Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-19 / 247. szám
I960. OKTÓBER 19. NAPLÓ 3 Gazdálkodjanak tervszerűbben az igazgatói alappal a pécsi széntrösztben! Egymillió 344 ezer Ft igazgatói alapot kap ebben az évben a pécsi széntröszt. Tekintélyes összeg, még akkor is, ha sokan vannak hozzá. Igaz, hogy az igazgatói alap felhasználását is rendeletek szabályozzák, a rendeletek azonban csak a főbb irányvonalakat határozzák meg. Meglehetősen tág teret kap nak az egyéni elképzelések, az igazgató — a szakszervezet, üzemi tanács és dolgozók — megkérdezése után egysze- mélyben dönthet sok tízezer forintos tételek sorsáról. Mosolyt fakaszthat a munkások arcára, örömet varázsolhat a bányászcsaládok otthonába, arra serkentheti a hanyagokat, hogy változtassanak korábbi magatartásukon. 1 millió 344 ezer forintot elosztani tehát nem kis dolog, ezért fölöttébb közérdekű kérdés, mire is költik a tetemes összeget ebben az évben a pécsi széntrösztben? A vastag füzeteik és bizonylatok átböngészése mindenütt józan mértéktartásra vall. Sehol sem találkozni pazarlás nyomával, húszezer forintos i,élüzem-esttel” és így tovább. A pénzügyminiszteri rendelet szerint az igazgatói alap tekintélyes hányadát jutalmazásra, azon belül célprémiumokra kell fordítani. Ez érthető, hiszen a célprémium több a közönséges jutalmazásnál, jobban segít egy-egy gazdasági feladat megoldásában, elsősorban a termelékenység emelkedésében. Ez az elv érvényesül a pécsi széntrösztben is. A jelentősebb jutalmak kifizetéséről szóló bizonylatokhoz egy-egy igazgatói rendeletet lehetne mellékelni, amely a termeléstől a takarékosságig különböző célfeladatokat tűz a dolgozók elé. Szép summát költenek jóléti célokra. Ebben szerepel a siófoki gyermeküdültetés és több jutalom utazás, ill. kirándulás. Harminc jó bányászt például egyhetes moszkvai útra küldtek, sokan vettek részt a külföldi csereüdülésekben, po1 zsonyi—al-dunai hajókiránduláson és máson, számos István- aknai bányász utazott Mohácsra, vasárnapi pihenésre, stb. A költségek egy részét vagy egészét a tröszt fedezte. Sorolhatnánk még a példákat, de mutatóba talán ez is elég lesz annak bizonyítására, hogy az igazgatói alap valóban sok mosolyt fakasztott a munkások arcán. Idekívánkozik azonban két bíráló megjegyzés is. A rendelet szerint az igazgatói alap egy részét üzemi ösztöndíjra lehet költeni. A Pécsi tröszt mindössze négy embert taníttat tovább. Kevés egy ilyen nagy vállalatnál! A trösztnek lehetősége volt arra, hogy az igazgatói alap bizonyos részét a saját lakás- fejlesztésére költse. Nem adott rá egy fillért sem. Jóllehet, nem sokkal apasztotta volna rieg az igénylők létszámát, de ha csak egy család kap lakást, már az is több a semminél, hiszen nem tudunk eleget tenni a lakásprobléma megoldásáért. A leírtakban csak megjegyzéseket fűztünk az igazgatói ^lap fplhas7T»»l ás Ar ól. Átfogó értékelésre nem vállalkozhattunk, s ennek érthető oka van. A pénzügyminiszteri rende- fet előírja, hogy az év elején fervet kell készíteni az igazgatói alap felhasználásáról, kell határozni, hogy az összeg hány százalékát fordítják különböző célokra. Más vállalatoknál így is csinálják, a Kesztyűgyárban például nyomban odaadják a kérdezőnek a tervet. A pécsi trösztben csak rövi- Öebb-hosszabb összeadási műveletek után lehet kisilabi- sálni, hogy mennyit is szánok ebben az évben üdülésre. Az egyik papír — amit az igazgató, főkönyvelő és szb- élnök írt alá — február végén kelt, a másik március elején és így tovább. Kiderül, hogy nem is készült átfogó évi terv * felhasználásról. Csak néhány jelentősebb tétel sorsáról döntenek az első negyedévben, a többivel, a még fennmaradó nagy összeggel pedig úgy gazdálkodnak, mint rossz háziasszony a kamrájával: amíg van, addig vesz belőle. Ilymódon nincs kellő biztosíték arra, hogy a különböző ágak között — üdülés, kulturális kiadások stb. — megfelelőek lesznek az arányok. Erről még az év végén sem lehet tiszta képet nyerni, mert — milyen furcsa! — nem készítenek tételes összesítést. Azt tudják ugyan, hogy mennyit költöttek el a gyermeküdültetésre szánt összegből, de hogy az összüdültetés hány százalékban részesedik az egészből, arról még az év végén sem adnak számot. Ezért nem lehet átfogó képet adni az igazgatói alap fel- használásáról. Arra csak egy bizottság leime képes, melynek elég türelme és ideje van az adatrengetegben bogarászni. A rendelet azt is előírja, hogy ismertetni kell a dolgozókkal a felhasználásról készült tervet, illetve évvégi mérleget. Mivel sem terv, sem tételes összesítés nincs, nem nehéz kitalálni, hogy mindez csak óhaj marad a pécsi szén- trösztnél. Nagyon helytelenül, hiszen voltaképpen a bányászok pénzéről van szó, még akkor is, ha a felhasználást illetően az igazgatóé a döntő szó. A munkások bizonyára több okos javaslatot tettek volna arra, hogy mire költsék a pénzt. Elképzelhetetlen, hogy ne így legyen, mert sok ezer bányászról van szó, márpedig senki sem érhet fel ezrek kollektív bölcsességével. (Egyébként is joguk van tudni a felhasználás módjáról.) A jelenlegi helyzetért a tröszt szakszervezeti bizottsága is felelős. A szakszervezeti bizottság tegye lehetővé, hogy 1961. év elején tárgyalják meg az igazgatói alap felhasználását, mert így még tcbb haszonnal jár majd a bányászok, a tröszt számára. M. L. Téglaégetfi Termelői Társulás alakUii Hasságyon Az elmúlt hét folyamán Hásságy községben megalakult a pécsi járásban az első Téglaégető Termelői Társulás, a hás ságyi, belvárdgyulai, olaszi, sze mélyi, magyarsarlósi és nagy- kozári termelőszövetkezetek részvételével. A téglaégető elő reláthatólag egymilliós kapacitású lesz. A termelt tégla háromnegyed részét a termelő- szövetkezetek építkezési szűk ségletének fedezésére fordítják. A fennmaradó téglameny- nyiséget a tsz-tagok használják fel a háztáji gazdaságuk fejlesztésére, bővítésére. A Médeia előadása Budapesten A Pécsi Nemzeti Színház együttese szombaton, 22-én Budapesten, az Egyetemi Színpadon adja elő Euripidész: Médeia című színművét. Holnap, csütörtökön szállítják el a díszleteket és egyéb kellékeket, s szombaton utaznak a színészek is. A jólsikerült pécsi bemutató után reméljük Budapesten is sikert aratnak a Pécsi Nemzeti Színház művészei* Hogyan csökkentették a növendékaarha-farlás önköltségét a beremendi Dózsa Tsz-ben? A beremendi Dózsa Termelő szövetkezet fő üzemága, és a tsz jövedelmezőségének alapja az állattenyésztés. Ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés. A tsz profiljának kialakításakor a vezetők elsősorban abból a meggondolásból indultak ki, hogy mivel a szarvasmarha adja a legtöbb trágyát, így legközvetlenebbül vesz részt a talajerő növelésében, a termés átlagok fokozásában. Ezen kívül a tejtermelésen, a tenyészállat-értékesítésen és hizlalá- sor keresztül a legmagasabb jövedelmet képes biztosítani. A Dózsa Tsz ebben az üzemágban már eddig is igen szép eredményeket ért el* A tsz gazdái különös gonddal figyelik a szarvasmarha-tenyésztés önköltségének alakulását, és azt a legújabb és legjobb módszerekkel Igyekeznek csökkenteni. Ilyen meggondolásból tértek át ősz elején a tehenek gépi fejősére is. Kiszámították, hogy a kézi fejés, amellett, hogy nehéz, igen költséges is. Eddig 100 liter tej kifejéséért kapott a gondozó egy munkaegységet, ami a Dózsa tsz-nél 40 forintot jelent. Miután áttértek a gépi fejesre, az egy liter tej kifejésd költsége 40 fillérről azonnal 24 fillérre esett; Még ennél is sokkal nagyobb eredményt ért el a tsz a nö- vendékmarh a-tartásban. A nagy földterület mellett arány lag kevés az ember a tsz-ben, de a szakemberek úgy látták, hogy az állattenyésztésből tudnak emberi erőt felszabadítani. Ennek módja az, hogy egy-egy gondozó minél nagyobb állatcsoportot gondozzon úgy, hogy az ne menjen az állatok fejlődésének rovására. Első intézkedésként tavasz- szal egy 100 férőhelyes, szabad tartásos növendékmarha-istál- lót építették. Az új istállóban nincsenek lekötve az állatok, szabadon mozognak a tágas kifutóban és a pihenőtérben. A takarmányozást gépesítették oly módon, hogy a vontató csak végigmegy a kifutó jászlai mellett és kívülről lerakják a takarmányt. Az önköltségcsökkentés szempontjából igen fontos tényező, hogy míg a régi módszerrel 18—24 növendéket gondozott egy gondozó, most egy ember 100 állatot lát el. A munka könnyűségét mutatja hogy ez a tsz-tag csökkent munkaképességű. Az új módszer lehetőséget nyújtott arra. hogy minden 100 darab növendékállatnál három tsz-tag munkája felszabaduljon, ezek az emberek a növénytermesztésben kaptak munkát. A jelenlegi gondozó feladata igen egyszerű, fő mun kája az állatok egészségügyi ellenőrzése és az abrakadago- lás. Az ilyen növendéktartás önköltségét jelentősen csökkenti az a tény is, hogy az állatok egész nyáron a közeli legelőkön vannak és a legelőn szerzett súlygyarapodás lényegesen olcsóbb, mint ha a takarmányt is istállóba szállítanák. A legelőztetés, a lekötésnélküli szabad mozgás, a természetszerű tartás a tenyész. állatra kifejtett plusz előnyeit pedig senki el nem vitatja. Ezek a felsorolt tényezők, az olcsóbb építkezés, olcsóbb takarmányozás, a könnyebb és lényegesen olcsóbb gondozás tették lehetővé, hogy a beremendi tsz-ben szinte egyik hónapról a másikra minimálisra csökkent a növendéktartás, illetve a tenyésztés költsége. A szakembereik kiszámították, hogy a régi módon nevelt növendékeknél egy kiló súlygyarapodás 17,50 forintba került, ezzel szemben a sza- badtartásos nevelésnél egy kiló hús előállítása mindössze 13.20 forint. Meg kell még jegyezni, hogy a havi súlygyarapodás az áttéréssel nem csökkent. A Dózsa Tsz vezetői azonban még itt sem álltak meg. Az egyre olcsóbb és jobb termelés az egész közösség érdeke, hisz az ilyen 24 fillérek és négy forintok jelentősen megnövelik a tagság jövedelmét. Tervbe vették, hogy már a következő években fokozatosan átérnek a szabadtartásos tehén tartására is. Uj szabadtartásos tehénistállókat építenek és a régi 100-as istállójukat gépi fejőházzá alakítják ák S- Rné —» Toliseprű 'De.qezís waqq maqázds ? Még mindig bizonytalanság mutatkozik társadalmi életünknek abban a kérdésében, hogy az embereknek egymással való érintkezése során te- gezödés vagy magázás legyen. Mind a két felfogásnak akadnak hirdetői. Egyesek szerint a magázás idejét múlt nyelvi forma, az osztálytársadalom terméke, amely az emberei» között ma már felesleges nyelvi és társadalmi gátakat emel, s éppen ezért elvetendő. Más vélemény szerint a tegezés túlságos bizalmaskodásra adhat alkalmat, gyakran fegyelembontó, munkateljesítményt rontó hatású lehet, a felettesektől való függőséget ássa alá, lazítja, s éppen, ezért kerülni kell. Mindkét felfogásnak vannak persze gyengéi is. Elsősorban is tévedés azt hinni, hogy a magázás az oeztálytársada- lom terméke. A rabszolgatársadalomban élő rómaiak csak a tegezést ismerték. Az orosz nyelv pedig ma- is megkülönbözteti a tegezést a magázás- tól. A magyar nyelvben a magázás már a XVI. században ismeretes volt, főleg egyenrangúak egymás közötti levelezésében. Néha a tegezés a magázással keveredett. Arany János ismert versében, a Szibi- nyáni Jank-ban Zsigmond király így szól István vajdához: „Visszakérem. Te kegyelmed ebben most már kedvem töltse.” A te kegyelmed-ből lett aztán a kend, amelyet Táncsics Mihályunk népszerűsített. A legtöbb idegen nyelv különbséget tesz tegezés és magázás között. Az orosz, az angol, a francia nyelv az ige többes második személyét használja magázásra. A német nyelv a többes szám harmadik, a magyar és az olasz nyelv az egyes szám harmadik szemé- lyű igealakkal magáz. Nálunk mind a tegezés, mind pedig a magázás el:er- jedt nyelvi forma. A falu népe a rokonságot kivéve nemcsak egymást, hanem szülei» is magázta. Ismerünk olyan házaspárokat, amelyek jó bará- raikat tegezik, egymást ma- gázzák. Néhol az a szokás, hogy a feleség magázza az urát, a férj viszont tegezi a feleségét. Némelyik családban a gyerekek tegezik, illetőleg ma- gázzák szüleiket. Neveié* dolga, hogy melyik nyelvi érintkezési formával válnak tiszte- lettudóbbakká a gyerekek. A szüleiket magázó gyerekek éppúgy lehetnek tiszteletlenek, mint a tegezők, és fordítva. Néha a tegezés révén a szülő és a gyermek között kialakuló bizalmasabb kapcsolat segítheti elő a tiszteletadást. Néha viszont bizalmaskodásra, szabadosságra vezethet. Egy-egy üzemen, testületen belül (a testület 6zó szépen fejezi ki az együtt dolgozók ösz- szetartozását) gyakori a nők és a férfiak közötti tegeződés. Véleményünk szerint tegező- désre senkit sem szabad kényszeríteni. Tiszteletben kell tartani e téren mindenkinek egyéni felfogását. Ma a nőkkel való megismerkedés szokásai sokkal egyszerűbbek. mint régebben voltak. Nyáron fürdőhelyeken a fiatalemberek előzetes ismeretség híján is felkérhetik táncra a számukra rokonszenves leányokat. Ebből adódik, hogy a tegezés — főleg a fiatalok között — mindinkább elterjed. Ez még nem lenne hiba. csak a tiszteletet, a kölcsönös megbecsülést is adjuk meg egymásnak! Dr. Tóth István A munkaszervezésben nagy tartalékok hozhatók felszínre A menyei tanács ipari osztálya elősegíti a Mohácsi Bútorgyár két műszakra való áttérését Kőműves és ács szakmunkásokat, kubikos brigádokat, segédmunkásokat azonnali belépésre felveszünk! Jé kereseti lehetőség1! Munkaterület biztosítva! Jelentkezés a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályán. Pécs, Rákóczi út 56. szám. 34548 Lapunk szeptember 25-i számában foglalkoztunk a Mohácsi Bútorgyár kétműszakos termelésének bevezetésével, an nak problémáival. Bíráltuk a felettes hatóságot, mert nem nyújtott időben kellő segítséget a két műszakra való áttéréshez. A megyei tanács ipari osztálya válaszlevélben hangsúlyozza, hogy a két műszakra való áttéréssel egyetértenek és már korábban megbízást adtak a vállalatnak az áttérés megtervezésére. Az ipari osztály hozzájárult ahhoz is, hogy a Faipari Kutató Intézet szak- véleményét igénybevegyék. A vállalat azonban nem vette igénybe ezt a segítséget, hanem saját erejére támaszkodva kívánta az átszervezés tervezését megoldani. Mi sült ki ebből a rosszul értelmezett önállóságból? A vállalat műszaki vezetője és tervosztálya által elkészí tett tervezet — mint az ipari osztály levele megállapítja — még csak tárgyalási alap sem lehet A kétműszakos áttérés tervezése nem könnyű dolog. Fel kell használni hozzá a meglévő termelői kapacitás adatainak pontos elemzését, annak alapján kidolgozandó a két műszakra az elvi szervezeti felépítés, a gyártás fcialakítá- sához el kell készíteni az „átszervezési tervet” amely a gazdaságos tárgyi és személyi feltételekre és munkavégzési mód ra épül fel s amelyben a gyártmány elkészítésének egyes mű veleteit időre megtervezik. A művelettervbe be kell építeni a meglévő gépek kapacitását, munka ütemét stb. A vállalat nak az átszervezés előtt részletesen és alaposan fel kell dolgoznia az új gyártmány mű veleteit, meg kell jelölniök az egyes _ műveletek elvégzéséhez szükséges gépeket, a két műszak várható termelésnövekedését A vállalat ezt a mélyen elem ző gazdasági felmérést egyedül nem tudja megoldani, tehát segíteni kell 4 tervezés munkájában. Ezt a segítséget a felettes hatóság bizony korábban is‘megadhatta volna a vállalatnak. Cikkünk nyomán a megyei tanács ipari osztálya a minél gyorsabb átszervezés érdekében új műveletterv és átszervezési program készítésére utasította a vállalatot és ennek elkészítésében az ipari osztály dolgozói is részt vesznek; Az átszervezést egy alapos, részletes tanulmány fogja meg előzni, melyet megvitatnak a gyár legjobb munkásaival, a Kutató Intézette! s csak azután hajtják végre az átszervezést; A megyei tanács ipari osztálya helyesen lát a munka- szervezésben, — történetesen a két műszak beállításában — rejlő tartalékok felszínrehoza- talához a Mohácsi Bútorgyárban* Időjárás jelentés Várható időjárás iraerda estig: változó felhőzet, legfeljebb néhány helyen kisebb esővel. Reggel és délelőtt több helyen köd. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—6 fok között. Több helyen gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 8—12 fok között. Egyszerűsítették, gyorsították a távolsági telefonbeszélgetések kapcsolását A postavezérigazgatóság a belföldi távolsági távbeszélőforgalom kapcsoló-szolgálatának egyszerűsítésére és zavar talanabb lebonyolítására több intézkedést vezetett be. Számos olyan belső utasítást adott ki, amely a szolgálat munkáját nagyban javítja. A belső adminisztráció egyszerűsítésével a kapcsolásokat ugyanis meggyorsítják, megrövidítik a várakozási időt* Sok előfizető zaklatásnak vette, hogy a központok kezelői a beszélgetést megzavarva figyelmeztették a telefonálókat a hat perc elteltére, valamint arra, hogy a beszélgetés folytatásánál háromszoros díjat számítanak fel. Ezt a közönség által kifogásolt régebbi intézkedést október 15-től meg szüntették. Ezzel a központ kezelőjének jelentős ideje szabadul fel kapcsolásra; Kiszélesítik a szakszervezetek nemzetközi csereüdültetését Prágában nemzetközi tanács kozás kezdődött a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Magyarország, _ az NDK, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia szakszervezeti képviselőinek részvételével. Az értekezleten a szocialista országok közötti csereüdültetés és turistaforgalom kiszélesítéséről tárgyalnak; Földi Vilmos, a SZOT képviselője felszólalásában elmondotta, hogy a magyar szakszervezetek és vállalatok üdülőiben ez évben 360 000 dől gozó töltötte szabadságát és hogy az elkövetkező években további négyezer férőhellyel bővül a magyar szakszervezeti üdülők befogadóképessége;
