Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07-01 / 211. szám

VTLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MEQKEZDÖDÖTT A SZILVASZORET XVII. ÉVFOLYAM, 211. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1960. SZEPTEMBER 7. SZERDA Közös dolgokról — mindenkinek „Váljék az ifjúság nevelése, oktatása valóban az egész tár­sadalom ügyévé..." — fejező­dik be az iskolareformra vo­natkozó irányelvek vasárnap közzétett szövege. Nálunk már természetessé lett, hogy min­den nagy, közös dolgunkat kö­zösen megbeszélünk, minden olyan terv, amely széles társa­dalmi területeket érint, azt minden becsületes, jószándékú emberrel megtárgyaljuk. Hi­szen közösek a dolgaink. Ezért nem merev és pusz­ta szófüzér az irányelvek vé­gén ez a néhány szó, hanem bátorító felhívás egy széles­körűnek, tartalmasnak és köz­ügynek Ígérkező vitáira; Többféle megfogalmazásban elmondtuk már, hogy az ifjú­ság ügye az egész társadalom ügye, az ifjúság — társadalmi perspektívájából eredően — az egész ncrj figyelmét és segítő szándékát igényli. Ezen az ál­talános kategórián belül pedig, rendkívül fontos a tanulóifjú­ság perspektívája, rendkívül fontos, hogy oktatási rendsze­rünk mellé tudjon emelkedni általános politikai, gazdasági, kulturális eredményeinkhez. A magyar oktatási rendszer felfrissült negyvenötben. Az­óta sok, akkor szinte megvaló- síthataúannak tetsző feladatot megoidottunk. Negyvenöt után fejlődött ugyan az oktatási rendszer, de sürgős politikai, gazdasági feladataink között aligha jutott időnk egy évti­zedekre kiható, minden mel­lékkörülménnyel számoló re­formtervezet kidolgozására. Tapasztalatunk is kevés volt. A régi, akadémikus keretek ugyan akadályoztak egy s más­ban bennünket, láttuk, hogy az iskolai rendszer, és elsősor­ban a középiskolai rendszer több évtizedes mozdulatlansá­ga nem alkalmas a szocialista nevelésre, sőt, a modern élet­formára. élettartalomra való nevelésre sem, de legfonto­sabb gondunk mégiscsak az volt az előző évtizedben, hogy minél több munkás és paraszt­fiatal jusson be a középisko­lákba, az egyetemekre, hogy minél erőteljesebb tempóiban tudjuk biztosítani a szocialis­ta építéshez szükséges — ideo­lógiailag és szakmailag kép­zett szakembereket A párt hetedik kongresszusa hangsúlyozta; köznevelésünk fejlesztése most tarthatatlanul szükségessé teszi, hogy kidol­gozzuk az új iskolareformot. Most, néhány nappal ezelőtt megjelentek az irányelvek, ame lyek összefoglalják a közneve­lés fejlesztésének alapelveát, legfőbb célkitűzéseit. Természetes, hogy ez csupán csak váza annak a munkának, amely az elkövetkezendőkben az ország pedagógusaira, szül lőire, minden dolgozójára vár. Az irányelveket vita céljából bocsátották ki. Megszoktuk, hogy megbeszéljük közös ten­nivalóinkat. és most egyik leg­jelentősebb tennivalónk közé tartozik az iskolareform. Egyértelmű az a következe­tesség, amely az irányelvekben jelentkezik. Szorossá, alkotó­vá kell tenni az iskola és az élet. az iskola és a termelés, az iskola és a gyakorlat közötti gapcsolatokat. Nem üres meg­fogalmazások ezek. A techni­kában. a természettudományok ban, de általában a szocialista ♦ilágrendszer egyetemes hala­dásában tapasztalható roppant Arányú fejlődés, — a nálunk is tapasztalható roppant fej­lődés — követeli, hogy meg­bontsuk az oktatási rendszer régi tartalmát, formáját. Az élet egyre gyakorlatia- sabbá lesz. múlhatatlan, hogy az iskolai oktatás igazodjon ehhez a változáshoz. És ebben a munkában, ebben a vitában alighanem mindenkinek lesz mondanivalója; Mindenkinek lesz mondani­valója, mert úgyszólván min­denkit érint az iskolareform. Pedagógusokat, szülőket, min­denkit, aki tanulóifjúságunk dolgaival törődik. A pedagógusok túlnyomó többsége érti és érzi az isko­lai reform fontosságát, szüksé­gességét, de még a közömbösök is tudják, hogy a jelenlegi ok­tatási rendszer keretei elégte­lenek azokhoz az elvi és gya­korlati célokhoz, amelyeket egy magasabbrendű társadalmi rendszer feltételez. Minden bizonnyal a pedagó­gusok zöme tevékeny módon résztvesz majd a vitában. Hi­szen egyrészt ez az ő ügyük is, személyes, hivatásbeli ügyük, és egyenletesen él a pedagó­gusokban az a lelkesedés, ame­lyet a két év előtti választási előkészületek alatt, később a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében, majd az iskolai gyakorlati oktatás megterem­tése terén tanúsítottak. Pedagógusainkban erre a lel­kesedésre van ismét szükség. Az ő hivatásszeretetükre, alko­tó. teremtő kedvükre, okos, pedagógiailag megalapozott ta­nácsaikra; Nem kevéssé a szülők ügye is az iskolareform. Egyetlen szülő számára sem közömbös, hogy a gyerekből mi lesz és hogyan lesz. Hogy megállja-e a helyét a magasabb igények között, hogy tanulmányai kez­detétől fogva lépést tud-e tar­tani a tudományokkal, az élet gyakorlatával. Nem mindegy a szülő számára, hogy a gyerme­ke milyen felkészültséggel lép az életbe, nem mindegy az, hogy abból a sok-sok áldozat­ból, amelyet a gyerekre költ, mennyi realizálódik majd az életben, a gyerek jövőjében. Szülők dolga is, és ha a pe­dagógusok sok-sok hasznos szakmai tanácsot tudnak adni a viták során, akkor a szülök legalább annyi okos, gyakorla­ti javaslatot. A vita során az irányelvek kiegészülnek majd. Erre a pro­vizóriumra épül majd a teljes, maradéktalanul megvalósítan­dó iskolareform — az iskolare­form • bizottság munkájával, a pedagógusok, a szülők, a gyer­mekneveléssel foglalkozó szak­emberek és szervezetek ja­vaslataival. Az irányelvek a hazai és « külföldi tapasztalatok gondot tanulmányozásával, felhaszná­lásával készültek. Alapos, szé­leskörű tanulmányozást igény­lő munka volt ez, de legalább ilyen1 széleskörű kell, hogy lé­gy an az a vita is, amelyet gyű­léstermekben és más tanácsko­zásokon, napilapokban vagy egyebütt az iskolai reformról folytatunk. Időben kezdtünk hozzá, de ha nem is sürget oly gyorsan a szükség, mégiscsak legjobb közös dolgainkat minél előbb megbeszélni S ha mindenki csak egy-két gondolattal, egyet értő javaslattal segíti ezt a roppant nagy és felelősségtel­jes munkát, biztató, dicsére­tes eredménye aligha marad majd eb Kaszavubut eltávolították a köztársasági elnöki tisztségből Dánia—Magyarország 2:0 (1:0) Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke Budapesten Kedden délután Moszkvába utazóban Budapestre érkezett Sekcm Touré, a Guineái Köz­társaság elnöke. Az elnök kí­séretében volt Saifulaye Diál­ló, a nemzetgyűlés elnöke, Louis Lansana Beavogui gaz- sági miniszter, Keitan, Fa­nfara tervezési miniszter és Seydou Conté, a Guineái Köz­társaság moszkvai nagykö­vete. A guineai államférfiak üd­vözlésére a ferihegyi repülő­téren megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnök­helyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Sik Endre külügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi minisz­ter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elmöíke, valamint a külügyminisztérium és a külkereskedelmi minisztérium vezető munkatársai. Ott volt N. A. Púpot?, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. Az érkezőket nagy szeretet­tel köszöntötték a magyar ál­lamférfiak és a budapesti dolgozók képviselői. A gui­nea; államférfiak a fogadtatás után részt vettek azon az ebé­den, amelyet Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnök- helyettese adott Sekou Touré guineai köztársasági elnök és a kíséretében lévő államfér­fiak tiszteletére. A mindvégig szívélyes baráti légkörben le­zajlott ebéden pohárköszöntőt mondott Kállai Gyula és Se­kou Touré. Pohárköszöntőik­ben hangsúlyozták a guineai és a magyar nép közötti kapcso­latok tovább erősítésének fon­tosságát. Az ebéd és a magyar ál­lamférfiakkal folytatott szí­vélyes, baráti beszélgetés után Sekou Touré elnök és kísérete TU 104-es különrepülőgépen folytatta útját Moszkva felé. A Guineai Köztársaság el­nöke a ferihegyi repülőtéren nyilatkozott az MTI munka­társának. Bevezetőben a gui­neai nép testvéri üdvözletét tolmácsolta a magyar népnek, és hangoztatta; — Nagyon büszkék vagyunk erre a ba­rátságra, s jól esett az a ba­ráti fogadtatás, amelyben a budapesti repülőtéren részünk volt. Szeretnénk mielőbb ele­get tenni szíves meghívásuk­nak s hosszabban időzni Ma­gyarországon, mert úgy gon­doljuk, hogy népeink számá­ra előnyösek a közvetlen em­beri kapcsolatok. Szeretnénk behatóan megismerni a ma­gyar nép életét, munkáját, szeretnénk megismertetni a magyarokkal azokat az érzé­seket, amelyek népünk szívé­ben élnek. Sekou Touré a továbbiak­ban elmondotta: az általa ve­zetett kormányküldöttség cél­ja szorosabbra fűzni Guinea barátságát a világ számos országával. A delegáció elláto­gat Moszkvába, Pekingbe, Ha­noiba, végül pedig Kairóba. / — Ezután — folytatta — az ENSZ közgyűlésének ülés­szakán veszünk részt. Az ülésszak napirendjén igen fontos kérdések szerepelnek, s ez az ülésszak a mi szá­munkra döntőnek mondható. Budapestre érkezeit az iraki közmunka- és közlekedésügyi miniszter Avni Juszef, Irak közmun­ka és közlekedésügyi minisz­tere háromnapi tartózkodás­ra Magyarországra érkezett.- Itt-tartózkodása során megte­kinti néhány jelentősebb ipa­ri létesítményünk, valamint egy-két nagyobb lakótelep építkezését Belkereskedelmi delegáció utazott az NDK-ba és Csehszlovákiába Kedden délelőtt Tausz Já­nos belkereskedelmi miniszter vezetésével belkereskedelmi küldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. A szakembe­rek a két baráti állam bel­kereskedelmi szervezetét ta­nulmányozzák; Grotewtohl Wilhelm Pieck betegágyánál Berlin (MTI). Otto Grote­wohl, az NDK Minisztertaná­csának elnöke, aki feleségével a Magyar Népköztársaságban nyaralt, Wilhelm Pieck állam­elnök betegsége miatt meg­szakította szabadságai és ked­den délután repülőgépen ha­zatért Berlinbe. Megérkezése után Otto Grotewohl nyomban Wilhelm Pieek betegágyához sietett és tolmácsolta neki az NDK kor­mányának és népének leg- szívélyesebb jókívánságait. Kedvezd feltételek a gabona terméshozamának fokozására A mezőgazdaságban megkezdődtek az előkészületek az 1961-es évre Az állami gazdaságok fő- igazgatóságán az új esztendő előkészítésével kapcsolatban elmondották, hogy az 1961-ben búzából 15,4 mázsás holdan- kénti termést kívánnak elér­ni, több mint 120 000 hold át­lagában. Mintegy 100 000 hol­don a bőtermő szovjet és olasz búzafajtákat vetik. E terület körülbelül kétharmadán kerül földbe szovjet, egyhanmadán pedig olasz búza. A vetés előtti talajmunká­kat sikerült nagymértékben előrehozni. Az ősziek alá már­Háznál is javítják a televíziós készülékeket Új szervizkocsit kapott a RÁ VÉL Az idei olimpiát megelőző időszakban sok televíziós ké­szüléket vásárolt a közönség. Ez az első eset, hogy az olim­piai játékokat televízión ke­resztül is láitni lehet. A fokozott igénybevétel több meghibásodást is von maga után, de a pécsi RÁVEL erre a lehetőségre jól felké­szült. A vállalatot július 1-ével a Kohó- és Gépipari Minisz­térium felügyelete alá helyez­ték és az aránylag rövid idő alatt már több változás tör­tént. Többek között a vállalat egy új szervizkocsit kapott, melyet már levizsgáztattak és üzembe helyeztek. Telefon- hívásra a szervizkocsi pár napon belül házhoz megy, sőt vidékre is elmegy és ha a meghibásodás nem komolyabb természetű, akkor a készülé­keket helyben, azonnal meg­javítják. Ha ez nem lehetsé­ges, akkor a hibás készüléke­ket beszállítják a pécsi, javító részleghez és javítás után is­mét házhoz szállítják. A gya­korlat azt mutatja, hogy a meghibásodások kb. 70 száza­léka helyben is megjavítható* s így a tulajdonosnak nem kell napokig nélkülöznie ké­szülékét. Garanciális javítások eseté­ben a készülékek szállításáért és javításáért nem kell fizet­ni. A garanciális időn túli ja­vítás és szállítás költségei a készülék tulajdonosát terhe­lik. A helybeli kiszállítási díj 24 forint, mely teljesen füg­getlen a javítási költségektől. Vidékre 20 km-ig a kiszállási díj 100 forint, 20—40 km-ig 150, és 40 km-en felül 200 fo­rint. Ha egy-egy vidéki kiszál­lás alkalmával egyszerre több készülék kerül megjavításra, illetve beszállításra, akkor a kiszállási díj megoszlik a ké­szülékek számának arányá­ban. A járási székhelyeken fiók­kirendeltségek felállítását ter­vezik. Pillanatnyilag Mohá­cson és Szigetváron folyamat­ban van a kirendeltségek fel­állítása. Komlóra is terveztek egyet, de a helyi tanács eddig nem adott helyet a kirendelt­ség számára. A vállalat komoly erőfeszí­téseket tesz annak érdekében» hogy a javítási időt minél jobban lecsökkentsék, de en­nek néha bosszantó akadálya az, hogy a gyárak egy-két igen fontos alkatrészből nem szállítanak. A RÁVEL buda­pesti központja tárgyalásokat folytat a gyárakkal annak ér dekében, hogy a fennálló hiá­nyosságokat felszámolhassák. Ez év végére a televízió szer viz olyan műszereket kap, melyek segítségével nemcsak az adások ideje alatt, hanem azon kívül is javtíani és pró' hálni tudják a készülékeket Az olimpiai játékok ideje alatt a munkaidőt úgy módosítot­ták, hogy a TV-műszerészek az adások ideje alatt este is dolgoznak s így jóval több készüléket javítanak meg, mint eddig. A vállalatnál jelenleg négy televízió-műszerész dolgozik és gondoltak a szakmai után­pótlásra is, amikor négy érett­ségizett ipari tanulót szerződ­tettek, akik a rádió mellett a televízióval is megismer kednelt is több mint 100 000 holdon és a tavasziak alá. is több mint 60 000 holdon szántották fel a talajt. Messzemenően figyelembe veszik a termő­föld biológiai igényeit és a nö­vények élettani sajátosságait. A jelenlegi gépparkkal meg­oldható, hogy optimális idő­ben szeptember végén, illetve október első felében kerüljön földbe a mag a gazdaságok földjein. A magasabb terméseredmé­nyek elérését lehetővé teszi a földrendezésben, illetve táblá- sításban történt jelentős előre­haladás is. A Földművelésügyi Minisz­térium illetékes szakemberei elmondották, hogy az eddigi földrendezések során az or­szág mezőgazdaságilag hasz­nosított területének 74 száza­lékán alakult már ki a nagy­üzemek határa. A földrende­zésben, mintegy 5000 külön­böző szakember (agrármér­nök, földmérő mérnök, stb.) vett részt. Az őszi munkához tízezer ekét kapnak a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A külföld­ről vásárolt univerzális és lánctalpas traktorokkal együtt érkeznek az ekék is. Ezenkí­vül Jugoszláviából négyszáz különleges ekét kapnak a nagyüzemek a mélyművelésre. A Szovjetuniótól gépi vonta- tású vetőgépek érkeznek. A gépállomások az őszi idényben több mint egymillió normálholdnyi gépi munkát végeznek a termelőszövetke­zetek számára. Ez év őszén több mint 350 000 tonna műtrágyát kap a mezőgazdaság. Ennek na­gyobb részét az őszi gabonák vetéséhez használják fel, ki­sebb részét a tavaszi vetésű növények alaptrágyájának szánják. A jövő évi jó gabonater­més eléréséhez tehát a felté­telek rendkívül kedvezőek. i

Next

/
Thumbnails
Contents