Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21-01 / 223. szám
1980. SZEPTEMBER 21. NAPLÓ 5 Soronkövetkezik: a silózás befejezése A télre késsülnek Ssentkútpusstán Széldeszka és néhány csavar — házilag készül a paláréksiló. Régen elhullatta sárga szirmait a napraforgó virága és a minapi dér megcsípte a kukoricások leveleit is. Szentkút- pusztám a sürgönydrótra telepedett fecskék tollászkodva talán már arról csivitelnek, hogy holnap ők is felkerekednek. Az állami gazdaság irodájában tettük fel riportunk első kérdését: tudják-e, mikor kezdődik a tél ? Bodor Pál elviéire, kerületvezető agronómus érti a szót és kedveli a tréfát Hivatalosan december huszonegyediké lenne, a tél első napja — emeli fel íróasztaláról a naptárt, — de nálunk már akkor elkezdődik, ha az utolsó négyszögölről is feletettük a takarmánykáposztát és ki kell nyit tatnom a silógödröket. Márpedig erre október tizenhatodikén menthetetlenül sor kerül és ami a jószágokat illeti, hát részükre addig vége sem szakad a télnek, amíg április húszadika táján friss zöldet nem kaszálhatunk .:. Száznyolcvanöt nap az tengernyi idő, több mint fél esztendő. Lehet, hogy pár esztendeje még annak is örültünk, ha szalmán-kukordca- caszáron átvészeltethettük jószágainkkal ezt a keserves hét hónapot. Ma már azonban senki sem elégszik meg csont-bőrré soványodott állatok „téli átmentésével“, hiszen decemberben is fejni akarunk. Ha a kétszázas szentkuti tehenészet a nyár minden napján egy fél katasztrális hold termését ette meg, akkor télen sem fogyaszthat kevesebbet. A feladat kézenfekvő: ezekben a szeptembervégi napokban silózzunk le legalább száz hold silókukoricát! Zúg a major a gépek zajától és meglászik: Szentkút pusztán most minden más munkát alárendeltek a silózás gyors befejezésének. A dús, holdanként! másfél vagonnyi zöldtömeget adó silókukorica értéke napról-napra kevesebb. A tejes csövek szeme egyre jobban megkeményedik, a le- vélzet szárad, kisebb és értéktelenebb a későbbi betakarított termés. Ezért aztán a szentkutiak nem válogattak az eszközökben. Más helyen előfordult, hogy el sem kezdték a sllózást addig, amíg kombájnt nem kaptak, itt azonban elővették és munkába állították a régimódi, kisebb teljesítményű silótöltő-gépeket is, a „köpködőket“ — csakhogy minél előbb végezzenek. Érdekes és azonnal szemünkbe szökik, hogy a „köpködők" nem a gödrök szélén állnak a majorban, hanem kint a táblán hajtják őket Hoffherr trak torokkal. Bősz Ernő brigádvezető agronómus szervezte így a munkájukat — ugyan miért? — A silókukorlcaföld jó két kilométerre fekszik a majortól. Amikor választanom kellett, hogy a lekaszált silókukoricát gzállítsuk-e a majorba és ott aprítsuk fel, vagy Pedig a táblán szecskáztassuk le a köpködőkkel és a kész anyagot szállítsuk be — kipróbáltuk, hogyan gazdaságosabb, fcrdekes dologra jöttünk rá.- Ahhoz, hogy száz mázsa szá- i las silókukoricát behozzunk a- gödrökhöz, hat pótkocsira volt- szükség, míg száz mázsa szecs- ka négy pótkocsira is ráfért i Ezért azután ■ szakítottunk a régi gyakorlattal : és a silótöltőgépeket a táblán állítottuk munkába. . A silókombájn a keleti 5-ös ' táblán jár körbe-körbe és naponta 25—30 pótkocsira valót vág le és aprít fel. Kétségtelenül a szentkuti silózásban a kombájné a döntő szó. — Szán te eszi a táblát és úgy ömlik belőle a felaprított zöld, mint a Duna vize: még tíz perc sem kell egy-egy pótkocsi meg töltéséhez. Elnézve munkáját, kétségtelen valamennyiünk előtt, hogy ha nincs üzemzavar, akkor a kombájnnal való silózás szállítás kérdése csupán. A silókombájn mellett két pótkocsit húzait a vontató. Amíg ez a két pótkocsi megtelik, addig a majorban a másik kettőt lerakják, az ötödik és hatodik pedig úton van a gödröktől a kombájn felé. Ilyen szervezéssel sikerült elérni, hogy a kombájn nem vesztegel szállítóeszközre várva egy pillanatot sem és így a lehető legnagyobb teljesítményt nyújthatja. Ami a szállítóeszközök kihasználását illeti, ennek az érdekében közel sem tettek meg mindent a szentkutiak. Ott álltunk a mázsánál és megfigyeltük, hogy a hat pótkocsi közül csak egyre szereltek fel magasítót. Ezzel a pótkocsival 28 mázsa szecskát hoztak be, míg köz vétlenül utána az ugyanolyan méretű, de nem magasított pótkocsira csupán 21 mázsa fért fel. Gyors számolás után kiderül, hogy ha egy pár széldeszkából, néhány darab szög segítségével valamennyi pótkocsijukat ellátták volna magasítóval, akkor naponta 150 mázsával több silót hozhattak volna be a majorba. A silózás — ha eddig csak a gépekről írtunk is — mégsem kombájn, pótkocsi és siló töltőgép kérdése csupán. A ; legmegfontoltabb szervezés sem - érne sokat Szentkúton, ha a silózást nem támasztaná alá ' olyan bérezés, amely minden 1 embert érdekeltté tesz a munka gyors befejezésében. A ré- 1 gebbi évek gyakorlatától élté- 1 rően nem a silózásban eltol- < tött időt fizetik, nanem a 1 bért a lesilózott mennyiség : után számítják ki. A silókom- 1 bájn vezetője és az a munkás, ' aki a garat alatt rendezi el á * pótkocsira ömlő szecskát, a ko- i csilerakókkal együtt minden 1 mázsa után azonos bért kap 1 és ugyanígy mázsa után fize- < ük a szállítógépek vezetőit is. c A hetven filléres mézsapénz t mellett 55—95 forint között ke € resnek az emberek. c A napokban,, defektet“ kapott s az egyik rakodógép és az em- 8 berek — nehogy a mázsa kevesebb legyen — kézzel álltak \ neki a kaszálásnak és többen r segítettek a gép szerelésénél s is, csakhogy minél előbb n üzembe helyezhessék. h Amit most írunk le, annak d tulajdonképpen a riport ele- a jen volna a helye. Mert nii- t előtt Szentkúton arról tárgyal lak volna, hogy miként silózzanak, előbb az várt megoldásra, hová tegyék a tömérdek silóanyagot. A kerületnek ugyanis mindössze kilencven vagon befogadására volt beton és ároksilója és a még le- silózásra váró 50 vagont, egyszerűen nem tudták hová tenni. Már-már arra gondoltak, hogy nehéz és költséges kubik munkával újabb ároksilókat ásnak, amikor a szérüskert szalmakazlaira esett a tekintetük. Csépléskor két kazlat — jó huszonöt-harminc méter hosszan — párhuzamosan úgy raktak egymás mellé, hogy köztük meglegyen a tűzbiztonsági szempontból szükséges 15 méter távolság. Mi lenne — született meg a gondoláit — ha a két kazal közé sdlóznánk be? Ahogy mondani szokás, az elhatározást tettek követték. A két kazal közét kitakarították. megtisztították a gyomoktól, majd miután szalmával felterítették, megkezdték ide a silóanyag be- hordását. Amikor már any- nyira feltelt a kazlak köze, hogy a vontatók képtelenek voltak behúzni a pótkocsikat, akkor lánctalpas traktort állítottak munkába és az mindjárt elvégezte a nélkülözhetetlen tiprást is. A tömérdek silót közben rendszeresen sózták, melaszos vízzel locsolták, majd amikor elérte a tiprás utáni két és fél méter magasságot, megkezdték a letakarását. Tetejére előbb vastag rétegben búzapolyva kerül, majd tízcentis föld, amelyet bevetnek őszi árpával. Az őszi árpa szerteáagzó gyökérzete még tökéletesebbé teszi a levegőtől való elzárást és megvédi a földtakarót az eső lemosásától. Impozáns látvány a két kazal közé szorított hatalmas siló, amelyben most 5000 mázsa zöldanyag erjed. Ez a siló, ennek a tárolóhelynek létrehozása nem került semmibe jóformán, míg ugyanennek a mennyiségnek elhelyezése ároksiló létesítésével ezreket emésztett volna fel: Szentkúton kétségtelenül sókat segített a két párhuzamos szalmakazal, de nem zárkóznak el a sdlózási tárolótér létesítésének más útjaitól sem, Szemtkútnak nincsen bognárműhelye, csak egy állandó mesterembere, akihez segítségül, a környező falvakból még két alkalmi famunkást fogadtak fel — más lehet erre a palánksiló de még inkább a kazlak közé történő besilózás, mert anyagát a szomszéd táblán megtermelhetjük s nem kerül külön pénzbe. Télvíz idején, amikor a silót etetjük, mindig lesz bőven szállítóeszközünk a naponta szükséges takarmányadag majorba szállításához. A nagyüzemi silózás nemcsak üzemszervezési kérdéseket vet fel. hanem követelményeket támaszt a kukorica- fajták megválasztásával szemben is. Bősz Ernő elvtársé a szó: — Biztosan észrevették, hogy azon a táblán, amelyet most silózunk, lassacskán már érik a termés, s megkeményednek és ezért a szarvasmarhák részére nagyobbrészt emészthetetlenek haszontalanok lesznek a szemek. A silózás elején nem volt ilyen gondunk, hiszen tejes állapotban kerültek felaprításra a csövek. Később viszont még a jelenleginél is rosszabb lesz a helyzet. Nagyméretű silókukorica termelésnél lehetőleg kései érésű fajtákat, például amerikai hibridet (Pioneer 347, stb.) választunk a jövőben. Ez a fajta, ahogy kísérleteim tanúsították tavaly itt Szentkúton is, más szempontból is figyelemre méltó, tudniillik amikor a csőtermése már érett és törhető, a szára és levélzete még zöld, tehát jól silózható, szinte kettős hasznosítású. Ha nincs módunk amerikai hibrid vetésére, akkor egy táblába Répa helyett Két kazal között tömérdek fzilázs elfér. több fajta kukoricát velünk a jövőben. Korai, középkorai, középkései és kései fajtákat válogatunk össze, magyar hibridekből és magyar fajtákból, hogy ne érjen a nyakunkba és a silózás elejétől a végéig meg felelő minőségű anyag álljon rendelkezésünkre, Ahogy kiszorul — és lassacskán már nyomát sem látni, annyira kiszorul — a marharépa mezőgazdasági nagyüzemeink takarmánytermesztéséből, olyan rohamos léptekben növekszik a siló jelentősége elsősorban a szarvasmarhák, de a juhok, sertések, sőt a baromfiak etetésében is. Valamennyi termelőszövetkezeti tehenészetben egyetértenek azzal, hogy a téli hónapokban csak elegendő siló etetésével tarthatják a tejhozamot egyenletesen magas színvonalon. A szilázst magas keményítőtartalma -kiválóan alkalmassá teszi a marhahizlalásra, s mivel A-, valamint C-vitárnintartal- ma magasabb, mint az ugyanabból a takarmányból készített szénáé — szívesen és baj nélkül eszik a növendékálla— tok is. A szilázst naponta, fokozatosan emelt mennyiségekkel kezdjük etetni, míg a teheneknél el nem érjük a fejenként és naponként számított 25—30 , kilós mennyiséget. Hogy a gö- | dörből kivett silótakarmár.y. minél kevesebbet érintkezzen a levegővel, feltakarmányozásig lehetőleg hagyjuk egy tömegben. Helyesen cselekszünk, ha nem közvetlenül a fejés előtt etetjük meg a szilázst és utána jól kiszellőztetjük az istállót, nehogy a különböző szagokat könnyen átvevő tej átvegye a szilázs savanyú, átható illatát. Egyébként már régen a múlté az a hiedelem, hogy a szilázs etetése során nyert tej alkalmatlan csecsemők táplálására, sajt, vaj és más tejtermékek készítésére. A silótejből készült vaj azonos minőségű és zamatú a legelőre járó tehenek tejéből származó vajjal. Sok etetési kísérlet tanúsítja, hogy szarvasmarháknál mégoly magas napi szilázs- adag sem jár hátrányos következményekkel, ha a szilázs mellé szénát, vagy más, nem erjesztett szálas takarmányt is etetünk. Lovaknál napi 8—10, juhoknál 2—5 kjló szilázst etethetünk napjában. milliárdnyi segítő silópalankok létesítésére. Másfélcolos nyárfadeszkából kétszer kétméteres elemeket készítettek és ezeket házikészítésű csavarokkal illesztették össze. A palánkokat közvetlenül az istálló mellett állítják majd fel, kisvasúti sínt vezetnek hozzá, hogy a takarmányosok minél rövidebb úton, minél könnyebben szállíthassák be az istállókba a silót. Nagy előnye a palánksi- lónak, hogy akár minden évben másutt állíthatják fel, mindig ott, ahol a gazdaság érdekeinek a legjobban megfelel. — Véleményem szerint a következő esztendőkben megváltozik a silózás egész üzem- szervezése, fejti ki a gondolatait Bodor elvtárs. Megváltozik azért, mert a kukorica vegyszeres gyomirtásának térhódításával egyre nagyobb lesz azoknak a területeknek a száma, ahol a vegyszer miatt a következő években is kénytele nek vagyunk a káros utóhatás elkerülése érdekében kukoricát és silókukoricát termelni, bármilyen messzi is legyenek ezek a földek a majortól. Eddig a silókukoricát a nagy szállítási igénye miatt mindig a majorhoz közel helyeztük el. Most választhatunk: vagy vállaljuk a messze fekvő területről a hatalmas fuvarköltséget azért, hogy behozzuk a majorba a silót, vagy pedig kieszelünk olyan tárolási módokat, amelyek lehetővé teszik a leszecskázott silónak kint a táblán való eltárolását AlkalA baktériumoknak szabad szemmel nem látható milliárd- jai adják meg a föld termőképességét, erjesztik borrá a mus tót és ezek végzik a lesilózott zöldtakarmány megsavanyítá- sát, vagy éppen elrothasztásét is. Természetüket ismerve olyan életkörülményeket teremthetünk részükre, hogy éppen azok a baktériumfajták sza porodjanak el, amelyek munkája a részünkre legkívánatosabb. Mi a silózás lényege? Egyszerűen fogalmazva az, hogy a zöldtakarmány oukortartalma tejsavvá alakul és a tejsav konzerválja a lesilózott terményt. Ha elég magas a zöld anyag cukortartalma és a tej- savbacilusokat szaporítják el, minden bizonnyal elsőrangú takarmányt állíthatunk elő télire. Ami a cukortartalmat illet) a legtöbb zöldtakarmányban éppen elegendő van belőle. Lucerna, vagy lóhere silózásánál azonban sokszor répafejet vagy más, nem pillangós zöldtakarmányt is keverünk közéje a lóhere és a lucerna magas fehérjetartalmának ellensúlyozására. Jól bevált gyakorlat a silózott termény melaszos vízzel történő édesítése is, amely szintén emelheti és emeli is a cukortartalmat. írhatnánk sokat arról, hogy a lesilózott növénynek mikor legmagasabb a cukortartalma, mert nyilván akkor a legérdemesebb lesilózni. E rövid írás keretében csak a silókukoricáról szólunk. A kutatók egybehangzó véleménye szerint elfogadhatjuk, hogy a föld feletti rész tápanyagtartalma a szemképződés megindulásától már lényegesen nem emelkedik, hanem az érés előrehaladtával a szárból és a levelekből a tápanyag — így a cukortartalom is — nagyrészt a szemtermésbe gyűlik össze. A silókukoricát ezért a legérdemesebb akkor leszecskázni, amikor a szemek még csak a tejes érésnél tartanak. A tárolótérben és magán a silózásra került anyagon tömér dek mikroorganizmus, csíra él. Megtalálhatjuk köztük a konzerváló tejsavat képező baktériumokat csakúgy, mint a vajsavas rothasztási elindító, a takarmányt végső soron büdös sé, felhasználhatatlanná és nem ritkán mérgezővé tevő vajsavas baktériumokat is. — Hogy silónk milyen lesz, az attól függ, a tej, vagy a vajsavas baktériumok kerülnek-e túlsúlyba az erjedés folyamán Cholnoki László elvtársnak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzorának tanácsára az elmúlt esztendőben Gyulapusztán kísérleti gödrökbe olyan zöldanyagot silóztunk, amelyre tejcukrot, illetőleg aludtej vizes oldatát permetezték azzal a céllal, hogy így már a silózás első napján, mesterségesen kedvezőbb körűimé nyékét biztosítsanak a tejsavas baktériumok elszaporodásához, illetőleg az aludttejes beoltással részükre induláskor „számszerű’' túlsúlyt biztosítsanak. Tény. hogy kifogástalanul erjedt silót kaptak, amelynek minősége jobb volt annál, amit hagyományos módon, minden anyag hozzáadása nélkül földeltek le — de ez is jó minőségű siló volt. A vajsavas baktériumok elszaporodásának s kártételének akkor vehetjük elejét, ha egy- egy tárolótér, — legyen gödör, palánk, árok, vagy éppen két szalmakazal köze — megtöltését, tömörítését és lefölde- lését a lehető leggyorsabban végezzük el, hogy a takarmány megsavanyodása minél előbb bekövetkezzen. A vajsavas baktériumok ugyanis csak ad-, dig szaporodhatnak, míg a siló savanyúsága egy bizonyos fokot el nem ér. Ez a savanyú- sági fok — amelyben a vajsavas baktériumok már nem képesek szaporodni — még nem hátrányos a tejsavas baktériumokra és így ezek túlsúlyba kerülnek; A sMtombájn egyetlen hibája: kétszer ennyi « elkelne belőle, Gyakorlott bérelszámolót felveszünk. Pannónia sörgyár 3J147
