Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11-01 / 215. szám
2 NAPLÓ I960. SZEPTEMBER 11. A pártmunka gyakorlatából Hz augusztusi taggyűlések tapasztalatai 4 pártoktatás gondos előkészítése. Segítség a gazdasági munkában Jól szerepeltek a baranyai borok a nemzetközi borversenyen Az augusztus 23, és szeptember 6. között megrendezett második budapesti borversenyen 570 külföldi és 290 magyar borfajta versenyében megyénk borai is jól szerepeltek. • A tudományos kutatókból, kiváló borszakértőkből álló nemzetközi zsűri döntése után, szeptember 9-én a Mezőgazdasági Múzeum aulájában megtartott díjkiosztó ünnepségen boraink 24 díjat hoztak el, köztük három arany-, 18 ezüst- és 3 bronzérmet, és több oklevelet. Egy-egy aranyérmet nyert a Villányi Állami Gazdaság két 1959. évi Kadarka borával, és 8 ezüstérmet szerzett Burgundi és Kadarka boraival. Igen sok díjat kapott a Mecsek- vidéki Állami Pincegazdaság, itt azonban csak a nyertes baranyai borait említjük. Az első díjat, tehát az aranyérmet diósviszlói Olaszrizling borával hozta el. A babarc! Ottonel muskotály borával ezüst-, pécsi Rizling szilváni- val ezüst-, a siklósi Catemet borával ezüst-, a vókányi Kadarkával ezüst- és a villányi Kadarkával két ezüstérmet szerzett a pincegazdaság. A Szőlészeti Kutató Intézet Pécsi Kísérleti Gazdasága egy Szürkebarát és egy Olaszrizling borával két második díjat hozott el a versenyről. Külön meg kell említeni a bólyi állami gazdaság bári szőlészetét. Benevezett boraikkal egy Fehér burgundi, egy Vegyesfehér és egy Olaszrizling fajtával három bronzérmet hoztak el az igen erős nemzetközi „mezőnyből“. A baranyai szőlő- és borgazdálkodás jóhírnevét öregbítette Kordé Mihály nagytótfalusi szőlőtermelő is, akinek bemutatott Rizling szilváni és siller boráért két második díjat ítélt oda a bizottság. VIZSGÁZOTT KAZÁNFŰTŐT felveszünk a fűtési Idényt e. jelentkezés: NEMZETI BANK, GEISLER ETA U. 8. SZ. naponta 8—12-lg. S2728 Pécsi Közlekedési Vállalat azonnali belépésre keres ggpkocsiszereloket Jelentkezés: Pécs, Bacsó Béla utca 4. 32675 Az augusztusban lezajlott taggyűlések mind az üzemekben, mind a falvakban és termelőszövetkezetekben azt bizonyították, hogy a kommunisták nagy felelősséggel foglalkoztak a párttagság előtt álló feladatokkal. A taggyűlések elsősorban az 1960—61-es pártoktatási év kérdéseivel, az arra való felkészülés és szervezés problémáival foglalkoztak, másodsorban pedig a gazdasági tennivalókkal, amikor is elemezték az első félév eredményeit, a munkaverseny hely zetét és meghatározták a legfontosabb kérdéseket, amelyben segítséget kell adni. Különösen nagy jelentőségűek a tsz-ek pártszervezeteinek nemrégiben lezajlott taggyűlései. Ugyanis a termelőszövetkezeti pártszervezetek nagyrészükben újak, s ezek tagságának, sőt vezetőségének jelentős része ma még nem rendelkezik megfelelő tapaszta lattal, nincs elég gyakorlata a vezetésben. Mégis ezek az új pártszervezetek utóbbi hónapokban Ö6szekovácsoJódtak, létszámban növekedtek, s olyan segítséget jelentettek a termelőszövetkezet életében, amely nélkül nem egy feladatot csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán meg sem tudtak volna oldani. A szigetvári járásban a falusi és a termelőszövetkezeti pártszervezetek taggyűléseiken a pártoktatás beindításáról tárgyaltak. Megbeszélték az elmúlt év tapasztalatait és azt felhasználva elhatározták, hogy a jövő évi oktatásban nagyobb segítséget nyújtanak a propaganda munkához, Rendszeresen tájékoztatják a propagandistákat a szövetkezet kérdéseiről, hely zetéről, és a vezetőség alaposabban ellenőrzi majd az oktatást menetközben is. S éppen a tapasztalatok alapján ha tározta el a taggyűlés Szent- dénesen, Merenyén, Zsibótom és még több helyen, hogy a pártoktatási év beindulása előtt elbeszélgetnek azokkal, akik részt akarnak venni a pártoktatásban. A taggyűléseken azt is elhatározták, hogy a párttagok kivétel nélkül résztvesznek a pártoktatásban. S ez a legfontosabb, mert erre minden párttagnak szüksége van, legfőképpen azoknak, akik nemrégiben kerültek párt soraiba. Nagyon hasznos lesz az az oktatási forma, melyet a szigetvári konzervgyárban és a görösgali állami gazdaságban a pártgyűlésen elhatároztak, hogy az időszerű kérdések oktatási formája mellett a gazságpolitikai kérdések tanfolyamát is megszervezik. Ezeken a a tanfolyamokon a helyi sajátosságoknak megfelelően ipari és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, s e tanfolyamokon elsősorban a gazdasági vezetők tanulnak majd. Az augusztusi párttaggyűlések az oktatási kérdések mellett a gazdasági munka segítésével foglalkoztak nagy gondossággal. A jó' pártmunka fokmérője nem az, hogy hányán vesznek részt egy-egy értekezleten, vagy milyen ban gosan helyeselnek egy-egy kér dés vitáinál, hanem az, hogy az üzem, vagy szövetkezet gazdasági eredményei milyenek. S ezek a taggyűlések nem szavakkal, hanem valóban tettekkel segítették a gazdasági munka előbbrehaladását. István-akna föld alatti és napszlnti pártszervezete az elmúlt taggyűlésein hasznos segítséget nyújtott a gazdasági vezetésnek, amikor a taggyűlésen felszólaló párttagok elmondták, hogy a termelést milyen hiányosságok hátráltatják, de mindjárt javaslatokat is adtak, hogy miképpen javítsák ki e hiányosságokat. A Mélyépítő Vállalat taggyűlésén 6zóvátették, hogy a betongömbvas hiánya hátráltatja a tervek teljesítését és a munkaversenyben is gátló akadály. A vezetőség ennek alapján intézkedett is, hogy legyen elegendő gömbvas. A kesztyűgyári kommunis ták ti taggyűlésen a párttagok termelési eredményeit is megtárgyalták. Azt vizsgálták, hogy mi az oka, hogy a szabászat lemaradt a bedolgozási tervével és 2320 párral kevesebbet gyártott. Elhatározták, hogy két héten keresztül segítséget adnak azoknak, akik száz százalék alatt termelnek. Ha nem is konkrétan a gazdasági, vagy a termelési mutatók alakulását beszélték meg a cementárugyár pártszer vezetének a taggyűlésén, mégis nagy segítséget nyújtott a gazdasági munkának, mert olyan kérdéseket oldott meg, amelyek gátolták az üzem termelési eredményeit is. Itt a pártvezetőség és az üzemvezetőség egyes tagjai nem a párt szerű munka gyakorlatát követték, hanem az egymás elleni intrikók, és pletykák hálójába sodródtak. S hogy ennek milyen eredménye volt, arra elegendő egyetlen példa, míg az első negyedéves tervet túl is teljesítették, addig a második negyedévben a tervet sem teljesítették. Akik eltértek a pártszerű munka és gyakorlat helyes útjáról, azok megfelelő pártfegyelmi után, helyes önkritikával ma már energiájukat nem céltalanul, sőt károsan pocsékolják, hanem a helyes pártmunka és gazdasági munka területén igyekeznek előre lépni. A legközelebbi taggyűléseken újból számba veszik majd a párttagok, hogy az augusztusi taggyűlés óta milyen eredményeket értek el, hogyan áll a pártoktatás szervezése és előkészítése, menynyit javult az üzem gazdasági élete. Ha mindazokat, amelyeket ezek a taggyűlések elhatároztak végrehajtják a gyakorlatban, akkor él lehet mondani, hogy az augusztusi taggyűlések eredményesek voltak. (gis) Kipróbálják a sz rénákat A Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága értesíti a megye lakosságát, hogy az évek óta felszerelt, de még ki nem próbált szirénákat műszaki ellenőrzés céljából a megye városaiban, községeiben, üzemeiben 1960. szeptember 17-én délután 1 órakor egy percig tartó folyamatos bú- gással megszólaltatja. Tekintettel arra, hogy csupán műszaki kipróbálásról van szó, a lakosságra ezzel kapcsolatban semmiféle kötelezettség nem hárul. Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága. — Az IBUSZ Iroda megkezdte a jelentkezések felvételét az október 2-án Pécsről Budapestre induló különvonat ra. A résztvevők megtekinthetik a Csepel—Dózsa lab- darúgómérkőzést is. A részvételi díj 58,70 Ft. A Perczel utca 14. számú, úgynevezett Csukás-ház kapubejárata fölött az oromfalon pontosan negyvennyolc esztendő óa, egy életnagyságúnál is nagyobb, mintegy ötven- hatvam kiló vörösrézből készült páncélos lovag díszelgett. Valamikor Csukás bádogos készítette. Olyan nagy értékű alkotás, hogy szinte műemlékszámba ment és hozzátartozott a város, illetve utcaképhez. Ahány más városbeli csak megfordult a Perczel utcában, az mind megcsodálta és nagyon sokan mint ritka érdekességet le is fényképezés Péntek reggel óta azonban a páncélos lovag eltűnt a Perczel utcából. Valamelyik vállalat dolgozói — valószínűleg — A NÁDOR ÉTTEREMBEN a rendes étlap mellett újabban a fogyókúrázóknak állítanak össze étlapot• — Elkészült a megyei tanács egészségügyi osztálya által készített jelentés Baranya megye egészségügyi helyzetéről. A jelentést a jövő héten először a kormány titkársága, majd szeptember 22-én a Minisztertanács tárgyalja meg. — Kétnapos autóbuszkirándulást szervez az IBUSZ Iroda szept. 17—18-án Debrecenbe a Pécsi Dózsa labdarúgómérkőzése alkalmából. A részvételi díj szállodai szállással, étkezéssel együtt 281 forint• a PIK embered lehettek — megjelentek és egyszerűen leverték a kapubejárat fölötti oromzatról. A páncélos lovag, ez a remekmű pedig lehullott a földre, ahol összetörött. Lehet, hogy az alapzati meglazult, de akkor miért nem erősítették meg? Miért kellett ilyen brutálisan elbánni ezzel a nagy értékkelt Ha már útban volt, akkor vették volna le rendesen és helyezték volna él a múzeumban. Javaslom, hogy a páncélos embert megrongált állapotából hozzák rendbe és helyezzék vissza eredeti helyére, mert ez hozzátartozik a várd képéhez! Léka László, Pécs, Barátur u. 2< — SIKOND A—lAfoali get re és Siklós—Harkányba kirándulhatnak a pécsiek a szeptember 18-1 vasárnapon a* IBUSZ Iroda autóbuszkülön- járataival. — MÉG MOST IS állandó an érkeznek tanulmányi csoportok, kirándulók Pécsre. —* Vasárnap az egri Szilágyi Leánygimnázium 35, Budapestről a rákoscsabai leányiskola 50 és a szegedi szülésznő- képző iskola 34 növendéke érkezik városnézésre Pécsre. — A BIKALI foglalkoztató otthont rövidesen átszervezi a megyei tanács. November 1-re az ott lakó fiúkat Gör- csönyben, a leányokat pedig Moldványhidon helyezik el, *J I. c zeretünk Pécsről, mint ^ kétezer éves városról beszélni, bár sejtelmünk sincs róla, hogy az a feltételezett kelta Sopia hol volt. Vannak, akik a Makár hegyen meg Nagyárpád fölött élt bronzkori emberek lakótelepeit is számba- veszik, s ők már négyezer éves városról tudnak. Maradjunk mi a város fogalom mellett és ősünknek fogadjuk el a római Sopianét. Az elmo- csarasított völgy felett a Pannon dqmbsor lábánál összetalálkoztak 161 megépített római utak, melyek a Duna- menti fő hadiutat kapcsolták össze a Balaton északi és déli végénél vezetettekkel. Sopiané útmenti település, virágkorában jellegzetes római nyílt város. Vízvezetékét, csatornával ellátott kövezett utcáját, néhány nagyobb épületének alapjait és egy nagyobb villa körvonalait ismerjük. Temetője is gazdag polgárvárosra mutat. Sírjait, palotáit, templomait kifosztották, lerombolták a népvándorlás népei, a romokat vastagon bekerítette a vadvizek kavicsa, iszapja. A lakosság zöméről szegény, szabadokról, rabszolgákról csak «regényes sírok s az a csontokkal teli sírgödör beszél, amelyet a Dzsámi mögött találtak. A magyar Pécsnek nagyon kevés maradt az egykori római városból. Vízvezetékét még a mohácsi vészt megelőzőleg is használták. A rendkívül szolidan készült római Halak romjait több helyen építkezésük alapjának használták fel. Ez a Pécs is nyílt város volt, el Is söpörte a tatár áradat. Újjáépítve falak közé zárták. A vadvizek törmeléklejtőjén, magasan a mocsaras völgy felett, a dombok lábánál kuporgott. Még a római út is feledésbe ment. Jellegzetes középkori város lett belőle. Egyetlen külvárosa a Malomszeg, a Tettye völgyében épült. Ezek között a falak között maradt akkor is, mikor az Anjouk, Zsigmond városfejlesztő politikája más kisebb telepeket Is várossá növesztett. Nem változtatott ezen az sem, hogy egyetemi várossá lett. Itt-ott előkerülnek kövezett utcái, mint például a Szent István téren, a Dischka Győző utcában. Különös elgondolni, hogy tán ezeken a köveken hurcolták halálra lófarkon a lázadó oligarchát, Horváthl Jánost Zsigmond poroszlói. A falak szorítása csak annyiban enged, hogy a szigeti és a budai kapu előtt jelentékeny külvárosok épülnek. A két kapu közötti útvonal vált használatossá a kelet-nyugati közlekedésben. A törökké vált Pécs képe alig változott. Balkáni színezetet nyert kupolás templomaival, fürdőivel, csorgóival, de pusztuló, gondozatlan, romos épületeivel is. Megmaradt a Tettye-völgyi település és jelentékenyen megnőtt a szigeti kapu előtti külváros is. A z 1686-ban felszabadított város szomorú látvány lehetett Kifoestott, felégetett házak között pár száz ember tengődött. Ami kis érték még megmaradt, azt a császári tisztek prédálják fel, legyen az polgárház vagy templom fedele. A püspök, a város földesura is tehetetlen velük szemben. És Pécs mépis újra éledt s húsz év múlva Megyeri legelőre, amely közös volt, „a Budai városiak" a Sörház utcán, Malom utcán át hajtják a Jószágot „a Lepedő városiak” a Megyeri úton. A déli Siklósi városrészt akkor még csak az országút képviselte és a beletorkoló Maj- láth utca. Falusias jellegű és már megint hatezer lakost említenek. És újjáépül, ameny- nyire az ország gyarmati helyzete megengedi. Sokat jelentett a megye népességének erőteljes gyarapodása, a mezőgazdaság fejlődése. Egyre- másra alakulnak céhek s ezek annyira megerősödtek, hogy 1780-ban megválthatták a püspöktől a város szabadságát. A belvárost kerítő falgyűrű már teljesen értelmét vesztette, megöregedett, omladozott. Jellemző, hogy az új utcák mégsem szakadnak el tőle s a házak kívül-beliil nekitámasztják hátukat. A kapuk előtti külvárosok terebélyesednek, csápjaikat, egyre ritkuló házak sorát előrenyújtják a falvak felé. A beszálló vendéglőknek se szeri, se száma, a Sziget felé, Siklós felé vivő utakon. A város kevés mezőföldjét, rétjét birtokló kisemberek a Tettye völgyében, s a mai Alkotmány utca környékén rátérnek a jövedelmező fuvarozforav állattartásra. A hangulatú volt mind a három külváros. Az igazi polgárváros a falak által körített belváros maradt. A lakosság 1849-ig 15 000 főre emelkedett. Már mutatkoznak a kapita- lizálódás jelei. Terménygyűjtő központ lett. Búzapiaca ott volt a mai alsó sétatéren, még abból az időből, mi kör a püspökség szedte a vámot és csak később került ki az Irányi Dániel tértől a vasútig terjedő nagy vásártérre. Még sokan emlékeznek rá, hogy ennek a neve búzatér. Hatalmas bortermését a száraz homokba mélyített pincékben éleitek nemes borokká s hordták szerte az országban. Az igazi lökést a nagyvárossá alakulás felé a DunagŐzhajó- zásl Társaság tette, amikor megnyitotta a szénbányákat s megépítette az első „vaspályát” Üszög—Mohács között. Az energia gondja ezzel el volt vetve. A régi idők energia-ínségének iskolapéldáját mutatja, ahogyan a Kasszlánpatak hajtóerejének morzsáit összegyűjtögették, mintegy harminc méteres szintkülönbségen. A Nagyároktól, melybe most ömlik, száz méternyire északra, átvezették a mohácsi országút alatt, hogy malmot hajtson a nyugati lejtőn. A domb oldalán jutott el a második lépcsőig a Türr malomig. Innen a vizet nagy gonddal átterelték a Lámpáspatakhoz s együtt hajtották most már meg a Ditz-malmot, mely még ott árválkodik most is. Innen nyolcszáz méter hosszú, helyenként két méter magas kanyargó töltésen a Nagyárok alsó nyílásához irányították s onnan a Basa- malomhoz. Ez a mestermű természetesen még akkor készült, amikor nem volt meg a Nagyárok, ez a nagyon Is újkeletű szurdok. M indezek ma már csak nyomokban láthatók, megszűntek a vizesmalmok, hogy helyet adjanak a gőzmalmoknak. S épülnek sorban a gyárak, a Zsolnay, a harangöntő, a rézöntő, kesztyűgyárak, téglagyárak, mind a keleti részen, mert a szénnek szekérrel való fuvarozása jelentős költséggel terhelte az üzemet. Vasgyár is épül a Nagyhídinál. Csak két évi üzemeltetés után jönnek rá, hogy a kéntartalmú pécsi szén nem alkalmas a vas gyártásra. A bőrgyár vette át elhagyott épületeit. A gyarapodó lakosság elhelyezésével még igen keveset törődnek. Csak ü szénbánya épít lakásokat, messze idegenből idetelepített munkásainak, a „gráncroknak”. Eleinte külvárosok keskeny utcafrontú, de mély telkeit építik be egy szobn-konyhás lakások hosszú sorával. Majd megmozdul a telekspekuláció, különösen a század végén. Egy-egy alig használható "földet apró parcellákra tagolnak s kisembereknél! adják el» akik aztán putrit építenek deszkából, szurkos vászonból s abban tengődve évek múlva felhúzzák a falakat kőből» sárral tapasztva. Víznek, közműveknek sehol nyoma sincs. Éppen csak kijelölték az utca vonalát. Egy-egy közkút létesítése utcasorokat húzott fel a „Kaleczkira” (Mecsek utca és környéke), a Kálvária dombra (István utcától a Tettye utcáig), a Havihegyre, Puchef utca, Csillag utca környéke. A szőlővidék szegényei a Frtihweiszból, meg Dnindol- ból jártak munkára, esetleg a bőrgyárba, de mégis ragaszkodtak a kis családi házhoz- Neki senki háziúr ne hányja szemére, hogy öt-hat-tíz gyermek nyüzsög körülötte s felháborodva kergesse el, mint lakáfíkeresöt. Ma győzi a váró* eltüntetni ennek a kapitalista mohóságnak gyászos emlékeit» de még mindig maradt belő' lük elég. Ezek a szellőzeUen, kőből, sárból épült házak, ezek .a víz nélkül, csatorna nélkül épített utcák voltak a főhű nősök abban, hogy Pécs halálozás terén az összes magyar városok között az első helyen állt. S, G»
