Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-07 / 186. szám

MM. AUGUSZTUS l NAPLÓ 7 a ftícii zenei élei teeaeiboL Bár nté.t a nyár derekán tar­tank, a Filharmónia máris ké­szül az őszi-téli szezonra. A nyár-,.menetrend” kiemel­kedő szabadtéri, szórakoztató eseménye lesz többek között a moszkvai balettművészek vendégjátéka, amelyen fellép ti ina. Iseakova és Mira Redina az OSZSZK érdemes művészei továbbá érdekes, jó szórako­zást ígér augusztus 28-án a Hajrá Pécs műsor, amelyet a PVSK pá­lyán rendeznek vasárnap dél­előtt. A műsorban, a sajtó- bán már említetteken kívül féllép Kabös László, Keleti László, Klbédy Ervin, az egyik légjobbhífű csehszlovák ze­nekar és Szűcs Ferenc, a rádió sportriportere, riporteri minő­ségben. A tervek szerint a mű­sor keretében megrendezik a Pécsi öregfiúk—Fradi öregfiúk labdarúgó találkozót is. A nyári műsor kiemelkedő eseménye lesz még a külföldön nagy sikereket aratott Magyar Állami Népi Együttes pécsi Vendégjátéka is, amelyen az együttes 1000. előadására ké­szült műsort mutatják be. De egy kis Ízelítőt a komoly zene kedvelőinek az őszi—téli komolyzenei műsorból! A Filharmónia gazdag mű­sorral várja a komolyzene ra­jongóit. Az őszi idény a pécsi színház nyitásától függően kezdődik — bár a rossznyel­vek szerint némi húzavona lesz a színház kapunyitásának időpontja körüL Pécsett havi egy alkalommal rendeznek majd zenekari hang­verseny^ A zenekari hangversenyekből feltétlenül érdemes előre meg­említeni például Kahasahi Ahasima, világhírű japán kar­mester pécsi vendégszereplé­sét. A program szerint még egy külföldi karmester szere­pel majd Pécsett: Vandernoot, Európa-hfrű holland dirigens. Ezen kívül Pécsre látogat majd az Állami Hangverseny- Zenekarral Ferencsik János, a budapesti MÁV szimfonikus zenekarral pedig Lukács Mik­lós karnagy, valamint a nép­hadsereg férfikórusa. A zenekari hangversenyek műsorán egyaránt szerepelnek majd a preklasszikus, klasz- síikus és modern zeneszerzők művei. Többek között műsorra tűzik Haydn Évszakok • című oratóriumát, Mendelssohn, Wé- ber, Stravinszkij, Ravel, Bar­tók és Kodály műveit. A kamarazene kedvelőinek igényeit is kielégítik a kővet­kező évadban. Pécsre látogat Wibeke, dán zongoraművész, Fajn, szovjet hegedűművész, egy szovjet kamarazenekar, és közös hangversenyt ad majd Becher Mihály és Kovács Dé­nes. A „felnőtt* program mellett nem feledkeztek meg az ifjúság zenei igényéről se. Az általá­nos iskolások számára nyolc, a középiskolások számára ugyancsak nyolc, és a ipari­tanulók számára négy előadás­ból álló hangversenysorozatot szerveznek. Ezek a hangverse­nyek zenei tartalmukat ille­tően a szülőföldről, a termé­szetről, az emberekről és a barátságról szólnak majd. A következő évadban meg­szervezik a peremvárosokban is a hangversenyévadot, előre­láthatólag Oj-Meccekalján, Pécsszabolcson és valószínű Vasason is. Pécs zenei élete mellett Komlón is nyolc zenekari hang­versenyből álló sorozatot ren­deznek majd, Pécshez hason­lóan — külföldi vendégművé­szek részvételével Augusztus 20-ig megnyitják a Mecsek cukrászdát Hétmillió forint a Kossuth Lajos és a Felső-Malom utca sortatarozására A városi tanács költségve­tése még soha nem biztosított ekkora összeget a város épü­leteinek rendbehozására, mint ebben az évben. A PIK ebben az esztendőben több mint 7 millió forintos költség­gel hozzákezdett a Kossuth Lajo® és a FeJaő-Malom utca szépítéséhez. A Kossuth Lajos utcában az 1., 26., 28., 30., 34., 36., 38., 50.. valamint a 23., 25., 27., 33., 35. és 39-as sz. házak szépülnek meg. Nem kis munka ez, ha számításba vesszük, hogy a sortatarozás nyomán az alag­sortól kezdve a tetőszerkezetig mindent felújítanak. Elhasz­nált padlózatot, rossz ablak­rámákat, ajtókat újjá vará­zsolják, sőt ahol a tatarozás nyomán a szobák festését ki­sebb, nagyobb sérülés érte, azt is rendbehozzák, örülhetnek tehát a lakók, lakásuk kor­szerű, szép, ízléses lesz. S mindez állami költségen. A munkák jól haladnak. A PIK erre a feladatra, a város szépítésére mozgósította ere­jének oroszlánrészét 6 munka­megszervezése nyomán az er­re az évre tervezett felada­tokat valóra váltják, mind­össze egy-két épület portál­munkái (a páratlan oldalon) húzódnak majd át a 61-es év­re. A munkát természetesen a leglényegesebb feladatra, a lakások belsejének rendbeho­zására fordítják. A Felső-Malom utca is meg­szépül. A 2., 4., 10., 12., 19., 20., 21-es számú épületeken vé­geznek sortatarozást. A PIK az említett legfon­tosabb feladatán kívül még számos épületet — többmillió forintos költséggel — tataroz, többön pedig emeletráépítés­sel új lakásokhoz juttatja az arra rászorultakat. Jövőre a Kossuth Lajos ut­cát végigtatarozzák és min­den valószínűség szerint hoz­zálátnak a Sallai utca sorta­tarozásához is. <—ray) Ilyen lesz az épülő Mecsek cukrászda álló-presszója Pécsiek és vendégek egy­aránt kíváncsian várják, a város első reprezentatív ze­nés-táncos szórakozóhelyének — a Mecsek cukrászdának a megnyitását. — A Mecsek cukrászda olyan igényekkel épült, amelyeket a pécsi közönség nagy része még nem ismer — ismertet meg a befejezéshez közeledd létesít­ménnyel Vida Gyula mérnök. — Az új szórakozóhelyek léte­sítésénél fö dolog, hogy az új létesítmény kereskedelmi és üzemeltetési szempontokon túl menően kulturált szórakozást és újszerű élményt nyújtson. A Mecsek cukrászda esetében ezek az irányelvek vezérelték bennünket és a Nádor Szállo­da vezetőségét is. Pécsett a Mecsek cukrászda lesz az el­ső — és országos viszonylat­Háromszázezer forinttal segítik a tanácsok a szigetvári vár restaurálását Most, hogy meg­kezdődtek az előké­születek az 1966-os évi szigetvári ju­bileumi ünnepségek megrendezéséhez, felvetődött az a gondolat, hogy a szigetvári várat mi­előbb restaurálni kellene. Ennek meg valósításához azon­ban nagyobb pénz­összegre lenne szűk só& A Baranya me­gyei tanács nem­rég felhívással for­dult a városokhoz, valamint községek­hez. A felhívásban rámutatott a vár restaurálásának je­lentőségére a jubi­leumi ünnepségek­kel kapcsolatban és kérte, hogy anyagi támogatósukkal já­ruljanak hozzá a vár megszépítésé­hez. A baranyai váro­sok és községek magukévá tették a felhívásban foglal­taikat Is mintegy háromszázezer fo­rintot meghaladó összeggel támogat­ják a szigetvári vár restaurálását. Töb­bek között Komló városa húszezer, Sásd község pedig tízezer forintot adott erre a célra. A baranyai közsé­gek döntő többsé­ge ezer—ötezer fo­ri ntal járul hozzá a váj- restauráláséhoz. baft is az elsők között foglal helyet —, amely minden te­kintetben megfelel az Igé­nyeknek éB követélményeknek, még külföldi vendégek sze­mével nézve iS. A Mecsek cukrászda zenés- táncos termébe a régi kapu­aljból kiképzett, reprezenta­tív bejárat vezet. A bejárat két oldalán vitrineket helyez­nek el ezekben mutatják majd be részben a város, részben az ország képzőművé­szeti remekelt és divatos ru­házkodási cikkeit. A zenés-táncos nagyterem falfelületeinek kiképzése igé­nyes építészeti formákkal ké­szült. Egyik oldalán például plasztikus a falfelület, amely magában foglalja a fűtés, Bzel- lőztetés és világítás funkció­ját. A felületek kiképzéséhez sokféle anyagot használtak és a térhatás növelésére sok a tükrös felület. A terem festé­séhez finom színeket alkalmaz tak. A mennyezet például li- lás-rózsaszfnű, az oldalfalakat citromsárgára és rózsaszínnel tört fehérre festették. A galé­ria —* mely jó lelátást bizto­sít a nagyteremre — narancs- sárga. A nagyterem szomszédságá­ban épült a bár, mely kiképzé­sében a nagyterem hangulatá­hoz kapcsolódik. Itt is, akár­csak a két galérián — az egyik bevallottan szerelmesek szá­mára készült — rejtett vilá­gítást alkalmaznak, s hason­lóan oldották meg a szellőz­tetést is. A régi Mecsek cukrászda he­lyiségét álló-eszpress2ÓVá ala­kították, az utcáról közvetlen bejárattal elsősorban a nyári forgalom igényeinek megfe­lelően. Az álló-presszóban fagylaltot, kávét, süteményt, talokat árusítanak majd. Egyébként erről a részről is megközelíthetők a belső he­lyiségek. — Főlég ebben a helyiség­ben érvényesül az építészéti kialakításnak az a fajtája — mondja Vida Gyula —. mély pillanatnyi élményt ad szín­ben és belső kialakításban egy­aránt a beérkező vendégek számára. Az álló-presszóban dekoratív színeket és mű­anyagokat alkalmaztunk. A cukrászda berendezését Budapesten készítik. — A berendezés tervezésé­nél azt az elvet követtük, hogy a bútorok ne csak helyi­ségenként, hanem egyes he­lyiségeken belül is színes es formában változatosak Jegyé­nek. így például a nagyterem­bén lesznek mozgatható szé­kek, háromszögletű asztalok­kal, de az egyik falfelületén falraszerelt konzolos asztalkák és ülőkék szolgálják majd a kényelmet. Az álló-press2óban nem lesz ülőalkalmatosság, itt csak padozatba épített három­lábú asztalokat és falraszerelt vitrines könyöklőket helye­zünk el. A legnagyobb kérdés mind­ezek ismeretében már csak az lehet, hogy többszöri határidő eltolódás után mikor nyílik meg a nagyközönség számára a kétmillió forintos beruházás­sal készülő Mecsek cukrászda? Bizakodó Vida Gyula válasza: — Mi legalább augusztus ti­zedikére szeretnénk, de au­gusztus húszadikára már min­den bizonnyal teljes pompájá­ban készen áll majd Pécs első, reprezentatív zenés cukrász­dája. H. M. Pétbeiratásokat tart a Gépíró és Gyorsíró Iskola. (Pécs, Temesvár u. 2. szám) a Közgazdasági Technikum Ipari Tagozata épületében, földszint 30. sz.) minden munkanapon délelőtt 9—11 ónál» IMS Jűnhts l?-én, pénteken I « langyos nyári •--------------------—-----—-----! éjszakát men­tőautó szirénázása vágta ketté. ... András-ákma hetedik szintjén, n tizen­egyes telepi fejtésben, a második déli kereszt­vágattól északra (kerülő gurító hajtásánál, Szabó József (83) vájár csapatával betörést készített. Munka közben csákányával vélet- Ienségből oly szerencsétlenül vágott lámpá­jára, hogy mind a két üveg összetörött és az izzó szál a betörésben lévő, körülbelül három és félszázalékot metánt tartalmazó sújtóléget meggyújtotta. A fellobanó láng Szabó József és Keresztes András vájárok, Nagy Benő és Koszó Imre segédvájárok ruhával be nem fedett testrészeit megégette... Az ügyeletes letette a telefonkagylót és meg törölte gyöngyöző homlokát. Pár perc múlva Kirschlng elvtúra, Pécabánya üzemvezetője ismételte meg ugyanezeket a szavakat Pata­ki Mihálynak, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatójának. Ugyanebben az időben a város túlsó felén telefonhoz kérték a pécsi bőrklinika adjunk­tusát. — Bányászokat hoztak,.. Igen, azonnal- Súlyoe égés. Eél óra sem telt el és a klinikán megjelent a professzor és az egyetemi docens ts. Szabó József 25 éves vájár. Borbála telep 52. Szép, nagyszámú, barnahajú felesége fek­szik az ágyban. Mellette a két és fél éves Rózsika. A gyermek mocorog álmában és oda­nyújtja kis kezét édesanyjának... Keresztes András 38 éves vájár. Borbála telep 39„ — Aludjál Veronkám, édes csőp- ségem, aludjál. Édesapa dolgozik. Ti is legye­tek csendben Ágnes és Andris.., Koszó Imre 24 éves segédvájár. Nagyréti völgy 10 876. Susog a szép erdő, mesélnek a fák, füvek, bokrok a kicsi Évinek. Nagy Benő 25 éves nőtlen segédvájár. Pécs- bányatelep legényotthon. Nem messze tőle Mv kicsiny ház tarka szobájában szép fekete haj omlik szét a párnán. Két puha kar Sleli az álmok világát. Az éjszaka csendes, csak a természet beszél szokott hangján a pihenőkhöz. A bőrklinika ablakai fényesen ragyognak. Négy pár szem néz a műtőlámpa vakító Íriszébe, négy szív remeg a mellkas mögött halkan, dobogó rit­musban ... Ki tudja meddig 7 Szabó József vájár: első- másodfokon meg­égett a testfelület nyolcvan százaléka. Kérész tes András vájár: első-, másod-, harmadfokon megégett a testfelület tizenöt százaléka. Ko­szó Imre segédvájár: első-, másodfokon meg­égett a tesetfelület hatvan százaléka. Nagy Benő segédvájár: első-, másodfokon meg­égett a testfelület hatvannyolc százaléka. A széntröszt elöl I Pataki Mihály-----— trösztigazgató uta sítására gépkocsi startol Kaposvár felé. A vezető hidegfejű, biztoskezű ember. Rekord­idő alatt teszi meg az utat. Megmozdul a gépezet a négy ember életé­ért. Bányászok, aknászok, mérnökök és tröszt- vezetők. A klinikán a professzortól a takarí­tónőig mindenki. A négy embernek élnie kell! Az autó Kaposvár után Budapestre száguld tizenöt liternyi vérplazmáért. A vöröskereszt, az országos vérellátó szolgálat, a budapesti, a kaposvári a pécsi kirendeltség minden se­gítséget felkínál. Pataki Mihály elvtárs meg­bízza Börzsei Mihályt, a biztonsági csoport vezetőjét a tennivalók lebonyolításával. — Mindent, ami kell, meg kell nekik ad­nunk, Börzsei elvtárs! Nem számít mennyibe kerül! A klinikáról átszólnák telefonon, jó lenne gumipárna a betegek alá. A budapesti vörös- kereszt hat órán belül repülőgépen küldi a gumiágyakat. A klinikán az orvosok, ápoló­nők két éjjel és két nap talpon vannak. Az orvosok felváltva egy-egy órát távoznak csak a sérültek mellől. Borbála telepen és Nagyrétl völgyben iz­zadt tenyerében — immár száraz szemekkel gyűr ügeti zsebkendőjét három asszony. — Édesapa hol van? — kérdi Rózsika, Ág­nes, Éva, András és ezt motyogja a kicsi Ve­ronika is. — Mikor jön haza? Az orvos nézi a betegeket, a csodálkozva tágult pupillákat, melyben ott bujkált az élet, figyeli a mellkasok harmónikus emelkedését, az erek játékát. Nincs idő, nincs éjjel vagy nappal, csak parázsló égésben rettentő küz­delem. A kerék lezuhan a legmélyebb pontra, az­tán emelkedni kezd. Szerdán már beeresztik a sérültekhez az asszonyokat. Látogatóba ér­kezik Papp János elvtárs, « pártbizottság osz­tályvezetője, Pataki Mihály elvtárs, a szén­tröszt igazgatója, Kirschlng elvtárs üzemve­zető, aknászok, barátok és ismerősök. Megje­lenik Börzsei elvtárs is és kedves Ősz haja a csillogó szemek fölé hajol Mit kívánnak? Narancs, csokoládé, kávé, tea, szalámi sör, Börzsei Milyíly, mint valami mesebeli Télapó hordja a tföszt megbízásából nap mint nap az ajándékokat. Az asszonyok finoman elké­szített levest hoznak, otthoni levegőt és mo­solyt, mely úgy jelenik meg a sokat szenve­dett arcokon, mint az első bőr. Az ÜJ bőr a nyakon, lábon, kézen. Pirosán, de mégis mily szépen. Július harmincadikén, hat hét múltán ott­hon ölelheti át gyermekeit és feleségét Szabó József, Kasző Imre, velük tart a nőtlen Nagy Benő is. Keresztes András még a klinikán marad, mert kezefején plasztikát (bőrátülte­tést) végeznek, de pár hét múlva 5 is elhagy­hatja a klinikát. Elhagyták és elhagyják mind. Egészsége­sen! Nemsokára pedig Kékesre mennek üdül­ni, hogy végképp kigyógyuljanak, erős, ép em bérként éljék újból életüket, melyet megmen­tett az összefogás, a* emberi lelkiismeretesség. * ltét három nappal I ezelőtt sorra !4- . ... ... i.. .........1 togattam ottho­nukban a sérülteket. Szabóé kát, Koszóékat, Nagy Benőt és aztán a kltnikdn lévő Keresz­tes Andrást. Utoljára a bőrklinika adjunktu­sával beszélgettem. A folyosón ültünk le fehér székre szót vál­tani. Az „esetről“ beszélgettünk, és arról, hogy milyen sokat fejlődött — különösen Pé­csett — az égési sebeket gyógyító orvostudo­mány. Aztán úgy közbevetőleg jegyezte meg, mikor elmenni készültem: — Tudja... érdekes emberek voltak ezek a bányászok. A legnehezebb kezelés, e legna­gyobb fájdalmak közepette sem Atkozódtak és egyetlen egyszer sem mondták, hogy ott­hagyják a bányát.•. Ezekkel as ajándékba kapott szavakkal ko­pogtam le a lépcsőn a kapu felé. Az utcán jöttek, mentek az asszonyok, férfiak, forrón tűzött a nap és minden hasonlóan élt. mint máskor. Mégis úgy éreztem: valamivel többek lettünk, mi emberek, Szabóék, Koszó, Vero­nika, s mi mindannyian, többek és erősebbek, mint a vas, melyet töréskor összehegesztenek. SZÜTS ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents