Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18-01 / 221. szám

two. SZEPTEMBER 18. NAPLÓ 5 Nyolcvanötezer holdon termelünk kenyérgabonát Ezekben a napokban külö­nösen sok szó esik a kenyér- gabonáról, annak termeléséről. Milyen feladatok hárulnak a kenyérgabona-termelésben ter­melőszövetkezeteinkre, egyéni­leg dolgozó parasztjainkra? A feladat kettős: növelni kell a kenyérgabona vetésterületét és ezzel együtt az átlagter­mést. Baranyában az állami gazdaságokat nem számítva 85 000 holdon kell kenyérgabo­nát termelnünk. Ez pedig azt jelenti, hogy termelőszövetke­zeteinknek szántóterületük 29 —30 százalékát kell bevetniük kenyérgabonával. Hasonló a helyzet az egyénileg dolgozó parasztoknál is. Többen azt mondják: sok ez. Nem sok. Tények bizonyítják, hogy hosz- szú évtizedeken keresztül en­nél jóval nagyobb területen termeltek kenyérgabonát. 1938- ban például a megye szántó- területének 38, 1949-ben pedig 33 százalékán volt kenyérga­bona. Felvetődik a kérdés: miért kell ekkora területen kenyér- gabonát vetni? A válasz egyszerű. Termelő- szövetkezeteink különböző táp- erőben lévő földeken termel­nek. Természetes, hogy egy­két évig ezek a területek kü­lönböző termést is adnak. Ke- nyégabona-szükségletünket ezért csak úgy tudjuk fedez­ni, ha nagyobb területen ter­melünk. Csak így tudjuk el­érni azt, hogy az ország ne szoruljon gabonabehozatalra. A gabonáért adott pénzen in­kább műtrágyát vásároljunk, s termeljük meg mi, amire szükségünk van. Az elmúlt években termelő- szövetkezeteink egy részében olyan jelenség is tapasztalha­tó volt, hogy a belépett egyé­nileg dolgozó parasztok kevés kenyérgabona-vetésterületet vittek be. Ennek hátrányát érezték a nyáron a vajszló- iak, ahol a szántóterületnek mindössze 11 százalékán ter­meltek kenyérgabonát. Ami­kor osztásra került a sor, bi­zony nagyon kevés kenyérga­bonát adhattak a tagoknak. Ez a tény is bizonyítja: nem­csak népgazdasági szempont­ból. de a tagok szempontjából is fontos a kenyérgabona ve­tésterületének növelése. Nagyobb területről nagyobb termést lehet betakarítani. Ez érthető és világos. De mi nem­csak ezt akarjuk. Mi azt is akarjuk, hogy minden hold kenyér - gabona adjon nagyobb termést, mint amilyet az elmúlt évben adott. Ennek valóraváltásában a jó agrotechnikának igen nagy szerepe van. A napok­ban elegendő csapadékot kap­tunk. Ez lehetővé teszi a he­lyes talajmunkát, a jó mag­ágy-készítést. A gépállomások elegendő szántótraktorral ren­delkeznek és ezek nagyobb részét két műszakban foglal­koztatjuk. így a talajelőkészí­tés, a műtrágya kiszórása ide­jében megtörténhet. Ha kevesebb is műtrágyánk, ' mint amennyire szükségünk lenne, ezzel a kevés műtrágyá­val is növelhetjük a termés- álagokat. Növelhetjük, ha okosan használjuk fel a meg­lévőt. Termelőszövetkezeteink általában a műtrágya-mennyi­ség felét alaptrágyának hasz­nálják. Ezt jókor és jól csinál­ják. Nem mondható el ugyan­ez a fejtrágvázásról. A legtöbb helyen a fejtrágyát március­ban,’ áprilisban szórják ki, ho­lott a kísérletek, a fejlettebb gazdaságok eredményei azt bizonyítják: a fejtrágyát leg­helyesebb a tél utóján, feb­ruárban adagolni. Ekkor már megindul a növényi élet és mivel a talajbaktériumok csak később: 10—12 foknál kezdik el tevékenységüket, a szüksé­ges felvehető tápanyagot csak­is műtrágyával tudjuk a nö­vény számára biztosítani. A termésátlagok növelésé­ben nagy szerepük van a nagyhozamú búzafajtáknak is. Az állami gazdaságok az el­múlt évben 3500 holdon ter­meltek nagyhozamú búzafajtá­kat és ennek a nagy terület­nek a holdankénti átlaga 18 mázsa volt. Ugyancsak a múlt évben néhány termelőszövet­kezetünk is foglalkozott nagyhozamú búza- fajták termesztésével. Ezek is meg­felelő eredményeket értek el, sőt olyan kiemelkedő eredmé­nyek is voltak, mint például a nagyharsányi termelőszövet­kezetben, ahol — San Pastore- búzát termeltek — 27,8 má­zsás holdankénti átlagot értek el. A lánycsóki Csillag Ter­melőszövetkezetben ugyancsak ez a fajta 24,5 mázsát adott, míg a beremendi Dózsa Ter­melőszövetkezetben az Auto­nómia 25 mázsás holdankénti átlagterméssel örvendeztette meg a tagokat. A fajtamegválasztás a ter­mésátlag szempontjából igen fontos tényező, de itt is be kell tartani a fokozatosságot. Csak ott terjesztjük el a nagy- hozamú búzafajtákat, ahol en­nek termesztéséhez a feltéte­lek megvannak. Baranya me­gyében a cséplés után tíz ter­melőszövetkezetben végeztünk összehasonlító méréseket. Az összehasonlító mérések ered­ménye a következő volt. A tíz termelőszövetkezet olasz bú­zából 21,6 mázsás holdankénti átlagot ért el, míg a magyar búzák holdankénti átlagban csak 11,9 mázsa termést adtak. 5? ezt . százalékban akarjuk kifejezni, akkor kiderül, hogy a bőven termő külföldi búá- fajtak 81 százalékkal maga­sabb termest adtak holdan­ként, mint a hazaiak. Ez arra serkent, hogy a lehetőségekhez képest növeljük a bőven ter­mő külföldi búzafajták vetés- területét. Lényegesen több nagyhozamú külföldi búzafaj­tát vetnek állami gazdasá­gaink is, termelőszövetkeze­teink is, mint amennyit az el­elmúlt évben vetettek. Elég erre két szám is bizonyítékul Állami gazdaságaink 8500, ter­melőszövetkezeteink pedig 5200 holdba vetnek nagyhoza­mú búzafajtákat. A kenyérgabona-kérdés meg­oldásában nagy szerepet ját­szik a nagyhozamú búzafajták termesztésének mind nagyobb- mérvü bevezetése. Természe­tesen, ha nem lesz megfelelő nagyhozamú magyar búzafaj­ta, akkor a jövőben is kül­földi búzafajtákat vetünk. A mi búzafajtáinkat is meg kell azért becsülni, mert jó agrotechnika mellett ezek is megfelelő termést adnak. Pél­da erre a bólyi termelőszövet­kezet is A bólyiak nem keve­sebb, mint 18,10 mázsás hol­dankénti átlagot értek el Ban­kúti 1201-esből és 19,60 má­zsát Fertődi 293-asból. Ez a tény is azt bizonyítja: a ma­Egyesültek a tsz-ek a sellyei járásban A sellyei járás területén az elmúlt napokban több terme'őszövetkezet egyesült, így sor került a csányoszrói és a nagycsanyi termelőszö­vetkezet egyesülésére. Ez a tsz most „összefogás" név alatt működik. Ugyancsak egyesült a piá­kéi, a vejti, és a hlricsl ter­melőszövetkezet is, amely Rákóczi nevét vette feL A baranyahidvégi és kisszent- mártoni tsz egyesüléséből született meg a „Közös ut termelőszövetkezet. Hegy- szentmártonban pedig egye­sült az ott lévő három ter­melőszövetkezet, amely az­óta „Uj kalász“ név alatt működik. gyár búzafajták is meghálál­ják a műtrágyát, a jó mag­ágyat. Az idei vetés a második ötéves terv bein­dulásának első évében hoz termést. Nem közömbös tehát, hogy milyenek lesznek a ter­mésátlagok, hisz tudjuk: a második ötéves terv időszaká­ban nem kevesebb, mint 32— 34 százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági termelést. És ebbe a kenyérgabona is beletartozik, sőt ott van az el­ső helyen. Reméljük, hogy en­nek a nagy feladatnak a je­lentőségét átérzik termelőszö­vetkezeteink, de átérzik egyé­nileg dolgozó parasztjaink is. A községi tanácsok is sokat segíthetnek abban, hogy a má­sodik ötéves terv első évét ki­váló eredményekkel köszönt­hessük. Segíthetnek, ha napi­rendre tűzik községükben az őszi mezőgazdasági munkákat, ha megvizsgálják a kenyér­gabona-vetés helyzetét és minden erejükkel segítik és biztosítják a kenyérgabona minél gyorsabb elvetését és gondoskodnak arról, hogy a megfelelő mennyiséget el is vessék. Termelőszövetkezeti tagjaink és traktorosaink a növényápolásban, az aratás­ban és a cséplésben derekas munkát végeztek. Reméljük, ilyen lelkes és jó munkát vé­geznek most az őszi mezőgaz­dasági munkákban, a kenyér- gabona vetési terv teljesítésé­ben is. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese. Munkalehetőség a csökkent munkaképességűeknek Régi és mindmáig megoldat­lan probléma Pécsett és Bara­nyában a csökkent munkaké­pességű emberek foglalkoztatá­sa. A csökkent munkaképes­ségűek jórésze annak ellenére, hogy szívesen elhelyezkedne alkalmas munkahelyekre — közsegélyből tartja fenn magát. Foglalkoztatásuk .éppen azért, mert szociális és politikai kér­déseket oldana meg — közügy- gyé lépett elő. A megoldás ke­resésében szeretett volna némi segítséget nyújtani a Dunán­túli Napló ipari rovata, amikor tanácskozásra hívta össze az ügyben legilletékesebbeket, a megyei pártbizottság ipari osz­tályának képviselőjét, a városi és megyei szociális csoportok előadóit, a megyei üzemi fő­orvost, a Bőrgyár, a KISZÖV és a pécsi Kossuth Cipész KTSZ képviselőit. HOGY KEZDŐDÖTT? A Pécsi Bőrgyárból a szab­ványon aluli méretű hasíték­bőrök egy részét hosszú ideig — valószínűleg minisztériumi engedéllyel — a Megyeri úti szeméttelepre hordták ki. A szemétre dobott hulladékok bi­zonyos százaléka — mintegy negyed része — még hasznosít­ható lenne a cipőiparban. Mennyiben felelnek meg a fel- használás követelményeinek a szemétre dobott hasítékbőrök? — ezt kutatták a szerkesztő­ség kérésére a Kossuth KTSZ vezetői amikor felmerült a gon dolat, hogy a bőrök kiváloga­tásával — csökkent munkaké­pességű embereket lehetne meg bízni. Az első gondolatot kö­vette a második: a Cipész KTSZ-nek is adódik féléven­ként mintegy 80 mázsa termé­szetes bőrhulladéka, melynek feldolgozására már nincs ka­pacitás. Ml KÉSZÜLHETNE BORHULLADÉKBÓL? A KTSZ eddig ingyen adta át a színesbőr és keménybőr hulladékot annak, aki hajlan­dó volt a telepről elszállítani. Ügyes bőrdíszművesek virágo­kat, gombokat és sok más ap­róságot készítettek ezekből a bőrökből. A KTSZ asszonyai néhány nap alatt rengeteg öt­letet használtak fel, amikor a hulladékbőr feldolgozásával próbálkoztak. Készítettek ezek bőj dísztűt, virágot, divatos nyakéket, apró pénztárcát, ka- lapocskát, turistacipőt, gyufa­doboz borítót. Könyvjelzők egész sora, abaligeti, pécsvára- di, harkányi emléktárgyak bi­zonyítják, hogy érdemes a hul­ladékok feldolgozásával foglal­kozni. EGY UJ ÜZEM TERVEI A szerkesztőség ankétján résztvevők valamennyien szív­ügyüknek tekintették a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatását. Segítségét aján­lotta a KISZOV: ha helyiséget kapnak, azonnal megalakítják a csökkent munkaképességűek szövetkezetét. Segítene a Vö­röskereszt is, melynek képvi­selői ugyan nem vettek részt az ankéton, de már jóval előbb jelentős összeget ajánlottak fel támogatásul egy csökkent mun kaképességűeket foglalkoztató üzem megalapozásához. Talán tudna segíteni a városi és me­gyei tanács is — reményked­tek a szociális előadók — a köz ségfejlesztési alapból. A Bőr­Mámoros pillanatok Ember fekszik a jár­daszélen. Két keze nyitott tenyérrel ta pad nadrágjához, lábai ki­nyújtva. Úgy fekszik, mintha vigyázzban állna. Valaki oda­megy hozzá, föléje hajol; — Lélegzik — mondja^ — Ha jól érzem, badacsonyi mus­kotályt ihatott. A körülállók vihognak. Valaki mentőkért telefonál. Már jönnek is. Beemelik, az autó szirénázva robog a klini­kára. Ott ülök én is a kocsi­ban, kíváncsian, vajon mit csi­nálnak vele? — Gyomormosás — hangzik az ügyeletes orvos utasítása. Két ápoló megfogja, s pácien­sünk rogyadozó léptekkel in­dul a „fürdő” felé. — Nagyon 6okat ihatott — mondja az orvos. — Ha nem lenne ennyire ittas, egy-két injekció is segítene a kijóza­nodásban. De így.. Nagy gumikötényt kötnek eléje, aztán leültetik egy fod- rászszék-szerű fotelbe. Előké­szítik a szondát. Körülbelül egy méter hosszú gumicső, az egyik végén tölcsér. A gumicsövet 40—50 centire lenyomják s már öntik is a vizet a tölcsér­be. De már jön is a „róka”. Még egyszer — így lesz két­szer. Három a magyar igazság. Na végre! Tisztul már a szeme, már annyi ereje is van, hogy a homlokába hulló haját felsimítja. — Jaj... — nyög. Hát nem lehet valami kel­lemes az a gumicső. A bada­csonyi könnyebben lecsúszik... Lefektetik, elalszik. — Reggelig kialussza — mondja az orvos. Beszélgetünk. — Akar „érdekes” eseteket hallani, amelyek itt történtek? Elmesélem. Nemrég behoztak a mentők egy hullarészeget. A kezelés során nem volt vele különösebb baj, nem kiabált, nem hadonászott. Megadta ma­gát sorsának. Hanem reggel, amikor kijózanodott, akkor volt kétségbeesve. — Doktor úr, mit mondok otthon az asszonynak, hogy hol voltam? — kérdezte. Hát per- aae mit Mm* jenkor monda­ni?... Szomorú volt, sápadt. Nem sok ideje maradt a gondolkodásra, az alibi kitalá­lására, mert megjelent a felesé­ge. Valahogy megtudta, hogy hol a férje. Amikor meglátta emberét, csípőre tette a kezét, szeme villámokat szórt. — Szóval fizetés volt mi? — kérdezte vésztjósló hangon. Erőteljes mozdulattal beleka­rolt férjébe s vitte ki. Láttam, amikor a klinika kapuját el­hagyták. Vitatkoztak. A vita hevében a férj még egy csatta- nós pofont is kapott. Ott az utcán. Aztán mentek tovább. Ahogy elnéztem a tenyeres­talpas asszonyt, nem szerettem volna a férj helyében tenni« Pannonná feküdt a ÍV. Istvánt a elől hozták be, ottl kirakatmélyedésben. Koffein injekciókat kapott, reggelre úgy ahogy kijózano­dott. S akkor kezdett kiabálni, hogy mit tettek vele, hogy mi­ért hozták ide, hiszen ő min­denre emlékezik.:. Ameddig emlékezett. Arról persze fogal­ma sem volt, hogy hol szedték fel. Aztán kereste a pénzét; Hogy őneki 500 forintja volt a zsebében s most alig 200 fo­rintja van. Annyira dühöngött, hogy le kellett szíjazni. Ezek­kel szoktuk megfékezni a dü- höngőket — mutatja a széles, vastag szíjakat az orvos — nem igen lehet szabadulni be­lőlük. Szóval még neki állt fel­jebb. Megmondtam neki. hogy ha nem hagy fel a szitkozó- dással, a dühöngéssel, fenyege­tőzéssel, hát van Pécsnek olyan klinikája is, ahol az ilyen dü­höngő részegek haját lenyírják. Amikor hosszá nyugta tás után lecsillapodott, köszönés nélkül akart távozni. De nem oda Buda! A számlát ki kell ám fizetni. Milyen számlát? A mentőautó díja, ápolási költ ség, az injekciót sem adják ingyen ... Szóval olyan 130— 150 forint kérem az egész, tes­sék parancsolni a számlát. Úgy, köszönöm, legyen más­kor is szerencsénk .. s A barátságos, <3 a má_ sik típus. Többnyire „régi is­meróöK“, «kik nem eiceznr józanodnak klinikai ágyakon. Amikor felébrednek, barátsá­gosan csevegni kezdenek. Va­lahogy így: — Tiszteletem, főorvos úr... igazán ne tessék haragudni, hogy ismét munkát adtam, de tetszik tudni, a Jóskának név­napja volt. Na nem ittunk so­kat, aztán amikor kijöttünk a friss levegőre, megcsapott valami, bár ne jöttünk volna ki a kocsmából, akkor nem történik semmi. Szóval nem akarom untatni a drága főor­vos urat, de ígérem, hogy töb­bé ilyent nem teszek, s a bűn­re vezető alkalmat elkerülöm... Folyik belőle a szó, a fogad­kozás, hogy soha többet! E két nap múlva ismét itt van. — Mosolyog? Higyje el, néha én is. Pedig tragédiák ezek. Házas Ságok bomlanak fel, családok szakadnak szét az alkohol miatt. Megért?:.. Garay Ferenc gyár azzal segítene, hogy in­gyen bocsátaná a csökkent munkaképességűek rendelkező sére a MÉH által át nem vett, de apróságok készítésere még alkalmas színes bőrhuliadéko- kat, és a karbantartó műhely­ben esetleg segítenének egy­két kisebb gép, fontosabb szer­szám előállításában... A Ci­pész KTSZ tagjai híranyagot és ötleteket adnának. SEGÍTSEN!K a vállalatok A csökkent munkaképessé­gűek üzemének naegszervezé- sét elsősorban helyiséghiány akadályozza. A városi tanács a majdan megüresedő Hl- ke­rületi tanácsházat a csökkeni munkaképességűek rendelke­zésére kívánja bocsátani. De talán megoldható az új üzem helyiségproblémája addig is, egy felvonulási épületben. A nyugati városrészben néhány régebbi felvonulási épületet magángarázsnak hasznúinak. Az ezután, felszabadulod ta­lán felhasználhatnák a csök­kent munkaképességűek üze­mének elhelyezésére. Ha meg­felelő épület üresedése mosta­nában nincs kilátásban, né­hány ember betanítására, a munka megindítására alkalmas lenne az Építőipari Vállalat je­lenlegi felvonulási épületében egy lakás is, amit annakidején teljesen rendbehozva adna vissza eredeti céljának az üzem. Ha segítene a pécsi üzemek és vállalatok dolgozói s valóraváltják az elképzelése­ket, megoldódhat a csökkent munkaképességűek nagy Prol5­lémája; Az ankét résztvevői körülbe­lül eddig jutottak d a meg­beszélésen. A következő lépést a megyei pártbizottság *Pari osztálya teszi, amikor összehív ja az ügyben valóban legilleté- kesebbeket, s megvitató ve" lük a további lehetőségeket Jó lenne, ha azok, akik való­ban segítséget nyújthatnak a megoldásban, már most keres­nék az utat. hogy g legrövi­debb időn belül munkájuk ál­tal biztosított kenyeret adhas­sunk mindazt* keiébe, akik ezt várják és igényi* H»mánvi MarU Parkot létesítenek Siklós és Harkénj között Már régebbi keleti 0oníi^• lat: jó lenne egy Jjarkot léte­síteni a Siklós és Hurkáit!/ közötti útvonal me*#*- Most ez a gondolat a ■meűttfiósulás stádiumába került A mePP«* tanács még ez ét, őszén el­kezdi a park építését « Slk~ lós—Harkány közötti & j°bb oldalán. A park min,e<n 100 méter szélességben húzódik majd az országút núnt*n' Ez azt jelenti, hogy n\tdegV 52 holdas parkot ny<*«ék e* majdnem parkkal k0t<k °sz' sze Siklóst és Harkú*1^' Munkás-öltözőszekrényeket, valamint normál nyomtávú pótkocsikat vennénk 2. sz. Belkereskedelmi Szállító Vállalat, Pécs, legyen Telefon: 18-57j 649 út.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents