Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-06 / 185. szám
2 NAPLÓ I960, AUGUSZTUS 6. 1 Befejeződött esz országgyűlés ülésszaka (Folytató* az 1, oldalról.) kötelessége, hogy mozdítsák elő a tartalékok mielőbbi hasznosítását Épülő új társadalmunk — mint mondani szokták — most mór a másik lábával is biztosan rááll a szocialista alapra, mert nemcsak iparunk szocialista, hanem mezőgazdaságunk is azzá -válik. Ennek eredményeként a mezőgazdaságban is fokozatosan kell érvényesülniük a tervszerű szocialista gazdálkodás elemeinek mind a termelésben, mind a termelt javak elosztásában* •— Teljesen egyetértünk mind azzal, amit Sik Endre és Nógrádi Sándor képviselőtársaink Népköztársaságunk külpolitikájáról' elmondtak* Továbbra is azt tekintjük elsőrendű feladatunknak, hogy ápoljuk és szüntelenül erősítsük a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor valamennyi országához fűződő kapcsolatainkat, s emellett arra törekszünk, hogy — a békés egymás mellett élés elvei alapján — bővüljenek kapcsolataink a világ országaival is. Jó úton járunk, helyes célokat akarunk elérni A kormány elnöke ezután számos szellemes példával jellemezte a béke és a haladás ellenségeinek módszereit, majd így folytatta: Tisztelt Országgyűlés! A nép választott képviselői vagyunk, felelősek vagyunk választóinknak, az egész népnek. Ez a felelősségérzet vezeti a kormányt, amikor további munkájában szemelőtt tartja a vitában elhangzott bírálatokat, javaslatokat, Arra kell törekednünk, hogy az egészséges bírálatnak és javaslattevő kezdeményezésnek ez a szelleme mindenütt tovább erősödjék. Ez mozgósította iparunk és mezőgazdasági üzemeink, hivatalaink dolgozóit az ottani fogyatékosságok és a megszüntetésükre rendelkezésre álló lehetőségek türelmetlen kutatására, a munka állandó javítására, az eredmények növelésére* « A beszámoló megállapította és a felszólalások is ezt igazolták: jó úton Járunk, helyes célokat akarunk elérni. Eredményeink számottevőek, s látni kelj, hogy a további még nagyobb eredmények elérésének lehetőségei is igen nagyok. A mi társadalmunkban a közös ségért végzett fáradhatatlan, öntudatos, lelkes munka szolgálja az egyes ember legsajátosabb érdekeit és egyúttal a közösséget: országos terveink megvalósítása biztosítja az egyé ni — családi tervek megvalósítását is. Ezért hívunk fel minden állampolgárt: pártunk és kormányunk szavát követve ebben a szellemben munkálkodjék továbbra Is a béke védelmezésén, szocialista hazánk építésén* Kérem az országgyűlést, hogy fogadja el a kormány beszámolóját* (Nagy taps.) Az országgyűlés a Minisztertanács beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd napirend szerint következett az 1959. évi állami költségvetés végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Nyers Rezső pénzügyminiszter szólalt fel* A pénzügyminiszter jelentése az. 1959. év, állami költségvetés végrehajtásáról Bevezetőben megállapította, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kedvező fejlődésről tanúskodik. A költségvetési előirányzatot kielégítően teljesítettük, siker koronázta a szocializmus építésének meggyorsítására irányuló erőfeszítéseinket A tervet meghaladó mértékben nö-4 vekedett a termelés és bővült az áruforgalom. A nagyobb nemzeti jövedelemből terven felüli beruházásokra is telt és a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a lakosság fogyasztása is. Az előirányzottnál kedvezőbben alakult az ország fizetési mérlege. A gazdasági fejlődésünk gyorsuló ütemét bizonyító adatok felsorolása során megállapította azt is, hogy a munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére az előirányzott két százalékkal szemben négy és fél százalékkal emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma a múlt év végén 132 000-fel volt nagyobb, mint az év elején és meghaladta a 2,5 millió főt A lakosság más- íélmilliárd forint értékűvel több árut vásárolt a tervezettnél, a takarékbetétek állománya pedig további 1,6 milliárd forinttal emelkedett Mindez azt bizonyítja, hogy az elmúlt évben eredményes volt a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek becsületes munkája, helyesnek bizonyult gazdaságpolitikánk irányvonala. Az ipari termelés, a közlekedés <li az áruforgalom az idén tovább fejlődött az első félévben a tavalyihoz viszonyítva 12—13 százalékkal növekedett a beruházások színvonala, bővült a mezőgazdaság szocialista szektora- Az elmúlt félévben a Qakcxuág pénzbevétele nagvobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A munkabérek növekedése másíélmilliárd forinttal, a táppénz, családi pótlékok és a nyugdíjak 490 millió forinttal! a nyereségrészesedés pedig 420 millió forinttal növelte az év első felében a lakosság pénzbevételeit* <— Fejlődő gazdasági életünknek megfelelően — állapította meg a pénzügyminiszter — országunk pénzügyi helyzete szilárd. A forint értéke egészséges, biztos alapokon nyugszik. Állami vállalataink összességükben évről évre jövedelmezőbben gazdálkodnak, s ennek ■ megfelelően nemcsak a munkabérek, hanem a központi költségvetési bevételek Is növekszenek. Emelkednek a vállalatok rendelkezésére bocsátott pénzösszegek, a vállalatfejlesztési alapok, az igazgatói alapok és a tanácsok kezelésében lévő alapok is. Pénzügyi gazdálkodásunk mai rendszerében tehát a vállalatok és a tanácsok gazdasági érdeke szórósán összefügg a központi államhatalom érdekeivel, mert gyengébb gazdálkodás esetén nemcsak az államnak jut kevesebb bevétel, hanem az üzemeknek, illetve a helyi tanácsoknak is, a jobb eredményekből viszont több jut a helyi szerveknek is. A tavalyi hét és félmilliárdnyi terven felüli többletnyereségből 46,3 százalék jutott a vállalatoknak és tanácsoknak* A múlt évi költségvetés bevételeinek 68,9 százaléka az állami vállalatok befizetéseiből eredt. A szövetkezetek által fizetett adók a bevétel 3,3 százalékát képezik. Bevételeink 72,2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál tötíb területen megtakarítást értünk el, három területen viszont túlléptük a költségvetési előirányzatot A legnagyobb túllépés a termelő szövetkezetek részére folyósított hosszú- és középlejáratú hiteleknél mutatkozik: az előirányzott 2,1 milliárd forinttal szemben 3,5 milliárd. Ezek a hitelek zömmel beruházási célokat szolgálnak, s így az egész népgazdaságnak gyümölcsöző befektetés, amely a kővetkező években a mezőgazdasági termelés növekedését eredményezi. Túlteljesítettük a szociális és egészségügyi, valamint a kul turális kiadások előirányzatát is. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 11,7 milliárd forintot fordítottunk az állami költségvetésből, vagyis minden lakosra — a csecsemőket is számítva •— 1170 forint jutott. A tavalyi költségvetésben egyébként a beruházások után a szociális és egészségügyi célokra fordított összeg a legnagyobb kiadási tétel. Kulturális jellegű kiadásaink öt és fél- milliárd forintot tettek ki. A szociális, egészségügyi és kulturális kiadások együttes ösz- szege tehát 17,2 milliárd forint volt tavaly, a költségvetés legnagyobb kiadási rovata, az összkiadások 31,6 százaléka. Egyik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a népgazdaság kedvező eredményei nem fedhetik el a még szép számmal meglévő fogyatékosságokat. Amig ugyanis népgazdaságunk minden ágazata fejlődik és sok a jó vállalati eredmény, vannak gyenge vállalatok, elhanyagolt munkaterületek, számos helyen ésszerűtlen gazidálkodás tapasztalható. A múlt évi zárszámadás is arról tanúskodik, hogy egyik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása. Tavaly például 162 nagyobb be ruházást kellett volna üzembehelyezni, s valójában csak 84 beruházást fejeztünk be teljesen, huszonhatot pedig részlegesen. Sok lehetőség van a meglevő gépek, berendezések jobb kihasználására, a a jobb üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárására is. A Ganz- MÁVAG-ban például szakmun káshiányra panaszkodnak. — Ugyanakkor egy külföldről vásárolt gép, amely nyolc—tíz esztergályos munkáját helyettesítené, üzembehelyezése éta többet állt, mint dolgozott* A vállalatok gazdálkodása is javult, de még mindig sok a hiányosság. A kohó- és gépiparban az ipari szerkezet és a gyártmányszerkezet átalakítása lassabban halad a tervezettnél. Nem használták ki kellőerf a lehetőségeket a híradástechnikai és az erősáramú ioar fejlesztésében sem. Ugyan ez vonatkozik a műszeriparra. A könnyűiparban például nem fordítanak kellő gondot az azonos cikkek termelésével foglalkozó vállalatok önköltségének összehasonlítására. Fejlődést mutat az élelmiszeripar és a közlekedés. Javult állami gazdaságaink jövedelmezősége. Különösen kiemelkedő eredményt ért el a Tiszaszentimrel Állami Gazdaság, amely 8,7 millió forint tiszta nyereséget mutat fel, viszont egészen gyengék az eredmények az Alsórajki Állami Gazdaságban, ahol a vezetés nem állott feladata magaslatán és különösen az állattartásban alkalmaztak helytelen és szakszerűtlen módszereket. Igyekeznünk kell, hogy valamennyi állami gazdaság hamarosan elérje a legjobbak színvonalát, amely jelenleg az összes gazdaságok egyharmada. A belkereskedelmi vállalatok többsége egyre jobban gazdálkodik A belkereskedelmi vállalatok tavaly teljesítették az előirányzott befizetéseket, a vállalatok többsége javuló gazdálkodást folytat. Bár időnként egyes cikkek még mindig hiányoznak az üzletekből, az áruellátás színvonala általánosságban megfelelőnek mondható, s a kereskedelem kulturáltsága is fejlődött. Az elmúlt másfél évben a szocialista kiskereskedelemben erőteljesen tért hódítottak az új kereskedelmi formák. Ezt csak üdvözölhetjük, mert javul a fogyasztók kiszolgálása, az esetek nagyobb részében minimális befektetéssel megnövekszik a boltok kapacitása. Jellemző erre, hogy négy bolt megfelelő átalakításával — önkiszolgálóvá — egy ötödik bolt építését takaríthatjuk meg. Ez év első felének végén az állami kiskereskedelemben már 885 önkiszolgáló és önkiválasztó egység működött, a szövetkezeti kereskedelemben pedig ezernegyvennyolc. A további előrehaladás érdekében szükséges, hogy az élelmiszer- ipar fokozatosan bővítse az előrecsomagolt áruk listáját. Sok jogos panasz hangzik el még mindig egyes zöldség- és gyümölcsfélék magas ára miatt, vagy pedig azért, hogy időnként nincs elegendő belőlük a piacon. Éppen ezért javítani kell mind a termelés, mind a kereskedelem frontján, Illetve a termelés és az értékesítés összhangján. Találkozunk olyan jelenségekkel is, hogy egyes megyei szövetkezeti szervek inkább felfelé szeretnék tornászni az árakat, mint lefelé. Ezen változtatni kell. A jövőt Illetően mindenesetre biztató, hogy a mező- gazdaság szocialista szektorában Immár •'"’"árjogot nyert" és széles körben terjed a zöldségtermesztés. A jövedelmezőség növelésére irányuló törekvésekkel mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél egyetérthetünk és támogatjuk Is azokat, de ügyelni kell arra, hogy a Jövedelmezőség növelésének általában helyes elvét nem lehet minden ■—«ven alkalmazni. Helyenként ugyanis nz élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például semmiképpen nem lehet elven «döntő szerepe s nyereségnek, mint a termelőüzemeknél. Indokolt például, hogy a mozi üzemi vállaltok •« ■"'""ben több ifjúsági előadást tartsanak, amelyek pedig nem növelik a nyereséget. Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre sem, amelyet * a fogyasztók rovására szereznek egyes vállalatok. Legutóbb például a TÜKER a hitelakció keretében lebonyolított tüzelőanyag számlázásánál a tűzifát aprított fának számlázta a fogyasztóknak, holott valójában csak fűrészelt fa volt. A Pénzügyminisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett, hogy az ilyen többletnyereséget vonják le a vállalat nyereségéből. Ahol hasonló jelenségek előfordulnak, ott adminisztratív eszközökkel, felvilágosító szóval is fel kell lépni ellenük. Ide sorolható például, hogy egyes vendéglátóipari egységeket egy-két osztállyal magasabbra értékeltek, mint egyébként felszereltségük azt Indokolná. Az export gazdaságosságának növeléséért is sokat tehetünk még. El kell érnünk, hogy minden érdekelt gazdasági vezető igyekezzék új és új lehetőségeket felkutatni és fogjanak össze azok -kivitelezésére is. Növekvő Költségvetésünk egyensúlya megköveteli, hogy a gazdaságosság növelése érdekében további Intézkedéseket tegyünk az Iparban, mezőgazdáságban, kereskedelemben és a közlekedésben. Javítani kell minden szinten a gazdasági irányító munkát. Vonatkozik ez a vállalatokra, a tanácsokra, a szakminisztériumokra, a Pénzügyminisztériumra és az Országos 'Tervhivatalra Is. Beszéde végén a tanácsok feladatáról és szerepéről beszélt a pénzügyminiszter. Nőtt a tanácsok hatásköre — Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mindössze hárommilliárd volt, a múlt évben már a 11 milliárd forintot Is meghaladta. A múlt évi állami költségvetés előirányzataiból a kulturális kiadásoknak 54,2 százalékát, a szociális és egészségügyi kiadásoknak — leszámítva a családvédelemre, a táppénzre, nyugdíjra és gyógyszerellátásfa fordított összegeket — 62,2 százalékát a tanácsok használták fel. A tanácsok feladatainak és hatáskörének növekedését mutatták azok az adatok Is, amelyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdálkodására vonatkoznak. Az 1 014 tanácsi vállalat több mint 335 000 dolgozót foglalkoztat. Termelési és áruforgalmi értékük az 1959. évben — szemben az 1951. évi 12 milliárd forinttal — 50 milliárd forintot tett ki. A tanácsi vállalatoknak mintegy 50 százaléka a megyei tanácsokhoz, 50 százaléka pedig az alsóbb tanácsokhoz tartozik. A megyei tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok 1957. év óta sokkal intenzívebben foglalkoznak vállalati kérdésekkel, mint korábban. E téren elsők között van Pest, Bács és Baranya megye. Megítélésünk szerint viszonylag gyengébb e téren a Nóg- rád és Tolna megyei vb-k munkája. A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökből tavaly csaknem 1,2 milliárd forint értékű községfejlesztési, — főként kommunális, szociális és kulturális feladatot valósítottak meg. A tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenységének gyenge pontja még az ellenőrzés. Az előző évhez viszonyítva javulás tapasztalható, de ez még mindig nem kielégítő. Az ellenőrzések nem voltak eléggé átfogóak és mélyrehatóak, gyakran csak a számviteli ellenőrzésre szorítkoztak. A költségvetési szervek, vállalatok munkáját sok esetben csak a bizonylati rend és okmányfegyelem szempontjából vizsgálták és bírálták. Az ellenőrzések során megállapított mulasztások elkövetőivel szem ben a tanácsi vezetők nem minden esetben Jártak el kellő eréllyel. Ezen tehát javítani kell. A tanácsok gazdasági tevékenységének egyik fontos része az adóbevételi tervek teljesítése. Ismeretes, hogy a kormány a termelőszövetkezetekbe lépett parasztok számára jelentékeny adókedvezményt biztosított. így az idei adóbevételi tervek 26,3 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi bevételeknél. Erre a kisebb ösz- szegre viszont feltétlenül szüksége van a népgazdaságnak, ezért a tanácsok kellő határozottsággal szorgalmazzák az adókötelezettségek időbeni teljesítését. Az adófizetési készség országszerte jó, egyes köz-, ségekben viszont indokolatlan elmaradás tapasztalható. Kun- szentmártonban például az adózók 33 százaléka, Bia községben pedig 24 százaléka mulasztotta el első és második negyedévi adójának megfizetését. A régi és az új termelőszövetkezeti tagok általában lelkiismeretesen fizetik az adót, de azért elvétve olyanok is akadnak, akik úgy vélik, hogy a kormány nemcsak a régebbi adótartozások behajtását függesztette fel, hanem a jövőbeni kötelezettségek teljesítését is. Ebben a kérdésben a helyi tanácsoknak mindenütt világos, helyzetet kell teremteniök. Fontos az Is, hogy az 1960ra esedékes búzaföld-adót mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók természetben, kenyérgabonában teljesítsék. A tavalyi költségvetés végrehajtásából a következő tanulóságokat vonhatjuk le: 1. hatékonyabb intézkedéseket tegyünk a központi beruházások koncentrálására, 2. minden ágazatban keressük meg a gazdálkodás terén gyenge vállalatokat, vagy vállalati egységeket és minél gyorsabban küszöböljük ki a gazdaságosságot rontó tényezőket, 3. Gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön és nyereség- részesedést csak valóságos önköltségcsökkentés révén elért többletnyereség után oszthassanak. 4. Mind a vállalati gazdálkodásban, mind a hivatali* tanácsi munkában fokozottabban kell érvényesíteni az észszerű takarékosság elvét. 5. Minden szinten és minden szervezetnél tökéletesíteni kelj a pénzügyi ellenőrzést és még jobban kell védeni a társadalmi tulajdont. A múlt évi költségvetés tanulságait úgy hasznosíthaíjük* ha ez év hátralévő részében a gazdasági minisztériumok, a tanácsok és a szövetkezetek és a vállalatok összpontosítják erejüket a terv minden oldalú teljesítésére, második ötéves tervünk jobb megalapozására. (Nagy taps!) A pénzügyminiszter beszámolója után Harustyák József, a terv és költségvetési bizottság tagja, az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat előadója szólalt fel. Blaha Béla és Erdei Lászlóné felszólalása után az elnök szünetet rendelt el. A délutáni ülést Rónai Sándor nyitotta meg. Az ülésen felszólalt Takács József, Baranya megyei képviselő. Takács József Baranya megyei képviselő felszólalása Takács József többek között elmondotta, hogy az 1959. évi költségvetés végrehajtása során, hasonlóan az országos eredményekhez, Baranya megye kereskedelmének helyzete is kedvezően alakult. 1958-hoz képest az elmúlt évben a megye kereskedelmi forgalma csaknem tizenkét százalékkal nőtt. Megkétszereződött a megyében az Idegenforgalom. Javult az áruellátás. Hozzájárult az eredményekhez a kereskedelmi dolgozók szorgalmas és szakszerű munkája is. A vásárlóerő növekedését bizonyítja, hogy élelmiszer- cikkekből csaknem tizennégy százalékkal, ruházati cikkekből majdnem tizenkét százalékkal nőtt a megyében az áruforgalom. A dolgozók főként a nagyobb értékű cikkeket vásárolják szívesen. 1059- ben több mint ezerháromszáz televíziót, hétszázkét lemezját szót, hétezerhatszáznál több rádiót és csaknem hatszáz magnetofont vásároltak. A továbbiakban rámutatott, hogy a kiskereskedelem forgalmának fejlődésével nem bővült arányosan a kereskedelmi hálózat, Ezért ennek fejlesztésére nagyobb anyagi eszközök szükségesek. Megemlítette ezután, hogy a megye kereskedelmi egységeinek korszerűsítésére, gépesítésére az elmúlt esztendőben jelentős összegeket használtak fel. Csupán -a tanácsi kereskedelem erre a célra majdnem százötven százalékkal fordított többet, mint 1958- ban. Bár több üzletet önkiszolgáló, önkiválasztó bolttá alakítottak át, Baranya megye és Pécs város viszonylag még elmaradt az új értékesítési módszerek terjesztésében* A felszólaló kifejtette azt a véleményét, hogy még jobb eredményeket lehetne elérni, különösen a bolthálózat fejlesztése terén, ha a különböző szaktárcák javítanák együttműködésüket. Hangsúlyozta, hogy mielőbb szükséges az állami és szövetkezeti szektor közötti terület rendezése. Mindkét szektornak vannak ugyanazokból s cikkekből készleteik, s ez Jelentős felesleges állóeszköz lekötését Idézi elő és zavarja az elosztást, a boltok nyltva- tartásénak gazdaságos megszervezését is. Nem egyszer bosszúságot okozott a lakosságnak, hogy hiányoztak aí üzletekben különböző gyér* (Folytatói a 4. oldalo»J
