Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-23-01 / 225. szám

196«. SZEPTEMBER 23. N APfcö 3 A klubhálózat kiszélesítéséről tárgyalt Bolyban a megyei művelődésügyi állandó bizottság t I Baranya megyei Tanács művelődésügyi állandó bízott' sága szeptember 21-én tartotta kibővített ülését'ÍHbolyi kul- túrotthonban, amelyen megje­lent Ábrány Sándor, a Műve­lődésügyi Minisztérium Ta­nácsigazgatási Főosztályának Vezetője, Háry Ferenc, a Mű­velődésügyi Minisztérium kép­viselője, Lávái Józsefné, a Népművelési Intézet munka­társa, a megye népművelési munkásai, valamint a tömeg- és a társadalmi szervek kép­viselői. A vendégek először a borjádi művelődési objektumo­kat tekintették meg. Kicsiny község Baranya megyében Borjád, de olyan objektumai vannak és jelenleg is épülnek, amelyek megyei szinten is igen figyelemreméltóak. Nem­rég készült el a községben a munkásklub, amelyet többnyi­re társadalmi munkával épí­tettek. A munkásklub ízlése­sen berendezve, jól felszerelve. Most parkettázzák az új mű­velődési otthont, építik a mo­zihelyiséget. A vendégek ezután átmen­tek Bolyba, ahol a művelődési ház igazgatója, Málik László ismertette a művelődési ház szervezeti felépítését és a klubéletet. Ezután dr. Görcs László, a művelődésügyi állandó bizott­ság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd pedig Lem le Géza elvtárs, népművelési cso­portvezető adott tájékoztatót a művelődési otthonok munkájá­ról és a klubosításróL — Az eltelt népművelési időszak elején célul tűztük ki a klubélet tárgyi feltételeinek széleskörű, társadalmi támoga­tás alapján történő biztosítá­sát, a klubfoglalkozás rend­szeresítését. Bár az állami népművelési szervek munkája kétségtelenül nagy lépéssel Vitte előre a klubmozgalmat, «mit az is igazol, hogy me­sénkben jelenleg kb. 100 klub Működik, az eredmények el­érését a kialakult körülmé­nyek is nagymértékben segí­tették. _ A kedvező politikai lég­kör, a tudományos eredmé­nyek a lakosság kulturális ér­deklődését vonta maga után, az új termelési viszonyoknak a mezőgazdaságban történő térhódítása a művelődési igényt növelte meg. Ma már Világosan látjuk, hogy a mű­velődő l akosságban él az igény arra, hogy megbeszélje új is­mereteit, kicserélje gondola­tait másokkal, szólhasson mű­vészi élményeiről, stb. Ennek pedig legalkalmasabb formája a kulturált körülmények kő' zött folyó klubélet... — A klubmozgalom nagy le­hetőségeket rejt magában a lakosság minden rétegének kulturális nevelése szempont­jából. A klubösszejövetelek alkalmasak arra, hogy az ott k; alakú ló beszélgetések, viták, ankétok a szocialista tudat- formálás jegyében alakítsák a résztvevők világnézetét, gya­rapítsák általános műveltségét és szakismereteit, s kommu­nista magtartásra neveljenek. — A 323 községünk 40 szá­zaléka rendelkezik csak mű­velődési otthonnal. Ezeken a helyeken már többnyire meg­teremtették a klubéletet. — Mi legyen hát azokkal a kis községekkel, amelyeknek nincsen kultúrotthonuk, s le­hetőségük sincs új építésére. — Az erőviszonyok olyanok ma már a kis lélekszámú fal­vakban is, hogy egy termet könnyen megtehetnek klub­teremnek. Lesnie Géza elvtárs referá­tumát széleskörű vita követte. Rejtő Jenő elvtárs hozzászólá­sában méltatta a klubmozga­lom fejlesztését. Azért is szük­séges falvainkban a klubélet megteremtése, hogy a falusi fiatalok megtalálják szórako­zási és művelődési lehetőségei­ket a községükben és ne kí­vánkozzanak el a városba. Ma már majdnem biztosítani tud­juk mindazt a vidéki fiatalok­nak is, amit a városi fiatalok kapnak a klubokban. Csorba Tivadar elvtárs el­mondotta, hogy a falusi KISZ- szervezeteknek sem lehetnek külön útjaik, az ő tevékeny­kedésük szervesen épül bele a község kulturális munkájába. Dr. Takács József, a TIT Baranya megyei titkára ismer­tette a Bartók Béla Klub jól bevált szervezési életét. — A klubok munkája nem lehet öncélú, mint a régi úri kaszinóké, hanem a különböző érdeklődési körű embereknek lehetővé kell tenni, hogy poli­tikai, gazdasági és a szakmai ismereteiket fejleszthessék, s nem utolsó sorban a dolgozók szórakozásáról kell gondoskod- niok. Kettősség jellemezze a klubok munkáját: állandó kö­tött és kötetlen programok. S igen fontos, hogy a társa­dalmi vezetés érvényesüljön a klubon belül. Ábrány Sándor hozzászólá­sában többek között elmondot­ta, hogy gyorsabb üteművé kell tennünk a szocializmus építését, s ezzel egyidejűleg az emberek tudatának a formá­lódását is gyorsítani kell, en­nek egyik leghathatósabb esz­köze: a klubmozgalom. Ötezerőfszáz vagon szilázst készítettek eddig az állami gazdaságok A megye állami gazdaságai­ban is beköszöntött az ősz. Mindenütt folynak az Ő6zi munkák. Az őszi árpának ed­dig félét már elvetették. Az összes ősziárpa-vetésük hat­ezer hold lesz, ebből három­ezer már földben van; Őszi takarmánykeverékből ötszáz hold került már földbe és a már korábban elvetett 403 hold repcéjük szépen sorol; A megye állami gazdaságai­ban összesen 28 000 holdat kell mélyszántaná, amelyből kilencezer holdon már elvé­gezték ezt a munkát. Gyors ütemben halad az ősznek alá a talajelőkészatés is. összesen 21 000 holdba kerül őszi gabo­na. 13 000 holdon már kész a vetőszántás, a visszalévő terü­leteken is azonnal hozzákez­denek ehhez a munkához, ha letakarították innen a cukor­répát, a burgonyát, kukoricát A gazdaságokban az őszi árpa vetését szeptember 30-ig be­fejezik és utána október else­jén megkezdik a búza vetését is. A megye állami gazdaságai­ban befejezéshez közeledik a silózás. A silókukorica 95 szá­zaléka már silógödrökben van. Eddig összesen 5500 vagon szilázst készítettek a megye állami gazdaságaiban; A magyarbólyi önkéntes építők új feladatai (Dr. Varga János levele alapján.) Hatszázan voltak. önként jelentkeztek: Az *lsó-karasicavölgyi termőföl­dek mellett vizenyős terüle­tekkel szálltak harcba. * Két hónapig dolgoztak. Kö­tel kilencezer köbméter földet Mozgattak meg, ástak hat és léi kilométer szívóárkot és tezel ezerkétszáz holdat segí­tettek termővé termi. Ekkora területen évente Egymillió-ötszázezer forintnyi fcrméshozamot lehet elérni, te nincs vízkár. Hát mostmár nem lesz víz- ter. Szakszerű karbantartás­tel, a hatszáz önkéntes „épí- te*’ munkájának megőrzésével teeg lehet teremteni a vízkár­áén tes termőterületeket. Szakemberek kiszámították, tegy bőven megtérül egy év ®'att a szívóárkok kiépítésére terdított összeg s ugyanakkor a terméshozam is növeked- te fog. Magyarbólyban csend van. Elhallgattak a vidám neve- tesek, nincsen már nótaszó a te borból, nincs már tábor, hazamentek mind a hatszá- ten a kiszisták, az önkéntes *Wtók. És most új, nem is ki- tebb, nem is könnyebb fel­adat következik. Könyvek fölé hajolnak az te'anyszőke leányfejek, bar- dabörű fiatalembereik tanul­mányozzék az orvosi, a mér­nöki, a tanári feladatokra ké- •zitő tudományokat. S közben emlékeznek Ma- jbterbólyra. A gazdasági ered­ményeket. amelyek létreho­zóban munkájukkal „nyak- t voltak.'’». moi& Ulat I a politikád gazdaságtan sze­mináriumain idézik néhány vonatkozásban, mint kézzel­fogható, konkrét példát erre, vagy arra. Eszükbe jut köz­ben, hogy emberséget, helyt­állást, a fizikai munka és a munkásember megbecsülését is megtanulták a nyáron. Tudták azelőtt is, mi az, de most jobban tudják. Érzik is- Szívükkel, minden idegszá­lukkal. értelmükkel egyaránt „konstatálják” a lényeget: szeretni, tisztelni kell a mun­kát, amely értéket, új érté­ket alkot. Becsülni kell a munkást, akinek erejéből és lelkesedéséből, tudásából és álmaiból lesz a sok-sok új valóság. A budapesti színházak mű­vészei is eszükbe jutnak, mert a fárasztó fizikai munkában elfáradt test felüdüléséhez is hozzájárultak művészetükkel. Szép volt, jó volt, érdemes volt a hatszázak seregéhez csatlakozni, ezt érzik, mond­ják. gondolják sokáig még. A KISZ megyei bizottsága már a jövő évi táborozást tervezi, együtt a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatósággal. A szigetvári vár alatt ütnek majd tábort jövőre. Lecsapol­ják a vár alatti vizenyős te­rületeket. Hogy az Almás— okorközi parasztemberek nagy termelőszövetkezeteinek is örömet okozzanak. De most itt vannak a tan­könyvek az asztalon. Kinyitva. Föléjük kell hajolni, bir­kózni kell a tudományokkal, érteni, tudni kell. Tudni kell, sokat, nagyot, szépet Mert Soha nem látott alkotások tereimnek majd a tudomány­ból, életre kelnek, megvaló­sulnak az álmok, a munkás- osztály álmai; a munkásosz­tály számit rájuk. Mert lehet rájuk számítani. Mert csak az újra, a feltörekvőre, az életképesre lehet számítani. De azokra kell is! Nem is kell másra számítani csak ar­ra. Ez elég. Mert ebben min­den benne vám Benne van ebben a magyar­bólyi önkéntes ifjúsági épí­tőtáborból jött tanulság lis: szeressed a munkát, szeressed az embert, aki dolgozik s ak­kor önmagadat is helyesen szereted. És most a könyvek fölé kell hajolni; Gyevi Károly Éjszakai körúton vagyunk. Váratlanul jöttünk a megyei igazgatósággal együtt. Érthető a szurkolás. Roskó elvtárs, a villányi gépállomás igazgatója nem akar szégyenben marad­ni. Azt mondja: ma éjjel is dolgozik legalább 30—35 gép. És a távolban, mint jános­bogárka felvillan a traktor reflektora. Hol eltűnik, hol újra villan, mikor, milyen te­repre ér. Csend van. Távolról kutyák ugatása hallattszik és mind közelebb a traktor berregése. Mellékutakon, horhosokon ju­tunk el a beremendi Dózsa Tsz földjére, ahol Dudás Jó­zsef dolgozik SZ 100-as trak­torával. — Nem furcsa így egyedül? — Megszoktam már. Meg aztán az ember el van foglal­va a munkájával. Megyünk mi mindig a váltótársammal, a Perzsa Józseffel. Csak le­gyen munka. — Ök már majdnem telje­sítették az éves tervüket — mondja Roskó elvtárs. —- Talán már teljesítettük is. Egy biztos, hogy az őszi tervünket is legalább 120 szá­zalékra szeretnénk teljesíteni — igazít valamit a disztilleren, beül a fülkébe és nekivág a sötétségnek, amelyen széles utat vág a reflektor fénye. Szabó Sándorral a terehegyi határban találkoztunk. Sz. 80-as traktorral vetőszántást végzett a terehegyi termelő- szövetkezetnek. Amikor ki­szállt a vezetőfülkéből, ponto­san éjfélt ütött az óra. És eb­ben a pillanatban egy Pannó­nia motorkerékpár kanyaro­dott be a mellékűíon. — Megjött a váltótársam, Schneider János. Schneider átnézi a gépet, körüljárja. A gép elején ott fekszik a kerékpár. Szabó Sán­dor még kerékpárral jár ki a határba, de hamarosan neki is motorja lesz. Motorja, mint a többieknek, ö sem akar le­maradni, hisz éppen nemrég számolták össze, több a motor- kerékpár most a gépállomá­son, mint amennyi kerékpár volt azelőtt. Tücskök cirpelnek, jobbról is, balról is traktorok berreg­nek. — Bent vagyunk a bolyban — mondja Roskó elvtárs. — Erre dolgozik a legtöbb trak­tor éjjel. Valóban. Alig tíz perc után újabb traktorosra akadunk. Ábrahám István G 35-ös trak­torával ott tárcsáz a diósvisz- lói határban. — Péntek óta egyedül va­gyok — panaszkodik. — De azért nem álltam le éjjel sem. Igaz, hogy nem megyek egész éjjel, de ameddig bírom, ad­Leugrik a gépről. — Szombaton is dolgozott? — Még vasárnap is — vála­szol az igazgató kérdésére. — Kell a pénz. Fiatal házas va­gyok és házat építünk. Még egy hétig lesz itt miunkánk, aztán befejeződik... Ezt majdnem minden trakto­ros elmondta. Szívesen dolgoz­Dudás Józseffel a beremendi határban találkoztunk. dig megyek. Most, ha itt vég­zek, még átmegyek egy má­sik táblába is. — Merre vannak még trakto­rok? — Ott lent Tüskéspusztánál is szánt egy. Látja, ott a ref­lektora — és egy vibráló pont­ra mutat, amely felénk közeie­nak Sk éjjel is, csak munkát kapjanak. De nem mindig kap­nak. Több termelőszövetkezet, mint például a nagyharsányi csak október 10-én akar át­adni földterületet És ebbe akarnak őszi árpát vetni. Azt mondják a traktorosok: a ter­melőszövetkezetek is siethet­Gibraltárban is megszerették a pécsi cipőt Nagy üzem lett ez a Pécsi „Kossuth“ Cipész Szövetkezet. Nemrégiben építették új épü­leteit, s máris szűknek bizo­nyulnak Szűknek, mert szíve­sen veszik termékeiket, nem­csak a belföldi kereskedelem, hanem külföld is sokat rendel. Félévvel ezelőtt bevezették a szalagrendszert, s ez Is szűk már. Most elhatározták, hogy tíz méterrel növelik az alja­szalagot. S hogy végre tudják hajtani, egy új műhelyrészt építenek az előkészítő részleg­nek. A beruházás összegére 1 pontos íelvüágpeítáat nem tad nak mondani, mert saját erő­ből és társadalmi munkával csinálják. Ezzel, mintegy há­rom-négy százalékkal emelik a termelékenységet. A szövet­kezet termeléséből igen sokat szállít külföldire. Az idei ex­port-tervük 58 ezer pár, s a kilátások szerint ezt mintegy háromezer párral túlteljesítik. Legtöbb cipőt az NDK-ba és Lengyelországba szállítanak. Megszerették a pécsi szövet­kezet cipőit a Szovjetunióban, Angliában, Norvégiában és még a kicsi Gibraltárban is Kávésén. méUfc. Megjött a váltótárs dik. Még erre fönt is van egy. Meg arra is... Hamarosan ráakadunk Tarr Dezsőre is. ő is SZ 100-ason dolgozik. Vetőszántást végez, de milyen mélyen! — 33 centi az átlagmélység. A diósviszlóiak tanultak a ta­valyi évből. Mélyen szántattak tavaly is és az idén jó volt a termésük. Most mindent ilyen móluon -k s j_ánigmi­nénefc egy Ricsit, mert 5k hiá­ba igyekeznek, ha a termelő­szövetkezetek nem tudnak munkát adni. Az első félévben is 18 ezer holddal több mun­kát végeztek a termelőszövet­kezetekben, mint amennyit a tervük előírt. Most is elvégez­nek legalább ennyit terven felül, de ebben segíteniük kell a termelőszövetkezeteknek is. Szalai—Hillebraud

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents