Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

2 v ä p t o I960. OKTÓBER 21. ] Több min! százezer új rádió- elöfize'ő kilenc hónap alatt — 90882 televízió elűlizetűt tart nyilván a posta Az idén kilenc hónap alatt több mint százezer újabb rá­dió készüléket jelentettek be, íi ezzel együtt jelenleg 2 189 660 rádió előfizetőt tart nyilván az országban a posta. A harma­dik negyedévben a rádió sza­bályzat módosítása miatt sok rádió engedélyhez kötöttsége szűnt meg. Ennek ellenére is több mint tízezer előfizetővel gyarapodott a rádiózók tábora, az ország több mint kétmillió rádió előfizetője közül 593.015 fővárosi lakos. A televízió készülék tulajdo­nosok tábora már közelít a százezres számhoz. A posta je­lenleg már 90 882 televízió elő­fizetőt tart nyilván az ország­ban. A fejlődést figyelembe- véve várható, hogy a televí­zió előfizetők száma az év vé­géig meghaladja a százezret. Osztály KISZ’CSoportokat hoznak létre a Közgazdasági Technikum ipari tagozatán Szól a csengő a Közgazda­ság! Technikumban, az ipari tagozat tanulói a folyosókon csivltelnek. Az órák eseményei mellett gyakran szóba kerül a lányok között a KlSZ-szerve- zet munkája, és a tervek, amelyeket a közelgő kongresz- szusra készítettek. Ami az üzemekben a jobb munka- és brigádverseny, az Itt az Iskolában jobb ta­nulmányi eredmény. Az alapszervezeti vezetőség­választó taggyűlések már meg voltak, a napokban tartják meg az összevont vezetőség megválasztását. Tóth Erzsébet a második évfolyam alapszer­vezetének KISZ-titkára el­mondja, hogy az idén a kisze- I sek munkája és viselkedése is egészen más, mint tavaly volt, valahogy érződik, hogy nem akármilyen eseményre készül­nek, hanem a KISZ kongresz- szusára. Ez a komoly készülődés a határozati javaslatban, — amit a taggyűlésen elfogadtak, —is visszatükröződik, de leginkább abban, amit tesznek, vagy szándékoznak tenni a KISZ- tagok. Vállalták, hogy az Isko­la melletti rossz, sáros utat rendbehozzák társadalmi mun kában. A bőrgyári kiszesektől várják a segítséget, hogy azok hozzanak nekik egy-két kocsi salakot, s akkor minden rend­ben lesz. Két tisztasági cso­portot szerveztek, a csoport tagjai szünetekben ügyelnek a rendre és a tisztaságra. E- mellett nagyon sok mindent Film. Film. Film N ormandia-Ny eman Szovjet—francia közös film Egy, a szovjet hadsereg kö­telékében harcoló francia re­pülőezredről szól ez a rendkí­vül érdekfeszítő, izgalmas, a- mellett mélyen emberi film. Néhol dokumentumszerű hű­séggel mutatja be a gyilkos háború eseményeit, (néhány részlete valóban eredeti doku­mentumfilmről készült), más­kor pedig érzékenyen lírai hangvételben ábrázol emberi érzéseket. A második világháború vé­res és kegyetlen pusztításának képével kezdődik a film. A német fasiszták már a Volgá­nál állnak. Párizs utcáit kurta német csizmák tapossák. A francia hadsereg maradványai Eszak-Afrikában vesztegelnek. Már-már úgy látszik, hogy .Hitler megnyerte a háborút. Késik a második front is. A háborúnak ebben a drámai szakaszában mégis akadnak bátor francia katonáik, akik nem bírják a tétlenséget, a bizonytalanságot, az üres vá­rakozást és megszöknek. Oda igyekeznek, ahol harcolni le­het a németek ellen .: i „Mind­egy, hogy az amerikaiaknál, angoloknál, vagy az oroszok­nál — mondja az egyik fran­cia, — csak harcolhassák.“ Ki­derül azonban, hogy nem mindegy. Az angolok bizal­matlanul fogadják őket és azt követelik, hogy tanuljanak meg angolul. A franciáknak be kell látniok, azok ts^ék he­lyesen, akik a Szovjetunió felé vették az útjukat Marcelln őrnagy parancsnok sága alatt 16 tagú escadrill kezdi a harcot. A * légiharc rendkívül izgalmas jelenetei­nek sorát láthatjuk. A Nyema- non végrehajtott átkelésnél hajtja végre a Normandia re­pülőezred legnagyobb hőstet­tét, ezért kapja kitüntetésül a Normandia-Nyaman nevet. A francia és szovjet repü­lők életének bemutatásakor láthatjuk, mennyire különbö­ző emberek ezek, s mégis mennyi bennük az azonos vo­nás. Katonás, egyszerű, de rendkívül erős érzések fűzik össze a kétféle nemzetiségű repülőket. Az elszakíthatatlan barátság hősi példája az a lé­legzetelállító jelenet, amikor De Boissy, az arisztokrata szár mazású francia repülő inkább A Mecseki Földtani Kutató Fúró Vállalat keres 3 Fö ESZTERGÁLYOS szakmunkást azonnali felvétel­re. Jelentkezés a vállalat köz­pontjában Komló, Kossuth L. u. 1. sz. 749 Azonnali belépésre 1 fő tervező-konstruktőrt, 1 fő géplakatos szakmunkást keres a KISGÉPGYÁRTÓ és Autó-Motor Javító Vállalat, Szigetvár. ÜtAöltséget al­kalmaztatás esetén térítünk. 700 maga is a halált választja sé­rült gépében, mintsem, hogy cserbenhagyja barátját, „őran­gyalát" Ivanovot, aki ejtőer­nyő nélkül utazik a repülőgé­pen. Chardon, a francia repü­lő, mikor megtudja, hogy té­vedésből Taraszenko száza­dost, a kiváló és vígkedélyű szovjet repülőt lőtte le, nem tud megszabadulni a lelkiismeret- furdalástől és a legveszélye­sebb feladatok végrehajtásával keresi a halált. A bátrakat azonban kerüli a halál, és Chardon tizenegy fasiszta gép lelövésével a Vörös Zászló Ér­demérmet nyeri el. A Szovjet­unió Hőse címet kapja Benoit, francia munkás és De Vill- mont márki, hiszen mindkettő életét kockára téve segítette a szovjet hadsereget a fasizmus elleni élet-halál harcban. A kegyetlen harcokat idéző jelenetsorokat meg-megszakít- ják a katonaélet derűs pilla­natai. Nemcsak katonákat lá­tunk, hanem különféle jelle­mű, hús-vér embereket. A film természetesen magán vi­seli a háborús filmek jelleg­zetes vonásait, de semmikép­pen sem sorolható a korábban készült sok háborús film kö­zé. Azok közül messze kima­gaslik. A dokumen+umfilm- részletek és a mesélő szövege mértéktartóak, jól illeszked­nek a film egészébe. Meg kell ragadnunk a ritka alkalmat, hogy a magyar szöveget és a szinkronizálásban résztvett művészeket megdicsérjük, mert ezúttal a szinkron való­ban szinte teljesen kifogásta­lan. (—s—c—) (Hóziák az államüqii h zaek Magyarul beszélő NSZK-film Nyugat-Németországban az állami apparátusban újra, és egyre erősebben a régi náci tisztségviselőké a vezető sze­rep. Az NDK-ból nyugatra távo­zott Wolfgang Staudte ötleté­ből készített forgatókönyv film revételére maga Staudte vál­lalkozott. Régebbi elveiből bi­zonyos engedményeket tett, egyes kérdésekben behódolt a Nyugat-Németországban érvé­nyesülő szemléletnek. Ez főleg abban nyilvánul meg. hogy sze replő kis emberei nem követ­kezetesek, a harcot nem vállal­ják, hanem önérdekből a tár­sadalmi követelmények meg­védéséről lemondanak. A film ténylegesen megtör­tént esemény alapján készült. Az ügyészség vezetőjének tud­tával és közreműködésével ná­ci múltjának felelősségre vo­nása elől, megszökött egy tan­ügyi tanácsos. Ezt a keretet használta fel a filmrendező és filmjével gyorsan reagált Nyu- gat-Németország jelentős belső feszültséget keltő eseményeire. A filmdráma feszültséget kel tő hadbírósági tárgyalás után, az ítélet végrehajtásának kí­sérletét mutatja. A kivégzés meghiúsulása a politikai sza­tíra eszközeivel ábrázolja az eseményt, utal a felbomló ná­ci hadseregre, és a bomba­támadás éppen az elítélt őrve- zető kezébe viszi a szállongó halálos ítéletet. Ez csak a sza­tíra alapján fogadható el. A hadbíró évek múltán ál­lamügyész Nyugat-Németor­szágban. Családjában a neve­lés feladatait a porosz junker katonai szemléletével végzi. Egy kis zene, egy kis vers, a műveltség követelményei sze­rint, de katonás körülmények között. Megjelenik a színen utcai árusként az 1945-ben halálra ítélt Rudi Kleinschmiedt, aki­re az ügyész gyanakszik. Sze­repe elnagyolt, nenj rokonszen­ves. Nyilván politikai engedmény Staudte rendezésében az álla­mi apparátus két éber őrző­jének szerepe is. aki kezdettől gyanakszik Schrammra, az ál­lamügyészre, de elegendő bi­zonyítékkal nem rendelkeznek a leváltásához. Jellemző a nyugatnémet kis­emberre, hogy fél igazának vé­delmében fellépni, így jár a Rudi védelmére kelők csoport­ja is, amikor meggyőződnek az államügyész régebbi szerepé­ről, lemondanak a bejelentés­ről. A harcról való lemondást fejezi ki a bejelentés levél­foszlányainak széthullása, a le­vél összetépése. A film kockáinak láttán gon­dolkodni kell, olvasni a „so­rok” között. A tényleges le­leplezést a fasizálódó német állam nem engedte volna meg. Mondanivalója így is jelentős a ml számunkra. Wolfgang Staudte jó rende­ző, meggyőződésünk, hogy tud ennél jobb filmet is készíteni, és látjuk még jobb filmjét is. B. J. hatéi óztak még el az évfolyam KISZ-tagjai. Többek között azt, hogy minden KISZ-tag leteszi a Kilián György próbákat, részt vesznek az ifjúsági klub munkájában, bérletet váltanak a Filharmónia elő­adásaira és így tovább. A belvárdgyulaí termelősíö- vetkezet KISZ-szervezetével szoros kapcsolatot teremtenek, főleg kulturális területen se­gítik őket. A második évfo­lyam KISZ-szervezetének szín játszó és népitánc-csoportja a Bányaipari Technikum tanu­lóival közösen már tartottak egy-egy műsort a szövetkezet­ben és a Jövőben ellátogatnak majd Belvárdgyulára. Az évfolyam KlSZ-alapszer- vezetéhez az évfolyam összes osztálya hozzátartozik, s ezek egymástól sajátosságaikban bizonyos mértékben eltér­nek. Az egyik osztály résztvusz a politechnikai oktatásban, a másik súllyal idegen nyelveket tanul, így aztán más-más prob lérrrák kerülnek előtérbe osz­tályonként. Ezért a KTSZ-alap szervezet osztály KlSZ-csopor- tokat hoz létre. Az osztály KISZ-csoportok feladatairól Kincses Éva, az iskola KISZ-titkára azt mond­ja, hogy elsősorban itt a tanu­lás kérdéseivel és a közösségi szellem kialakításával kell majd foglalkozni a tanulók­nak. A tanulócsoportok megszer­vezése, közös programok szervezése, a nem KTSZ-ta- gokkal való foglalkozás és ehhez hasonló feladatok vár nak az osztály KlSZ-csopor- tokra. Elhatározták, hogy a szak­körökön belül is létrehoznak KISZ-csoportokat. Ez igen je­lentős kezdeményezés és ezek a szakköri KISZ-csoportok nagyban elősegítik majd a szakköri vezető tanárok ered­ményes munkáját, valamint az égész szakkör tevékenysé­gét. A tervek szépek és jók a szakkörök munkáját illetően. Az év végére a szakkörök mun kájábói egy kiállítást rendez­nek az Iskolában. A KISZ-szervezet tagjai — főleg a negyedikesek — nanló- szerűen feldolgozzák egy-egy t ermel őszövetkezet f e j lődésé- nek eddigi útját. A napokban jártak a majsi termelőszövet­kezetben Kincses Éváék és sok adatot gyűjtöttek a szövetke­zet életéről, eredményeiről és a jövő terveiről. Egy-egy KISZ-tag munkája az osztály KlSZ-csoportben kézzelfoghatóan is megmutat­kozik majd. Máris a jó mun­kájáról emlegetik Nagy Ma­rikát, a Il/a. osztályban, (be is választották a vezetőségbe) és Pörös Esztert. A II/b. osztály­ban Nagy Gizella egyedül volt jeles rendű és ő volt a legjobb magaviseletű tanuló is. állan­dóan segít a gyengébbeknek, s ugyanezt teszi a kollégium­ban Berta Márta, aki tanuló- csoportot vezet. így lendül fel a KISZ-szervezet élete a Köz gazdasági Technikum ipari ta­gozatának tanulói között, s ebben segítenek az osztály vtsZ-csoportok. G. I. r anaszkönyvbe való Kedden délelőtt a Kossuth utcai önkiszolgáló boltban egy halk szavú, idős férfi vásárolt előttem. Egy forint ötven a citrom, mondta az elárusító, mire a férfi csendesen meg­jegyezte: Az nem lehet kérem, nem lehet annyi. Mérje csak meg még egyszer kedvesem. Hárman figyeltük most már a mérleget és kiderült, hogy a citrom ára csak egy forint tíz fillér. Na, magát sem aján­lanám férjhez, — szólt az idős férfi, s még elmenőben felém fordulva azt mondta: Nem is az övé, látja, mégis csalja... Én következtem. A zsemle után én is kértem citromot. — Egy hetven — mondta a másik elárusító, s mivel láttam, hogy a citrom kevesebb, kértem én is, hogy mérje le még- egyszer. Már egyszer megmértem — mondta és letette a cit­romot a mérleg mellé. Benyúltam a pultra és megmértem: a citrom hat és fél deka volt. — Tessék, ez a húsz fillér, tessék, itt van, mondta a pénz­tárosnő és húsz fillért akart visszaadni, pedig még nem is fizettem. Kiderült végre, hogy húsz fillérrel kevesebbet kell fizetnem. Nem az én húsz filléremért és nem a bácsi negyven fil­léréért szóltam, nem az összeg nagysága miatt, csupán a módért, az eljárásért, ahogy reagálnak a bírálatra. Az üzlet­vezetőt kerestem, azt mondták, nincs bent. A panaszkönyvet kértem, azt mondták, most éppen nincs itt, jöjjek vissza dél­után és akkor írjak be, ha akarok. Vegyék úgy, hogy visszamentem, beírtam, mert az embe­rek sokkal lelkiismeretesebb, udvariasabb kiszolgálást várnak. WESZTL M. — A PÉCSI KERTÉSZETI VÁLLALAT dolgozói patro­nálják a majsi termelőszövet­kezetet. A kertészet -dolgozói felajánlották, hogy segítenek az esős időjárás miatti lema­radást behozni. Az elmúlt hét vasárnapján kukoricát segí­tettek szedni és behordani a majsi tsz dolgozóinak. — NAPRÖL NAPRA SZÉ­PÜL MOHÁCS. A közsség- fejlesztés keretében új járdát létesítettek a Borza, az Al­kotmány és a Tompa Mihály utcában. A Szepesi parikon keresztül húzódó járda építé­sében sokat segítettek társa­dalmi munkában a mohácsi gimnázium tanulói, valamint az ipari tanulók. — ABALIGET KÖZSÉG­BEN helyszíni kijelölést tar­tott a megyei tanács egész­ségügyi osztálya, a járási egészségügyi csoport, a járási és a községi tanács vb, vala­mint a Margit majori szociá­lis otthon vezetője. Az aba- ligeti barlang közelében mint­egy másfél 1katasztrális hold nagyságú területet jelöltek ki, ahol a jövő évben mint­egy 20 férőhelyes gyógyott- hont építenek asztmás bete­gek részére. — VEGYES KTSZ ALA­KULT Felsőszentmártonban Október 9-én 34 fővel. A ktsz a jövő év januárjában kezdi meg működését. — A TUDOMÁNYOS IS­MERETTERJESZTŐ TÁR­SULAT pécsváradi csoportja érdekes előadássorozatot ter­vezett. A 12 előadásból álló sorozat első előadását a múlt héten „A piramisoktól a fel­hőkarcolókig” címmel tartot­ták. — MINDEN KISZ-TAG részt vesz Merenye község­ben a parkosítási munkákban, s ezenkívül társadalmi mun­kában nyújtanak segítséget a járdaépítéshez. Nyolcévi börtönre ítélték az önbetörö postamestert Horváth Dezsőné ez év jú­lius 2-ig a belvárdgyulaí pos­tahivatal vezetője volt. Hivata­li működése alatt a rábízott pénzből kereken 192 ezer fo­rintot sikkasztott el. A pénzt Horváth Dezsőné főként szóra­kozásra. luxuscikkekre költöt­te el. Július elsején a félévi zárlatra készült és, hogy az elsikkasztott összeget leplezze 250 ezer forintot hívott le a postaigazgatóságtól Belvárd­gyulára. Ebből 192 ezer forin­tot a páncélszekrénybe helye­zett el, 64 ezret pedig a posta folyosóján lévő virágos ládába tette. Meghamisította az ira­tokat, majd a meghamisított okiratokat benn a postahivatal helyiségében meggyújtotta és a helyiséget belülről bezárta. Lefeküdt a szoba közepére, mintha ismeretlen tettes ütöt­te volna le. A járókelők észre­vették a füstöt, bementek, és ott találták a vádlottat a szo­ba közepén, aki azt mondta, hogy egy ismeretlen fiatalem­ber leütötte és elrabolta pén­zét. A nyomozás azonban rö­videsen fényt derített a dol­gokra. A járásbíróság társadal­mi tulajdon sérelmére ismétel­ten sikkasztással elkövetett bűntett és többrendbeli köz­okirat hamisítás bűntette mi­att nyolc évi börtönbüntetésre és 10 évi jogvesztésre ítélte Horváth Dezsőnét. A bíróság a vádlottat az okozott kár meg­térítésére Is kötelezte) — A SOMOGY AP ATI KI- SZESEK társadalmi munká­ban rendbe hozzák a falusi sportpályát. A társadalmi munkában részt vesznek a KISZ-en kívüli sportoló fia­talok is. — A PÉCS V ARADI JÁ­RÁSI TANÁCS v. b. vezetői — a tanács határozata alap­ján — új módszert dolgoztak ki a községi tanács- és vb- ülések színvonalasabbá tétele érdekében. A központi fek­vésű nagyobb községekben úgynevezett kiskörzeti okta­tás keretében vizsgálják egy- egy község tanács- és vb- üléseinek előkészítését, leve­zetését, melyre a környező községek vb-vezetőit meghív­ják, akik részt vesznek a vizs­gált község vb-ülésén is. Az első ilyen vizsgálat Mecsek- nádasd községben volt. szep­tember folyamán. — A KOMLÖ1 ZOBAK- AKNAN már több mint egy hónapja három nyugatnémet technikus tartózkodik, • Hausherr-féle automatikai csillebetoló berendezés besze* relése céljából. A három nyu* gatnémet technikus megláto­gatta Sztállnvárost, az ország különböző vidékeit és jól érzi magát. A magyar munkások és a nyugatnémet szerelők között szívélyes, baráti vi* szony alakult ki. Készül a „Felszabadulási EmlékKíinyv“ A Magyar Történelmi Tár* sulat dél-dunántúli csoportja most készíti sajtó alá a„Fel- szabadulási Emlékkönyvet". A könyvet pécsi tudományos ku­tatók, levéltárosok, tanárok, párt- és tanácsapparátusban dolgozók írják. A „Felszabadu­lási Emlékkönyv” a következő tizennégy témával foglalkozik! 1. A felszabadulás hadművele­ti eseményei Baranyában, 2* Partizántevékenység Dél-Du- nántúlon, 3. Nemzeti Bizottsá­gok, 4. Az 1945. évi földreform végrehajtása, 5 A kommunista párt szerepe Pécsett és Bará- nyában az átmeneti esztendő' ben, 6. A pécsvidéki szénbá­nyászat a felszabadulástól nap* jainklg. 7, a Sopiana Gépgyáf története. 8. Az építőipar és építőanyagipar fejlődése. 9. A* iskolák államosítása. 10. Nép' művelés és közművelődési int* tézményeink 1945—1960. U- Történettanításunk fejlődése * felszabadulás után és jelenleg* helyzete — különös tekintet“ tel az általános iskolákra. Pécs népesedési viszonyai 9 századfordulótól napjainkig 13. Pécs vízellátásának kór- déae a felszabadulás után, Harcunk a fertőzésmentes ivő“ vízért Pécsett és Baranyába!1­A „Felszabadulási Emlék' könyvet” a városi tanács mő' velődési osztálya adja ki*

Next

/
Thumbnails
Contents