Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18-01 / 221. szám
NAPLÓ I960. SZEPTER K [Megjelenik a menyei statisztikai évkönyv 193T májusának egyik délutánján gyorsjáratú német teherhajó igyekezett a koraesti dagály hátán Montevideo fényei felé. Az uruguayi parti őrség vámtisztjei és a kikötőorvos már mesz- szi kint a nyüt vízen megszálltak fedélzetét csempészáru, vagy járványos betegségek után kutatva, eredménytelenül. A „Weszterwald” Hamburgból kifutva Madeira érintésével burgonyát szállított Dél-Ame- rikába és szabad kajütjeiben alkalmi utasokat. Ami a rakományt illeti, a rózsakrumpli somogyi homokon termett és az utasok ugyancsak magyarok. Vezetőjük született Lóvári gróf, Baranya megyei földbirtokosként mutatkozott be, aki szívesen látja vendégül az urakat kint a parton, egy mindnyájuknak megfelelő időpontban . i i A „Westerwald1! hamarosan a móló betanoldalához simul. Az urak természetesen hálásak a meghívásért, időt azonban bajosan szakíthatnak a kikötő lázas forgalmában. Es vajon — mit nyújthat nékik ez a magyar grófocska, akinek szűkös pénzéből, személyszállítóhajón még egy szerény, fedélközi kabinra sem futja?! Remélik, hogy a gróf úr jól szórakozik majd Uruguayban. és nagyszerű vadászzsákmánnyal távozik, ha eljön az ideje. Van itt puma és anakonda bőven, jaguárból is, csörgőkígyóból is több a kelleténél — csak sok sikert kedves gróf, sok sikert! A vámtisztek féltucat nyelven beszélő, intelligens emberek, akiknek fürkésző tekintetét rendszerint nem kerüli el semmi gyanús. Am, most tisztelegve távoznak a partra vetett repülőhídon és fogalmuk sincs róla. hogy mennyire ló- vátette valamennyiüket ez a született Lóvári gróf. Mert akadt a messzi Hungáriában, a távoli Baranyában arisztokrata nagybirtokos elég, kezdve Biedermann lovagon és Draschko- vich orr\fnrt véöezvA « hólvi francia haderők helyett magyar kezekkel akarta kiverekedni most nem Mexikóban, hanem Paraguay állam területén az 1918-ban összeomlott Osztrák—Magyar Monarchia helyébe a Habsburg birodalmat: ahol a dzsungelek övezte partok között irtózatos vízmennyiségét hömpölygeti a La Plata öble és az Atlanti óceán felé a Parana folyam, Argentína és Paraguay határán rajzolódik ki a képzeletbeli magyar gyarmatbirodalom területe. A terv pofonegyszerű: A délamerikai kontinensen kétszázezer kivándorolt magyar élj Ha ezt a nyelvében és vérében egységes tömeget szétszórtságukból boldogabb élet megcsillantásával Paraguayba terelné össze valaki, akkor az ott éló négyszázezemyi fehér lakossággal szemben, amely a legkülönbözőbb nemzetiségekből tevődik össze, a magyarok kétségtelenül túlsúlyba kerülnének. Politikai túlsúlyba olyannyira, hogy államalkotó, és esetleg még királyválasztó tömeggé is válhatna: De miért beszélünk erről feltételes módban?! Nem ígért meg a négy- szemközti kihallgatáson minden lehetséges diplomáciai támogatást Horthy?! Nem csukta-e be valamilyen rejtélyes módon a vámhatóságok szemét ifjú Horthy Miklós Rio de Ja- neiro-i követ? Dehogynem! A sátorhelyi földbirtokos kalandos expedíciója a híres Igu- assu vízesés tövében, a Főz du Iguassu-i ferencesrendi misszió épületében ütötte fel főhadiszállását. A derék német atyák támogatásával egészen Corumbáig szálltak híres sportrepülőink az expedíció céljaira megnyert Bánhidi An tál repülőgépei és elvégezték De hót — egy birodalom megteremtésénél mindig hullik az ember! Nem mindegy-e végeredményben, hogy kard üti, vagy mérgeskígyó harapja a halálos sebet? Kérdezzék csak meg a vizslaki, sátorhelyi, íeketekapúi, lajméri, majsl, nagynyárádi sommásokat, hogy eljönnek-e, ha adnak itt nekik húsz hold földet?! Nem Számbavette híres bécsi képtárát, az ALbertinái, amelyet (Leonardo, Tizian, Michelangelo rajz és festmény) háromszáz millió dollárra értékeltek a műértők. Nem — nem kell Horthytól pénzbeli támogatást kunyerálnia, futja saját erejéből is. Lázasan nekivágott az expedíció szervezésének és diplomáciai előkészítésének. Indulás: 1938 őszén, számít se a meleg, se a kígyó — egy sem marad otthon! Amikor évek múltán az expedíció mérnöke, majd pedig Bánhidi Antal pilóta engedélyt kért a főhercegtől az úti tapasztalatok megírására, — Albrecht megtagadta hozzájárulását és így nem értékelhetjük a Paraguay-ban végzett kutatómunka részletes eredményeit Tény azonban, hogy amikor 1937 telén hazaértek, a főherceg azonnal kiadta az utasítást az 1938 őszén indítandó, minden eddigi méretet felülmúló, hatalmas expedíció előkészítésére, amely Magyarországról már magával viszi a gyarmatosítás értelmiségi ve- vezérkarát ö maga pedig az anyagi, a pénzfedezet előtár remtéséhez fogott Számbavette a 107 ezer holdas uradalmat az ausztriai és horvátországi birtokokat •— melyet még nagyapjának — iki Haynau utódaként a ki- gyezésig Magyarország kato- ai kormányzója volt — igen ökrös érdemekért juttattak, 1938 tavaszán azonban megingott a föld: Hitler bevonult Bécsbe és kezét azonnal rátette az Albertinára. A kefe- bajszú Cézár rendkívül gyűlölte a Habsburgokat, lehet, hogy azért, lehet, hogy csak magánvagyona gyarapításáért — elkobozta a billiós értéket Menteni a menthetőt Albrecht felajánlotta, hogy egy csapattesttel résztvesz a Szovjetunió elleni hadjáratban — de ajónl- kozását visszautasították. Legyűrik ők a kommunizmust Habsburg főhercegek nélkül is. Utoljára 1956-ban nyílt volna meg a gyarmatalapítás lehetősége, összeszedve a magyar disszidenseket, talán még létrehozható a paraguayi magyar gyarmatbirodalom. Am hol van már az uradalom, hol az Albertina és hol van maga Albrecht? Ott halt meg egy évvel előtte Buenos Airesben, közei álmai birodalmához. Elvitte a trópusi májbetegség, mely ezerszám szedte volna magyar áldozatait is, ha tervét keresztülviheti a Parana menti Zöld Pokolban. Baranya lakossá* ^ 285316 fő Hatvanegyezer lakóház, 57000 rádió, 4,5 millió gyiimö csfa van a menyében, ü íegnagy falu Szigetvár, a legkisebb Karácodfa A jövő héten megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának 350 oldalas évkönyve, amely körülbelül 35 000 számadatot tartalmaz. Az évkönyv most köz li először az 1960-as évi nép- számlálás részletes gazdasági, kulturális, ipari, egészségügyi, kereskedelmi és egyéb adatait. Érdekes tallózni ebben az évkönyvben, Megtudjuk belőle, hogy Baranya megye népessége a népszámlálás adatai szerint Jelenleg 285 316 fő. Ebből 146 638 a nő és 138 678 a férfi, tehát 7960-nal több nő él a megyében. Átlagban 1057 nő jut 1000 férfire. Legnagyobb a nők arány száma Mohácson, ahol 1111 nő jut 1000 férfire. 1959-ben a születések száma sajnos csökkent. Élve mindösz zse 5099 gyermek született. A halálozások száma az előző évek átlagához hasonló. Meghaltak: 3580-an. Házasságot 2478-an kötöttek. Duplájára emelkedett a válások száma. 1956-ban 441-en, 1957-ben 652- en, 1958-ban 489-en és 1959- ben 804-en váltak el. Lényegesein emelkedett a megye áruforgalma, ami az életszínvonal emelkedését tűk rözd vissza. Amíg 1956-ban 248 millió forint értékben vásároltak vegyes iparcikket, ad dig 1959-ben már 321 millió forintot fordított a megye lakossága vegyes iparcikkek vásárlására. Ruházati cikkekből az 1956. évi 248 millióval szem ben, tavaly 268 millió forint értékű árut adtak el. 1956-ban egy lakos átlagban csak 4810 forint értékű árut vásárolt, 1959-ben már 5901 forintot költött vásárlásra. Pécs városát nem számítva bele, a megye boltjaiban 1524 motorkerékpárt, 3167 mosógépet, 144 hűtőszekrényt, 325 por szívót, 3504 rádiót és 3086 televíziót vett a lakosság. Itt em lítjük meg, hogy a rádlóelőfi- aetők száma az 1956. évi 43 631 ről 57 194-re szökött fel. A teÖSZI, TÉLI, FÉRFI, NŐI divatlapok Kaphatók Pécs, Divatlapbolt, Kossuth u. 22. 403 4 Montenuovó hercegen és a báró Schauschkán — de Lóvári gróf — családot nem törzskönyveztek még az Országos Kaszinóban sem. Ez a név — álnév. Álnév, amely nem kisebb hatalmasság, mint Albrecht királyi főherceg személyét rejti, aki a hatalmas sátorhelyi uradalom birtokosaként azért hajózott Montevideóba, hogy az őserdők mélyén magyar lakosságú gyarmatbirodalmat alapítson. Ügy látszik, a Habsburg főhercegek körében már családi hagyomány az amerikai kaland. 1864 nyarán ennek a Ló- vári grófnak nagybátyja, Miksa főherceg francia szuronyok segítségével már egyszer partraszállt Mexikóban és míg a Queretárói erőd fokán főbe r.em lőtték, császárként uralkodott a hatalmas országban. A kései és távoli unokaöccs, a Baranya megyei földbirtokos Cserélje ki régi hibás késpengéit! ŰJ rozsdamentes késpengék a budapesti és vidéki Öta- és Ékszerboltokban és a nemesfémjavító részlegnél. Budapest, V., kér. Guszev U. 21. 637 a légi térképezést A sátorhelyi uradalom gépészmérnöke a gőzekék javítása _ helyett most a folyam vízbőségének felmérésével és leendő erőművek helyének megválasztásával foglalkozott, az expedíció geológusé tagja pedig a dzsungelborította hegyek érckincsét vizsgálta. Réz és vas, ezüst és antimón fényes erei futottak a kalapács-törte szikladarabokban fényes erekként és a kőzetekre helyezett fényképezőlemezt megvilágította a bőven rejtőző uránium rádióaktív sugárzása. És fa, fa, tömérdek fa kitermeletlenül és mindenütt felfűrészeletlenül. Civilizációt csak a folyam partján, a pár házból álló kikötőnél találtak — az indián őslakosság a Zöld Pokol mélyén élte háborítatlan, őskori életét Ha ezeket munkára fogják... Csak az orvos aggodalmaskodott, hogy itt, az egyenlítő tőszomszédságában, ahol naponta szökik az ötven fok felé a hőmérő és ahol az eget eltakaró fák alatt a több ezer milliméter esőtől halálos párákat lehel a soha ki nem száradó föld, ahol szinte dunsz- tolódik az ember és ahány szál fű, annyi mérgeskígyó, mondom — itt csak az orvos | aggodalmaskodott. hogy a sárgaláz és az emész tőén gyors halál birodalmában nem él meg öt évn^l tovább magyar ember. A tőke mohósága az utcák vezetésében is megnyilvánult Nyolc-tíz fokos méreti ekségű utcák s azokat közel vízszintesen keresztezők, nem ritkák. Így azonban sokkal több parcellát lehetett kiszabni. Tér persze sehol, a gyerekek az utcán játszanak. Rongyfocijuk meghenteregve a csatorna zöld levében, mint hosz- szúesóvájú üstökös repül a légen át A torony alja (városház) gondossága nem terjedt a régi falakon túlra még most sem. A déli. nyugati városrész kaszárnyái, a katonai reáliskola, nem voltak városfejlesztő tényezők. A szigeti részt két üzem élénkíti némileg a sörgyár és egy téglagyár, a siklósi külvárost a parkettagyár, gépgyár. A dohánygyár eleve a külvárosok gyengén fizetett női munkaerőire épült fel. Itt. ahol messze vidéken dohány- termesztésről szó sem volt Az első világháborút követően Magyarországon is úrrá lesz a finánctőke és ennek kicsinyített példáit jól láthatjuk Pécsen is a város belső életében és terjeszkedésében egyaránt. Néhány kisebb üzem ösz- szeroppant, néhány megfosztva nyersanyagforrásától vagy piacától összezsugorodott. A szerb megszállókkal együtt sok munkás, különösen bányászok, a fehér terror elől elmenekülnek s a város lakossága erősen megcsappant Azonban csak rövid Időre, mert 1930-ban már 63.000-r« nőtt majd 1940-ben 71.000-re. Ennek az emelkedésnek több oka is volt A pozsonyi egyetem idetelepítése, a MÁV üzletvezetőség hatalmas tisztviselő létszáma, iskoláik, új üzemek, mint kokszmű, olajgyár s a régiek közül is mint például a bőrgyár többen kíterebélyesedtek. Mint határváros most már hadtest székhely és sok család költözik ezzel is ide. Ennek az embertömegnek lakás kellett. A tőke várakozó álláspontra helyezkedett lakásépítésre kölcsönt kapni nehéz és drága dolog volt A város iparkodik a maga erejéből segíteni a bajon s beépíti egyes közeli telkeit, mint a Mezőszélt a Petőfi utca egy részét a Rét utca déli végét Ez mind tisztviselők számára készült munkásokról nem esik szó. A magántőke építkezéseit már csak úgy értjük meg, ha beletekintünk a finánctőke kártyáiba. A kartellek ide is kiterjesztik hatalmukat, a vas- kartell, bőrkartell irányítói Pécs leRgazdagabb polgárai, ők mondják meg, melyik kis üzem vagy kis iparos hol szerezheti be nyersanyagát. Megalakul a baranyai téglakartell és egy bankár mondja meg, hogy az építóavéiiaUcozó hol vegye meg a téglát, illetve honnan kapja. Természetesen nem a vállalkozó, hanem a kartell érdeke a döntő. Az egésznek a mozgatója a Pécsi Takarékpénztár, illetve annak vezérigazgatója. A város vezetősége elvesztette önállóságát, ha csak egy kis imaki állás betöltéséről volt is szó, a vezérigazgató döntött s a közgyűlés többsége fejet hajtott, mert kölcsöneik miatt tőle függtek. És tőle függőt mindenki, aki forgótőke híján a takarékpénztár kölcsöne! vei dolgoztatott. Ha csak kissé rosszul gazdálkodott, menthetetlenül elnyerte a takarék, mint például a hullámfürdőt, a pezsgőgyárat és polip karjai közé került már a Zsoinay gyár is. , A város szabad telkeket keresett kisemberek számára. Ott van kilenc holdja a Megyeri út mentén. Igen ám, de azt bérbe adta egy sertéshfzlaló részvénytársaság céljaira. Már rég megbukott a részvénytársaság s értéktelen részvényei a vezérigazgató úr kezében vannak. A városi közgyűlés hatalmas összeget szavazott meg, hogy visszaváltsa a csak papíron szereplő részvénytársaságtól saját telkét. így települ be a Fiume utca, Petőfi utca környéke. Végig kispolgári házak csúnya tú/ialas sora. Szűk a hely a hegy lába és a mocsaras rét között. Mivel a vezérigazgató pénzügyi ne ségek közé Jutott, nyárfá jori földjeit értékesíti. A . megengedi" neki, hogy i Kertváros területét parce és a telkeket közel har szoros áron kisember adja el. ö az utcákat é •'!' meg, a város gondoskor „ közművekről. Még kirí .ot dolog, ha tudjuk, hogy előz« a Kött kertészet is parcella akarta sokkal közelebb fe' területét, de nem kapót* .. engedélyt, míg a vezér úr kei nagyobb részén túl r adott: E lhatározza a város j Széchenyi tér repdt sét. Munkanélküliség ícye tése, segítsünk a műnkénél* lieken, volt a jelszó. Aztán y adják egy cégnek az építke^ A szentháromság szobor áj gött két falszerű kőrakás *? ható siklósi mészkőből, ' tűnő anyag mind a kettő . egyik rózsaszínű, a rn&\ mályvaszínű. Pár évtized d1:, va tudjuk, mindke egyforma szürke bevonj! kap és nem patinásodik. A rosházáról nagyszámú kőid0 kodó bizottság vonul ki szemrevételezi a kőrakások1! melyikből épüljenek a ciki0?1 falak. Határozat, a rózsásaid* bői. És miért? Mert valamely, főfejes rokonáé a kőfejtő. Ujj na „fecerunt magnum áfía| más”. A szép falak mofeópjjj nek, oly szilárdan, hogV rtj pyfifcik visszahelyezni, játszó gyerekek kirugdosdr belőle, levízió előfizetőinek szán dig az elmúlt év végéi volt a megyében. Örs viszonylatban — a lak arányszámához viszonyít' a legtöbb rádió- és telel előfizető Baranyában ésj esett van. Az előző éveknél « több bútort is vásárolt a] gye lakossága. Konyhabi bői 2385, hálószobából 1906, kombinált szekréj 421 és egyéb kárpitozott torból, csőbútorral együtt] fogyott el az elmúlt esz ti ben. A népszámláláskor a mi ben összesen 60 911 la* zat és 870 egyéb épi számláltak össze. A lakások száma: 75 441, I bálc száma pedig 125 606 Tavaly a megyében 1071 kást építettek, ebből 295 mi, 679 pedig magánt történt. Az elmúlt tfz ét rán 1959-ben volt a legn sabb a magánépítkezések ma. Az évkönyv adatai sz Baranyában összesen 4 é’ millió gyümölcsfa van bz évi 1,4 millióval és az 1" ) 1,7 millióval szemben. T. •: dekes és tanulságos a gy'in fák megoszlása. A 4 és fél lió gyümölcsfa közül 37 alma, 231 000 körte. 81! őszi barack, 1 millió szilvafa. 202 000 kajszi, dió, 400 000 a meggy, a cseresznye, 65 000 a nv és 13 000 a gesztenyefa. . | lőterület viszont az 193 20,2 ezerről 15 és fél^ze tasztrális holdra csökken Komló lakossága 24 8- * az 1949-es évi 6955 f szemben. A szocialista bányává kossága tehát megnégVs dött az elmúlt tíz év Mohács lakosságának lél« ma: 18 045. A megye It gyobb községe Szige amelynek lakossága 739i Viszont a legkisebb kői Karácodfa, amelynek mind sze 83 lakosa van. A statisztikai évkönyv ..ft gelék“ részében közel 100 dalnyi terjedelemben rószld adatokat közöl a megye 1» ségeire vonatkozóan. Ismerj azok szociális, kulturális e\ tottságát. az iparosítást, az* latállományt és egyéb ío?1 sabb adatokat.
