Míg a minisztériumi ipar egy munkásra jutó termelési ter­vének 103.6 százalékban tett eleget, addig az állami helyiipar (tanácsi ipar) mindössze 97,6 száza­lékra „hozta“ tervét, a szö­vetkezeti ipar pedig 99,4 szá zalékra. A helyiiparban és a szövetke­zeti iparban dolgozó kommu­nistákra nagy feladatok hárul nak abban, hogy megmagya­rázzák a dolgozóknak, a 3 éves terv sikeres befejezését koc­káztatják a rendkívül alacsony termelékenységi eredményeik­kel. A minisztériumi ipar dolgo­zóinak termelékenységnövelési küzdelme is eredményesebb lett volna, ha egy-'két egészen gyenge teljesítés le nem ront­ja eredményüket A Pécsi Hő­erőmű 83,6, a ÉM. Téglagyári Egyesülés 97,1, a Beremendi Cement- és Mészmű 96,5, a Pé­csi Cementáruipari V. 90,7, a Hidasi Szénbánya 92,4 száza­lékos termelékenységi tervtel­jesítése. Megyénk ipari üzemeinek dolgozói az éves tervek sikeres teljesítésének érdekében mun­kaversenyt indítottak. 1 ■ Számos helyről érkezett már jelentés, amelyben a dolgo­zók örömmel közlik, határ­idő előtt befejezik éves ter­vüket. Bányászaink még külön no­vember 7-ére is tettek vállalá­sokat. E vállalások teljesítése minden bizonnyal hozzásegíti őket az éves félajánlások tel­jesítéséhez, az egy munkásra jutó termelés növeléséhez. Nem véletlen jelenség, hogy éppen azoknál a vállalatoknál nem kielégítő a termelékenység állása, ahol gyengén folyik a munkaverseny. A 3 éves tervből még két hó­nap hátra van. A két hónap alatt sokat lehet javítani a gazdasági mutatókon. A ter­melékenységi tervüket nem teljesítő üzemek párt- és szak- szervezetei szervezzenek moz­galmat a fejteljesítmények nö­velésére, a takarékos gazdál­kodásra, a gépek és a munka­idő jobb kihasználására; Népgazdaságunk számít a baranyai dolgozók áldozatos, szorgalmas munkájára, arra, hogy a szocialista ipar ered­ményesen zárja le a 3 éves terv utolsó esztendejét.­Négy új arcképes bélyeget ad ki a posta A teavek szerint a posta az év végéig több címletből álló arcképes bélyegsorozatot ad ki. Eddig különböző esemé­nyekre kilenc bélyeg jelent meg a sorozatból. Most az arc­képes bélyegsorozat újabb négy értékét hozza forgalomba a posta. Az egyenként hatvan fillér névértékű emlékbélye- gek Bánki Donát, Pattantyús Ábrahám Géza, Semmelweis Ignác és Joliot Curie arcképét ábrázolják. Az új bélyegeket október 25-én kezdik árusíta­ni. A négy bélyeg 1961. január 31-ig használható fel postai küldemények bérmentesíté­sére. A posta tájékoztatása sze­rint novemberben újabb há­rom — Erkel, Bolyai és Lenin — arcképes bélyeg kiadása várható. Elutazott a SZOT küldöttsége a Román Szakszervezetek kongresszusára A Román Szakszervezetek október 26-tól 29-ig ülésező kongresszusára a magyar szer­vezett dolgozók képviseletében elutazott Beckl Sándor, a SZOT titkára és Lázár János, a SZOT Nemzetközi Osztály alosztályvezetője; kiak, hanem a szocialista bri­gádtagok találkozóhelye is lesz. A műszaki tanács által irányított klubban megismer­kednek majd többek között a bányamunkások a legkorsze­rűbb művelési eljárásokkal, korszerű gépek alkalmazásá­val, a baleset elleni védekezés módszer eivelj ................... ^ ............... Bá nyászakadémián, szakmai tanfolyamokon tanulnak szocialista munkabrigád-tagok Médeia Budapesten A z Egyetemi Színpad mindkét szombati előadására már tíz nappal korábban elkelt valamennyi jegy. Hosszú sorokban a Pesti Barnabás utcai színház felé siető emberek, tumultus a ruhatárban, a néhány perces várakozás alatt tö­mény csend a nézőtéren, ahol egyetlen padsor sem volt fog­híjas ... mind a „táblás ház” tipikus ismérve. Euripidés színművét a pécsi közönségnek bemutatta a színház. Lényegében ugyanazt látták a budapestiek is. Nehéz lenne megállapítani, hogy otthon, vagy az Egyetemi Színpadon sikerült-e jobban az előadás. Mert a színmű és a színészek azonosak voltak ugyan, de a színpad és nézőtér más. Más az akusztika például, s ezért a pécsi Kamaraszínházban harsá­nyan csengő hangok az Egyetemi Színpad hosszú nézőterének mélyéig jutva halkultak, tompultak. Ez bizony nem használt az előadásnak, mint ahogy az sem, hogy a Pécsett alkalmazott világítási effektusokat az Egyetemi Színpad gyengébb felsze­relésével nem sikerült tökéletesen megoldani. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a színészek nem nyújtottak volna kiváló alakítást. |Z ár, hogy riportban nem lehet eléggé élethűen érzékel­•*-“ tetni az előadás alatt elhangzott felszisszenéseket és halk sóhajokat. Ezek talán még az előadásvégi ütemes és az együttest vagy hatszor egymásután előhívó tapsnál is többet mondanának a sikerről. Es azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a közönség jórésze leendő szakemberekből, egyetemi hallgatókból került ki, akik már most a műértő szemével igye­keztek nézni az előadásit. A legnagyobb sikert természetesen — és várakozásunknak megfelelően — Spányik Éva alakítása aratta. Felesleges lenne isinételni a pécsi előadásról írott kritikában egyszer már el­mondott dicséretet, amelyet a budapesti vendégszereplés ismé­telten csak igazolt, de a fővárosi újságírókkal beszélgetve csak dicsérő jelzőket hallottam. Már pedig a fővárosi kritikusok nem kevésbé szigorúak a pécsieknél. — Talán csak a dajka erőtlen kissé — mondta a Népszava munkatársa és hozzátette, hogy egyébként a klasszikus veretű jambusok igen szépen hangzottak a pécsi színészek ajkáról, csupán néhány részletnél érezte úgy, mintha nem jambusokat, hanem hexametereket hallott volna. Alighanem csak a füle csalta meg kissé, s nem is bírálatként idézem vélekedésért, csak azért, hogy érzékeltessem, milyen aprólékos figyelemmel elemezték fővárosi kollégáink a pécsi színészek játékát. Es ha ilyen apró részletekre kiterjedő elemzés után is a dicséret volt vélekedésük alaphangja, ez csak hangsúlyozza az előadás si­kerét. — Egyáltalán nem vidéki színvonalú előadást láttunk — jelentette ki Devecseri Gábor költő is, Meruk Vilmos elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium művészeti főosztályának veze­tője pedig az előadás után az öltözőbe sietett, hogy gratulál­jon a pécsi színészeknek. Marosán György elvtárs is megte­kintette az előadást és utána hosszasan elbeszélgetett a szín­ház folyosóján a színházi szakemberekkel. A siker természetesen, nemcsak a kiváló játéknak szólt, ** hanem legalább annyira a Pécsi Nemzeti Színház vál­lalkozásának, amellyel nálunk eddig ismeretlen klasszikus görög tragédiát vitt a közönség elé, s egyúttal bebizonyította, hogy a görög drámaírás klasszikus mestereinek müvei ma is megragadják a közönséget. A nagy sikerű bemutatkozást előreláthatólag rövidesen újabb budapesti előadások követik, mivel — mint hírlik — máris annyi az érdeklődő a Médeia iránt, hogy a következő előadások is táblás ház előtt zajlanak majd. (—S — C) öt év alatt megkétszerezik a tógazdasági tavak területét A fordulat éve Kiskassán Tavaly 168000 forint mérleghiány, az idén 80—90 000 forint többlet a Szabad Föld Tsz-ben Országszerte megkezdődött tógazdaságok betakarító fő- aezotnja, az őszi lehalászást, ont. a HaJéntékesitó Vállalat :zetó szakemberei tájékozta- sul közölték, évről-évre gya- pszanak a tógazdaságok. Az én kereken harmincezer hold i területen neveltek a tó- izdaságok nemes pontyot, rtely az állománynak 95 szá­A | z új-mecsekaljai 101-es I épület apró kis szobái- n székel az építésvezetőség, m kell keresgélnünk, már hangjáról rátalálunk Dom- i János főépítésvezetőre, ndenki „Jani bácsi“-jára. A itott ajtóból kiszűrődő be­dből megtudjuk, hogy Hor- th György segédmunkás a ■gyaló „ügyfél“. Saját édes- tvérét sem fogadhatná sen- kedvesebben, barátságosab- 1, mint ahogy Jani bácsi munkábaáüó segédmunkás­bánik. Atyai hangon meg- dezi. hol aludt az éjszaka, rdelt-e már, s van-e pénze óbuszra. S amikor hallja, !y a dolgozni kívánó segéd- nkásnak bizony fogytán r az aprója is, jó „szögedi- zamattal bíztatja:- Nó, tödd el édes fiam ezt ár forintot! Ha egyszer ne- 1 sok lösz belőle, úgyis tu­ft, mögadod. 1 már nyitja is a pénztárcá- hogy adjon a sajátjából. Domsics Jani bácsi. A ma­fiatalságának mostohaságán ülta meg, hogy törődni kell emberekkel, ismerni kell az herek gondját-baját. 'omrics Jani bácsi szívéhez ftcsak munkatársai, beosz­tó nőttek hozzá, hanem az városrész lakói is. akik a különbözőbb építkezés ügyi zalékát teszi ki, s mellette ki­sebb mértékben süllőt, fogast és harcsát is. A továbbiakban a tógazda­ságok mindenekelőtt a lakos­ság eddig szükséges tavaszi és téli halellátását akarják lé­nyegesen megjavítani. Ennek érdekében az ötéves tervidő­szak alatt legalább a kétszere­sére növelik a meglévő tógaz­dasági vízterületeket; kérdésekben hozzáfordulnak bizalommal. Mindenkit meg­hallgat, minden teljesíthető ké­relmet elintéz. Nála nem kell kérvényt benyújtani, nem kell sorba állni. Nemcsak irányító ja és ellen­őrzője volt az új városrész építkezéseinek, hanem szíve- lelke. Azt írtuk, hogy volt.:; Mert Domsics Jani bácsi, az új városrész főépítésvezetője hétfőn összecsomagolt szerény kis szobájában, hogy jól meg­érdemelt nyugdíjba vonuljon. Régebben elképzelhetetlen volt hogy egy kőműves nyugdíjba menjen, ma valóság. És Jani bácsi megérdemli a boldog, bé­kés nyugalom éveit. 1914-ben kezdte el az inas­kodást, vette kezébe a habar- cso6 kanalat, kőműves kalapá­csot. Épp akkor épült a MÁV üzletvezetőség palotája. A Te- pes cég kis inasa résztvett a Rákóczi úti sorház, a régi vármegyeháza díszközgyűlési terme építkezésein. Későbbi állomások: a pápai repülőtér, a Zsolnay-gyári csarnok. A fel szabadulás után szélesedik csak igazán Domsics Jani bá­csi építési munkája. Egyideig résztvesz a budapesti nagyvá- sártelep és Madách téri ren­delőintézet romeltakarítási munkáiban, majd ismét Pécs­re tér vissza, hogy részt kér­hessen a Megyeri úti tisztá­A mecseki szénbányákban több mint kétszáz munkacsa­pat háromezer tagja vetélke­dik a szocialista brigád cím megszerzéséért, illetve meg­tartásáért. A brigádok új szer ződésedkben, a termelési fel­adatok mellett azt is meghatá­rozzák, miképpen fejlesztik tu­dásukat, általános műveltsé­güket. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél 85 különböző szak­mai tanfolyam közül választ­hatnak a brigádtagok, azt, ame lyik eddigi képzettségüknek, beosztásuknak, érdeklődési kö rüknek a legmegfelelőbb. A bányász művelődési házakban bámyászakadémia nyílik, amelynek hallgatói zömében ugyancsak a szocialista brigá­dok tagjai lesznek; Komlón az új oktatási idény ben hat-hétszáz szocialista munkabrigád-tag tanul általá­nos- és középiskolában. Ez év őszétől a bányavárosban mű­ködő „Tudomány és technika otthona“ nemcsak a műsza­házak, az A/l laktanya építésé­ből. Az újmeszesi épülettöm­bök építkezésekor már főépítés vezető. — A sokfajta építkezés kö­zül mégis melyik nőtt legin­kább Jani bácsi szívéhez? — Aki szereti szakmáját, annak minden épülete kedves. Mégis amikor kipillant az ablakon az új városrész szebb­nél szebb épületsoraira, és te­kintetével végigcirógatja azt a hatvannyolc lakóházat, hat üz­letházat, három legényszállót, egy vendéglőkombinátot, egy iskolát, három óvodát és egy bölcsődét, amelyeknek építésé­nél a kezdettől a befejezésig ott volt, úgy érezzük, mintha ez a városrész jobban hozzá­nőtt volna a szivéhez, mint a többi; Domsics János pár nap múl­va hatvan éves lesz. A nagy család, a mintegy ezernyolc­száz lakás sok lakója után vár­ja őt a jól megérdemelt pihe­nés, a nyugalom réve várja őt, a kis család, a basamalomi szőlő virágoskertje, ahonnan büszkén nézheti majd több év­tizedes munkásságának csodá­latos eredményeit. Mert Dom­sics Jani bácsi örökre beírta nevét Pécs váro6 építészeté­nek történetébe; 9i ST: A kiskassai Szabad Föld Termelőszövetkezetet méltán emlegették éveken keresztül a pécsi járás legrosszabb közös gazdaságai között. Tavaly is és tavalyelőtt is mérleghiánnyal zárta a gazdasági évet, még­pedig tetemes hiánnyal. Ez azt is jelentette, hogy a tagok nem kapták meg azt a részesedést, amelyet beterveztek és vártak. A gazdálkodást körülbelül az jellemezte: ahogy esik, úgy puffan. A Szabad Föld Ter­melőszövetkezet ilymódon szinte teljesen elvesztette a hi­telét, a falubeli dolgozó pa­rasztok között éppenúgy, mint a felsőbb szerveknél. A hibák legfőbb forrása: a gyenge vezetés volt. Az elnök, aki a maga tíz holdján jól el­gazdálkodott, a 900 holdas gaz­dasággal már nem tudott bol­dogulni. Ráadásul gyakran ígérgetett olyant, amit bevál­tani nem lehetett, s ez érthető elkedvetlenedést szült a tagok körében. Ez év tavaszán a kis- kassai szövetkezeti gazdák új elnököt választottak: Nagy Károlyt, a Mecsek vidéki Álla­mi Pincegazdaság jól képzett, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező főmérnökét. Az új elnöknek hosszú és nehéz munkájába került, amíg helyreállította a közös gazdaság pénzügyei­nek és gazdálkodásának egyensúlyát. Fokozottabban bevonta az irá­nyításba a vezetőség tagjait és sokat tett azért is, hogy az egyszerű dolgozók a maguké­nak érezzék a termelőszövet­kezetet. A legfontosabb intéz­kedések voltak: a pénzügyi fe­gyelem megszilárdítása, a munkaegységekkel való hely­telen gazdálkodás megszünte­tése, a növénytermelés szer­kezetének ésszerűbbé tétele és nem utolsó sorban az állat­tenyésztés nagymérvű fejlesz­tése. Különösen nagy gondot fordítanak most a sertéste­nyésztésre és -hizlalásra, mert ebből egész éven át pénzelhet­nek. Jelenleg 134 malacuk van, de mellettük 46 anyakoca is_. amelyek hamarosan ontani fogják a malacokat. Már most teljes egészében biz­tosították a jövő évi hízónak valót. A termelőszövetkezetben a megalakulás óta nem történt semmiféle beruházás. Az első­re nemrég került sor: vettek egy villanymeghajtásos rostát. Ez elég szerény kezdet, de már elkészültek a jövő évi építke­zések tervei. Ezek szerint 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 250 férőhelyes süldőszállást és 120 férőhelyés sertéshizlaldát épí­tenek, mégpedig szerfós meg­oldással. A rend, a gyarapodás, a jó vezetés és főleg a biztató jövő nemcsak a gazdálkodásban érezteti már kedvező hatását, hanem az emberek gondolko­dásában, felfogásában is. Szívesebben, nagyobb kedv­A Földművelésügyi Minisz­térium Növénytermesztési Fő- igazgatóságán értékelték a most befejeződött öntözési idény mérlegét. Mezőgazdasá­gunk öt esztendő óta első íz­ben most teljesítette túl — több mint hét százalékkal — az öntözéses gazdálkodás ter­vét. Különösen magas volt a tervteljesítés a termelőszövet­kezetekben. A közös gazdasá­gok az idén a tavalyinál több vei dolgoznak, mert értei' mét és hasznát látják a munkájuknak. Év közben 60 000 forintot osz­tottak ki munkaegység-előleg címén. A Nemzeti Bankkal együttesen végzett felmérés szerint egy-egy munkaegység értéke négy—négy és fél fo­rinttal lesz több, mint ameny- nyit terveztek. Ez pedig me­gyei viszonylatban is számot­tevő eredmény. A részesedé­sen belül a pénzérték több mint tízszerese lesz az eredeti­leg tervezettnek. Az előzetes felmérés mutatta ki egyébként azt is, — amíg tavaly 168 000 forint mér­leghiánnyal zártak — az idén 80—90 000 forint több­letre számíthatnak a tagok. 1960 tehát a fordulat éve Kiskassán. Rövid idő alatt aránylag nagy fejlődésen ment keresztül a Szabad Föld Ter­melőszövetkezet. Minden bi­zonnyal még sok nehézséget kell leküzdeniök, sok problé­mát kell megoldaniok a tagok­nak, de az bizonyos, hogy a legnehezebbjén túl vannak mint kétszer nagyobb terüle­ten — 104 000 holdon — öntöz­tek; ebből jelentős területeken saját erőből építették meg az öntözőtelepeket vagy egyszerű, helyi eszközökkel biztosították az öntözés feltételeit. A 161 600 holdas öntözött te­rületnek az idén nem egészen egyharmadát foglalta el a rizs, viszont nagy tért hódított az öntözéses takarmánytermesz- tés. T$eixtcL nenéi <J)ée3 (mr&j történetébe. mar. A mezőgazdaság hét százalékkal túlteljesítette az öntözéses gazdálkodás tervéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents