Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-11 / 189. szám

t*M. AUGUSZTUS ti. NAPLÓ 5 tiport a moziban í,1959-ben a mozilátogatók száma Pécsett é» a megyében összesen 4 811511" — írja a „számok és adatok“ rovatban a statisztikus — a filmvetítések helyeinek száma a megyében összesen 377 ...“ stb. A míÍHOrptakát estére a Tájfun Nagaszaki felett cí­mű filmet hirdeti a siklósi mozi falán. Az utcai front felőli ablako­kon ízléses függönyök lógnak, belül az előcsarnokban ragyo­gó tisztaság. És a nézőtér? Ta­lán nincs is a megyében még egy olyan mozi, ahol minden­nap felkefélik a nézőtéren a parkettot — mint itt Méltán büszkék filmszínhá­zukra a siklósiak, pedig nem is olyan régen még ir'etlenül csóválták a fejüket: „Ebből?... Sohase lesz igazi mozi kérem". Ma már, a szakmai eredmé­nyeken kívül egy kicsit „ide­genforgalmi“ híre is van. özv. Karászi Józsefnét sűrűn fel­keresik a Siklósra érkező tu­risták. — Olyan sok jót hallottunk erről a moziról, megnézzük, vajon igaz-e a dicséret? — mondogatják a látogatók. Tavaly a mozik kihasznált­sága terén az országos át­lag hetven százalék volt. A siklósi mozi átlaga 74,2 száza­lék. A mintegy három és fél- száz befogadóképességű film­színházban a múlt évben 449 előadást tartottak több mint 6záztizennégyezer látogatóval. A műsorpolitika? Augusztusban kilenc szov­jet és a szocialista országok stúdiói által készített filmet vetítenek, és három nyugati filmet. _ Nagyon várják már Sikló so n a Béke első napját *.. Hogy mit szeretnek legjobban? Mindegy milyen film, csak jó legyen — mondja moso­lyogva. A siklósi mozi a megyében a legjobbak közül való. Hogy mi ennek a titka? Azon kívül, hogy a mozi dolgozói közös erővel a szó szoros értelmében ,.megnevelték“ a mozilátoga- tóket, íme egy ellesett pilla­nat búcsúzás közben. Két nő átszól az utca túlsó oldaláról. — Karászi néni! Négy je­gyet estére, jó? — Rendben van; — Nem felejti el? — kér- (jem. — Oh, sokszor a piacon hár man—négyen is megszólítanak Nekem három jegyet, nekem kettőt... Sok függ ám attól, hogy az ember megkeresse látogatók kedvét.:! Alighanem itt a siklósi mo­zi „titka“. Az egyik mattyih&i ud­varán útrakészen áll a CA 43—72 rendszámú személygép kocsi. A ma esti útirány: A1 sószentmárton. Katus János, körzeti mozi- gépész és felesége több mint tíz éve járják a megye déli részén a körzetet, több mint tíz esztendeje hintik a kultú­ra magvait. S vajon tíz év alatt mennyi kelt ki ezekből a magokból? — Nagyon szeretik az em­berek a mozit — mondja cso­magolás közben. — És jobban szeretik, mint tíz évvel eze­lőtt. Érdekli őket minden, a híradótól kezdve a történele­mig bármi. De legjobban azok a filmek, amelyek a mai élet­ről szólnak. Nagy érdeklődést váltott ki az utóbbi időben a Vörös tinta. Sokáig vitatkoztak róla az emberek. Ezen a héten két műsor megy. A szovjet Katonaszív és a nyugatnémet Mesterdetektív ő a gépész, felesége a pénz­tárosnő, valóságos „ös-izkom­1(1 fortos“ mozi ez. Heti két elő­adást tartanak. Old. Egyhá- zasharaszti, Alsószentmárton, Matty, Keserűpuszta. Gordisa. Drávaszabölcs községekben. — Keserűpusztán és a Kender­gyárban heti egy előadást. Nehéz, fárasztó munka ez, sokszor késő éjszakáig talpon kell lenni, és akár esik, akár fúj — a filmet, a „mozit“ vár­ják az emberek. Sokszor paj­tákban, elhanyagolt kultúrter­mekben, régi istállókban ve­títenek, vagy kocsmában, s az is metörtént már, hogy kitil­tották őket egy-egy helyiség­ből, mert életveszélyes állapot­ban volt az épület. De az emberek várják a mo­zit, éhesen, kultúrára szom­jazva, és ez hivatássá avatja a Katus házaspár munkáját, amely nem volt mindig Ilyen kényelmes“, amely sokkal több fáradtságot, áldozatot kö­vetejt valamikor. — Hát igen, emlékszem — mondja indulás előtt Katus Já­nos, sietve, mert sietni kell, alig egy óra múlva kezdődik Alsószentmártonban az elő­adás. — Emlékszem, amikor még biciklivel jártam a köz­ségeket, meg szekérrel vittük a gépet. Mert akkor csak egy gépünk volt, ma öt van. A feleségemnek volt egy rossz retikülje, az volt a pénztár.;: De nem nehéz élet ez. Nagyon szeretem, nagyon szívesen csi­nálom ;: s Csak az érti meg, aki látja, hogy mennyi szere­tettel várják az embert esté­ről estére .:. Jól mondja, olyan ez a munka, mint a magvetőé. * A hószentmártonban már besötétedett. A kultúrte­rem előtt gyerekek, fiatalok ácsorognak, várják a mozit Éppen olyan a film ebben a faluban is, mint esténként a vacsora. Várják az emberek, természetes, hogy van és kell, hogy legyen. — Nézze, ezzel kellene va­lamit csinálni — mutat a kul­túrterem közepén terebélye­sedő téglaoszlopra Kárászt ia Pál tanácstitkár. — Annyi ba­junk van ezzel az oszloppal kettévágja a termet.;: — Volt egy kevés pénzünk erre a célra — folytatja Ml- kics Pál, a falusi pártszerve­zet titkára, — de mihez kez­dünk kevés pénzzel? Terveink lennének, igényli is a falu, különösen, amióta szövetkezeti község lett Alsószentmárton is ... de segítség nélkül nem megy. — Szeretnek az alsószent- mártoniak moziba járni? — kérdem. A falu vezetői — teljes szám ban az előadáson — mosolyog­nak. — Látja!? Mi is családostól, és nézzen csak körbe. Java­részük törzsvendég. Ott ül Verbanac István, meg a Ma- gosits Pál, el nem maradná­nak egy előadásról sem. Még néhány perc, apró iga­zítások a vetítőgépen, egy te­kercs filmet még át kell per­getni és megkezdődik a Kato­naszív vetítése kilencven alsó- szentmártoni mozilátogató előtt * Hogyan ig írja a sta­tisztikus? „1959-ben a mozá- látogatók száma Pécsett és a megyében összesen 4 811 517.“ Soha azelőtt nem volt eny- nyi! És a többmilliós szám mö­gött hiba lenne nem meglátni a többszáz moziüzemi dolgo­zót — munkájukkal, apróbb- nagyobb gondjaikkal, őszinte, szívből jövő erőfeszítéseikkel, és hiba lenne nem meglátni a mai falu arcában az egysze­rűbb, bonyolultabb, érdesebb, de őszinte és nagyszerű kul­turális haladást. Amelynek ma még legerő­sebb pillére a mozi. (Thiery) Ma este vendég­szerepelnek Pécsett a moszkvai szólisták Ma érkezik Pécsre a moszk­vai Sztanyiszlavszkij és Nye- mirovics Dancsenko Színház művészegyüttese és ma este nyolc órai kezdettel tartják opera- és balettestjüket. A nagy érdeklődéssel várt műsorban fellép Nina Isza- kova és Mira Redina, az OSZSZK érdemes művészei, továbbá Vivel Gromova, So­fia Vinagradova, Valentin Ka- jevcsenjo, Alexej Csicsinadze, Mahail Szolop, Natalia Pavlo­va, Eduárd Bulavin és Arka- dij Tolmazov. Az együttes műsorában ro­máncok, operaáriák, duettek, szólótáncok és táncképek sze­repelnek. Az együttest a MÁV Szimfonikus Zenekar kíséri Saverdov vezényletével. Gépek a kiállításon A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a mezőgazdasági kiállításon három földmunka- gépet állít ki és mutat be mű­ködés közben. Bemutatnak egy keletnémet hidraulikus vezérlésű kotrógépet, egy szov­jet földtológépet és egy ma­gyar önrakodó dömpert, ame­lyet a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár készít. A kiállításon egy hordozható nyomócsöves öntözőberende­zést, valamint egy beépített nyomócsöves esőztető berende­zést is bemutatnak. A mohácsi vasutasok is készülnek a X. vasutasnapra A mohácsi vasúti csomó­pont dolgozói készülnek a X. vasutasnapi ünnepségekre. Szombaton délután négy óra­kor ünnepélyes keretek között térzenével fogadják a vasúti csomópont területéről a vá­rosba érkező dolgozóikat. A vasutasnapi ünnepség délután öt órakor kezdődik. Ekkor leplezik le és koszorú z- zák meg a hősi halált halt Matuzsa György vasutas em­léktábláját Majd utána ün­nepi nagygyűlést tartanak A nagygyűlés után a vas­utas kultúrcsoport műsora kö­vetkezik. A kultúrműsor után a vasutas dolgozók közös va­csorán vesznek részt. Vasárnap, 14-én a vasutas dolgozók küldöttsége megko­szorúzza a szovjet hősök em­lékművét. A mohácsi vasúti csomópont dolgozói közül na­gyon sokan jönnek Pécsre a vasutasnapi központi ünnep­ségekre. Lovasfutball-rangadó a dél-dunántúli mezőgazdasági kiállításon és vásáron A dél-dunántúli mezőgazda- sági kiállítás és vásár egyik érdekessége, látványossága a lóverseny-pályán lesz, ahol többek között lovasfutballra is sor kerül. Ilyen még nem volt Pécsett. Sokan el sem tudják képzelni: milyen lehet a lovasfutball. Felkértük Hanzély Istvánt, a Békáspusz­tai Méntelep lovainak „csapat kapitányát", hogy mondjon néhány szót erről az érdekes­nek Ígérkező mérkőzésről. Hanzély István többek kö­zött elmondotta, hogy a Bé­káspusztai és a Bajai Ménte­lep lovai .mérkőznek“ majd egymással. Minden csapatban vannak játékosok, ezenkívül egy-egy kapus és a bíró, aki a mérkőzést lóhátról vezeti. A lovak körülbelül 1,5 méter átmérőjű labdával „játsza­nak“, amelyet szügy ükkel, ei­Készül a Dunántúli Tudományos Intézet 1960. évkönyve A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudo­mányos Intézete 1960-ban is megjelenteti szokásos Év­könyvét. Ebben Délkelet- Dunántúl, főleg azonban Ba­ranya megye területéről olyan tudományos eredményeket kö zöl, amelyek az élet és a gya­korlat szoros összefüggéseit tükrözik vissza. Az idei Évkönyvben meg­jelenő értekezések között sze­repel a pécsi Mecsek karszt­vízének hidrodinamikai sajá­tosságairól szóló tanulmány. Ez Pécs város vízellátásának megjavítása érdekében ké­szült. Több tanulmány foglal­kozik majd az északkeleti szénmedence problémáival, történeti, valamint szállítási szempontból. Az intézet Évkönyve még ez év utolsó negyedében megje­lenik az Akadémiai Könyv­kiadó kiadásában. Terjedelme előreláthatólag huszonhat— huszonhét ívnyi lesz. ső lábukkal maguk előtt hajt­va igyekeznek behajtani az ellenfél kapujába. Mint Han­zély elvtárs mondja: bámula­tos, hogy némelyik ló, lovasa bíztatása nélkül is milyen lel­kes játékos. A kis szürke Sa- gya arabs mén például vad dühvei veti rá magát a lab­dára és valósággal „kergeti“ maga előtt. A kapus is ló és ha a labda a kapu közelébe ér, fel­ágaskodik és úgy „védi" ka­puját — Volt egy 16 a csapatban, amelyik fejével hajtotta a láb dát. — mesélte Hanzély élv­társ. — Ez a ló marta, harap­ta a labdát a nagy izgalom­ban. Ez oda fajult, hogy vé­gül szájkosarat kellett a ló szájára tenni. Ennél a játéknál különösen érdekes a kapuskirúgás is. A „.kapus“ hátsó lábával továb­bítja a labdát a mezőnybe. — Reméljük, hogy a lovas­futball tetszik majd a kiállí­tás látogatóinak és éppen olyan lelkesen szurkolnak majd kedvenc lócsapatuknak, mint egy izgalmas rangadón kedvenc játékosaiknak — fe­jezte be nyilatkozatát Hanzély István. Társadalmi üggyé válik f-jr társadalom megváltozása az embereket is formálja L/l" _ tanultuk, hallottuk. De nemcsak tanultuk és haU lőttük, hanem ez a tétel a maga realitásában is éló, példák tömege bizonyítja. A bűn üldözéséről van szó. Vannak még, akik azt gondolják, hogy a bűntett megelő­zése, a bűntény leleplezése kizáróan a rendőrségi szervek fein adata. Pedig korántsem így van. A szocializmust építő társa­dalomban mind több lesz azoknak az egyszerű dolgozóknak a száina, akik megértik: a bűn üldözése nem korlátozódik csupán a hivatalos szervékre, hanem mindjobban a becsületes embe­rek, a társadalom feladata is. Ennek a ténynek bizonyítására sok-sok példát lehetne fel­sorolni. A sok közül azonban most csak három emberről essék szó. Három emberről, akik a maguk munkaterületén óvják, védik az egyén, a közösség érdekét. Vasúti munkások, akik „társadalmi munkában" végzik önkéntes vasúti rendőri feladatukat. | Jóth Ferenc, a dombóvári vasútállomás raktári mun* ^ kása az egyik önkéntes rendőr, akiről szó van. Nem­rég Nagykonda és Dalmand között vasúti baleset történt. Tóth József tudta, mi a kötelessége. Azonnal intézkedett, hogy a sérültet a mentók elszállítsák, de a helyszín megfelelő biz­tosításáról sem feledkezett meg. Arra is gondolt, hogy fel­jegyezze a szemtanúkat, akik majd a vizsgálat során vallo­másaikkal hozzájárulnak az igazság kiderítéséhez. Nem hivat­kozott arra, hogy „lejárt a munkaidő”, hogy „nem az én dol­gom”, hogy „mit avatkozzak én bele más ügyébe”, hanem cse­lekedett. Határozott fellépésével lényeges segítséget nyújtott az ügy felderítéséhez, segítve a hatóságok munkáját. Szermicsek Ferenc a komlói vasút dolgozója a másik ön­kéntes rendőr, aki kitartó és eredményes nyomozással mintegy 24 ezer ellopott forint nyomára bukkant. A komlói TÜZÉP- telepról tűnt el a pénz. Találkozott a szolgálatos vasúti rend­őrrel, aki megemlítette neki, hogy nem látta-e B. Gy.-t, akit a pénz ellopásával gyanúsítottak. Szermicsek ismerte B. Gy.-t s figyelni kezdte. Látta, hogy a gyanúsított néhány órával előtte Pécsre utazott, de akkor még nem tudott a lopásról Valóban lehet valami a gyanúsításban, mert B. Gy. taxival utazott el Pécsre — gondolta. Várt. Várakozása eredménnyel járt, mert B. Gy. megérkezett és felszállt a komló—dombóvári vonatra. Szermicsek Ferenc is felszánt a vonatra, nyomon kí­sérte és a vasúti rendőrrel együtt elfogták a tolvajt, A harmadik önkéntes rendőr — Pajor László — is egy­szerű, kétkezi dolgozó ember. Váltókezelő, önkéntes rendőri munkájáról így beszél: hEgy éve annak, hogy a dombóvári vasúti őrs parancsnoka megkérdezte tőlem, hogy nince-e kedvem önkéntes rendőrnek jelentkezni. Igennel válaszoltam, t elmondhatom, hogy az el­telt év eredményes vett. Először természetesen azon igyekez­tem, hogy elsajátítsam a rendőri alapvető ismereteket és poli­tikai tudásomat is fejlesszem. Tanulásomban állandóan segí­tettek s elmondhatom, hogy ha szükség lenne rá, többet is vállalnék a heti négy órai szolgálatnál, f'yt’ simontomyai állomáson tevékenykedtem. Mint váltó­őr ugyancsak tudom, hogy milyen szabálysértésekre, bűncselekményekre lehet számítani ezen a területen. Nemrég a váróteremben egy utas panasszal fordult hozzám: amíg aludt, ellopták a zsebéből 960 forintját. Elmondotta azt is, hogy kit gyanúsít. Alig telt el két óra, a személyié írás alapján az állo­más forgalmi szolgálattevőjével elfogtuk a tettest is még azon éjszakán bekísértük az őrsre. Meg kell azt is mondanom, hogy kezdetben számosán bi­zalmatlanül néztek rám. Ma már azonban megszűnt a bizal­matlanság, ment megértik: az önkéntes rendőr az egyén, a köz érdekeit védi. Most egy év után büszkén gondolok arra, hogy önkéntes rendőr lehetek.” (A/emcsak ő büszke rá, de a vasúti kapitányság is elis­meri becsületes munkáját. Nemrég 300 forint pénz­jutalomban részesítette a tolvaj gyors kézrekerítéséért. A társadalom feladata, a bűnözők, a tolvajok köré olyan légkört teremteni, amelyben szégyen és gyalázat az egyén, a közösség megkárosítása s a társadalom elítélésével találkozik az, aki nem becsületes munkával, hanem a dolgozók megkáro­sításával, a dolgozók kárára akar magának javakat szerezni. A kiragadott három példa bizonyítja: a hatóságok már mindjobban támaszkodhatnak az egyénre, a társadalomra a bűn üldözésében. A bűn elítélése, a bűnözők elfogása, a bűn üldözése mind­jobban a társadalom ügyévé válik, Garay Ferenc Idény-napköziotthon Godisán — társadalmi összefogásból Godisán a lakosság fogásával idény-napköziotthon létesül. A Hazafias Népfront helyi elnöksége és a község vb-vezetői megvizsgálták a községfejlesztési alap pénz­ügyi forrásait s megállapítot­ták, hogy megfelelő takaré­kossággal — a tervfeladatok végrehajtásának biztosítása mellett — tízezer forint taka­rítható meg. Ebből az összegből a volt iskola épületének rendbeho­zásához szükséges anyagfede­zetet csaknem biztosítani tud­ják. Az épületnek napközi otthonná történő átalakításá­hoz szükséges munkát társa­dalmi úton végzik él. Az asz­talosok ajtók, ablakok készí­tését, a kőművesek az építési jellegű munkák elvégzését vál látták, a község lakossága se­gédmunkát biztosít, a terme­lőszövetkezet pedig a szüksé­ges szállításokat vállalta. A község lakosságának ősz- szefogása eredményeként meg valósuló napközi otthont rö­videsen átadják rendeltetésé­nek. Dél-Dunántűl termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak9 gépállomásainak ___seregszemléje a MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR Pécsett augusztus 13 — 21 -ic

Next

/
Thumbnails
Contents