Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-31 / 205. szám

2 N A P T ó I960. AUGUSZTUS 31, DCell-t szetwezui? Panaszkodik a közön­íégszervező. Nem is légből kapott pa­nasz, és nem is divatból pa­naszkodik. — Tudja elvtárs, ha az Üzem vezetői segítenének?... De nem segítenek... Például itt vagyunk mi, a Bőrgyárban. Amikor a szovjet balettegyüt­tes jött, egyetlen jegyet tud­tam előre eladni... Megírhatom, Szabó Erzsé­betnek hívják, a Pécsi Bőr­gyár közönségszervezője. Igaz, vannak periférikus dolgok, amelyeket nem egy­szer és indokolatlanul kézle­gyintéssel elintéznek, mond­ván, hogy a termelés volu­mene mégiscsak fontosabb, mint a polgári légiforgalom hálózata, vagy a közönségszer­vezés. Mert mindennek fontos­sági sorrendje van. Igaz, de azért azt is jó lenne már egy­szer megérteni, hogy nálunk — ha fontossági sorrend van is —, de nincsenek periféri­kus dolgok. A művelődésben sincsenek, és minden szerve- | sen, alkotó módon a nagy egészhez tartozik. Itt van ez a közönségszerve­zés. A feljegyzések szerint Pécsett mintegy kétszáz üzem­ben, hivatalban, intézmény­nél működik közönségszerve­ző. Az SZMT annakidején — pontosabban tavaly — meg­adta a névsort, és az Ígéretet is, hogy segít. Eay év óta a kétszáz közönségszervezőből a valóságban csak mintegy húsz végez számottevő szervező munkát. Az utóbbi hetekben megke­restem néhány üzemi közön­ségszervezőt. Aztán beszéltem vállalati igazgatóval és szak- szervezeti bizottsági elnökkel. Ha megkérdeztem tőlük, hogy mit tettek az üzemi közönség- szervezés érdekében, több­nyire csodálkozva néztek, vagy általánosságokkal elütöt­ték a választ. — Hát elvtárs, mire való a közönségszervező ? Azt hiszem, ott kell kezde­ni, hogy van-e szükség kö­zönségszervezésre? Vannak-e gondjaink ezen a téren? Vannak. Az ember néha meglepődve tapasztalja, hogy egy-egy mű­vészi értékű, akár komolyze­nei vagy más előadáson alig, vagy félig telik meg az elő­adóterem. A közönség jelentős része pedig olyanokból tevő­dik, akik egyébként is rajon­gói a tartalmasabb művészet­nek, vagy pedig a kispolgári szemlélet kategóriájához tar­toznak, akik nélkül „nem múl­hat el” koncert vagy történe­tesen balettest. Valóban szervezni kell? Toll seprű 3^dtg.eíUzetíÍLÍ^tk A nyelvművelők általában megegyeznek abban, hogy az idegen szavaikat csak ekkor helyes h»isználni ha nincs meg felelő magyar szó valamilyen új fogalomra, s nem is tudunk helyette új szót alkotni. Be­szédünkbe' azonban újabban kezdenek belopózni olyan ide­gen szavalt, amelyek haszná­latára nincsen szükség. Sok olyan idegen szóra bukkanunk a lapok hasábjain, amelyeket megfelelő magyar szóval he­lyettesíthetnénk. Ezeket a sza­vakat sokszor a különböző, idegen nyelvű távirati irodák híranyagának hevenyészett fordításából veszi át a napi sajtó, vagy a rádió hírszolgá­lata. Sajnálatos, hogy ezek « feleslegesen használt idegen szavak végül Is átmennek a köztudatba, s gyakran jó ma­gyar szavakat szorítanak ki. Üj abban például mindgyak- rabban olvashatunk a külön­böző bizottságok, bíróságok stb. plénumáról, a különböző plenáris ülésekről. Pedig tel­jesen azonos értelmű, ha tel­jes ülésről, közgyűlésről vagy taggyűlésről beszélünk.­Az aratással és cséplétssel kapcsolatosan sűrűn olvashat­tunk a kombájnokról. Ez az eredetében latin-angol szó (combine), olyan egybeépített gépcsoportot jelent, amely ön működőén több, különböző munkát végez el. A kombiná­ció jelentése: összeállítás, cso­portosítás.) Ma már a sző kezd egy jelentésűvé válni, s arató-cséplőgépei jelent. Az előbbi szóval azonos gyö| kerű a kombinát szó. Gyakran olvashatunk » szegedi textil- kombinátról, a különböző kohókombimátokrólL Nyilván­való, hogy a kombinát latin eredetű szó, olyan ipari léte­sítményt jelent, amely több termelési ághoz tartozó ipari üzemet egyesít magában, s az egyik üzem termékei a másik nak nyersanyagul, félgyárt­mányul, vagy segédanyagul szolgálnak. Az ilyen ipari lé­tesítményeket bízvást nevez­hetjük gyáróriásnak vagy óriása {/árnak. A gyáróriásokban különbö­ző munkabrigádok dolgoznak. Mivel a brigád szó 5—10 ta­gú, kisebb munkacsoportot je­lent, e szőnek is felesleges a használata. Mondjunk helyet­te inkább munkacsoportot, vagy katonai műszóval: csapa­tot. Nem érijük art sem, miért kell beszélni aspiranturáról, amikor annak megfelelője a tudósképzée, miért vannak aspiránsok, akik tudósjelöl­teknek is mondhatók. Beszé­dünkben koncepciót említünk meglátás, elgondolás, ötlet he­lyett. Brosúráikat olvasunk röpirat, füzet helyett. A ne­velők megkezdték már a kon­ferenciákat, vagyis a tanács­kozásokat, értekezleteket, vita- üléseket. Gyakran használjuk az államapparátus szót állam- igazgatás, államgépezet he­lyett. Ennek különböző szek­torai is vannak. Ez a változa­tos jelentésű latin szó ma is többféle jelentésben haszná­latos: nemcsak szelvényt, kör­cikket, földrajzi övezetet je­lent, hanem lehet csoport, te­rület, művelési ágazat, érdek­kör is. Nyugodtan elhagyható tehát, mert minden egyes ösz- szefüggésben más-más jó ma­gyar szóval kifejezhető az ér­telme. Torzképződményét, a maszek szót is jó lenne kiakol- bólintani nyelvünkből. Dr. Tóth István Előrebocsátom, nem az a baj, hogy a művészet ra­jongói és bárki más ott van a koncerten, hanem az a baj, hogy kevés munkás és egy­szerű ember jut oda el. Miért hiányzanak ők a kon­certtermekből, magasigényű előadásokról? Miért elégszünk meg sokszor azzal a kishitű válasszal, hogy az általános műveltség még nem jutott el erre a fokra és a munkáso­kat, egyszerű embereket nem érdekli a balett, a kamara­zene, a klasszikus művészet? Mindig magasabb igényű és mindig teljesebb társadal­mi méretekre szabott kultúra jellemzi a magyar szellemi életet A mi szellemi életünk­ből már eltűnt és • lehullott róla a raccsoló szalonok han­gulata, eltűnt az ovidiusi nyel­vet gyötrő táblabírói jeleske­dés és túléltük a norinbergl Hans Sachs nyelvi divatját is. A kultúra nálunk általában kilépett az eszmeileg és társa­dalmilag beszűkült provincia­lizmusból, nyugodt lelfoiisme- rettel ideírhatom: az utóbbi tizenöt esztendő alatt *záz és százezrek jutottak el az álta­lános műveltség magasabban kvalifikált színvonalára. Tehát az általános művelt­ség eljutott a kívánt magas­latra: Nem érdekli az embereket, az egyszerűeket, a munkáso­kat az emberi kultúra kincse? Zenében, irodalomban, színpa­don? De érdekli, csak M kell hív­ni rá a figyelmüket, csak ép­pen annyi szeretet és áldozat- készség kell ezen a poszton is, az üzemi közönségszervezés posztján, amennyit nálunk az élet minden társadalmi posz­ton megkíván. Móricz Zsigmond írta 1919 március 21-én a Magyar Ta­nácsköztársaság első napján Üj közönség című cikkében: „Mi az, ami a proletárságot annyira megismerhetővé teszi? A szemek fénye! Tiszta és nyílt tekintetek. Ártatlan és őszinte nézés. Az értelem fé­nye. Valahogy érzik az emberi lélek... Ez igen: közönség. Ennek nem játék a színpad, sem az élet. Ez szívébe veszi az igazságot, s nem engedi ki­ütni onnan.. Lelkesült, igaz szavak, de aki nem tud lelkesedni azért, hogy a munkások, az egyszerű emberek birtokukba veszik, annyi más minden mellett a színházak és koncerttermek nézőterét is, az nem érti az összefüggéseket, de alighanem a kulturális forradalom lénye­gét se. Sok-sok példa, tapasztalat bizonyítja, hogy ahol lelki- ismeretesen foglalkoznak a közönség szervezésével, ahol ezt beillesztik abba a kulturá­lis feladatba, hogy legfonto­sabb teendőink közé tartozik a kultúra tömegjellegét kiter­jeszteni, ott nincs is különö­sebb baj. És ez nemcsak a kö­zönségszervező gondja, de az üzem vagy a hivatal vezetőié is. Van olyan, aki nem akar koncertre vagy balettestre menni? Biztosan van. Nem is arról van szó, hogy most min­denkit erőnek erejével el kell cipelni Becher zongoraestjére, de annyi bizonyos, hogy min­denkivel, kivétel nélkül meg kell próbálni. Figyelmeztetni kell, felhívni a figyelmét. Hosszú időkön át ebben az országban az egy­szerű embereknek nemhogy koncert és opera, de könyv és elegendő petróleum se jutott. Az út nagy, amit megtett ez az ország, és még nagyobb, amit ezután meg kell tenni. Az pedig, hogy az emberek­kel most már a mélyebb, mű­vészibb, tágabb szellemi látó­határt követelő kulturális ese­ményeket is megismertessük, az ezen az úton mindennapi teendőink közé tartozik. Thiery Árpád Példát mutatnak a fiatalok Kora tavasszal a Szente- gáti Állami Gazdaságban két KISZ-brigád alakult, egyenként hat-hat fővel. Mindkét brigád tagjai a nö­vénytermelésben kezdték meg a munkát. A fiatalok 3—3 hold cukorrépa meg­munkálását vállalták, mely­nek sarabolását, egyelését, mélykapálását, gazolását időben ,el is végezték. A gazdaság vezetői megállapí­tották, hogy a munka minő­sége is jó és az általuk mű­velt tábla termésátlaga jó­val meghaladja majd a gaz­daság termésátlagát. Ezenkívül a két brigád 40 hold kukorica megművelé­sét vállalta. Eddig kétszer megkapáltók kézzel a kuko­ricát és táblájuk az üzem­egység legjobb kukorica te­rülete. Ezen a táblán a gaz­daság vezetői 35—40 mázsa szemeskukorica termésre számítanak. Különösen az egyes brigád tagjai végez­tek igen jó munkát, de a kettes brigád is dicséretet érdemel, mert bár tagjai fiatalabbak, gyengébb mun­kaerőt képviselnek, de szor­galmuk felülmúlta a sokkal erősebb fizikumú felnőtte­két. A KISZ-fiatalok ezenkívül az aratásból és cséplésből ií jócskán kivették a részüket Már július 4-én megkezdték az árpa cséplését és jórészt nekik köszönhető, hogy au­gusztus 13-ra a gazdaság be­fejezte a cséplést. 24 nap alatt — mert közben esős napok is voltak — össze­sen több mint 32 vagon ga­bonát elcsépeltek. A szentegáti KlSZ-fiata- lok tehát állták a fogadást és egész éven keresztül pél­damutató munkát végeztek. Számítani lehetett munká­jukra, sőt a kukoricában és cukorrépában elért termés- eredményekkel a felnőtteket is túlszárnyalták. Időjárásjelentés Várható Időjárás szerda estig: felhőátvonulások, több helyen zá­poreső, zivatar. Ma mérsékelt nyugati, holnap északnyugatira for dúló, megélénkülő szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap általában 23— 26, a Dunántúl nyugati felében 20 —24 fok között. Távolabbi kilátások: a hét má­sodik felében nyugati széllel hű­vösebb idő. Sikondai Éjjeli Szanatórium pályázatot hirdet téri állásr Fizetés1 E. 235. kulcsszám szerint. Fürdőmesteri vagy egyéb egészségügyi szak­képzettséggel rendelkezők előnyben. Pályázatokat pos­tán vagy személyesen kér­jük a fenti címre szeptem­ber 15-ig. 32530 J (18.) A „Tellur” könyvtárában lá­zas munka folyt. A személy­zet összes tagjai a sztereoftl- mek és a Földről készült fo- tomagnetikus feljegyzések ki­válogatásán, a leghíresebb re­mekművek reprodukcióinak összeállításán dolgoztak. Sietve készítették el a matematikai funkciók diagrammáit és váz­latait, a földkéreg, a Nap és más bolygók legismertebb kristályösszetételét bemutató képeket. Nagyméretű sztereó- vásznat készítettek elő és egy fluorral szemben ellenálló bur­kolatba hangszínező készülé­ket állítottak be, amely pon­tosan és tökéletesen továbbí­totta az emberi hangot A rövid étkezési és pihenő­órák alatt főként a bolygó kü­lönös légköréről beszélgettek, ahonnan az idegen űrhajósok f útnak indultak, i Az idegenek bolygóján bizo­nyára ftuorcavból álló óceán létezett. A Földön a növények felbontják a vizet napsugarak közreműködésével: ott Is, a növények felbontják a fluor­savat, felhalmozzák a fluor és szén vegyületeit és fluort sza­badítanak fel, amelyet az em­berek és az állatok a nitrogén­nel együtt belélegeznek. Ilyen­kor a növények felfogják az energiát, amely a hldrokarbo- nátoknak a fluorban való el­égésekor keletkezett Ez az anyagcsere másfélszer akkora energiát eredményez a földinél, amely az oxigénve- gyületeken alapszik. Ilyenképpen nem meglepő, hogy itt magasabbrendű gon­dolkodás fejlődött ki. Dialek­tikus szempontból nézve a dol­got azonban, a fluor nagyobb tevékenysége (az oxigénnel összehasonlítva) szükségessé teszi az illető nap erősebb su­gárzását Ahhoz, hogy Napjuk ener­giája a növényi fotoszintézis folyamatában felbonthassa a fluorsav molekuláját, nem sár­ga-zöld sugarakra van szük­ség, mint a víznél, hanem sok­kal erősebb kvantumok su­gárzására, nevezetesen kék, vagy ibolyaszínű sugarakra. Lehetséges tehát, hogy az ide­genek fénylő bolygója rendkí­vül magas hőmérsékletű kék csilag. — Ez ellentmondás! — szólt bele a vitába Tey Erőn, aki a műhelyből tért vissza. A fluor­sav könnyen gázneművé válik. — Igen, plusz húsz foknál, — válaszolt Kary, miután meg­nézett egy könyvet. — S hány foknál fagy be? — Mínusz nyolcvannál. — Tehát a bolygójuk hideg s így megdől az a feltevés, hogy forró, kék csillag. — Miért? — vágott vissza Yasz Tim. — Lehet, nagy tá­volságra fekszik a Napjuktól. Vagy pedig óceánjaik a mér­sékelt vagy sarki övékben van­nak.:; Vagy;s. — Bizonyára még sok ilyen „vagy” van — vágott közbe Mutt Ang. — Bárhogyan is legyen azonban, űrhajójuk itt áll előttünk s rövidesen sok részletet megtudunk az életük­ről. Pillanatnyilag az a fon­tos. hogy megértsünk más va­lamit: a fluor a világegyetem rendkívül ritka elemei közé tartozik. Jóllehet, a legutóbbi kutatások eredményeképpen az elterjedés tekintetében a fluor a negyvenedik helyről a tizennyolcadik helyre lépett elő, mégis a kozmoszban a mi oxigénünk az atommennyiség tekintetében a harmadik he­lyet foglalja el a hidrogén és — A KISZ kongresszusi munkaversenyébe több mint 75 munkanappal neveztek be a megyében; — A BARANYA megyei ta­nács művelődésügyi állandó bizottsága meglátogatja a kul túrotthonokat és foglalkozik a művelődésügyi otthonaik klu- bosításának kérdésével. Szep­tember 21-én Bólyban tartja ülését, amelyen erről a kér­désről tárgyal. — MÉG EZEN A HÉTEN befejeződik a taxi ősi bekötő­út építése. Az út, amelynek földmunkáit a község lakói társadalmi munkában végez­ték, 2 millió 700 ezer forin­tos költséggel létesült. — A FINOMMECHANIKAI Vállalat a jövő év második felében exportra és a hazai ipar részére kétféle faipari gépet gyárt. A politúrozó és facsiszoló gép iránt már most is nagy az érdeklődés, — A PÉCSI Agrária Ke­ményítőgyár a napokban fe­jezte be öt nappal a határidő előtt évi szokásos egy havi karbantartási munkáját. A ha táridő előtti öt nap alatt így mintegy 4 vagon keményítőt, termelnek terven felül. a hélium után, megelőzve a nitrogént és a szént. Más szá­mítási rendszer szerint a fluor vagy kétszázezerszer ritkább az oxigénnél. Ez csak egy dol­got jelenthet, mégpedig azt, hogy a kozmoszban igen kevés fluorban gazdag égitest van s még kevesebb fluoros atmosz- férájú bolygó, vagyis olyan, ahol a növényi élet elég régi ahhoz, hogy szabad fluorral gazdagítsa a levegőt. — Most már értem a fehér űrhajó kapitányának kétség- beesett mozdulatát — szólalt meg elgondolkozva Afri Devi. — ök magukhoz hasonló te­remtményeket keresnek. Ezért érte oly nagy csalódás. — Ebből az is következik, hogy keresésük régóta tart s már találkoztak más értelmes lényekkel, más élettel is... — ...Ezek pedig hozzánk hasonló élőlények, életek le­hettek, ahol az oxigén az urál­idé elem — fűzte hozzá Af­ra. A beszélgetés még tovább folytatódott volna, de megje­lent a hajó vegyésze és kö­zölte, hogy az átlátszó védő­pajzs elkészült. — Beléphetünk így ahogy vagyunk, a mi kozmikus ru­hánkban az űrhajójukba? — kérdezte Yasz Tim. — Persze, s ők is ugyanígy tesznek majd — válaszolta a parancsnok. — Azt hiszem, többször is meglátogatjuk egy­mást. Egyelőre azonban a ba­ráti kapcsolatok megteremté­séhez első a bemutatkozás. (Folytatása következik^ — AZ MHS megyei elnök­sége szeptember első felében Sikondán rendezi meg az ősz- szetett honvédelmi verseny megyei döntőjét. A versenyen azok a tagok vehetnek részt; akik a járási alapszervezeti versenyeken a legjobbaknak bizonyultak. — A MEGYEI tanács ipari osztálya a végrehajtó bizott­ság javaslatára vikendházak gyártásával is foglalkozik majd. A szép színes, tetsze­tős kivitelű, olcsó, előregyár­tott vikendház prototípusát a Siklósi Faipari Vállalat készí­ti el. Hiti fflMitszMMi Elmúlt félévi munkájának eredményeként négy baranyai földművesszövetkezet lett él­üzemmé. A bólyi, a sombereki; a sellyei és a szederkényi kör­zeti földművesszövetkezetnek szombaton, illetőleg vasárnap adták át a „Kiváló Földmű­vesszövetkezet” címet és okle­velet. Közülük a bólyi már negyedszer kiváló. Megszüle­tett megyénk első kiváló taka­rékszövetkezete is Lányoso­kon. A drávafoki földműves­szövetkezet és a bólyi takarék- szövetkezet oklevelet kapott kiváló munkájáért. Nemrég adták át az elismerő oklevelet a szövetkezeti rendszerben dolgozó százötvenhárom veze­tőségi és boltasbizottságd tag­nak. Molnár Rezső dr. statisz­tikus, Keszthelyi Lajos FJK- dolgozó és Petrich Jánosné fmsz-i felvásárló a „Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgo­zó” kitüntetést és oklevelet kapta. — A FÉNYKÉPÉSZ KTSZ a Kossuth Lajos u. 1 szám­ban mintegy 40 ezer forintot költséggel központi kidolgo­zót és laboratóriumot létesíti —■ A BEREMENDI Cement­gyárban a kongresszus tiszte­letére 25 fiatal jelentkezett és jár a szakma ifjú mestere mozgalom előadásaira. — EGYEMELETES klubhá­zat építtet a Beremendi Ce­mentgyár. A klubház, amely- neík építését még ebben ai évben elkezdik 700 ezer fo­rintos költséggel létesül. — A MUNKAÜGYI Mi nisztérium 500 sz. Ipari tanuld Intézetnél az 1960—61-es tan­évnyitó L évesek részére szeptember 5-én, II. évesek részére szeptember 6-án, étf III. évesek részére szeptem­ber 7-én, fél 8 órakor lesz. — BALETTISKOLAI beír»' tás szeptember 1—8-ig min' dermap délután 5—7 óráifr Blauhorn Györgyi és Gregue* Alice tanárnőkhöz Színház téf 2., Stefán Irén tanárnőhöz Szé­chényi tér 2;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents