Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-05 / 184. szám
2 NAPLÓ I960. AUGUSZTUS 5. 1 Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) 1 szesedés alakulására» ha az üzem nem teljesíti termelékenységi előírásait* Az említett hiányosságok sok helyütt összefüggnek az anyagi ösztönzés hibáival, pontosabban kifejezve azzal, hogy több vállalat vezetői nem élnek megfelelően azzal a nagy, fokú önállósággal, amit a bérezés és a munka helyes normázása terén kaptak. A kormány 1957-ben, amikor a jelenleg is érvényben lévő bérezési rendszer bevezetésére hozott határozatot, kimondotta: az üzemek vezetőinek feladata — joga és kötelessége, — hogy a bérezéssel is mozdítsák elő a termelékenység növelését. Kormányunknak ez a határozata ma is érvényben van. Az üzemek igazgatói és az üzemi tanácsok szerezzenek érvényt ennek a hatá rozatnak, a minisztériumok pedig ellenőrizzék a végrehajtást. A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia Tisztelt Országgyűlés! A Köz ponti Statisztikai Hivatal jelentése rámutatott, hogy az ipar anyagellátása ez év első felében általában kielégítő volt, de néhány fontosabb anyagból időlegesen hiányok mutatkoztak. Ez általában érthető is, hiszen a nagyobb termeléshez, a termelési terv túlteljesítéséhez tavaly is, az idén is több anyagot kellett felhasználni. Mi vei azonban még többet akarunk termelni, gondolkodni kell azon, hogy a növekvő termeléshez szükséges nagyobb anyagmennyiséget milyen forrásokból fedezhetjük. Közismert, hogy az iparban felhasznált anyagok túlnyomó nagy többségét külföldön kell megvásárolnunk, s ez akkor lehetséges, ha e vásárlás ellentételét exportálható termékekkel fizetjük meg. Különösen nagy jelentősége van tehát annak, hogy ipari minisz tóriumaink és üzemeink vezetői rendkívül nagy gondot fordítsanak az exporttervek feltétlen teljesítésére. Mindenütt következetesen szerezzenek érvényt kormányunk ama határozatának, hogy a termelési terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor engedhető meg, ha az ilyenformán- előállított termékek gazdaságosan exportálhatók, növelik a rendelkezésre álló export árualapot, Illetve hozzájárulnak keresett cikkekben a belföldi szükséglet jobb kielégítéséhez. Ipari minisztériumaink vezetőinek igen fontos kötelessége, hogy kormányunknak ezt a határozatát is keményen végrehajtsák, megvalósulását ellenőrizzék. Az anyagellátással kapcsolatos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony mód szere a takarékosság. Kormányunk még 1958. márciusában határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékossági mozgalom irányelveit és kőnk rét feladatait. E határozatunk megjelenése óta eltelt több, mint két esztendő bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékossághoz fűződő nagy népgazdasági érdekeket, magáévá tét te a mozgalom célkitűzéseit. Annak idején értékes vállalásokat tettek, s e vállalások nagy részét becsülettel teljesítették is. Helyes lenne, ha szakszervezeti szerveink, s velük szorosan együttműködve az üzemi gazdasági vezetők a szocialista munkaversenyben hangsúlyozottan ráirányítanák erre ismét a dblgozók figyelmét. A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert népgazdaságunk fejlődése, a dolgozók életszínvonalának alakulása a termelés gaz daságosságától, ezen bélül a takarékosság minden területén történő fokozott érvényesülésétől függ* A szocialista munkaversenynek az utóbi időben sok pozitív vonása van. Helyesnek bizonyult, hogy azt ajánlottuk: mindenütt a helyileg legfontosabb teendők megoldását tűzzék a verseny homlokterébe. Néhány irányelv azonban általánosan érvényesíthető, ilyen az anyagokkal, szerszámokkal való takarékos ság, továbbá az, hogy változatlanul törekedni kell az úgynevezett „mennyiségi szemlélet" leküzdésére. Lehetnek és vannak is területek, amelyeken szükség van a „többet“ jelszó kiadására, de ezeken a területeken és mindenütt máshol is, elsősorban a „jobbat“ és a „gazdaságosabban, termelékenyebben, célszerűbben“ jelszó tartalmának kell feltétlenül érvényesülnie* Számítunk rá, hogy öntudatos munkásosztályunk és érté késén tevékenykedő műszaki értelmiségünk megérti mindezt, az eddigi sok szép eredmény nem teszi megelegedetté, hanem ellenkezőleg: további jó munkára serkenti, s ennek megfelelően össznontosítja erőit a vázolt feladatok mielőbbi és sikeres megoldására. Gyorsabb és erőteljesebb előrehaladásra van szükség az építőiparban Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődése és szocialista építésünk szempontjából rendkívül megnövekedett jelentőségére tekintettel — ha röviden is — külön kívánok szólni építőiparunkról* E terület dolgozói is elismerést érdemeltek ki sok nagy feladat sikeres megoldásával. Ezek közül most csak azt eme lem ki, hogy termelési tervüket túlteljesítették, csökkentet ték — átlagosan tíz százalékkal — az építkezések úgynevezett átfutási idejét, az építőanyagipar nemcsak a meny- ryiségi termelésben, de az önköltség csökkentésében Is a tervezettnél jobb eredményeket ért el. Mindeme fejlődés ellenére e területet illetően is azt kell mondanom: gyorsabb és erő- teHesebb előrehaladásra van szükség. Beruházásainknál csökkenteni akarjuk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így is nagyon sokat kell tennie* A termelőszövetkezetek 1— salát erőből és munkával vég zett építkezéseik mellett Is — sokat várnak az építőipartól. A lakások építése és tatarozása szintén az inará- dől soréinak feladata. A pártunk VTI. kongresszusén elfogadott fránvelvek feladatainak teljesítéséhez mintegy százötven milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni. E nagy feladat elvégzésére csak akkor készülhetnek fel jól, ha kritikusan vizsgálják munkájukat és kutatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezéseinkre általában még mindig az jellemző, hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott ennek megváltoztatására bőven vannak lehetőségek. ,Nagy segítséget nyújt ehhez, hogy pártunk Központi Bizottsága június 29-én tartott ülésén határozatot hozott az építőipar feladatairól. Kormányzatunk azt kéri és várja az építőipar valamennyi dolgozójától, hogy — a feladatokat hosszabb Időszakra részletekbe menően megjelölő — iránymutató határozatból adódó tennivalókat gondos vitában alakítsák ki és az Intézkedéseket következetesen hajt sák végre. Vezesse és lelkesítse őket az a meggyőződés, hogy kulcsfontosságú területen dolgoznak és jó munkájuk eredménye értékes hozzájárulást jelent egész népünk fejlődéséhez, második ötéves tervünk sikeres megvalósításához* 4 szántóterület háromnegyede a szocialista szektorhoz tartozik Tisztelt Országgyűlés! Mező gazdaságunkban ■— mint ismeretes — ez év első felében tovább folytatódott a szocialista átalakulás: a termelő- szövetkezetek tagjainak száma háromszáztízezerrel, szántóterülete 1,6 millió kataszt- rális holddal nőtt, Június 30-i adatok szerint több mint 4400 termelőszövetkezet működött 5,4 millió katasztrális hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének háromnegyede tartozott a szocialista szektorhoz. Ezek a számok nagy értékű politikai sikerekről beszélnek, azt jelzik, hogy igen nagy lépést tettünk előre a szocializ- rrius építésének útján. Azt Is látnunk kell azonban, hogy ez a nagyarányú fejlődés gondokat is hozott magával. A teljesség kedvéért hozzá kell ten nem, ugyanúgy igazában örvendetes gondokat, mint aminőkről az előzőkben más vonatkozásban már szóltam. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében jelentősek a sikereink, de még csak részlegesek. Nyomatékosan fel akarom hívni a mezőgazdaság és az irányító állami gazdasági szervek dolgozóinak figvel mét arra. hogy a célt még nem értük el. Az átszervezés nem cél, csu pán eszköz. Annak eszköze, hogy mezőgazdaságunk a nagyüzemi termelés nagy lehetőségeit felhasználva, többet termeljen! Több gabonát, takarmányt, áj la tot, zöldséget, gyümölcsöt adjon. Támogatni, sikerre segíteni azt a bonyolult munkát, amit a jól működő, gazdaságosan termelő mezőgazdasági nagyüzem kiépítése jelent — ez most e terület dolgozóinak Irányító szervednek legsürgősebben megoldan dó, legfontosabb feladata. Pártunk helyesen és reálisan tűzte ki a kettős feladatot, azt, hogy az átszervezéssel együtt a termelés is emelkedjék. Ennek realitását az élet bizonyította: tavaly is sokat fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom, mégis — vagy helyesebben, éppen ennek is köszönhetően — összter, melése nagyobb volt a tervezettnél. Törvényszerű és szükségszerű, hogy az átszervezés utón — ahol ez falvakban, járásokban, megyékben már befejeződött — emelkednie kell a termelésnek. Mikor és milyen mértékben következik be ez, most már kizárólag a munkán múlik! Teendőink középpontjába most azt kell állítanunk, hogy növeljük a mezőgazdaság mindenirányú áruter melését, főként pedig azt mozdítsuk elő helyes politikai munkával és továbbra is helyes árpolitikával, hogy ezek az áruk felvásárlás útján az állam birtokába jussanak, ily módon biztosítsuk a lakosság zavartalan ellátását. Növénytermelésünk olyan irányban fejlődik, hogy nő a takarmánytermesztés részaránya. Ez helyes, hiszen erre szükség van az állattenyésztés fejlesztéséhez. Arra kell azonban törekednünk, hogy a jelenleginél nagyobb kenyérgabona-termést takarítsunk be egy-egy hold földről. A leg utóbbi gazdasági években szer zett kedvező tapasztalatok alapján kormányunk helyesnek tart ja, hogy az állami gazdaságok és a fejlettebb termelő- szövetkezetek nagyobb terű létén termeljék a nagyhozamú, külföldi búzafajtákat. Nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztés gyorsütemű fejlesztésében, a lakosság ez irányú szükségleteinek kielégítésében is megnövekedett a szocialista nagy üzemek szerepe. Időnként van nak fennakadások a húsellátásban és a dolgozók felteszik a kérdést: mikor és hogyan szűnnek meg ezek? Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a húsfogyasztás az 1934 —38. évi átlagos fejenkénti 33 kilogrammal szemben 1958-ban 41.5 kilogramm volt, 1959-ben pedig további jónéhány kilogrammal emelkedett. A cél azonban természetesen ezen a területen sem az, hogy az igényeket visszaszorítsuk, hanem, hogy a megnövekedett igényeket is mielőbb, teljesen kielégítsük. Éppen ezért pártunk kezdeményezésére kormányunk számos intézkedéssel segítette a termelőszövetkezetek közös állatállományának gyors kialakítását és fejlesztését. Hosszan lehetne sorolni, hány istálló épült, hogyan mozdítottuk elő a takar mányfélék — elsősorban a kukorica — termelésének növelését, mennyi állatot juttattunk a termelőszövetkezeteknek, s nagy számban kötöttünk termelőszövetkezeti tagokkal a háztáji gazdaságukban lévő állatokra és egyénileg gazdálkodó parasztokkal is nevelési, illetve hizlalás! szerződést, Ahogyan előrehaladunk a közös állatállomány kialakításában — és egyes hiányosságoktól eltekintve általában jól haladunk — úgy javul fokozatosan a húsellátás is. Az igények kielégítéséhez szükséges a háztáji gazdaságok állattartása. Minden olyan meg nem értés, téves nézet, amely a háztáji gazdaság ez irányú tevékenysége ellen irányul, amely helyileg korlátozni akarja a kormány által erre biztosított lehetőségeket, nem kívánatos gazdasági* ellátási kihatásain túl, politikai szempontból is káros, mert bizalmatlanságot kelthet a termelőszövetkezeti tagság egy részében. I Maximális erőfeszítéseket a közös gazdaság felvirágoztatására! Államunk sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt a továbbiakban is a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztéséhez. Eddigi politikánkhoz és gyakorlatunkhoz híven azonban itt is meg kell mondanunk, hogy a közös munkában való tevékeny és fegyelmezett rész vétel mellett maguknak a tagoknak, a termelőszövetkezeteknek kell anyagi erejükhöz mérten maximális erőfeszítéseket tennlök a közös gazdálkodás felvirágoztatására, mert hiszen elsősorban saját jól felfogott érdekükről van szó. A saját erő mozgósítását és felhasználását egészíti ki az állam segítsége. Elismeréssel állaníthatjuk meg, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk zöme ebben is egvet ért velünk és lelkes erőfeszítéseket tesz a közös gazdaság énftésére és gyarapítására. Ugvszólván nincs az. országban elvan termelfi«*övetVe»et amelyben vnlamlféle közös gazdasági épületet ne építené nek. vagy ne vásárolnának gé pékét, jószágokat. Termelősző vetkezeteink ebben az évben saját erejükből közös beruházásra több mint 430 millió forintot irányoztak elő, ez az összes termelőszövetkezeti beruházásoknak csaknem egynegyedét teszi ki. Július 10-ig több mint kétezer traktort és 3500 traktorvontatású munka- génét vásároltak jórészt saját erőből. Számos elvan he]ven létesítenek öntözőteleoe*. halastavat, Illetve telepítenek szőlőt és gyümölcsöst, ame^v ilven célokra legalkalmasabb és táblás művelés'®1 sem lenne -iohbgn hasznosítható, fisak helyeselni és bátorítani tudtuk ezt a tevékenvsA-ro* S állami szerveink elsőrené,' faiadata. ho«?v ebhez -minden se«ffZcézet me'Zadlnnak. Ismeretes tisztelt képviselőtársaim előtti thogy kormányunk a kukoficatermelés fejlesztésével — nagy fontosságára tekintettel — különös gon- dal foglalkozik. Intézkedéseink hatására az elmúlt években jelentősen megnőtt a kukorica vetésterülete, enen belül csaknem valamennyi termelöszö1 vetkezetben kialakult a nagyüzemi silótermesztés. Az úgynevezett „hibrid-program’’ végrehajtásának első eredményei nyomán már ebben az évben a kukoricaterület csaknem hatban százalékán hibridvetőmagot vetettek. Ezt a programot végrehajtjuk, egy-kéi. éven belül az egész kukoricaterülethez szükséges hibridvetőmag rendelkezésre fog állni. Vannak kiváló szakembereink, van szór galmas parasztságunk, vannak jó termelési tapasztalataink, ebben a vonatkozásban igen kedvező hazánk klímája — minden adottság és előfeltétel megvan tehát ahhoz, hogy Magyarország a kukorica-termesztés hozamát illetően a világon az első sorokban legyen. Ennek a lehetőségnek megváló sítása csak rajtunk múlik! Állami gazdaságaink munkája is bíztatóan fejlődött, de még tovább kell dolgozniok azon, hogy mintagazdaságokká váljanak, példát mutassanak a hozamok emelésében; az új tér melési és állattenyésztési módszerek alkalmazásában, az önköltség csökkentésében. Az a tény, hogy a mezőgazdaságunkban visszavonhatatlanul túlnyomóvá válnak a szocia lizmus termelési viszonyai, kitűnő távlatokat nyit előttünk: kialakulnak a mezőgazdasági termelés soha nem látott fejlődésének alapjai. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazását, a termelékenység gyoits növekedését. Az elkövetkező években meg akar juk valósítaná az alapvető mezőgazdasági munkák gépe sítését, elsősorban a talajművelésben, a gabona- és kukortcatermelésben. Ez a nagy termelési segítség- nyújtás is csak egy része annak, amit államunk a falunak nyújt. Elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésének eredményeként a társadalombiztosításba bevont dolgozók száma e,félév folyamán 8,5 millióra, azaz az összlakosság 85 százalékára nőtt. A mezőgazdaság dolgozói közül újabb százezrek váltak jogosulttá ingyenes orvosi ellátásra és kórházi ápolásra, igen alacsony térítés ellenében kiváltható gyógyszerre. Úgy tűnhetik, hogy a beszámoló igen terjedelmes része foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel. Szándékosan történt ez így, hogy ezzel is felhívjuk minden érdekelt és ille- t'/kes dolgozó, egész társadalmunk figyelmét e terület munkájának kimagasló fontosságára. Sok előfeltételt sikeresen megteremtettünk, az indokolt támogatás a továbbiakban sem marad el, tehát amire szükség van, az a jó munka, hogy minden erőt fogjunk össze a mezőgazda- sági termelés — növénytermelés és állattenyésztés — gyorsabb ütemű növelésére. Bízunk benne, hogy ez Így is lesz és mezőgazdaságunk egyre több terméket ad társadalmunknak. Készül az iskolareform és az ötéves terv Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bevezetőben mondottam, a beszámoló elsősorban népgazdaságunk, valamint a nemzetközi helyzet néhány fő kérdésével foglalkozik. A beszámolóban kulturális életünk kérdéseit, szocialista kulturális forradalmunk újabb eredményeit részletesen nem kívánom ismertetni. Tájékoztatásul bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az erre alakított bizottság kidolgozta az iskolareform alap- elveit Az iskolareform téziseit nem sok idő múlva nyilvánosság elé bocsátjuk megvitatásra és a hozzászólásokkal — kétségkívül — gazdagodó tervezetet annak idején majd az országgyűlés elé terjesztjük. Készül az országos távlati tudományos kutatási terv is, amelynek kidolgozásában több mint kétezer tudományos dolgozó, egyetemi tanár és gyakor lati szakember vesz részt. Kormányunk a II. ötéves tervvel egybehangolt részletes kutatási tervet annak idején szintén az országgyűlés elé kívánja terjeszteni. Ami a második ötéves tervet illeti, tisztelt képviselő- táusaim — mint mondani szokták — „teljes gőzzel” dolgozunk, azért, hogy az országgyűlés minél előbb megvitathassa. Hozzájárul e terv tökéletesítéséhez és gazdagításához az a széles körben kibontakozó vita, amelyet az üzemek és tanácsok a területükre vonatkozó ötéves terv- javaslatok megtárgyalása során folytatnak, mert ezek révén hozzájutunk a dölgozók tízezreinek javaslatához, meríthetünk kezdeményezésükből és aktivitásukból. Ebben is biztosítékát látjuk annak, hogy ezt a tervet egész népünk sajátjának tekinti, magáénak érzi, s éppen ezért odaadóan fáradozik majd megvalósításán. Tisztelt Országgyűlés! Nem kevés és nem is kis- jelentőségű problémáról szóltam az előbbiekben, de a hiányosságok nyílt feltárása sem változtat annak a megállapításnak jogos és igaz voltán, hogy Népköztársaságunk, rendszerünk, népgazdaságunk erős, hazánkban ma megalapozott és biztonságos a dolgozók élete. r., Hazánk gazdasági, politikai és társadalmi élete fejlődik, és virágzik. A dolgozók tapasztala- Wkbói megbizonyosodtak arról, hogy pártunk politikája helyes és kormányunk ezt a helyes politikát a gyakorlatban eredményesen valósítja meg. E tapasztalatok alapján tovább erősödött a kölcsönös bizalom: a dolgozók bizalommal követik pártunk útmutatását, bíznak a kormány vezetésében, s minden vonatkozásban érzik, hogy a párt és a kormány mélységes bizalommal fordul a dolgozó tömegek felé. Pártunk VII. kongresz- szusának célkitűzései, határozatai a legszélesebb körben egyetértő visszhangra találtak, s igen szorgalmas, derekas munkára lelkesítették munkás- osztályunkat, dolgozó parasztságunkat és értelmiségünket Egész dolgozó népünk a párt és a kormány által megjelölt helyes irányban tevékenykedik E jó munka lehétővé tette pártunk és kormányunk legfőbb céljainak további megközelítését; népünk jobban él, mint történelmünk során bármikor. Azért alakulhatott így a nép élete, mert a párt és a kormány következetes, az adott történelmi, társadalmi, gazdasági körülményeket józanul mérlegelő politikát folytat. Ezt a politikát a munkásosztállyal együtt a parasztság és az értelmiség legszélesebb tömegei is megértik és támogatják, hívei a szocializmus építésének, a néphatalomnak, s ez kifejezésre jut munkájukban. Ezen az alapon a legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekben széles nemzeti egység jött létre hazánkban, s ez az alkotó nemzeti egység jut kifejezésre tanácsaink, valamint a Hazafias Népfront mozgalom tevékenységében, munkájának fellendülésében. Tanácsaink az elmúlt tíz esztendő alatt eredményes munkát végeztek Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaki — Ebben az esztendőben van tizedik évfordulója annak, hogy államépitő munkánk egyik történelmi jelentőségű eseménye zajlott le; Létrejöttek tanácsaink, a ezzel bevonultak a széles dolgozó tömegek az államhatalom munkájába, bekapcsolódtak az állam Igazgatásába. Tanácsaink nemcsak új formát, hanem új tartalmat 1* adtak az államépitő munká(Folytatás a 4. oldalon4