Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

r i960. OKTÓBER 18.

NAPÚI

Fél év alatt 7500szarvasmarhával gyarapodott a baranyai termelőszövetkezetek állománya

Szilvási Imre megyei főállattenyésztő nyilatkozata

'S

Az ország szarvasmarha- tenyésztésében Baranya megye mindig igen előkelő helyet foglalt el. A háború és az azt követő szűkös évek azonban valósággal megtizedelték a megye állományát. Amíg 1935- ben 115 000 szarvasmarhát tartottak nyilván, az 1950-es évek elején számuk alig haladta meg a kilencvenezret. A megye szántóterületének nagyobbik részén gazdálkodó termelőszövetkezetekre hárult a feladat, hogy a régi színvonalra, illetve annál is magasabbra emeljék a híres baranyai szarvasmarha-tenyésztést.

— A megye közös gazdaságai aránylag rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el ezen a téren is — mondotta Szilvása Imre fő-állatte- nyésztő. — 1957-ben száz holdra mindössze hét szarvasmarha jutott a termelőszövetkezetekben, jelenleg pedig a számuk már megközelíti a 13 és felet. A földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter által együttesen kiadott átmeneti intézkedések nyomán

a* idén minden eddiginél gyorsabb ütemben fejlődik a termelőszövetkezeti

szarvasmarha-tenyésztés.

S ebben igen nagy szerepet játszanak a háztáji gazdaságok, amelyek szinte kimeríthetetlen utánpótlási forrásnak bizonyulnak. A közös gazdaságok például sorra felvásárolják a tagok háztáji gazdaságában nevelt legjobb növendék- állatokat. Az év végéig ily módon körülbelül ezer fiatal állattal gyarapszik a közös szarvasmarha-állomány. Siker

rel jár az üszőnevelési akció is. Eddig 2225 üszőre kötöttek szerződést a megyében. Ezek legjavát a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda felvásárolja majd és kiadja a termelőszövetkezeteknek;

Mintegy hetven szövetkezeti gazda vállalta eddig, hogy egy-egy üszőt felnevel a háztáji gazdaságában és ezeknek az árát a szaporulatból téríti meg

az államnak. A tagok szívesen, nagy gonddal foglalkoznak a leszerződött állatokkal. Általános tapasztalatunk, hogy kitűnően takarmányozzák azokat. Ennek köszönhető, hogy az üszők napi súlygyarapodása meghaladja az egy kilogrammot. Lehetővé tettük a termelőszövetkezeteknek, hogy tenyésztésre alkalmas üszőkre cseréljék ki azokat a teheneiket, amelyek kiöregedtek, terméketlenné váltak és így tartásuk nem gazdaságos már. Összesen 800 cserét hajtunk végre.

— Az átmeneti intézkedések eredményeként

a baranyai termelőszövetkezetekben tavasz óta — tehát alig fél év alatt — 7500-zal nőtt a szarvasmarhalétszám.

Jelenleg mintegy 27 és félezer tehenet, üszőt, növendékállatot, borjút sitb. gondoznak a tagok. A kilátások szerint az év végére elérjük a harminc- ezires szarvasmarha-létszámot. A tehénállományt, sajnos, már nem tudtuk ilyen arányban szaporítaná, noha ezen a téren is jelentős a fejlődés. Tavasz- szal még csak 8000 tehenük volt a termelőszövetkezeteknek, az év végén pedig már tízezret fejnek a tehenészek. De nemcsak számszerűleg, hanem minőségileg is sokat fejlődött ebben az esztendőben a közös szarvasmarha-tenyésztés. A megyei törzskönyvi felügyelőség eddig tíz termelőszövetkezetet nyilvánított törzs tenyésztő gazdasággá, s ezek közül ötben már az idén elérik a 4000 literes tehenen- kéntd tejhozamot,-----------------A lakókat segíti az új tatarozási rendelet

Megkérdeztük dr. Kovács Jenőt, a városi tanács jogtanácsosát, mondja el az új tatarozási rendelettel kapcsolatos tudnivalókat.

— Pár nappal ezelőtt jelent meg az építésügyi és pénzügyminiszter 4/1960. sz. együttes rendelete a személyi és vegyes tulajdonban lévő lakóépületeken az építésügyi hatóság által elvégeztethető munkákról — mondta Kovács elvtárs. — Igen sok magán- és vegyes tulajdonban lévő ház van rossz állapotban. Sok lakó szenved azért, mert beázik a tető, hullik a vakolat. A tanács eddig is kötelezte határozattal a háztulajdonosokat arra, hogy javíttassák meg a házukat. A határozatot azonban nem hajtották végre. Volt és van is mód ezeknek a tulajdonosoknak a megbirságolására. Az emberek azonban inkább megfizették a pénzbírságot, a ház azonban továbbra is rossz állapotban maradt. így a lakók sok esetben a saját fizetésüket

költötték más házára, hogy megfelelő körülmények között lakhassanak.

Kovács elvtárs elmondotta, hogy a rendelet értelmében ha a tulajdonos a megadott határidőre nem javíttatja, nem tata- roztatja a házát, a tanács az építési munkát építési hatósággal elvégezteti és a költségeket a tulajdonostól behajtja. Az adóügyi csoport az építési munkák költségeit a házadóval együtt veti ki a tulajdonosra, amelyet annak egy összegben kell befizetnie harminc napon belül. Ha az összeget befizetni nem tudja, öt évig terjedhető részletfizetési kedvezményt kaphat.

— Mi történik akkor, ha nem fizet a tulajdonos?

— Ha a tulajdonos nerh fizet, az adóbehajtás szabályai szerint az összeget végrehajtják. Kétségtelen, a rendelet a lakókat segíti és célja, hogy minél több embernek biztosítson így kulturáltabb körülményeket — fejezte be nyilatkozatát Kovács elvtárs.

A Pécsi Bábszínház terveiről

A Pécsi Bábszínházban serényen halad a munka. A tíztagú együttes minden tagja tudása legjavával járul hozzá a tízéves jubileum művészi előkészítéséhez. Felújítják a régóta nem játszott darabok közül Mészöly Miklós „A szódásüveg és a varázsló“ című tréfás mesejátékát. Októberben három nagy darab lesz műsoron: Jancsi és Juliska, Ezüstfurulya. Hófehérke és a hét törpe. Az „Ezüstfurulya’’ 23-án érkezik el 25. előadásához. A Hófehérke, Piroska és a farkas, Kiskacsa után ez már a negyedik műsordarab, amelyt túl

halad az ezüstjubileumon.

Az idei évad első újdonsága a „Róka koma meg a farkas“ című egyfelvonásös játék lesz. Ezt egy orosz népmese alapján Zóflon Gyula, az együt tes vezetője dolgozta fel bábszínpadra. Utána következik B. Radó Üli „A csodálatos liliom“ című látványos mesejátéka. Mind a két darabot Zá- gon Gyula rendezi és Veress Endre állítja össze zenéjét, részben magyar népdalok alapján.

A Bábszínház minden vasárnap délelőtt fél 10-Ior és 11 órakor tart előadást.

— A szarvasmarha-tenyésztés eredményességének fokozása érdekében

az ősz, illetve a tél folyamán nagyszabású tapasztalatcseréket és magas színvonalú tanfolyamokat szervezünk a szövetkezeti gazdák számára.

A kiváló tehenészetről országosan is ismert Szenlőrinc! Tangazdaságban például itatásos borjúnevelési és tehenészképző tanfolyam indul majd, mintegy száz résztvevővel. Tanfolyamok lesznek a járási székhelyeken is, ahol körülbelül kétszáz termelőszövetkezeti állatgondozó sajátítja majd el a szarvasmarha-tenyésztés alapismereteit,

Négyről negyvenötre szaporodott az üzemi orvosi rendelők száma

Tíz esztendeje államosították az üzemi orvosi rendelőket. Az üzemegészségügy terén élvonalban lévő Baranyában az azóta eltelt idő alatt négyről több mint tizenegyszeresére, negyvenötre szaporodott az üzemi orvosi rendelők száma.

A fejlődés néhány ténye:

Az üzemi orvosi rendelők egy része röntgenfelszerelést kapott. A bányász rendelőiben inhaláló készülékeket helyeztek el a szilikózis és a por következtében létrejövő légcsőhurut gyógyítása érdekében. Komlón súlyfürdőt létesítettek, s ma már több orvosi rendelő mellett működik jól felszerelt laboratórium.

Komoly fegyvertény, hogy az üzemi orvosok nyolcvan százaléka egyéves üzemorvosi tanfolyamot végzett, s ez idő alatt alaposan elmélyedt

e speciális tudományág alapos ismeretében.

Tavaly jelent meg egy párthatározat, melynek szellemében az üzemegészségügyet közelebb kell vinni a dolgozókhoz. A határozat végrehajtása azt jelenti ma már, hogy például a röntgen ernyőfénykép- szűrés „elmegy” a munkahelyekre, a munkásokról az üzemekben készít felvételeket. Ezzel a készülékkel jelenleg például Komlón végeznek szűréseket. A határozat megvalósítása azt is jelentette, hogy megkezdték a szakrendelések üzemi orvosi rendelőkbe való „kivitelét” is. A szakrendelések közül legrégibb a vándorfogászat, melynek dolgozói esztendők óta üzemekben végzik munkájukat. A vándorfogászaton kívül eddig hét baranyai üzemben sikerült bevezetni szakrendelést. Ezeken a

Mint emlékezetes, a Nehézipari Minisztérium Kollégiuma nemrég fontos határozatot hozott a bányászokat fenyegető szénmonoxid-mérgezés megelőzésére' A Kollégium a Gazdasági Bizottság hozzájárulásá val kimondotta, hogy 1961 végéig minden föld alatt dolgozó bányászt szénmonoxid szűrős önmentő készülékkel kell felszerelni. A Kollégium utasította a bányászati ágazatot, hogy a készülékeknek mintegy

a felét már az idén szerezze be.

A határozat végrehajtása megkezdődött: a Minisztérium Kereskedelmi Igazgatósága 60 ezer készüléket rendelt Lengyelországban, ahol jól bevált ilyen felszerelést gyártanak. A lengyel készülék nyakba akasztható fémdoboz, amelyben levegőszárító vegyi anyag és mangánréz-katalizátor masz sza van. A doboz alján beáramló mérgezett levegő "edMenfőkészülékkel ártalmatlanná teszik a bányászokat fenyegető mérges gázokat

Eo végéig 65000 szénmonoxidszíírő-késziiléket kapnak a bányák Metángáz mérgezéstől védő felszerelést isgyártanak

Irodalmi est Siklóson

Vasárnap es-te a siklósi járási művelődési házban nem mindennapi eseménynek lehet tek tanúi a vers és a szép szó kedvelői. A Jelenkor szerkesztő bizottsága ^sT a megyei tanács népművelési csoportja, valamint a MÉSZÖV szervezésében irodalmi estet tartottak, melyen megjelent a Jelenkor több írója és Szabó Magda, a Vörös tinta "című nagysikerű magyar film írója is.

A Jelenkor szerkesztő bizottsága és a megyei tanács népművelési csoportja nevében Pákolitz István tartott rövid beszédet.

— Az Irodalmi estek egyre növekvő száma örvendetes jelenség, és itt Siklóson, a járási művelődési házban már hagyománya is van. Ezt a hagyományt az irodalmat szerető közönség és a művelődési ház irodalmi színpada együttesen ápolja.

A Szövetkezetek megyei Központja évek óta, erkölcsiek ben és anyagiakban támogatja a megye öntevékeny művészeti csoportjait, világosan látva a párt és a kormány célkitűzéseit. Ezt a lelkes munkát nemcsak az évről-évre megrendezett megyei találkozókon tapasztaljuk, hanem a csöndes hétköznapokon is: s ennek a munkának eszmei, művészi színvonala fokozatosan felfelé ívelődik.

Az est másik jelentősége a Pécsi Irodalmi Színpad vendégszereplése Siklóson. A győri fesztivál ékesen bizonyítja, hogy a Pécsi Irodalmi Színpad ma még fel sem mérhető kulturális missziót teljesít az irodalom megszerettetésében, a művészi ízlés fejlesztésében.

Az irodalmi estek hatását rendkívüli módon elmélyíti az alkotók megjelenése, amely tartósan összeköt olvasót és írót. Ez a körülmény annál is inkább fontos, mert napjainkban parancsoló szükségszerűséggel mered minden valamire való író elé a kérdés: kinek írok?

Pákolitz István beköszöntő szavai után került sor az irodalmi művek bemutatására.

Elsőnek Bertha Bulcsu olvasta lel a „Jógnovclla“ című

alkotását. Majd pedig Veracci- ni Corti: Largo című művét keltette életre hegedűjén Bot- vay Henrik, zongorán Polgár Marianna kísérte. Csanády János budapesti költő „Autósok télen“ és a „Szeretem, ha szél süvít az utcán“ című verseit Lizitczky Gizella tolmácsolta meleg tónussal, átéléssel. Kende Sándor a „Közel a mennybolt“ című regényéből olvasott fel egy részletet. Bérezés Lívia Náday Márta verseiből adott elő egy csokorra valót, kifejező, szép versmondásával megnyerte a közönség tetszését. Az irodalmi est hangulatába jól illett Chopin: Saratéte Esz-dur Noctumeja, amelyet ugyancsak Botvay Henrik és Polgár Marianne szólaltattak meg. Bérezés Lívia egy részletet mutatott be Szabó Magda: Mondják meg Zsófikénak című ifjúsági regényéből. Arról győződtünk meg, hogy Bérezés Lívia, akit eddig — csak a lírikusok tolmácsolójának ismertünk — a prózának is kitűnő ínterpretátora. Szabó Magda: Istennő, Sírfelirat,

Neszek, Teneked mi marad? és a Fű cimű verseit Horváth Erzsébet és Zengőváry Ágnes mondta el. Horváth Erzsébet azt nyújtotta, amit tőle már jogosan elvárunk, megkapó hangjával jelentősen hozzájárult az est sikeréhez. Zengőváry Ágnes új ígérete az irodalmi színpadnak, az ő kis- lányos hangja nagyon alkalmas volt a gyermeki lelkek- hez közelálló költemények tolmácsolására.

Ezután került sor a nagy érdeklődéssel várt előadásra, amelyet Szabó Magda tartott a Vörös tinta című filmjéről. Elmondotta azokat a tényezőket, amelyek közrejátszottak a film megírásában, illetve, ame lyek ihlették a megírásra. Kétségkívül sokan félreértették Szabó Magda filmjét, aki azonban meghallgatta ezt az előadását — megértette az ő írói mondanivalóját, szándékát a filmmel.

A jól sikerült irodalmi est után az írónőt, a Jelenkor íróit és az Irodalmi Színpad tagjait virágcsokorral köszöntötték a siklósiak.

(Hamar)

helyeken sebészeti és belgyó- >í gyászati szakrendelés működik. A szakrendelések megvalósításával lehetővé vált, hogy kiterjesszék az üzemi orvosok táppénzre vételi jogát. Ez azt 1 jelenti, hogy a megbetegedett / üzemi munkás gyorsabb ellá- ! tásban részesül, a táppénz- csalást pedig úgyszólván teljesen kizárja. Még egy előnye van a dolognak: az üzemi orvos megfelelő helyi ismeretek , birtokában megfelelő segítséget nyújthat a súlyosabb betegségeken átesett munkások | újbóli munkábaállításában. Mindezekért szeretnék minél jobban kiszélesíteni az üzemorvosi szakrendelések hálózatát, melybe rövidesen bevonják a komlói Kossuth- és a pécsbányai Széchenyi-aknát is.

Az elmúlt tíz esztendőben

az üzemi egészségvédelem

hatékonyabbá tételéhez hozzájárult a vöröskereszt jó

együttműködése is.

A vöröskereszt-szervezetek különösképpen az egészségügyi állomások és az üzemellenőrző brigádok létrehozásában nyújtottak hathatós segítséget.

A vöröskereszt aktívái megfigyelik saját munkahelyük egészségügyi helyzetét, erről állandó információt adnak az üzemi orvosnak és segítséget nyújtanak esetleges problémák megoldásában. Az üzemellenőrző brigádoknak az a feladata, hogy egészségügyileg ellenőrizzék az üzemi orvossal nem rendelkező kis üzemeket. Az üzemellenőrző brigádok pillanatnyilag háromszázhúsz ba- i ranyai üzemben végeznek munkát.

A megyei üzemorvosi szolgálat nemrégiben két különleges szakrendelést biztosított az üzemorvossal nem rendelkező üzemek dolgozói számára. Az egyik szakrendelésen felvételi alkalmasságot állapi- | tanak meg, a másikon a szili-, kóbusz által „kiszűrt” szilikó-, zisos, vagy szilikózis-gyanúi betegekkel foglalkoznak.

Az üzemi orvosi rendelők államosítása óta eltelt tíz esztendőben minden vonatkozásban fejlődött üzemegészségügyünk. Jobb munkakörülmények között dolgoznak a munkások, akiknek egészségére, egészségük helyreállításár* nagy gonddal vigyáznak at üzemi orvosok. Az üzemi orvosi szolgálat továbbfejlesztésére — mint eddig is — sok pénzt áldoz államunk. Tíz esztendő múlva minden bizonynyal az eddiginél is magasabban ívelő fejlődéséről számolhatunk be.

H. M.

Á hét vége az országutakon

A közúti közlekedésben — sajnos — az elmúlt hét végén is számos baleset fordult elő.

Pénteken Szabó József (Bi- csérd 64. sz.) este fél nyolc órakor a 6-os főútvonalon a bodai elágazástól 200 méterre Pécs felé közlekedett kivilágításán lovaskocsijával. Csordás József (Patosfa, Petőfi u. 33.) az általa vezetett motorkerékpáron utazva nem vette észre a kivilágítatlan kocsit s hátulról belefutott. A baleset következtében Csordás József lábtörést szenvedett. A balesetért Szabó József a felelős, ellene a bűnvádi eljárás megindult.

Szombaton két baleset is történt.

Tóth István (Pécs, Felszabadulás út 87.) az általa hajtott és saját tulajdonát képező két- fogatú lovaskocsival este nyolc óra felé Pécsett a Felszabadulás útján Mohács irányába haladt, majd a 75. sz. épület előtt az úttesten a menetirány szerinti jobboldalon megállt. Az álló lovaskocsi nem volt kivilágítva s így a Felszabadulás úton ugyancsak Mohács irányában haladó Schüller József (Pécs, Újhegy 6-os dűlő) az általa vezetett és saját tulajdonát képező motorkerékpárral hátulról a lovaskocsinak hajtott. Az összeütközés következtében Schuller József 20 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az anyagi kár mintegy 800 forint.

Tóth László (Vasas I. 149) szombaton este fél hét órakor a 6-os országos főútvonalon a Tulipán csárda előtt Pécsvá- rad irányában túl ittasan, gyalogosan haladt, az úttesten jobbra-balra dülöngélt. Ámán József (Pécs, Vasas II. 14/3.) a saját tulajdonát képező és általa vezetett motorkerékpáron körülbelül 40 kilométeres sebességgel haladt a gyalogossal azonos irányban, amikor Tóth a féktávolságon belül a motor elé lépett s a motor elütötte. A baleset következtében mindketten súlyos sérülést szenvedtek.

Szerencsés kimenetelű baleset történt vasárnap.

Hund Mihály (Abaliget, Petőfi S. u. 7.) délelőtt 10 óra 15 perckor az általa vezetett, de Polgár György szászvári lakos tulajdonát képező személygépkocsival a 6-os országos főútvonalon Pécsről Pécsvárad felé közlekedett. A 181. kilométerkőnél a menetirány szerinti baloldalon nekiment a kerékvetőnek s onnan a menetirány szerinti jobboldalon az árokba futott és ott felborult. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a keletkezett kár összege mintegy 10 ezer forint. A baleset oka valószínű műszaki hibfi volt.

vességét a szárító massza leköti, a katalizátor pedig elégeti a szénmonoxidot, azaz égetéssel ártalmatlan gázzá alakítja át Ha a bányában gázveszólyt jeleznek, vagy a dolgozóik maguk észlelnek szénmonoxidot, akkor nyomban a nyakukba akaszthatják az állandóan kéznél lévő, mind össze 1,30 kiló súlyú dobozt, amelynek gégevezetéke lezárja az orrnyilasukat s a szájon át bocsátja tüdejükbe a megtisztított levegőt A készülékkel egy óra hosszáig lehet veszélytelenül szénmonoxiddal fertőzött bányarészben tartózkodni. A lengyel bányákban öt év előtti bevezetése óta a készülék 245 bányászt mentett meg a biztos haláltól, több mint nyolcszázat pedig idejében való igénybevétele megóvott az ugyancsak életveszélyes nagyobbfokú mérgezéstől.

A szénmonoxid szűrős készülék nem véd a metángáz mérgezéstől, de már készül a metángáz kitörés esetén védelmet nyújtó felszerelés is- Dézsi Gyula pécsi bányaműszerész oxigén adagolásé mentőkészüléket szerkesztett, — amely metángázkitöréses helyen is megóv a mérgezéstől. A Budapesti Orvosi Műszergyár most készítette el a készülék mintapéldányát. A Nehézipari Minisztérium Kereskedelmi Igazgatósága egyelőre 150-et rendelt kipróbálásra;