Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-27-01 / 228. szám

MM. SZEPTEMBER 27. NAPLÓ 5 Hat újabb rádió- és televíziószerviz nyílik vidéken Minden faluba eljut a rádió- és televíziószerviz A Kohó- és Gépipari Minisz térium — mint Ismeretes — július 1-én vette át a postától az úgynevezett közhasznú hír­adástechnikai berendezések javítását: a rádió és televízió szervízhálózatot. Amióta új gazdája van az egyre fontosabbá váló szervíz hálózatnak — mondotta Koz­ldöjárásjelentés Várható Időjárás kedd estig: felhösebb idő, néhány helyen eső, egy-két helyen zivatar. Mérsékelt, helyenként élénk déli, délnyugati, később északnyugati szél. Az éj­szakai lehűlés gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 5—9, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 14—19 fok kö­tött. ma György, a vállalat igazga­tója — kirendeltséget nyitot­tunk Szentesen, Enylngen, Kis kunfélegyházán és Dunaföld- várott. Ezzel már 38 kirendelt sége van a vállalatnak az or­szágban, köztük Pécsett és Szekszárdon külön televízió javítóműhelye Is. Tizennégy új gépkocsit és 25 új motor- kerékpárt Is kaptunk azóta a készülékek szállítására és a kiszállásokra: Az év végéig körülbelül 4— 4.5 millió forintot költ a mi­nisztérium a szervízhálózat fejlesztésére. Az összegből töb bek között — soronkívül — 30 tv-generátort szereznek be, s e fontos műszerekkel a me­gyeszékhelyeken és a nagyobb városokban javítják a szolgál­tatást« Kirendeltséget nyitnak Gyöngyösön, Sopronban, Keszthelyen, Mezőtúron, Mohácson és Szigetvárott. Fontos elképzelése a vállalat­nak, hogy a nehéz rádió-, kü­lönösen pedig a televízió-ké­szülékeket a tulajdonos laká­sán, a helyszínen javítsák meg. Ennek végrehajtásához további harminc gépkocsit kap nak s a jövő év első felében 60—100 úgynevezett szerviz- koffert szereznek be, amely­nek felszerelése csaknem min­den hiba javításéra alkalmas. Céljuk az is, hogy a televízió szerviz minden faluba eljus­son. A tervek szerint a falvak ban egy-egy szaküzletet jelöl­nék ki a hibás készülékek összegyűjtésére. A közeli város szervizkocsijával időszakon­ként felkeresik majd a gyűjtő helyeket, s azonnal kijavítják a készülékeket A sofőrök réme, a gazdál­kodás elengedhetetlen eszköze a dülőút. Ezen jut el a termés a magtárakba, a padlásokra, az állami felvásárló telepekre. Ezek a dülőutak át-meg át­szelik a határt, nem egyszer eltéved rajtuk az ismeretlen ember. Porosak és kopárak. Lgtöbbjük oldalán csak gaz, gyom terem és ltt-ott előbuk­kan az elszórt magból kikelt gabona is. Gyomok, különböző növényi kártevők fészke a mel lékút két oldala. Pedig lehet­ne ezt hasznosítani is. Odáig már eljutottunk, hogy országútjaink oldalát fásítjuk. Szinte kivétel nélkül min­denütt eperfák, gyümölcsfák övezik az országutakat. A leg­utóbbi időben nagy gondot for dítunk a legelők fásítására is. örül az ember amikor végig­néz egy-egy fiatal fákkal tele­ültetett legelőn. A dülőutakkal azonban még mindig keveset törődünk. Pedig ezek is nagy lehetőségeket rejtenek maguk­ban. Szakemberek véleménye sze­rint, ha az összes dülőutat el­osztjuk a községekkel, akkor ---- ■ min tegy 30 kilométer hosszú­ságú dülőút jut egy-egy köz­ségre. Harminc kilométer dü- iőút van egy-egy községben. Hosszabb, mint a Pécs—Szent- lőrinc közötti útszakasz. Akik ezen a Szentlőrinc—Pécs útvo­nalon jártak, azok látták, hogy mennyi szilvafa van az út két oldalán. Azt is látták, hogy mennyi szilvát szoktak :nnen elvinni a szigetvári kon­zervgyárba. Mivel nincsenek megbízható adatok a kezem­ben ezért én is csak azt tu­dom mondani; több vagon szil­va érkezik be innen minden évben a konzervgyárba. Jó lenne, ha minden köz­ségből ennyi szilva, körte, vagy alma kerülne a konzervgyárba És ez nem okozna különösebb megerőltetést. Minden község olyan hosszú dülőúttal rendel­kezik, mint a Szentlőrinc— Pécs közötti útszakasz. Mi lenne, ha ezeknek a dülőutak- nak a két oldalát gyümölcs­fákkal ültetnék be? Vagy, ha nem gyümölcsfákkal, akkor mással? « a • Több száz. vagy talán ezer hold gyümölcsöst létesíthet­nénk olyan területen, amely eddig kihasználatlan volt* amely eddig legfeljebb a gyo­mok, a különböző növényi kár­tevők fészke volt. És még valami. Ma már mindenki tudja* hogy a fásításnak természet- atalakító hatása is van. A dü- íőutak két oldalán elültetett fák takaros kis erdősávot al­kotnának. .. Mindenhogyan megtérülne a költség. Megtérülne úgy. hogy ezek a területek jövedelmező­vé válnának, de megtérülne úgy is. hogy az elültetett fák, ha nem is nagymértékben, de befolyásolhatnák a természe­tet. Érdemes ezzel a gondolat­tal foglalkozniok tanácsaink­nak, termelőszövetkezeteink­nek, KISZ szervezeteinknek. Különösen a KISZ szervezetek nek, mert a KISZ-fiatalok Igen sokat tehetnének ennek meg­valósítása érdekében. (Szalaí) ■—---------­Tö bb millió lorlnlos megtakarítás a pécsi széntröszlnél Egy továbbképző iskola munkájáról A pécsi széntrösztben még az év elején nagyarányú ta­karékossági mozgalom kezdő­dött el. Ennek jegyében hatá­rozta el a trösztigazgatóság a farablás fokozottabb anyagi ösztönzését is. A döntés sze­rint a farabló csapatok 50, a körfűrészesek pedig 10 forint prémiumot kapnak minden köbméter visszanyert felhasz­nálható bányafa után. Jelen­tős kedvezmény ez, A kőrfű- részesek ugyanis korábban nem részesültek ilyen juttatás­ban, a farabló csapátok pedig 30 forintot kaptak: A helyes elgondolásnak ha­marosan megmutatkozott a hatása. A pécsi tröszt augusz­tus végéig a tervezett 1440 köbméter helyett <2514 köb­méter fát nyert vissza. Az 1074 köbméteres töblettel 600 ezer forint értékű új fát rész­ben importfát takarítottak meg. A fém-megtakarításban Is túlteljesítették augusztusig ütemezett tervüket A terve­zet 750 tonna ócskavas és 5333 kiló színesfém helyett 881 tonna vasat és 7350 kiló színes fémet gyűjtöttek össze augusz tus végéig. A megmentett vas és színesfém értéke 639 ezer forint Villányban megkezdődött az előszüret A legnagyobb megtakarítást a fémtámok bevezetése ered­ményezte. Pusztán a szabolcsi bányakerület 3787 köbméter bányafa felhasználását tette feleslegessé a fém tárnokkal. Ez csaknem 2 millió 300 ezer forint megtakarítás a népgaz­daságnak. Természetesen a fémtámok Is pénzbe, méghozzá jelentős összegbe, 3 millió 220 ezer fo­rintba kerültek. De ha a két számot összehasonlítjuk, kide­rül, hogy a famegtakarítás ré­vén a fémtámok árának mint­egy kétharmada máris megté­rült S mivel a fémtámok ké­sőbb is használhatók lesznek, ez a folyamat folytatódik. Nincs messze az az idő, ami­kor a fémtámok teljesen visz- szatérftik az árukat. — OKTOBER 3-AN a me­gye valamennyi földműves­szövetkezeti klrakntrendező- jét Budapestre küldik. Ott a korszerű kirakatokat és az új grafikai megoldásokat tanul­mányozzák majd, hogy a ta­pasztalatokat a baranyai köz­ségekben is alkalmazzák, Villányban itt-ott már meg­kezdődött az előszüret. Most még csak a korábban érő sző­lőfajtákat válogatják ki, de már lázasan készülnek a nagy szüretre is, amit szeptember 29-én kívánnak megkezdeni. A villányi szüret megkezdé­sével egy időben bemutatót Is tartanak mintegy negyven ter­A Budapesti Neon- és Fény­csőberendezéseket Készítő és Javító Kisipari Szövetkező az év végéig több mint egymillió forint értékű vidéki megren­delést teljesít. Ezekben a na­pokban ötven vidéki üzlet neonfeíiratait készíti a KTSZ. A közeljövőben a legtöbb neoncsövet Zalaegerszegen, Békéscsabán, Pécsen, Nyíregy­melőszövetkezeti szakember részvételével a Pécsi Szőlésze­ti Kutatóintézet területén. A bemutatón megláthatják a ter­melőszövetkezeti szakemberek, hogy egyes szőlőfajták külön­böző metszés, művelés és trá­gyázás mellett milyen termést adtak és milyen a termés mi­nősége. házán, Nagykanizsán, Szom­bathelyen, Szegeden és Tata­banyán szerelik fel, de neon- fel'jjatot készítenek az érdi bisztró, a balatonfüredi divat­árubolt, a kalocsai kenyérbolt, a gyomai földművesszövetke­zet eszpresszójának bejárata fölé, s a soproni virágbolt, a gyűlni edénybolt, a bajai cse- I megetizlet homlokzatára is. 111 1 <«» ^ ^»i —■■■■■■ — Neonfények vidéki városokban, falvakban Emberkereskedő orvos Az orvosetikai bizottság feljelentése dr. Imrő György komlói orvos ellen Javítsák meg az István álcát Egy hét műlva beköszönt az ősz és ha az Illetékesek nem intézkednek, Így Igen sok csa­lád marad tüzelő nélkül. Az István utca ugyanis, amelyen keresztül a Szőlő, az Ötemető, Mihály, Mandula és Antal utca lakói a téli tüzelőt haza­szállíthatnák, olyan rossz ál­lapotban van, hogy egyetlen fuvaros sem hajlandó feljönni rajta. Az úttest szinte járhatat­lan. 1959-ben már tervezték az István utca megjavítását, de i,valami közbejött”, így elma­radt. így jártunk ez év tava­szán is. A nyáron aztán hord­tak ide kis- és nagykocka­követ, de ezt ki tudja, milyen céllal, az Útkarbantartó Vál­lalat egyik nap elkezdte vlsz- szafuvarozni. Aztán a II. ke­rületi tanács építési osztálya augusztus elején határozatban kötelezte a háztulajdonosokat, hogy augusztus közepére kös­sék be a szennyvízcsatornákat. Azt mondták, addig nem ké­szítik el az utcát, amíg nincs a szennyvízcsatorna lekövez­ve. Megkezdődött a lótás- futás, mert sürgetett a rövid haláridő. Azóta semmi sem történt. A Vízmű a szabadsá­golásokra, meg csőhiányra hi­vatkozik és a tervrajzon kívül nem tesz semmit. Kérjük, kap­csolják be a hálózatba azt a 12 házat, ami még vissza van, mert biztosan akad annnyl be­kötőcső még a Víz- és Csator­naműveknél. Kérjük, javítsák meg az utcát, mielőtt beáll a tél, mert tüzelő nélkül mara­bunk. Kelemen György, • lakóbizelUág elnöke. Az orvosetlkai bizottság teg­nap délután tárgyalta, dr. Im­rő Györgynek, a komlói ren­delőintézet orvosának ügyét. Dr. Imrő nem először áll már bizonyos „ügyekből” hi­vatalos hatóság előtt. „Apróbb- cseprőbb” dolgai szinte egész orvosi praktizálása útját vé­gigkísérik. Először „csak” 6 hónapi felfüggesztett börtönt kapott, a második esetben 1 év és két hónapi börtönre ítélték. Ügylátszik azonban ez­után sem hagyott fel manipu­lációival s most súlyos vádak alapján indult ellene eljárás. K. Istvánná komlói lakos gyermeket szeretett volna. Csak szeretett volna, mert egy korábbi műtét miatt nem szá­míthatott gyermekáldásra. Re­ménykedett azonban, hogy hátha mégis szülhet gyerme­ket. Gondoltja, orvoshoz megy — talán bizonyos kezeléssel, kúrával... Volt már ilyenre példa. Felkereste dr. Imrő Györgyöt, a komlói rendelő- intézet orvosát. Imrő kapott az alkalmon 8 megnyugtatta az asszonyt. — Járjon csak rendszeresen hozzám kezelésre, az ered­mény nem marad el — mond­ta neki. S az asszony hitt. Hitte, hogy férjét boldoggá teszi, hogy nemsokára egy kis csöpp­ség teszi derűssé életüket. — Injekciókéra szükséges — mondta az asszonynak. Na persze Injekció. De nem is akármilyen. Külföldi orvos­ság kell ehhez. Ezt persze már csak úgy „bizalmasan” közölte m asszonnyal. Külföldi? Mind­egy. A kisgyermekért az asz- szony mindenre hajlandó volt. S Imrő megkezdte a kúrát. Az asszony hivatalos rendelő­idő alatt járt fel hozzá s Imrő úgy kezelte, mint magánbete­get. Az asszony pedig jogosult volt az SZTK szolgáltatásokra. Egy-egy injekcióért 60 forintot kért — mondani sem kell, hogy filléres belföldi injekciók voltak ezek. Lényegében per­sze — s ezt Imrő is nagyon jól tudta —- nincs az az orvos­ság, se belföldi, se külföldi, amely K. Istvánná baján se­gíthetett volna. — Nagyszerűen haladunk kérem, ön terhes — mondta az orvos. Az asszony boldog volt. Hát mégis lesz gyermeke! Annyira megörült, hogy el­hitette a hitetlent s hasonlóan a képzelt betegekhez, annyira bebeszélte magának állapotát, hogy érezni vélte terhességét, pedig... Önszuggesszióval egy ideig magát is félrevezette. Az orvos azonban csak mo­solygott magában, amikor K. Istvánná hálálkodott és kö­szönte az orvosi segítséget. Igen ám, de... De már eltelt hat hónap s a másállapotnak lassan külső­leg Is látszani kellene. Egye­lőre azonban semmi jel... K. Istvánné lassan gyanút fogott. Kétségbeesve panaszko­dott az orvosnak. Most mi lesz? Férje már a névadó­ünnepséget Is előkészítette, olyan szépen eltervezték a jö­vőt... Doktor úr, Igaz, amit mond? Tovább hazudni már nem lehetett. Kénytelen volt be­I ismerni az asszony előtt, hogy a kúra nem használt. Az asz- szony reménye összeomlott... S most jön Imrő „ötlete”. Olyan „ötlet”, aminek kitalá­lásához is nagy fantázia, de a fantáziánál is több erkölcs­telenség kell. Na, nem kell búsulni — majd csak megold­juk valahogyan — vigasztalta az orvos az asszonyt. Befek­szik szépen a kórházba és majd... szóval... szül ott egy lány... a lány úgy sem akarja a gyereket... majd áttesszük a maga ágyába az újszülöt­tet... Ez lehetetlen —- gondolta az asszony s panaszkodni ment. Az ügy kipattant. A vizsgálatok során meg­állapítást nyert, hogy Imrő egy másik asszonynak is adott ki terhesgondozási könyvet, holott annak az asszonynak helyzete is K. Istvánnéhoz ha­sonló volt. Imrő tagadott. A „gyermek­kereskedést” nem ismeri el. A tanúk pedig bizonyítanak. Még azt is, hogy K. Istvánné- tól 1500 forintot kért és fel­vett— amikor az asszony az első pillanatok tétovázásában beleegyezett a más gyermeké­nek elfogadásába. Tény, hogy az Imrő-féle or­vosokat élesen el kell hatá­rolni a munkájukat becsület­tel és öníeláldozóan végző or­vosok nagy táborától, akik a dolgozók megbecsülését és sze- retetét élvezik. Ennek a véle­ménynek adott hangot az or- vosetlkal bizottság Is, amely dr. Imrő ügyében megtette büntető feljelentését. Garay Ferse« A Szabadság utcai Általános Iskolában az 1959—60-as tan­évben nyitották meg az úgy­nevezett továbbképző iskolát, amely arra hivatott, hogy fog­lalkoztassa azokat a fiatalo­kat, akik befejezték általános iskolai tanulmányaikat és kö­zépiskolákba nem jelentkez­tek, vagy akik különböző okok nál fogva nem végezhették el a nyolc általánost. Tavaly 52 ilyen tanulója volt az iskolá­nak. ök még egy esztendeig tanulnak a továbbképző isko­lában. Az új tanévben újabb 42 tanulót vettek fel: — Milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt évben? — tesszük fel a kérdést a Sza­badság utca Általános Iskola igazgatóhelyettesének. — Az egy éves tapasztala­tunk azt mutatja, hogy érde­mes volt létre hozni a tovább­képző iskolát, az eredmények máris mutatkoznak. Mindenek előtt el kell mondani, hogy a tanulók megszerették ezt a fajta oktatási formát. Az egyik tanulónk például szakmunkás már, a nyolcadik osztályt is eredményesen végezte, s napi nyolc órát dolgozik, s mégis szívesen jár az iskolai foglal­kozásokra, pedig neki egyálta­lán nem lenne kötelező. Egy másik tanulónk ugyan hat osz­tályt végzett, de a napi mun­kaideje meghaladja a 4 órát, s így az ő számára se lenne kötelező a továbbképző Iskola. De megszerette ő 1* ezt a kö­zösségi életet, s egyetlen fog­lalkozásról sem maradna el. De nemcsak ez a két tanulónk van, aki meggyőződött a gya­korlati foglalkozás fontosságá­ról, az 52 tanuló közül még ;őnéhányat felsorolhatnánk. — Van valami jelentősebb változás az Idei tan tervben? — Lényeges változás nincs, a tanulók ebben az évben is ugyanúgy, mint tavaly — he­tenként két alkalommal: szer­dán és pénteken délután hat órától negyed kilencig járnak az elméleti és gyakorlati fog­lalkozásokra. A tantárgyak kö­zött szerepel magyar irodalom, matematika, anyagismeret, szakrajz, szabás-varrás, könyv­kötés. asztalos munka egysze­rűbb fokon. A leányok termé­szetesen sütni-fŐzni is tanul­nak. Ezeket a gyakorlataikat az iskola napközi otthonában végzik. Varrógépe is van az iskolának, s minden olyan fel­szerelés, ami szükséges a gya­korlati képzéshez. Egyelőre a legnagyobb problémát a lá­nyok foglalkoztatása jelenti. Az idei csoportunkban is 36 lány és fiú mindössze csak 6 van. — Az idén már lényegesen könnyebb dolgunk lesz, mint az elmúlt évben. Tavaly igen vegyes volt a társaság, kor és iskolai végzettség tekintetében így meglehetősen nehéz volt az egyes témák feldolgozása is. Hogy csak egy példát em­lítsek, volt egy kislányunk, aki még a harmadik általánosból maradt ki, s volt olyan Is, aki kltűnőrendűen végezte a nyol­cadikat Mondani sem kell, milyen nehéz volt a nevelő­nek a helyzete, akinek igazod­nia kellett mindkét (és még sok más) tanuló felkészültsé­géhez. Az idei csoportoknak a legjava elvégezte eredménye­sen a nyolc osztályt s velük már ilyen problémák nem lesz nek — kapcsolódik a beszél­getésbe dr. Vándor Ottóné, aki az idei elsős csoportnak lesz az osztályfőnöke. — Ami új lesz. az elmélet és a gyakorlat szoros kapcso­lata. Amig tavaly csak az év második felében történtek gya korlati jellegű foglalkozások, addig — az idén a kettőt nem választják el, hanem szerve­sen együtt alkalmazzák az oktató-nevelő munkában: Á Két vége az országutakon Halálos baleset Garé mellett Az elmúlt hét végén ismét számos közúti baleset volt me­gyénkben. Csütörtökön Csirke Ferenc (Mártania, Fő u. 39. sz.) a 6-as főútvonalon a Zen­gőaljai Állami Gazdaság tulaj­donát képező vontatóval köz­lekedett és az úttest melletti árokba szaladt. Csirke Ferenc bal kezén égési sebeket szen­vedett. Pénteken nem volt közleke­dési baleset. Szombaton Szűcs Jenő (Garé Rákóczi út 3. sz.) 8 óra 45 perckor 1 fogatú lovaskocsi- ;ával Szava Irányából Garé felé közlekedett ■ a menet­irány szerinti jobboldalon az úttest íjiellett lévő 1 méter mély és 3 méter széles vizes- árokba esett s a helyszínen meghalt. A balesetért teljes mértékben Szűcs Jenő okoz­ható mert nagyon ittas állapot ban hajtotta a lovaskocsit. Ittas vezetés miatt vasárnap Is történt baleset Plesz János (szászvári lakos) Egyházasko- zárról indult hazafelé „Robo­gó“ motorjával. Amikor Egy- házaskozárt 9—10 kilométerre elhagyta, a motor hátsó kere­ke durrdefektet kapott, veze­tője elvesztette lélekjelenlétét s a motorral élvágódott. A bal eset következtében fején és ar cán szenvedett súlyosabb sé­rülést. A megyei Rendőrkapitány­ság közlekedési és gépjármű- ellenőrzési csoportja vasárnap la razziaszerű ellenőrzést tar­tott Az ellenőrzés során Kom­ién a Mecsek étterem előtt megállították Kelemen Gyula pécsi lakos vezette saját gép­kocsiját s a vezetőt ittas álla­potban találták. Az eljárás megindult ellene s vezetői igazolványát bevonták. A rend őrség nagy szigorral jár el az Ittasan vezetők ellen, s tőlük minden esetben bevonja a ve­zetői igazolványt Gyümölcs is teremhetne a dülőutak mentén..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents