Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-20 / 248. szám
I960. OKTÓBER 20. NAPLÓ 3 1 legkorszerűbb elvek szerint épül a major Felsűszentmártonban Kinyitják a csapokat, és lint nyári zápor hull a víz szórófejekről a földre, ön- iznek Felsőszentmártanban. záz holdat öntöznek, a nemig elkészült esőztető öntöző erendezéssel. Nagy kincs itt a >ld, mert ember bőven van, a mindenki dolgozik a tank közül, akkor mindössze fl hold föld jut egy-egy tag- i. Ezért határozták el, hogy iáz holdon kertészkednek; Nő a palánta és a falu vé- én, a felsőszen tmárton-dxá- afoki út bal oldalán épül a lajor. Már az utolsó simítá- íkat végzik. Valamikor, 1958- an még csak egy kis terűiéit jelöltek ki itt. Rossz helyen By kis dombon, amelyet vize- yös terület övezett. A domb- í felépítettek egy ötven férő- elyes hízómarha-istállót, egy tven férőhelyes sertésszállást, By huszonnyolc férőhelyes ser Ssifaztatót. megástak egy kürt és ezzel megállt a tudo- >anyuk. Tovább nem folytat- atták az építkezést. Bosszan- odtak is egy kicsit és a szakai bereket hívták segítségül, fi majort jelöltek ki. Helyedben a meglévő majort észa* irányban bővítették; Most. a felsőszentmártoni— rivafoki makadám út keleti •dalán ott áll a major. A maad ám útról bekötőút kanya- Wik be a majorba. A bekötő* északi oldalán helyezked- ek el az igazgatási, gépesítési •raktározási épületek. A má* oldalon, a délin egy kor- *®rű száz és egy ötven férő- alyes tehénistálló hívja fel •agára a figyelmet. A nagy- jennyiségű takarmányt igény- ' szarvasmarha-istállók meist ároksilók húzódnak. Közben az istállónál silóznak, °§y ezzel is megkönnyítsék ? olcsóbbá tegyék a takarmányozást; Az ötven férőhelyes tehén- •álló keleti oldalán helyezek el az ellető istálló és a Irjúnevelő; Ez itt az elkülönítő isilónk — mutatnak az ellető tállótól délre. — Ez, meg Rt itt lát a tehénistálló alatt ' a jégvermünk; Praktikus ez a major; Külön helyet jelöltek ki a szálastakarmányoknak. A szérüs- kertet és a szálastakarmányok tárolási helye szintén a főma- jorban, a gazdasági udvartól délre van. A mellékmajor is igen érdekes. A termelőszövetkezet történetében ennek a helyét így jelölik: „A mellékmajor a 0116-os helyrajzi számú táblán épült.” Itt kaptak helyet a növendékmarhák, a sertések. — Pompás, és praktikus hely ez a növendékmarhák részére. Alighogy kijönnek az istállókból a növedékmarhák. máris a legelőn vannak; A növendékmarha istállókkal szemben helyezkedik el a két, egyenként száz-száz férőhelyes süldőszállás is a takarmánykonyhával együtt. A sertéstelepet zöldsáv veszi körül; — Valamit kifelejtett még.;. — figyelmeztetnek. Igen, igen a főmajomál. Itt a gazdasági udvar északi részét a lóistálló és a kocsiszín övezi. Az udvar nyugati részén a műtrágya raktárai, a kovács- és bognárműhelyt, a északi oldalán pedig a górékat és a dohánypajtákat építették fel; A növendékmarha istálló alatt a tónál épült fel a 3000 férőhelyes baromfiszállás, ahol most háromezer víziszámyas lubickol; ' Idáig jutottam el gondolati riportomban, amikor megszólalt a Tsz Beruházási Iroda tervezési csoportjának vezetője, Müller János: — Ez még nem kész ám, mind. A majorból kész már a korábban épített ötven férőhelyes hízómarha istálló, az ötven férőhelyes süldőszállás, egy huszonnyolc férőhelyes ser tésfiaztató. egy ásott kút és néhány héten belül átadjuk az új 100 férőhelyes tehénistállót és az ugyancsak 100 férőhelyes növendékmarha-istállót is. Ebben az évben megkezdi a Víz ügyi Igazgatóság a száz holdas öntözéses kertészet vízvezetékének a megépítését Jövőre tehát már kertészkedhetnek Felsőszentmártonban. Jövőre megkezdjük a háromezer férőhelyes baromfiól, egy húsz férőhelyes sertésfiaztató és egy száz férőhelyes hizlalda építését is;.. — mondja Müller elvtárs és tekintete a falra siklik. A falon mindenütt makettek Egy-egy makett, egy-egy termelőszövetkezet majorja. Hosz szú, gondos munka után készültek el a tervek, amelyek most már nemcsak egy-egy épületre szorítkoznak, hanem egy egész majorra. Jobb ez a régi módszernél. Jobb, mert olcsóbb, jobb, mert a termelőszövetkezet előre tudja: mit, hova és mikor építtet majd. Szalai János Befejeződött a fűtés-technikai konferencia Az Építőipari Tudományos Egyesület Épületgépészeti Szakosztálya háromnapos fűtéstechnikai konferenciát rendezett. A záróülést szerdán tartották meg. A konferencia munkájában hét baráti és nyugati ország tizennyolc nagytekintélyű szakembere is részt vett. Tizenöt előadás alapján megvitatták az új fűtéstechnikai berendezések fel- használásának kérdéseit. A konferencián javaslatokat állítottak össze: a korszerű építési módszerrel készülő lakásokba takaréklégfűtést, sugárzófűtést és szellőzőfűtést, a hagyományosan épülő lakásokba betonfűtőtesteket javasolnak. A hőellátásban az erőművek hulladékmeleget hasznosító távfűtő-berendezése a leggazdaságosabb. Ahol erre nincs lehetőség, ott a lakásonkénti gázkészülékes fűtést ajánlják; A nagyobb önállóság - nagyobb felelősség is! Pártunk VII. kongresszusa sokat és behatóan elemezte a gazdasági életet, azokat a gazdasági tényezőket, amelyek kedvezően befolyásolhatják a második ötéves terv sikeres indulását. A kongresszus hatá rozatában leszögezte, hogy népgazdasági terveink végrehajtásának igen fontos követelménye a vezetés színvonalának megjavítása. A vezetés színvonalának megjavításához hozzátartozik a vállalatok nagyobb önállósága, lehetőségük, hogy operatíve intézkedhessenek az üzem termelési dolgaiban, ügyeiben. Számos rendelettel szabályozták az elmúlt időszakban a vállalati önállóság kérdéseit és mint a tapasztalatok mutatják, ezek a rendeletek kedvezően hatottak az üzemek munkájára. A nagyobb önállóság azonban, nagyobb felelősséget is ró gazdasági vezetőinkre. A gazdasági vezetésnek minden területen ffíjve!embe kell venni a népgazdaság egészének érdekeit még akkor is, ha a vállalat pillanatnyi érdeke másképpen kívánná. Megyénk ipari üzemei egy részében, sajnos a népgazdaság érdeke nem került még mindig az első és legfontosabb helyre, a gazdasági vezetők nem minden eset ben látják helyesen a népgazdasági és vállalati érdek ösz- szefüggéseit. Előfordul, hogy olyan termékek gyártását elhanyagolják, melyekre a népgazdaságnak szüksége lenne, de a vállalat részére kifizetődő. A Pécsi Finommechanikai Vállalat például a pergőcsatra vonatkozó megrendeléseket so rozatosan visszautasította, mert nem lehetett „kijönni belőle“. A vállalatot az sem vette rá a pergőcsat termelésére, hogy minden gép és szerszám rendelkezésükre áll. A Pécsi Vegyesipari Vállalat pedig úgy kívánt mérlegén javítani, hogy 110 ezer forint értékben szín- hibás fonálból kötöttárut, 62 ezer forint értékben méterárut EGtlTETEMET EMTETTEM * lesz Pécs új, modern egyeteme. Dole schall Frigyes 0eszségügyi miniszter megtekinti az új egyetem makettjét. ASArvap negyed hétkor Rövidnadrágot húz- ■ arra melegítőt, s hogy gSe csodáljanak meg a vá- ut-cáin, ballonkabáttal ta- Jtarrl a nem éppen ünnepi Jéket. van hangulatban voltam, 1 a_ szenvedélyes turista előtt. De a Dózsa legény- •as udvarán már ismerős fogadtak. Félszáz ne- ^eves orvostanhallgató ékezett az udvaron. Mi ke- , falójuk itt, hiszen az tem a város másik végén ' igen ám, ott van, de itt • Most kezdjük építeni «mknak. Azaz nem is ma- j ak, mire megépül, mi azétröppenünk. Az utónak.- ^ három hete, minden g “atpn, vasárnap más- [Jyfolyam hallgatói ra^ itt szerszámot, Hatórás miért ilyen „kisipari módszerekkel” kell dolgoznunk. Megtudtuk, hogy ez a terület katonai gyakorlótér volt, 15—20 cm vastag köves-kavicsos szűrőréteget raktak le, hogy a talaj ne ázzék fel. Ezzel a réteggel a földkotrógépek nem boldogulnának. Parkosítani sem lehet rá. Ezért kell kézimunkával végeznünk az egyenge- tést. Viszont amit mi elvégeztünk, abból már nem lesz költségvetési tétel, sőt a megtakarítás kétszeres, mert a kitermelt kavicsanyagot a felvonulási utakba bedolgozhatják. A következő kérdés: milyen ütemben és hogyan épül az új agyetem? AZ IDÉN hárommilliós be- uházással indul az építkezés, de jövőre már ennek többszörösét biztosítja a költségvetés. Az épület pedig — mint Forster mérnök mondotta — még 30 év múlva is a legkorszerűbb lesz. Nemcsak felszerelik minden ma ismert technikai vívmánnyal, hanem biztosítják a helyet a jövő technikai újdonságainak is. Lesz itt távfűtés, önálló víztároló vízvezetékrendszer, függetlenített vülamosenergia-ellátás. — Kár, hogy nem később születtünk — sóhajtottunk erre félig tréfásan és újra munkához láttunk. Egy órakor tettük le a szerszámokat. Kicsit bizsergett a kezem. Ezen a vasárnapon nem aludtam tízig, nem korzóztam a Széchenyi téren, kicsit hólyagos is lett a tenyerem, de — akik ilyent még nem csináltak, úgysem értik, mit jelent — egyetemet építettem! Varga Gyula, IV. éves orvostanhallgató. egy „műszak” és ez a hat óra a félévenkénti húszórás felajánlásunk része. Ennyit ajánlottunk fel az új egyetem építésének segítésére. Munkavezetőnk háromnegyed hétkor már kiosztotta a munkát: a jobboldali köves, hordalékos terepet kezdjük egyengetni. Kissé ijesztő volt a feladat. Mikor hozzáláttunk, csákánnyal, ásóval, lapáttal, talicskával, nehezen hittük, hogy végzünk is vele. De ment a munka. Ahol a csákány nem segített, ott jó hasznát vettük puszta kezünknek, nekiveselkedtünk a nagyobb törmelékdaraboknak. Még a tízórai szünetről is megfeledkeztünk. Csak akkor pihentek meg a szerszámok, amikor meg jelen köztünk Forster Miklós mérnök. Éltünk az alkalommal, alaposan kikérdeztük. Elsősorban anra voltunk kíváncsiak. készített. Az így elkészített árut nem vásárolták meg rossz minősége miatt, ezért aztán le értékelt áron voltak kénytelenek értékesíteni. Feltehetjük azt a kérdést is, hogyan tartotta a népgazdaság érdekeit szem előtt a Mohács; Gépgyár, amikor — az amúgy is feszített anyaghelyzet eile nére — 1959-ben a tervben előírt 47 tonna rúd- és idom acél helyett 107.1 tonnát használt fel, 1960 első negyedévében pedig a tervezett 13 tonna helyett 57 tonnát. A Szigetvári Műszaki Vállalat a tervezett vasanyagának csaknem kétszeresét, a Komlói Víz- és Csatornamű háromszorosát használta fel. Ezek a vállalatok fontos nyersanyagot vontak el más létesítményektől, önös érdekeik céljából; Ezeknél még súlyosabb formában jelentkezik a vállalati érdek előretolása a bér- és létszámgazdálkodásnál, az alá tervezések következtében. A könnyűiparban 1960 első felében a termelés emelkedését 92.5 százalékban a munkások számának növelésével érték el. A Pécsi Kesztyűgyárban például 28 százalékkal emelkedett a termelés 1959 hasonló időszakához viszonyítva, de ugyanakkor a munkás- létszám is 27.7 százalékkal emelkedett. A termelékenység ilyenfajtájú emelése látszateredmény csupán; Nagyobb arányú gépi beruházás valósult meg a Pécsi Bőrgyárban, a Kokszműveknél, a komlói és a pécsi új hőerőműben, de ha a termelékenység alakulását vizsgáljuk a jelzett helyeken, láthatjuk, hogy a termelékenység emelkedése nincsen arányban a nagyarányú beruházásokkal. A párt és a minisztériumok rábízták a vállalatokra, hogy a technológia változása, a nagyfokú gépesítés után félreállítsák a régi, elavult normákat, alakítsanak ki saját hatás körben jó és helyes anyagi ösztönzést. Vállalataink egy- része azonban változatlanul hagyta a több éve elavult műszaki normákat, ugyanakkor ötéves tervjavaslatukban soha nem látott mennyiségű új gépet, berendezést, igényeltek; Gazdasági vezetőink nagyobb hatáskört kaptak a nyereségrésziesedési rendszer bevezetésével is. Ennek a rendszernek számos előnye már megmutatkozott. Kevesebb munkás „kap lábra és vándorol“, megerősödött az üzemek törzsgárdája, a munkások behatóbban foglalkoznak a gazdaságosság mutatói- ■ ■ «»< val. Számos negatív vonás is t vényre jutott azonban a nye •eségrészesedési rendszerrel; Erősödött a lokálpatriotizmus, a negyedévi hajrámunkát felváltotta az évvégi hajrám inka. Elhanyagolódott az elő munkával való gazdálkodás munkanap fényképezés, munka szervezési felmérés) J nyereségrészesedés érdekében nem teszik meg a kellő m "szaki, gazdasági intézkedéseket, melyeknek a népgazdaság később nagyobb hasznát látná. A nyereségrészesedés alapjában véve helyes rendszeré1 '.'ál lalataink egy része nem a gazdasági munka emelőjévé használta fel, hanem mint végső célt kezelte. A vállalati önállóságot így felfogni nem lehet! Napvobb hatáskört csak annak lehet adni, aki át tudja érezni a nagyobb felelősséget is a nép vagyonáért, a népgazdaság ügyéért. Megyénk ipari üzemeinek gazdasági vezetői több ségükben megfeleltek ennek a bizalomnak és jól éltek a nagyobb lehetőségekkel. Tudták azt, hogy a nagyobb önállóság nem jelenti, hogy a gazdasági vezetés eltűrje a hibákat, a mulasztásokat és látszateredményekre törekedjen. Sajnos a jó példa nem vált általánossá. Evekkel ezelőtt még arról panaszkodtak, egyes gazdasági vezetőink: a minisztériumok megkötik a kezemet, rendeletekkel vezetnék, így én is rendeletekkel vagyok kénytelen vezetni. A nagyobb önállóság mindenhol megoldotta ezt a megkötöttséget, lehetőséget adott új gondolatokkal, hasznos kezdeményezésekkel való foglalkozásra, az üzem kollektív bölcsességének érvényre jutására; Pártunk azt ajánlja, hogy tovább növeljük a vállalatok önállóságát, de ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha az üze mek, vállalatok gazdasági vezetői a népgazdaság érdekét tartják szem előtt, ha az önállóság „szabad keze“ nem a prémiumért, a nyereségrészesedésért, hanem elsősorban a népgazdaság érdekéért végez alkotó munkát; Szfits István 10 fő gyakorlott GÉPKOCSIVEZETŐT és I fő vizsgázott gépkocsi darukezelőt azonnal alkalmaz A PÉCSI 7. EPÜLETANYAG- FUVAROZO VÁLLALAT. PÉCS, MEGYERI ÜT 50. 34617 Kossuth-bányára tekint Komló A Doszpod-csapat november 7-re befejezi éves tervét Van mit egyengetni a hepehupás terepenA komlói széntröszt még most sem talált magára a bányásznap óta.«. Ezt az immár sablonossá vált mondatot újra le kell írnunk. mert a tröszt most is csak ’ 100,7 százaléknál tart, esedékes havi tervével. Az újabb vállalás teljesítése került ezzel veszélybe. Még szerencse, hogy Szászvár, Anna- flkna és Máza jóval többet ad az előírtnál (105, 104,2, és 103,9 százalék), különben jóval rosz- szabb lenne az eredmény; Jó III-as akna és Nagymá- nyok is, 102,4, illetve 102 százalékkal. Béta-akna 96,7 százalékig jutott el. Ez már haladás a korábbiakhoz képest, s 101,7 százalékos napi teljesítményét látva bízunk abban, hogy a hónap végéig elérik, esetleg meghaladják a „bűvös” 100-as számot Nyugtalanítóbb Kossuth-bá- nya 99,3 százaléka. Akna és akna között ugyanis lényeges különbség van. Kossuth-bánya adja a komlói tröszt termelésének mintegy felét. Ez a tény világosan beszél. Azt mutatI ja; hogy Kossuth-bányának egyetlen hónapban sem szabad ! elmaradnia, mert akkor — a többi akna erőfeszítése ellenére — az egész trösztöt magával ránthatja. Komló mindig Ko6- suth-bányára tekint: Az alacsonynak mondható tröszti teljesítmény ellenére sem rassz a munkaszellem a csapatoknál. A november 7 tiszteletére tett vállalások is bi zonyítják ezt. Néhányat a felajánlások közül: az Anna-ak- nai Taksonyi János ifjúsági fejtési brigád 115 százalékot (80 csille széntöbbletet vállalt és 124,6 százaléknál jár. A Kossuth-bányai Doszpod Imre szocialista brigád szerződésében arra vállalt kötelezettséget, hogy november 20-ra befejezi éves tervét, de — kitűnő eredményeik alapján — újabban november 7-re előrehozták az időpontot. Az ugyancsak Anna-aknai Miklós Antal és Gál Mihály elővájási csapat 115 százalékot, Kollár József feltárási csapata pedig 120 százalékot vállalt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére;
