Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

1960. OKTOBER 2. NAPLÓ Épül a pécsi házgyár ^ 36,5 millió forintos beruházást 10 ezer köbméter keramzit, 410 lakás egy év alatt — f ordulat az építés technológiájában Álljunk meg egy pillanatra a gyárvárosi kis hazak között, onnan jól lehet látni a szeles időben szürke testét borzoló pécsi salakhegyet. Nos, itt fek­szik előttünk a föld mélyéből csillénként bányászott lusta óriás, ezer és ezer munkásem­ber verejtékétől öntözve. Hasz navehetetlen anyagtömeg volt eddig, most kinccsé válik az alkotó ember munkája nyomán. A lápos réten még nem is oly rég gyík kúszott és a pata­kocska partján rozsdás lába­sok néztek farkasszemet egy­mással, kopár, és kihalt volt a domb közvetlen környezete. Most magasba emelődő, piros­falu épületek tarkítják, a mun­ka zaja töri fel a természet csendjét. Épül a pécsi házgyár. Egyik érdekessége ennek az építke­zésnek, hogy a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat mun­kásai építik és termelnek is majd falai között. A főbejárat mellett jobbra láthatjuk a kor­szerű stílusban épülő portát a munkások motorkerékpárjai­nak őrzőhelyét, balra egy 80 méter hosszú gyártócsarnok készül. A még földön fekvő óriási vasbetonelemeket daru emeli majd helyükre. Egynek súlya kilenc tonna, az oszlo­poké négy tonna. Ebben a csar nokban készülnék jövőre már a házak falai, 110 munkás, körülbelül 60 millió forint ter­melési értéket, évenként 410 lakást önt formákba az épít­mény belsejében. Ebben az év­ben „tető alá hozzák” a csar­nokot, 1961-ben már megindul a termelés, A házak új anyagjai Menjünk egy kicsit arrébb, a 80 százalékban már készen lévő hatalmas keramzitgyár épülete elé. Az első emeleten a hosszú forgókemencében égetik majd 1170 fokos gázláng segítségével a Mecseknádasdon bányászott duzzadó agyagot, melynek térfogata a hő követ­keztében négy. ötszörösére nö­vekszik és közben súlya jelen­tősen csökken. A gyárban éven te 10 ezer köbméter keramzitot égetnek és ezt a habkönnyű anyagot a házak falaiba ke­verik. Felhasználásával csök­ken az építkezések ideje, köny- nyebb lesz az építőmunka, A keramzitgyártól mintegy kétszáz méterre, ahol most még a mészégető rozzant épü­lete áll, ott lesz a STASA sík- födémgyártó üzem. A síkfö­dém 16 centiméter vastag épü­letelem, melynek belseje üre­ges anyag, alul-felül előfeszí­tett acélhuzalú nehéz beton­borítással. A síkfödém az eme­letek közötti betonozást, salak felhordást teszi feleslegessé, ugyanakkor az építést teszi termelékenyebbé. A STASA üzem főépületének hossza 320 méter lesz, szélessége 90—130 méter. Évenként 184 ezer négy zetméter síkfödémet gyárta­nak benne. Az üzem gépeit importáljuk, a gépek 1961. ja­nuár 30-áig megérkeznek. A házgyárban, a keramzitgyár- ban, a STASA üzemben min­den szállítást gépesítenek. Az elemek előállításához szüksé­ges anyagok is gépi úton jut­nak majd acélbunkereken ke­resztül rendeltetési helyükre. A termelő panelgyár Az építés, gépszerelés új­donságainak csodálata közben ne feledkezzünk meg a már üzemelő panelgyárról, a kísér­leti üzemről, melynek falai kö zött — akár csak a nagy épí­tési létesítményeken — serény munka folyik. Az épület bel­sejében Gyen is Mátyás és Rit­ter Ede brigádja dolgozik. Mit készítenek? 1960. május 5-étől mostanáig hat tsz-istálló elő­regyártott elemeit, és mintegy 9400 négyzetméter lakóépület­hez szükséges panelt gyártot­tak le. Most készítik a nyugati városrész háromemeletes pa­nelházának elemeit Juhász Ferenc a kísérleti üzem vezetője 1957 óta folytat­ja kutató, kísérletező munkáját az új építőanyagokkal. Az elő­regyártott elemek készítésének technológiáját is ő dolgozta ki. Ez a technológia nagy figyel­met érdemel. Az érlelő padló­zaton a betonelemeket alul­ról melegítik, felülről pedig gőzt bocsátanak rájuk. A be­tonelemekbe salakot is kever­nek. A melegítés következté­ben délután öttől éjjel kettőig megszilárdul a beton és szál­lításra alkalmassá .válik. Ezek­nek az elemeknek alkalmazá­sa a hagyományos építési időt egyharmadára, az építkezés költségét 20 százalékkal csök­kentik. A szürke salakdomb anya­gát prizmákban égetik, ami fullasztó, nehéz munka. Ut- i ban van azonban a Szovjet­unióból egy salakmeddősítő ' berendezés, mely megkíméli az rm embereket a nehéz és egész­ségre ártalmas munka végzé­sétől. Az emberek is változnak Látogatásunk végén nézzünk egy kicsit szembe a salakhegy- gyel! Keramzitgyár, házgyár, STASA üzem építése folyik, a népgazdaság forrásaiból 36 millió forint árad a pécsi sa­lakdomb tövébe. A panelgyár­tó kombinát egy-két év múlva teljes kapacitással működik majd és az új anyagok segít­ségével, az új technológia al­kalmazásával fordulat megy végbe az építőiparban. A for­dulathoz azonban nemcsak mű szaki szakemberekre, új anya­gokat kereső, új módon terve­ző és kivitelező szakemberek­re van szükség, hanem új mó­don dolgozni tudó, a paneles építkezési eljárást bátran al­kalmazó és azt kedvelő szak­munkások tömegére. A kísér­leti üzemet azonban csak mű­szaki szakemberek látogatják, szakmunkások nagyon kevesen A Baranya megyei Építőipari Vállalatnak minden bizonnyal megérné, ha már most tanfo­lyamot indítana az új építke­zési technológia ismertetésére, elsajátítására Valamikor ré­gen a fagerendát pótló vas­beton gerendát sem szívesen alkalmazták egyesek. Sokat kellett harcolni, mig megsze­rették az újat A paneles építkezési mód sem fog egy­szerre szívébe költözni az idő­sebb szakmunkásoknak, külö­nösen akkor nem, ha ismerte­tésére, előnyeinek a bemuta­tására kevés gondot fordita- nak. A korszerű építkezési eljá­rásokat pedig meg lehet sze­rettetni az építőmunkásokkal, mert az új, szép lakások nem­csak a beleköltöző dolgozók­nak okoznak örömet, hanem az építőipari munkásoknak is, hisz az eddigi nehéz, fárad­ságos építési munka válik gyorsabbá és könnyebbé. Szüts István Miért versenynek? Délután két óra múlt..; A pécsbányai legényotthon rá­diója búgó hangon közvetíti az elektromos orgonán játszott Dayánát. Halkan csobog a szökőkút, a pázsit még zölden birkózik az ősszel. Az aknakapu ontja magából a hazaigyekvő bányászokat. Ez a bánya teljesítette első­nek harmadik negyedévi ter­vét a pécsi trösztben. Gyak­ran olvashattunk róluk a ver­senyjelentésekben, nem egy­szer megemlítettük a legjobb csapatok nevét is. Most sze­mélyesen akarunk találkozni azokkal a bányászokkal, akik­nek eddig csak a nevüket is­mertük. Megkérdezzük tőlük: miért versenyeznek, mi ösztö­kéli őket, hogy többet adja­nak a megkívánt száz száza­léknál? Belső parancsra — Ugye nem sokáig tarta­nak fel az elvtársak? — kérdi Horváth János (81) csapatve­zető vájár. — Nagyon sietek, mert négy órára a bányaipari technikumban kell lennem. Oda járok már második éve. bele, azért, ha sikerül a tech­nikum, tovább megyek az egyetemre. — így vagyok a munkával is. Azt is szeretem. Akkor érezzük jól magunkat, ha 33 métert hajtottunk ki az előírt 25 helyett. (Itt tartunk a hav meddö-elővájási tervvel.) Ug is mondhatnám: belső paranc ra versenyez az ember. Me azért, hogy továbbra is szocia lista brigád maradhassunk mert a címet még januárba: elnyertük, Nyolc gyermekem van — Hogy nehéz-e? Meghi­szem. Hajnali háromkor kelek, fél ötig tanulás, utána mű­szak, majd iskola... Rohanás az élet, mindig rohanás — és mégis tetszik. Nem fáradtam — Ej, ilyen öreg legényt vá­lasztottak ki? *— évődik ve­lünk Hubai László vájár. Pe­dig nem öreg, negyven éves lehet talán. Legfeljebb a Kecs­kés János csapatban tűnhet idősebbnek, lévén ez a csapat KISZ-brigád. Azt mondja, most nincse­nek a legjobbak között Om­lást kaptak. Igaz, összeszed­tek apait, anyait, de még így is elrabolt tíz napot a hónap­ból, mire megbirkóztak ve­le. Hiába volt a jóakarat, szép temberben nem lett meg a 45 méteres terv. Majd később pó­tolják! Mert & Kecskés csapa­tot nem kell félteni. Augusz­tusban is jóval többet adtak a megk ívónfmáL — Nem titkolom — folytat­ja — én a gyermekeimet lá­tom szemem előtt, amikor vál­lalást teszek. Nyolc csemetém van. Nem tévedés: nyolc ; ? Amíg nem versenyeztem, 2600 —2800 forintot vittem haza a borítékban, így meg négyezr- ret, esetleg többet. A családi pótlékkal ötezer fciySk be a kasszába, — de egyszer ötezer kilencszáz is volt. Ebből már szépen meg lehet élni — ezért érdemes versenyemig Hűtőszekrényt veszek — Miért versenyzők? Egy­szerű a válasz! — mondja Mu- csi József vájár. — Aki többet termel, jobban éL Tavaly kombinéltbútort vettünk, az idén hűtőszekrényt szeret­nénk. Aztán? Egy jármű, te­gyük fel, személyautó. Egy­szer majd;*« Van persze a dolognak másik oldala is. Mert mégsem mindig a hűtőszekrény jár az eszemben. Dolgozok, mert tu­dom, hogy szükség van a mun kamra Értik, mire akarok ki­lyukadni? (4f Nekünk is veit omlásunk ebben a hónapban, nem is egy, hanem kettő. Mégis túltel jesítettük a tervet — igaz, nem sokkal, de túlteljesítettük. A vérűnkben van már VTVWyTTVTTTTTTTTTVVTTVTVTTTVVTTTTTTTVTVWTTVT HrWWVTTVVVWrVVTWWI lfWW»WM»fMWW Hogyan jutottak a legjobbak közé? A Megyei Könyvtár könyvkötő üzemébe gyakorlattal rendel­kező könyvkötőt keresünk napi 7 órás elfoglalt­ságra. Jelentkezés igazolvá­nyokkal naponta 9—12 között a Megyei Könyvtár vezetőjénél Geisler Eta utca 8. szám. 739 Felveszünk adminisztráció­ban jártas perfekt gyors­és gépírónőt Jelentkezés: MÉK Vegyes- cikkforgalmi Osztályán, ok­tóber 4-től, Pécs, Bajcsy Zsilinszky u. 6. sz. 702 Pénzintézet keres egy revizort építésztechnikust, számviteli, vagy jogi ké­pesítésű ’*0 ADÓK AT, perfekt gyors- és gépírót. Kizárólag érettségivel rendelkező személyek je­lentkezhetnek. Részletes önéletrajzot Pécs, posta­fiók 30. címre kérünk. 34 308 Februárban ismét ötven kiló pétisót szórtunk ki holdan­ként, hogy jól tűrjék veté­seink a téli fagyot, hideget. Március közepén megint ötven kiló pétisót szórtunk ki. Ez­után már csak az aratás kö­vetkezett. A szajkiak nem csalódtak. Százhúsz hold búzájuk volt és holdanként! átlagban 14,70 mázsát termett. Hetven hold őszi árpájuk is jól fizetett, ősziárpa-átlaguk holdanként 16,80 mázsa volt. — Volt huszonöt hold tava­szi árpánk is — veszi át most a szót a könyvelő. — Országo­san nekünk volt ebből a leg­jobb átlagunk: 21,36 mázsa. Nem akarták elhinni, még -a minisztériumból is kijöttek el­lenőrizni. — Jövőre ötven holdon ter­mesztünk tavaszi árpát. Ter­mészetesen szerződésre, sör- árpának — teszi hozzá az ag- ronómus. Kint gyenge fénnyel hunyor- gát a nap. — Az idén megint úgy készí­tettük elő a talajt, 'mint a múlt évben — magyarázza az agro- nómus. — Idén kevesebb a műtrágyánk, de azért segítünk magunkon. Harminc hold bur­gonyát vetünk, szerződésre. És minden hold burgonyához ka­punk három mázsa műtrá­gyát ... — Kukoricára nem kötnek szerződést? — Arra nem. Nekünk sok az állatunk... Füzet kerül elő a zsebből, adatokat, tényeket sorolnak. Azt mondják, hogy beneveztek ők a 100 mázsás burgonya­termesztési mozgalomba is. Kiszedték a 15 hold burgonyá­jukat és a holdanként! átlaguk 105 mázsa. — Szép a cukorrépánk is — mondják. — A cukor gyáriak nemrég úgy becsülték, bog; megadja holdanként a 190 mázsát. A mi véleményünk az, hogy kétszázon is felül ad. Felül is kell, hogy adjon, hisz itt is beneveztünk a kétszáz mázsás mozgalomba és nem akarunk szégyenben maradni. Elhallgatnak egy pillanatig, majd ismét az agronómus szó­lal meg: — A harminc mázsás kuko­ricatermesztési mozgalomban is részt veszünk. Meglesz a harminc mázsa. — Tavaly harmincnégy má­zsa volt — jegyzi meg a köny­velő. — Csakhogy akkor nem voltunk benne a mozgalom­ban. — Tavaly jobb volt a ter­més. De az idén is meglesz a harminc mázsa szemes — foly­tatja az agronómus. — Húsz hold kukoricát már megszed­tünk. Ez volt a leggyengébb rész. Harmincegy mázsa csö­ves termett holdanként, pedig minden holdon rajt hagytunk legalább 8—9 mázsát. A zölde­ket rajt hagytuk, mert ezt az egész húsz holdat lesilózzuk. — Nem volt silókukoricá­juk? — De volt az is, húsz hold. Csakhogy nekünk sok állatunk van. A húsz hold fővetésű si­lóból háromszáz köbméter si­lónk lesz. Volt csalamádénk is. Ebből is 150 köbmétert le­előztünk. A letört húsz hold­ból 150 köbmétert beteszünk a még üres silógödrünkbe. Ezenkívül lesz még háromszáz köbméter silónk, de ezt már kukoricaszárbói készítjük. Ez íöld feletti siló lesz, amit me­lasszal keverünk. És most az állattenyésztés­ről kezdenek beszélni. 1956- oan alakították ki szarvas- marha törzstenyészetüket. Ta­valy 4122 kiló volt egy-egy te­henük tej termelési átlaga. Ta­valy a hatodik helyen végez­tek az országos versenyben. — Meet as első helyen vw­4 gyünk az ezer holdon aluli í tejtermelő tsz-ek versenyében, J országosam is, a megyében is. j Erősen szorongatnak bennün-3 lset — magyarázza a könyvelő. 1 — Ha tartani tudjuk to- J vábbra is az átlagot, akkor 3 nem lesz baj — fűzi tovább a 3 gondolatot az agronómus. — 3 öt hónapon keresztül ugyanis 3 tizenhét liter volt a fejési át-3 tagunk. 3 A szajki Ottörő már efju-« fcott odáig, hogy nem kell te- 3 nyészanyagot vásárolnia. Sőt 3 eladhat már. Az idén 15 da- 3 rab tenyészüszőt adnak el. Jö-5 vőre ismét ugyanennyit. Az 3 idén rátértek már a temyész- 3 D< bikák nevelésére is. Jelenleg 3 d< öt darab tenyészbikájuk van. 3 a A szajki Űttörő a tej többségét 3 m leszerződte. Nem kevesebb, 3 vi mint 84 000 liter tejet szállít 3 P< az államnak ebben az évben 3 ta szerződésre. És ez nem kis do-3 log. Különösen akkor, ha tud-3 K juk: a szajki Úttörő mind-Ír« össze 650 hold összterületen 3 n gazdálkodik, amelyből 470 3 n hold a szántó. 3 A jó gazdálkodás eredmé-JP nye a tagok jövedelmén is 3v meglátszik. Negyven forintot 3 a terveztek osztani munkaegy-3 1 ségenként. Ez meg is lesz. 3® Több is lett volna, de a tér- 3 ^ melőszövetkezet ebben az év- j1 ben 180 000 forint értékben 3 ■' épített saját erőből sertéstiaz-3 ' tatót, hizlaldát. A tagok átla-3 ’ gos havi jövedelme csak a kö- 4 - zösből olyan ezeregyszáz fo- 5 ' rint körül mozog. 51 Az Úttörő most októberben 3 ünnepli fennállásának tizedik 3 évfordulóját. Hogy nem szá-J mítottak rosszul a szajki gaz-« dák, amikor ezelőtt tíz évvel 3 az Úttörőbe léptek, azt az 5 eredmények bizonyítják a leg-5 ékesebben. Szatai János 3 Értesítem Vasas II. lakos­ságát, hogy preciz ÓRAJAVITÓ nyílott. — Mischinger Adolf órásmester, Vasas II. 1. sz. 452 Meglátszik, hogy a fiatal Deák József fejtési csapatban dolgozik. Vastag rétegben ül a szénpor az arcán, feketébb mindenkinél. Eltöprengő, de vidám legénynek látszik, a Si- jpos Csényd Ervin KISZ-brigád tagja. 105 százalékot vállaltak a i KISZ kongresszusa tiszteleté- Jre. Száz—százat csille az elö- J irányzatuk, és ők 120-at ad­• nak ki. 3 így beszél: 3 — Nekem sem jön rosszul a 3 pénz, a televízió, amit érte 3 vettem, örült neki az éde.v 3 anyám .:; De azért a pénzzel 4 nem lehet mindent megma- 4 gyarázni. Akkor sem szűköl- íködnénk, ha nem versenyez- 4 nénk. Mégis csinálom. így 3 szoktam meg. Tizenhat éves 3 voltam, amikor bányába ke- 3 rültem, nyolc éve vagyok vá- 3 jár, még 1957-ben megalakí- 3 tottuk a KISZ-brigádot. A vé- 3 rönkben van már a verseny. 3 Az lenne a szokatlan, ha nem 3 versenyeznénk. * :• Ismét előbúita nap. a szajki ; Úttörő Termelőszövetkezet iro­dájában felsóhajtanak: ; — Végre, lehet folytatni a ► vetést... 1 Még be sem takarították tel­jesen a termést, és mint má- Isutt is, itt is a jövőre gondol­ának. Kicsit furcsa, de így van: lén meg a múltról faggatom löket. Arról, hogyan értek el ínagy termést, hogyan vere- íkedték fel magukat a mohácsi í járás termelőszövetkezetei kö- ízött folyó versenyben az ezer í holdon aluli termelőszövetke­► zetek közül az első helyre. í Egyszerre többen is magya­► ráznak. A tsz agronómusa a í módszert mondja el. Azt » mondja: évekig alakítgatták a t vetésforgójukat. Most már ► rendes vetésforgó szerint dol­► goznak. Tavaly a következő­it képpen készítették elő talajai­► kát az ősziek alá. Mivel sok ►volt a belépő, gabona után is ►kellett gabonát vetniök. Eze­ken a területeken azonnal el­végezték a tarlóhántást Utána íegy középmélyszántás követ- ékezett. A vetőszántás előtt 150 é kilő szuperfoszfátot szórtak ki í minden hold földre és ezt alá- í szántották. A vetés előtt még í 100 kiló pétisót is kiszórtak, íamit tárcsával dolgoztak be. ÍJó, aprómorzsás talajba tet- íték a magot a legoptimálisabb í időben. í — Az őszi árpát és a búzái í szovjet vetőgéppel vetettük ► tizennégy centis sortávolságra ► őszi árpából 105, búzából pe ► dig 125 kilót vetettünk el hol­► dánként. Gondoltuk: a vető ► mag növelésével is növelhet, fjük a termésátlagót. Veté: ► után magtakaró boronával é ► keresztirányú gyűrűshengerre ► mentünk rá a földre. A kelé ► egyenletes volt — magyarázz ►az agronómus. — Állandóa: é figyeltük a vetéseinket és ahe E kisebb elmaradást tapasztal „.ttunk, ott megszórtuk pétisóva

Next

/
Thumbnails
Contents