Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29-01 / 230. szám

g mnLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Az iskolareform legyen egész társadalmunk ügye! KVII. ÉVFOLYAM. 230. SZÁM ÄEA: 50 FILLÉR I960. SZEPTEMBER 29 CSÜTÖRTÖK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA NAPLÓ Pécsi pedagógusok aktívaértekezlete oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről Amerikai magyarok köszöntötték Kádár János elvtársat A magyar küldöttség részvétele Novotny köztársasági elnök fogadásán Polgár Dénes, az MTI külön- tudósítója jelenti New York­ból: Megható jelenet játszódott le kedd délután a New York-i magyar ENSZ-missziónak a 75. utca 10 szám alatti székházá­ban. Az amerikai magyaroknak mintegy 40 képviselője jött el, hogy köszöntse Kádár Jánost, a magyar ENSZ-küldöttség ve­zetőjét és személyében a ma­gyar népet s a Magyar Nép- köztársaság kormányát. A kül­döttség nőtagjai valóságos vi- rágözönnel halmozták el Ká­dár Jánost. Kijelentették, hogy ßzeretetük jeléül hozták a vi­rágokat. Az egyik asszony meg jegyezte: „Soha nem gondol­tuk volna, hogy New York-ban fogjuk önt üdvözölni“. A kül­döttség szóvivője röviden üd­vözölte Kádár Jánost. „Érzé­seinket akarom tolmácsolni <— mondotta. — Mi, amerikai magyart* úgy nézünk az ország vezetőire, I mint hazánk megmentéire. Jó érzés nekünk, hogy hosz- szú. Amerikában töltött évek után köszönthetjük önt, s ön által az egész magyar népet". Kádár János láthatóan meg­illeted ve válaszolt. „Kedves vendégeink — mondta —, vagy nem is tudom, hogyan szólít­sam önöket“ „Munkástársak­nak” — hangzik a küldöttség­ből. „Hált kedves munkástár­sak, nagyon köszönöm, hogy eljöttek, köszönöm a kedves­ségüket. Az otthoni dolgok­ról nem akarok sokat monda­ni, mert hiszen önök közül többen jártak ezen a nyáron Magyarországon, s talán job­ban tudják, tpik az otthoni hírek. Egy bizonyos, és ezt önök is láthatták, hogy ott­hon, Magyarországon is le­het élni, sőt talán jobban | lehet élni, mint az Egyesült i Államokban. Itt, az Egyesült Államokban úgy látom, dol­gozni jól lehet, de azt hiszem hogy élni jobb minálunk. Az ENSZ-ülésszakra mi azért jöttünk, hogy mindenki meg­ismerje a mi álláspontunkat Ez meg is fog történni. Magyar ország kis ország és az is tény, hogy mi száz évvel hátrábbról indultunk el, mint más fejlett országok. Mégis 15 év alatt 80 év mulasztásait pótoltuk, pe­dig közben még hibákat is el­követtünk. Mi Magyarországon azt valljuk, hogy az élet nem­csak a pénzből áll. Otthon, ha valaki az utcán sír, akkor a szembejövők megkérdezik, hogy mi baja van. Ha valaki baj­ban van, mindig számíthat embertársai segítségére. Miná­lunk törődnek egymással az emberek.” Kádár Jánosnak eze két a szavait óriási taps fo­gadta. „Üdvözöljük önöket, az önök családtagjait, bará­tait, minden magyar barátun­kat. Nagyon jól tudjuk — mondotta befejezésül Kádár János, — hogy az Ameriká­ban élő magyarok nagy több­sége rendes ember.” Ezután közvetlen, baráti be­szélgetés kezdődött Kádár Já­nos, valamint a magyar ENSZ- delegáció más tagjai és a ven­dégek között. Az asszonyok azt mondták, hogy „reméljük, az Egyesült Államokban is él köz ismert humorával”; Kádár Já­nos erre azt válaszolta, hogy nagyon szívesen, bár most nem humorizálni jött a magyar kül­döttség, hanem dolgozni. Töb­ben kérdezték, hogy mit vár a magyar delegáció az ENSZ- közgyűléstől. Kádár János azt válaszolta, hogy a világot nem egy nap alatt teremtették. A világ képét sem lehet egy nap alatt, azaz ezen az ENSZ-köz- gyűlésen megváltoztatni; De egy bizonyos, a világ még job­ban meg fog győződni arról, hogy a kommunisták békét akar­nak és erejük is van ahhoz, hogy a békét biztosítsák. Ezt az Egyesült Államokban is tudják, és most még inkább meg fogják tudni. A látogatás végén a vendé­gek és az ENSZ-delegáció tag­jai poharat ürítettek a magyar nép sikerére. A látogatás után Kádár Já­nos és az ENSZ-delegáció töb­bi tagja részt vett Novotny- nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének fogadá­séin. A fogadáson megjelent Hruscsov szovjet miniszterel­nök és a népi demokratikus országok vezetői, nagyon sok ázsiai és afrikai állam ENSZ- delegációjának vezetője*, Cy­rus Eaton, a közismert ameri­kai nagyiparos és felesége, a sajtó nagyon sok képviselője. Az újságírók természetesen megint körülvették Hruscso- vot és számtalan kérdést in téz­tek hozzá. A szovjet kormány­fő kedvesen, tréfálkozva vála­szolt, de a nyugati újságírók nagy bosszúságára semmi olyant nem mondott, amiből következtetni lehetne a Szov­jetuniónak a közgyűlésen te­endő további lépéseire. A csehszlovák fogadás után Kádár János Nehru indiai mi­niszterelnök szállására hajta­tott, ahol részt vett a Nehru által adott vacsorán. A vacso­rán magyar részről Sík Endre külügyminiszter is részt vett. Ott volt Hruscsov szovjet mi­niszterelnök, a népi demokra­tikus országok vezetői, Castro kubai miniszterelnök, az ázsiai és afrikai országok delegáció­A laoszi hazafiak győzelme Párizs (TASZSZ). Szep­tember 28-án a Patet Lao csa­patai elfoglalták az észak­keleti Sam Neua tartomány fővárosát. Az AFP tudósítójá­nak Jelentése szerint az ame­rikai imperialistáktól támoga­tott Phoums Noeavan lázadó tábornok csapatai elmenekül­tek. a varasból. Ostromállapot Spanyolországban Párizs (TASZSZ). Az Humanité közlése szerint Franco diktátor kormánya törvényt hozott az ostromálla­pot bevezetéséről. Az új tör­vény értelmében „katonai zen dülésnek* minősíthető min­den olyan gyűlés amely a ha­tóságok véleménye szerint el­lenzéki álláspontot képvisel­het a Jelenlegi kormánnyal szemben, továbbá minden sztrájk az ország vállalatai­ba^ inak vezetői és számos kül­ügyminiszter más országokból is. A vacsorán szívélyes baráti beszélgetés folyt. Kádár Jánosnak egyébként igen nagy publicitása van az amerikai sajtóban. A nagy amerikai lapok, mint a New York Herald Tribune és a New York Times napról napra fényképeket és cikke­ket közölnek a magyar ENSZ delegáció vezetőjéről, közük programját és azt, hogy kik­kel találkozott. New Yorkban kiadták Hruscsov beszédét New York (TASZSZ). A Cross Current kiadó nagy pél­dányszámban megjelentette Hruscsovnak az ENSZ-köz- gyűlés 15. ülésszakán mondott beszédét. A brosúra, amelyet a New York-i kiadó hozott forgalomba, tartalmazza még a gyarmati rendszer megszün­tetéséről szóló szovjet nyilat­kozat-tervezetet, az általános és teljes leszerelési szerződés alaptételeit, valamint a Szov­jetunió kormányának leszere­lési nyilatkozatát. A pécsi pedagógusok aktívaér tekezleténék elnöksége. Szerdán reggel a városi tanács nagytermé- Mnlartották meg a pécsi pedagógusok aktíva értekezletét, amelynek az volt a célja, hogy elindítsa oktatási rendszerünk továbbfejlesz­téséről kiadott irányelvek vitáját. Az aktíva­értekezletre a korábban indult politechnikai kísérletekbe bekapcsolódott üzemek igazga­tóit, ipárttitkáraiit is meghívták. Megjelent az aktívaértekezleten dr. Aczél György elv- társ, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a művelődésügyi miniszter helyettese, Egri Gyula elvtárs, az MSZMP megyei párt- bizottságának első titkára, Ambrus Jenő elv­társ, az MSZMP városi pártbizottságának első titkára, valamint a város és a megye kulturális életének számos vezetője. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP városi bizottsága ágit, prop. osztályvezetője üdvö­zölte a megjelenteket, majd Papp Imre elv­társ, a városi tanács vb-etoöke mondott vita­indító beszédet. Papp Imre elvtárs vitaindító beszéde Igen nagy jelentőségű, ko- moljt ■xpttüilema megvitatására gyűltünk össze — mondotta bevezetőben — a sajtóban, rá­dióban nap-nap után nyilat­koznak az élét legkülönfélébb VVVVVVVVVWVWVVWVWVVVVVYVVVV Tovább szerelik a fénycsővilágítást A DEDASZ szerelői tovább szerelik a Széchenyi tér fény- csővildgítását. Az ostomyeles oszlopokra a járda felőli olda­lon kis fénycsövekét helyeznek el, Az első ilyen armatúrát a Mecsek cukrászda előtti oszlopra mór felszerelték és a kipró­bálás utón valószínűleg a jövő hét végére valamennyi járda fatőli armatúra felkarul * Myórt, területein dolgozó elvtársaink az iskolareformról. Az iskola- reform megvalósítása tulaj­donképpen a szocializmus tel­jes győzelméért folytatott harc fontos része. A továbbiakban beszélt azokról a nagy jelentőségű vál­tozásokról, amelyek felszaba­dulás utáni társadalmi fejlő­désünket jelzik, majd megál­lapította: Most együtt jelent­kezik a ma és a holnap igé­nye; az a kettős feladat áll előttünk, hogy miközben to­vább fejlesztjük oktatás­ügyünkben a felszabadulás óta elért eredményeinket — ame­lyekre joggal lehetünk büsz­kék — és fokozatosan kikü­szöböljük gyengeségeinket — egyszersmind ki kell alakítanunk az új, — elveiben, tartalmában, mód­szereiben és szerkezetében valóban szocialista iskola- rendszert. Az ebből 8—10— 15 év múlva kikerülő fiata­loknak már meg kell felel- niök a társadalom akkori követelményeinek. Ezután vázolta, melyek az oktatási rendszerünk eddigi eredmény«, amelyeket a to­vábbfejlesztésnél figyelembe kell venni. Elmondotta, hogy azok a számszerű eredmények és szervezeti változások, ame­lyeket eredményeink jellem­zéséül felsorolt, szorosan együtt jártak az oktatás és nevelés tartalmának állandó fejlesztésével. A Horthy- rendszer az iskolát is népel­nyomó politikájának szolgála­tába állította. Az elemi iskola igen alacsony műveltségi szín­vonalával egyúttal a tudo­mánytalan világnézetek bázisa is volt. Az iskola tananyaga tudatosan mérgezte a fiatalo­kat sovinizmussal, a szomszé­dos népek lenézésével, így akarván kifejleszteni bennük a magyar és más népek „veze­tésre való hivatottsógának“ fasiszta ideológiáját Számos kiváló magyar matematikus és fizikus kényszerült külföldre, mert az egyetemi katedrák be töltésében is kíméletlen ősz tálypolitika érvényesült. Általános- és középiskoláink tananyagát — mondotta — megszabadítottuk a tudo­mánytalanságoktól és a marxizmus-leninizmus esz­mei alapjára helyeztük. Felsőoktatásunkban is jelen­tősen emelkedett az oktatás tudományos színvonala; Az eredmények .mellett je­lentkező fogyatékosságokat jel lemezve, megemlítette az ok­tatómunka egyoldalúan elmé- letieskedő módszerét amely a burzsoá társadalomnak a szel lemi és fizikai munka között éles különbséget tevő nézetei­ből maradt vissza; az általá­nos műveltség tartalmában bekövetkezett hatalmas fejlő­déstől való elmaradást; a tan­anyag túlzsúfoltságát, a tanu­lók túlterheltségét. Ez utóbbi­ról elmondotta, hogy részint a technika és tudomány ugrás­szerű fejlődésének következ­ménye, részint azonban a szü­lők túlzott igényei rejlenek mögötte. Hiba az is, hogy a mai oktatási módszerek jó­részt csak alapvető ismerete­ket nyújtanak anélkül, hogy a további önművelés vágyát felébresztenék, gyakori, hogy a nevelők sem értik a tudatos világnézeti nevelés szükséges­ségét. Ezután ismertette azokat a feladatokat, amelyeket okta­tási rendszerünk eredményei­nek és hibáinak felmérése alapján a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által megbízott Iskolai Reformbi­zottság oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányel­veiben összegezett. Befejezésül elmondotta, hogy az oktatás reformja nem csak nálunk, hanem az egész világon probléma. Ez bizonyos tekintetben még előnyt is je­lent, mert ha a Szovjetunió­ban, vagy a népi demokrati­kus országokban, vagy bár­mely nyugati országban bizo­nyos kérdést kidolgoztak és megoldottak és az megfelel a mi viszonyainknak, át fogjt’k venni. Hangsúlyozta Papp elv társ, hogy az oktatási rendszer tovább fejlesztése az egész társada­lom ügye. Végül kérte a megjelenteket, hogy a vita során segítsenek az oktatási reform problémái­nak feltárásában és a megol­dás módjának keresésében. (Folytatót « 3. oidoioaJ

Next

/
Thumbnails
Contents