Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16-01 / 219. szám

mO. SZEPTEMBER IS. NAPLÓ Ikfóber 30-án lép életbe ítéli autóbusz-menetrend Rendkívül megnövekedett az utasáramlás a falvakból a vidéki kisebb városokból az ipartelepekre, illetve a na­gyobb városokba. — Sokan akarnak eljutni autóbuszo­son munkahelyükre. Mind­ízeket figyelembe veszi a MÁVAUT az új téli menet­rend elkészítésénél. A téli menetrendben több viszony­aiban indít autóbuszt, mint amennyi járt a nyáron. Az új menetrend egyébként október 10-án lép életbe és az elgon- lolások szerint újabb 15—20 Községet kapcsolnak majd be az autóbuszhálózatba. Olyan települések kapnak autóbusz- megállót, ahol eddig sem vasút, sem pedig autóbusz- fcszeköttetés nem volt. Az új menetrendben néhány régi vo lalon is sürítik az autóbusz- iözlekedést; A vidéki MÁVAUT járatok egyébként az év végéig újabb, körülbelül száz új kocsit kap­nak, amelyekből mintegy 60 nagy befogadóképességű Ika­rus 620-as gyártmányú autó­busz. Zavartalan az őszi csúcsforgalom A népgazdaság rohamos fej­lődése, a mezőgazdaság nagy­üzemi termelésének növeke­dése, évről-évre tervszerűbb munkát követel meg a szállí­tási vállalatoktól és elsősor­ban a vasúttól. Az őszi csúcsforgalom terv­szerű lebonyolítása érdekében az eddigi tapasztalatok figye­lembevételével már előzőleg elkészítették a lebonyolítás tervét, amelynek alapján biz­tosították a gyakorlati munka feltételeit. Jól együttműködve a szállít­tató felekkel, már a tavasz és a nyár folyamán elvégezték az előszállításokat. Ezzel tehermentesítették az őszi vasúti szállítást, a nem idényjellegű áruk, mint pél­dául: kő, kohósalak, vasérc és kavics előzetes elszállításával. A tulajdonképpeni csúcsfor­galmi időszak augusztus hó­napban a vasutasnappal egy­idejűleg indult be. Mivel a beérkezett és az el­A szürke drágakő Ha szenünket fekete gyémánt uak nevezzük, joggal hívhat­juk a Dunából bányászott ka­vicsunkat szürke drágakőnek. Ki is gondolta volna, hogy a lépies nyelven „sóder”-nak hí­rott anyag 1960-ban valóságos tincs lesz, mely nélkül elkép- selhetetlen a korszerű épít- cezés? Dunaszekcső, kopár domb- »ldalai belecsúsztak a Dunába, attól a lomha zöldtestű folyó negmérgesedett és vetett egy Kanyart, mégpedig akkorát, íogy belátni is nehéz. Persze íz nagyoh-nagyon régen volt is azóta megbékélt egymással i Duna is, meg a szőlőket ér- elő domboldal. Ám azóta min- lennap Szekcsőn felejt vala­mit; Amit a Duna itthagyott, azt Rozmár nevű kotróhajójával Horváth Mátyás kapirgálja ki a széles folyó medréből, még- pediglen 3000 köbmétert egy esztendő alatt. A kotrógép la­pátjai 7 méter mély vízből ka­paszkodnak felfelé a kavics­csal. mely a „Jégmadár”, a „Harkály” valamint a „Tuli­pán” elnevezésű dereglyék tes­tében utazik Mohácsig. A kotróhajó meg a dereg- [i lyék is nagyon egyszerűek, de (i a csónak is, melyet értünk, (> parti emberekért kiküldtek, (i mert az alja ugyancsak pilla- , i natok alatt megtelt vízzeL A, i kotró motorja is makacs jó­szág lévén, már gazdáival egy- , i korú, nem egyhamar hagyja * beugratni magát. 4 Horváth Mátyás mindazon- ) által nem ideges ember, víz i mellett nőtt, csendes fajta, be- í széde is lassan csapó, mint a csónak evezője, amikor lesbe t halad. <• Végeredményben a pénzmag \ így is megterem a dereglyé-J Jten és a kotrón, ha rossz a'( motor, ha kikopott a „létra” ^ kanala. Dunai ember nem siet,11 és ha mások nem látják meg,' Horváth Mátyás miért kapasz- 1, kodjon olyan tutajba, amely nem veszi fel; A lusta folyó kidobja ma­gából a töméntelen mennyisé­gű kavicsot a szekcsői kanyar­ba, s Uzsodtól lefelé már csak itt bánik gazdag bőkezűséggel a mederrel. A Dunaszekcsői Cementipari Üzem egyetlen rossz kotrójával nem tud töb­bet, csak 3000 köbmétert ki­termelni, habár 100 ezret is le­hetne. A Mohácsra szállított kavics vagonbakerülése után sem szaporítja a költséget, ol­csó és jó, építkezéseinkhez fel­használható. Kérik is annyian,- hogy alig tudják az igényeket kielégíteni, meg az országnak is hasznos lenne a gyors bá­nyászat, ám a Duna lassan fo­lyik, Szekcsőn, miért is zavar­nánk? Az idillikus környezetben a csónakból kifelé lépve azonban olyan gondolat is megfordult fejünkben, hátha a Duna Szek­csőn mégis gyorsabban folyik, mint Pécsett az Építőanyagipa­ri Egyesülésnél? Meg kellene talán ezt ta­nácskozniuk a szürke drágakő gazdáinak! — ts — szállítandó áruik a terv fontos része, újjászervezték az élő­jelentő szolgálatot. Ennek fel­adata, előre értesíteni azokat a vállalatokat, amelyek részé­re áru érkezik, hogy kellő idő ben felkészülhessenek fuvar­eszközökkel és rakodókkal a vagonok gyors kiürítésére. A vagonok teherbírásának fokozottabb kihasználása érdé kében, ideiglenesen tengelyen­ként általában egy tonnával több áru bérakását engedé­lyezték az erősebb forgalmú vonalakon, mint például Szent lőrinc, Sellye, Drávasztára, Godisa és Komló. Ezzel egy­idejűleg a szükségnek megfe­lelően számos iparvágány vo­nalán is hasonló engedményt tettek Fontos feladat volt a vago­nok helyes kiválogatása, hogy a nagyobb önsúly, nagyobb teherbírású kocsik kerüljenek a fő vonalakra. Ezzel sikerült vagonokat felszabadítani a szállítás érdekében; A kocsipark egyenletes ki­használásának biztosítása cél­jából fontos, hogy a szállíttatok vasárnap is rakodjanak. Ez régi problémája a vasút­nak a fokozottabb szállítások idején. Ha a szállíttatok él­mulasztják a vasárnapi rako­dást, a hét elején sok az üres vagon, de hét közepén és vé­gén már hiány van. Ezáltal természetesen fennakad a szál lítás. A vasárnapi rakodás nem kötelező, de meg kell ér­teni a szállíttató feleknek a feladat fontosságát. Ez meg­oldható, bizonyára nagyobb nehézség nélkül. Bizonyítja ezt azon vállalatok példája, me­lyek élenjárnak e fontos fel­adat elvégzésében. Például: Pécsi Kokszmű, Komlói Kőbá­nya, Pécsi Bőrgyár, Baranya megyei Terményforgalmi Vál­lalat, Kaposvári Cukorgyár. Sokat segítene a vasút dol­gozóinak, ha a Baranya me­gyei Téglagyári Egyesülés és a szénbányászati tröszt is ra­kódna vasárnapokon. Az őszi csúcsforgalom ide­jén a sürgős szállítást kívánó és romlandó mezőgazdasági termékek szállítása az elsőd­leges. Augusztusban megkezdték a len, kender, majd a kenyér­gabona, szeptember 8-án a cukorrépa szállítását. A követ­kezőkben pedig a burgonyát és a tengerit szállítják el. Segítséget adott a vasúti szállításnak az az intézkedés, hogy a kenyérgabonának csak azt a részét kell elszállítani, amely a helyi raktárakban nem fér él. A külkereskedelem részére jelenleg dinnye, paradicsom és káposzta szállítása van fo­lyamatban. Rövidesen meg­kezdődik a szőlő, alma és a hízottsertés szállítása is. A MÁV pécsi igazgatóságá­nak dolgozói beváltva a hozzá juk fűzött reményeket, terv­szerűen, jól készítették elő és indították be az őszi csúcs- forgalom szállításait. A szállít­tató felékkel való helyes össz- működés lehetővé tette a szál­lítás folyamatosságának biz­tosítását. A szállíttató felek részéről fontos, hogy a szállítási ter­vektől ne térjenek el és tart­sák be a vasút szállítási fel­tételeit, mert ezen a módon is segíthetik a vasút dolgozóit, hogy a népgazdaság számára fontos feladatukat végrehajt­hassák. Olcsó és tartós makadámút kezelési eljárást kísérleteztek ki Pécsett Pécsett sok makadámút van a városban, amelyeknek pora erősen szennyezte a levegőt. A párt javaslatára a tanács el­határozta, hogy ezeket a be- kötőút-szakaszokat, számsze­rűit ötvenet pormentessé teszi. Mivel azonban porolaj nem volt beszerezhető, s alkalma­zása amúgy sem gazdaságos, új eljárást kísérleteztek ki. Gócz Béla mérnöknek, a ta­nács vb-elnökhelyettesénék újításaként az előzetes bitu­mennel kezelt makadámutat egészen apró bazaltzúzalékkal hintették be. Az eljárás vára­kozáson felül bevált. Ezzel nemcsak a portalanítás, ha­nem egy munkával az utak javítása is elvégezhető, mivel pár hét alatt az a réteg asz- faltosodik. A kísérleti ered­mények azzal bíztatnak, hogy egy-egy ilyen útkezelés több esztendeig eltart. Ha évente csak kétszeri portalanítást számítanák is a régi módszer­rel, az új eljárás, sok ezer fo­rint megtakarítást jelent Pécs váro6 tanácsának. Művészeti klub alakult Komlón Komlón, a Zrínyi Ilona Művelődési Házban tehetség- kutató-versennyel egybekötve alakult meg Baranya megye el^ő ifjúsági művészeti klub­ja, amelyen belül a művészet különböző ágazatai iránt ér­deklődő fiatalok kapnak to­vábbfejlődésükhöz segítséget, tanulásukhoz útmutatást. A klub szervezői, művészeti ve­zetői mindjárt az alakuláskor meglepetéssel kedveskedtek a fiataloknak: társadalmi mun­kával berendezett klubszobát adtak birtokukba, mely a Jö­vőben a művészeti klub tág­jainak rendszeres találkozási helye lesz. Első problémaként október elején szellemi öttu­sával egybekötött vidám mű­sort rendeznék a klubtagok, a színjátszás iránt érdeklődő fiatalok pedig november 29- én, Komló felszabadulásának 16. évfordulóján a Vörös és fehér című színdarabot mutat­ják be. Milliók sxállnak a levegőbe A második ötéves terv irány­elvei szerint a mezőgazdaság­nak ki kell elégítenie a hazai élelmiszerfogyasztás növekvő szükségletét, de biztosítania kell az ipar jobb ellátását me­zőgazdasági eredetű nyers­anyagokkal és nagy mérték­ben hozzá kell járulnia az ex­port növeléséhez is. E felada­tok megoldása érdekében to­vább kell folytatni a mező- gazdasági termelés szerkezeté­nek belterjes irányú átalakí­tását, a területegységen ter­melt érték állandó növelését. Az össztermés mennyiségét öt év alatt 30—32 százalékkal kell növelnünk , Baranyában ez azt jelenti, hogy az 1954— 58-as bruttó össztermelési ér­téket, amely ekkor katasztrális holdanként 2 117 forint volt, a második ötéves terv időszaká­ban 2 955, kereken háromezer forintra kell emelnünk. ik KISMITKÄR ® CB ® Hogy ezt végrehajtsuk, ahhoz minden adottságunk megvan. Hogy mennyire így van, ezt a dél-dunántúli mezőgazdasági kiállítás és vásár példái is bi­zonyítják. Annak a 34 termelő- szövetkezetnek, amely kiállí­tott, a búza átlagtermése meg­haladja holdanként a 14 má­zsát, az állami gazdaságok át­laga pedig ennél is több volt: 16 mázsa búza holdanként. De voltak egészen kiemelkedő eredmények is. A Bólyi Állami Gazdaság például 1700 hold átlagában 18 mázsa holdan­ként! átlagot ért búzából. Ha­sonló volt a helyzet a kapá­soknál is. Az első díjat nyert babarci termelőszövetkezet például a múlt évben 349 má­zsa silókukoricát termelt hol­danként, míg kukoricából 50 hold átlagában 31,5 mázsa má­jusi morzsoltnak megfelelő termésmennyiséget ért el hol­danként. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok által be- mutatott burgonyák mind 100 J mázsán felüli termést adtak holdanként és hasonló volt a i helyzet a cukorrépánál is, (> amelyből kétszáz mázsán fe- (• lüli termést takarítottak be. # Ezek a tények azt mutatják, í hogy adottságaink megvannak I • a magasabb termések elérésé- \ hez és célkitűzéseink nem magasak, megvalósíthatók. é Mégis, amikor a célkitűzé- l'sek megvalósulásáról beszé- lünk, amikor azt mondjuk, f minden adottságunk megvan, $ fel kell hívni a figyelmet egy f jelenségre, amely káros követ- P kezményekkel járhat. Minden f gazda tudja, hogy egész nö- f vénytermesztésünk, a mező- (gazdasági termelés belterjes « irányú fejlesztése, a termelési } érték növelése a föld termő- ) erejének fenntartásától, annak ^szakadatlan fokozásától függ. (1 Ezt a szakkönyvekben igy í mondják: talajerőgazdálkodás. ('Ez az agrotechnikai tényező, ('amellyel az alkalmazott ter- i' mészeti technika mellett a leg- 11 jobban tudjuk befolyásolni, irányítani a termelésünket Mindezek ellenére, ha kö- ' | zelebbről megnézzük a kér- ' | dést, kiderül, hogy pontosan a [ i talajerőgazdálkodásnál talál- ] i juk a legtöbb hibát kialakult I nagyüzemeinkben. És ezek [1 olyan hibák, amelyeket helyes [ i szervezéssel teljes egészében [ i ki lehetne küszöbölni. I» Ragadjunk ki néhány kér- 11 dést! Itt van mindjárt első- d nek ■<> a trágyakezdés i1 kérdése. Tény az, hogy ter- i1 melőszövetkezeteinknek mind- V össze 40—50 százalékában ke- i1 zelik csak megközelítően he- i' lyesen a trágyát. Kiszámítot- i ták, hogy a helytelen trágya­11 kezelés következtében 100 i1 számosállatra számítva 93 má­it zea .pattsónak megfelelő meny­Származása: cigány. Anya- $ nyelve: cigány. Foglalkozása: i cigány. Ezt jegyezték fel ró­niuk, ezt mondták nekik száza- <1 dokou át, amióta csak beván- <1 doroltak az országba és letele­pedtek Baranyában is. A falu- ^ végeken, elkülönítve a köz­ség lakóitól élték a maguk éle­tét. Tavasztól őszig kóborol- tak, bejárták a messzi vidéke­iket, fateknőben vagy lepedő­dben cipelték magukkal a „raj- ' kókat.“ A télire való azonban sohasem gyűlt össze. így éltek ' hát. Többségük nyomorogva, '[ mindenkinek kiszolgáltatva, r '[megalázva.;: ”[i Azóta azonban nagyot for- idult a történelem kereke és (i a mai cigányfiatalok között ma (i már olyanokat is találunk, <i mint Alsószentmártonban Jo- , i vánovics Péter, KISZ-titkár. <i — a Pétert hol találom meg? f — kérdeztem az egyik cigány- I1 fiataltól. '[ — Nincs itthon — volt a vá­< lasz. Hetenként csak egyszer, < szombaton jön haza; Dolgozik; —' í* * vezetőség tagjai? ...06 e#» LOTTÓ ryiségű nitrogén megy veszenr lőbe. Ha még ehhez hozzá­számítjuk azt a terméskiesést, ami pontosan abból ered, hogy rosszul kezelik a trá­gyát, gyenge minőségű trágyát szórnak ki a földekre, akkor kiderül, hogy nem kevesebb, mint 27 000 forint veszteség jelentkezik száz számosállaton­ként Ez kihat a termelőszö­vetkezeti tagok részesedésére is, mert ily módon mintegy 2 forint érték száll a levegőbe munkaegységenként. Ez any- nyit jelent, ha helyesen kezel­nék a megye termelőszövetke­zeteiben a trágyát, akkor min­den különösebb munka nélkül minden munkaegység értékét két forinttal lehetne növelni. A trágyafelhasználás körül is gyakran bajok vannak. Gyakran nem azok alá a nö­vények alá használják terme­lőszövetkezeteink a trágyát, amelyek ezt a legjobban hasz­nosítják. A trágyázás idejét is sokszor rosszul választják meg. A legtöbb trágyát ponto­san a helytelen munkaszerve­zés miatt tavasszal szántják le és így lényegesen csökken a haszon. A megyében itt-ott már ta­lálkozni olyan termelőszövet­kezettel, amely komposztot készít. Ha felvetődik ez a kér­dés, akkor a legtöbb termelő­szövetkezetben azt mondják: „Van elég trágyánk!” Egyes termelőszövetkezetekben váh, de a tények azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink többségében nincs elegendő szervestrágya. Ha a pillangó­sok gyökérmaradványait is fi­gyelembe vesszük, akkor is csak szűkösen tudunk öt-hát évenként trágyázni. Mindén gazda tudja, hegy ez nem elég. Legalább jzttmtráffíni. Ezt pedig csak úgy tudjuk el­érni, ha a meglévő saerves- trágya-készleteinket komposz­tálás útján növeljük. Ma még százezrek, milliók szállnak a levegőbe. Olyan ér­ték ez, amelyet szinte pénzben ki sem lehet fejezni, mert en­nek az értéknek termésfokozó hatása lehetne, ennek nyomán több élelmiszer kerülne a vá­rosi boltokba, több lenne a termelőszövetkezetek jöve­delme... Olyan értékek ezek, amelyeket helyes munkaszer­vezéssel, meglévő szervestrá­gyánk helyes kezelésével — ha komposztálunk, még sza­poríthatjuk is a trágyát, na­gyobb értéket takaríthatunk be egy hold földről — meg tudnak menteni termelősaö- vetkezteink a maguk, a mező“ gazdaság érdekében. —i Azok is vele vannak. A károlymajori állami gazdaság­ba járnak. A Péter a brigád­vezetőjük — újságolták. — Ö tud a legjobban írni és olvas­ni. Meg ha ő a KISZ-titkár, akkor a munkában is legyen a vezető. Derék gyerek a Péter, a fiataloknak mindent el tud intézni. •— Amióta ő a KISZ-titkár, majdnem minden fiatal dolgo­zik már, kéremalássan — mondja fejbókolva egy öreg. — A KISZ-tagoknak azóta nem szabad kéregetni. Az én fiam sem veszi nyakába azóta a tarisznyát, hiába mondom neki. — Minden szombaton KISZ- gyűlés van, amikor megjönnek Péterék — szól a beszélgetés­be egy leány. — Én nem va­gyok KISZ-tag, de azért min­dig elmegyek; — Miért nem KISZ-tag? Mi az oka? — Mert sehova sem járok dolgozni — vallja be szégyen­kezve. — De ha megjön a Pé­ter, megmondom, hogy hétfőn vigyenek el engem is. Én is megtudom csinálni azt, amit ők. Aztán majd a KISZ-be is felvesznek; Pillanatok alatt történt ez a párbeszéd, ahogy kiszálltam a gépkocsiból és Péter után ér­deklődtem. Hirtelen körülvet­tek: szoknyás kis apróságok, akikről nem tudni, hogy fiúk-e vagy leányok, aggastyánok, hosszú, őszbe borult szakállal, szoptatós asszonyok kezükben gyermekekkel, viháncoló su- hancok, meg kipirosított arcú, cifraszoknyás, dologtalan nagy lányok, menyecskék. Igen, ők még otthon marad­nak, semmittevéssel telik a napjuk; Várják, hogy szómba-1 ton mennyit hoz az ember, i vagy a gyerek, vagy aki a csa-i Iádból dolgozni jár. Ilyenek isi vannak még. De vannak mári mások is, a felnövekvő nem-i zedék: a Péterek, Miklósok,' Arankák, akiket már mi neve-1 lünk munkásemberekké, akikí már szégyellik a munkakerü- ( lést, a tarisznyát, a kéregetést. J Az alsószentmártoni cigány f KISZ-szervezetnek egyre na- f gyobb a befolyása a cigányok- f ra. És tekintélyük van a f kiszistáknak. A telep apraja-f nagyja tud róla, ha valamire^ készülnek. Olyan a hétvége ná- i luk, — amikor a KISZ-eseki otthon vannak, — hogy az is- < meretlen járókelő sátoros ünne1 pet sejt, vagy legalábbis azt,' hogy a „vajda" lánya esküvő-' re készül. Vidámak, hangosak.' Mindig ilyenek is voltak. Hát' most hogyne lennének azok,' amikor a holnaptól már nem1 kell félniök! És ez a Pétereknek köszön-, he tő. Jovanovics Péter, a ( KISZ-titkár egyszerű, szerény, ( komoly, okos fiú. Elvégezte a( pécsi 6 hetes KISZ-iskolát és ( ott is helytállt. Megbecsülést ( szerzett a cigányoknak és ön-( magának is. Emlékszem, az is-( kola záróünnepélyén ezt mond-, ták neki: (-r Péter, úgy dolgozzál, hogy i minden cigányfiatal olyan le-i gyen, mint te! < És Jovanovics Péter azóta' úgy is dolgozik: újtípusú em-[ bereket ,a szocializmusért dol-< gozó fiatalokat nevel ; 1 Jó munkát, sok sikert! Soha el ne fáradj •— Péter! Antaw b^oe '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents