Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-30 / 204. szám

t9OT. AUGUSZTUS 30. NAPLŐ .. ............. ............­5 Külf öldi hírek BEIRUT Házzá MadzsaU Jordániái miniszterelnök bombarobba­nás következtében meghalt. A bomba a külügyminisztérium épületében robbant — ebben az épületben van a miniszter- elnöki hivatal is — és a ro­mok maguk alá temették a miniszterelnököt. A robbanás­nak eddigi hírek szerint ösz- szesen tíz halálos és ötven se­besült áldozata van. PHENJAN Vasárnap Csöngzsin kikötő­be érkezett a Tobolszk és a Kriljon nevű szovjet tenger­járó hajó, amely a Japánból visszatelepülő koreai állampol­gárok 1059 főnyi csoportját szállította a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasági». ZORICH Lumumba csapatai elérték a katangai határt Elisabethville (MTI) Lumumba csapatai a szaka- dár kaszai „bányaállam” meg­szállása után vasárnap megin­dultak Katanga tartomány fe­lé. E csapatok létszáma meg nem erősített hírek szerint ke­reken kétezer fő. A katangai kormány azon­nal katonaságot küldött a ha­tárra és vasárnap már össze­tűzésre is sor került a két had­sereg egységei között. A lövöl­dözés a két tartomány között húzódó „senki földje” felett zajlott le. A Katanga határában meg­kezdődött lövöldözés hírére a katangai belga csapatok pa-l rancsnoka azt javasolta az ENSZ főhadiszállásának, hogy Kasza és Katanga tartomány közötti határvidéket tegyék semleges övezetté — ami egy­értelmű lenne a kongói kor­mánycsapatok bevonulásának megakadályozásával. Leopoldville. A Reuter köz­lése szerint Bunche ENSZ- megbízott a stanleyville-í iga­zoltatásokon előfordult szom­bati incidensek miatt, vasár­nap másodszor is tiltakozott a kongói kormánynál. Ezúttal azt állította, hogy a kongóiak megsértették az ENSZ-erők kongói tevékenységére vonat­kozó megállapodást Stanleyville (MTI) Lumum­ba, a Kongói Köztársaság mi­niszterelnöke hétfőn Stanley- ville-től néhány kilométerre több ezer ember előtt beszédet mondott. A kongói szabadság- mozgalom vezetőjét honfitár­sai kitörő lelkesedéssel ünne­pelték. „Uhuru’’ (szabadság) felkiáltásokkal fogadták, ami­kor a szónoki emelvényre lé­pett és állandó helyeslés kí­sérte szavait Lumumba beje­lentette, hogy elrendelték az általános mozgósítást, majd hangoztatta: „Kivívtuk gazda­sági függetlenségünket, most az a feladat hogy éljünk vele Zürichben a nagy eső elle­nére Is 15 000-en hallgatták meg Bllliy Graham amerikai „evangélistát”, aki beszédében megismételte figyelmeztetését, hogy „közeledik a világ vége”. Graham ezt a jóslatát bárom nappal ezelőtt Bernben is el­mondotta. Kijelentette, hogy „valamennyiünknek fel kell készülnünk”, ti. a már több­ször beígért, de mind ez ideig késlekedő rendkívüli esemény­re. Sikomdai Éjjeli Szanatórium pályázatot hirdet Hmesteri állásra Fizetés: E. 236. kulcsszám szerint Fürdőmesteri vagy egyéb egészségügyi szak- képzettséggel rendelkezők előnyben. Pályázatokat pos- tán vagy személyesen kér­jük a fenti címre szeptem­ber 15-ig, 32630 A Mai külügyminiszter elhagyta az amerikai államok szervezeteié t ülését San Jósé (MTI). Hírügy­nökségek jelentik, hogy Raul Roa kubai külügyminiszter va­sárnap este kivonult az ame­rikai államok szervezetének üléséről. Az ülés ugyanis el­utasította azt a határozati ja­vaslatát, amelyben indítvá­nyozta, hogy ítéljék el az Egyesült Államok Kuba ellen irányuló gazdasági és katonai agresszióját. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy távozásával a latin-amerikai népek rokon- szenve is elhagyta az értekez­letet. Később, szállodai lakosz­tályából telefonon közvetített beszédet mondott a kubai rá­dióban. Roa az amerikai álla­mok szervezetét „Washing­ton gyarmatügyi minisztériu­mának” nevezte. Hangsúlyoz­ta, szervezett összeesküvésről van szó, amit Herter külügy­miniszter irányít, azzal a cél­lal, hogy Kubában is olyan helyzetet teremtsen, mint amilyent 1954-ben Guatemalá­ban teremtettek. Mint a Reuter jelenti, Raul Roa előzőleg az ülésszakon ki­nyilvánította azt a meggyőző­dését, Kubát az a veszély fe­nyegeti, hogy az Egyesült Ál­lamok közvetlen katonai tá­madást intéz ellene. „Ha egy kis ország ilyen veszélyben van — mondta — szívesen fo­gadja a segítséget, bárki nyújtja is azt. Az amerikai államok szer­vezetének külügyminiszteri értekezlete vasárnap határoza­tot hozott, amely „elítél min­den — az amerikai kontinen­sen kívülről jövő beavatko­zási kísérletet az amerikai köztársaságok ügyeibe”. Elha­tározták egy „jószolgálati bi­-----— . --■ -- .. Fo rró sikert aratott az Állami Népi Együttes zottság” létesítését, amelynek feladata lenne vizsgálatot foly­tatni és közvetíteni az ameri­kai országok egymás közti vitás ügyeiben. és dolgozzunk. A miniszterel­nök végül felhívta a hadsereg önkénteseit, szabadítsák fel Katangát. Hárammilliárti felé közeledi!« a világ létszáma New York (UPI) Az ENSZ adatai szerint földünkön ma vasárnap nyilvánosságra hozott kereken kétmilliárdkilencszáz- millió ember él. A legnagyobb lélekszámú ország a hatszázhat vankilencmilliós Kínai Nép- köztársaság, a második helyen a négyszázhárommillió lakosú India áll, a harmadik a két- százkilencmillió lakosú Szov­jetunió, a negyedik a százhet­vennyolcmillió lelket számláló Egyesült Államok. Japánnak ma kilencvenkétmillió lakosa van, ötvenmilliós lélekszámon felüli országok, Pakisztán, In­donézia, Brazília, Nyugat-Né- metország és Anglia. A világ lakossága 1958-ban 48 millió fővel gyarapodott A világ lakosságának több mint a fele él Ázsiában, míg Európára csak 14 százalék esik Becslések szerint 2000-ben a föld lakosságának 60 százaié-1 ka él majd Ázsiában. tízéves az SZTK Még nagyon jól emlék- iT'Eszünk arra az időre, amikor a dolgozók sokszor szidták (de mennyiszer!) az OTI-t Még a kapitalista rend szer maradványaként örököl­tük ezt Nem csoda tehát, ha nem voltak megelégedve az OTI biztosítási rendszerével Nem is nyújthatta azt a dol­gozóknak, amit most az SZTK Amellett, hogy az SZTK biz­tosítási rendszerében sokkal többen részesülnek, mint az OTI-éban, a betegek ellátá­sa, kezelése is messze felül­múlja az OTI-ét. Természe­tesen nem ment máról hol­napra ez a változás. Annak­idején bizony az SZTK-ra is sok volt a panasz. A Városi Rendelőintézet (volt megyei) megtelt panaszkönyvei tanú­sítják, hogy sok zökkenő, sok nehézség árán sikerült csak elérni a mai színvonalat. S dicséretére legyen mondva a rendelőintézetnek, hogy há­rom év óta egyetlen bejegy­zés nem történt a panasz­könyvbe. A betegforgalom tízszeresé­re nőtt tíz év alatt, csak en­nél a rendelőintézetnél. Je­lenleg naponta 3000 beteget 430 szakorvosi rendelőóra alatt látnak el az intézet or­vosai. Tíz év alatt a szakor­vosok száma megtízszerező­dött és a műszerfelszerelés is sokat fejlődött. Bár ez csak a pécsi rendelőintézet adatait tükrözi, de hasonló fejlődésen ment keresztül az egész me­gye társadalombiztosítása. — Míg régen az OTI idejében körzeti orvosi rendelőt csak elvétve találtunk — még Pé­csett is — ma már a falvak­ban és a városok minden ré­szén működnek a körzeti ör­vösök. A társadalombiztosí­tás kiszélesedése meg is kö­vetelte mind a körzeti, mind a szakorvosi rendelések szá­mának fejlesztését. Uj rende­lők épültek a tíz év alatt. Sokkal több orvos áll a bizto­sítottak rendelkezésére, mint tíz éve. Az ipar fejlődésével és az utóbbi években a me­zőgazdaság szocialista átala­kulásával arányosan növeke­dett a biztosítottak száma is. Pillanatnyilag az SZTK-or- vosoknak különösen az okoz nagy gondot és bizonyos fo­kig nehézséget is, hogy a ter­melőszövetkezeti tagság nagy részének, akik eddig társa­dalombiztosításban nem ré­szesültek, egészségügyi hely­zetét megjavítsák. De nemcsak az egészségvé­delem és a betegellátás fontos feladata az SZTK-nak, ha­nem a dolgozók nyugodt öreg­korának biztosítása is ide tar­tozik azáltal, hogy a nyug­díjakat is az SZTK folyósítja és kezeli. Ezen a területen ;s többet nyújt ma már az SZTK, mint elődje. Sok ezer ember kap nyugdíjat orszá­gunkban és a megyében is, akik azelőtt álmodni sem mer tek volna arról, hogy idős korukra biztos megélhetést nyújt valaki nekik. Államunk sok millió forintot költ évente a dolgozók egész­ségügyi ellátására. Évről évre emelkedik az az összeg, amit az SZTK-n keresztül kap­nak a dolgozók közvetve, vagy közvetlenül. Csak a pécsi ren­delőintézet gyógyszerkiadásai meghaladják az évi kétmillió forintot. Tíz évvel ezelőtt a Szakszervezetek Társadalom- biztosítási Központjának meg alakulásakor ez mindössze 50 ezer forint volt. Hasonlóan emelkedett a kifizetett táp­pénzek összege is. M őst, amikor megalaku- * lásának tízéves évfor­dulóját ünnepli az SZTK* gondoljunk azokra, akik ál­dozatos munkával dolgoznak a nép egészségéért, az orvo­sokra és az összes egészség- ügyi dolgozókra. Köszöntsük őket is a tízéves évfordulón,­A pécsi erdészet azonnali belépésre konyhabeszerzfit keres. 33250 Több gondot kell fordítani az emberre! Az Állami gazdas%ok munk&sellAtftsAról Viharos tapsok köszöntötték tegnap este a pécsi szabadtéri színpadon a Vörös Zászlóér­deméremmel kitüntetett Álla» ml Népi Együttest. A több mint kétezerötszáz főnyi kö­zönség már az első szám után tapasztalhatta, hogy valóban jubileumi műsor ez. Kodály Zoltán Kállai-kettősét adta elő az együttes ének-, zene- és tánckara olyan sikerrel, hogy a közönség arról beszélt, ez szebb, mint amit a filmen lát­tunk. Csenky Imre Kossuth- díjas karnagy mondta: — Az együttes az utóbbi Idő­ben rendkívül sokat lép fel, s végtelen boldogok vagyunk, hogy ez nagyobb rutint jelent Volt olyan eset legutóbbi kőr­útunkon, hogy 36 nap alatt 32 előadást tartottunk. A siker nem maradt eV Legszebb emlé keink a szovjetunlóbell útunk- hoz fűződnek, amikor a közön­ség zuhogó esőben is követel­te az előadás folytatását. A táncok koreográfiája, az énekkar magas kultúrájú elő­adásmódja, a zenekar pompás játéka és nem utolsósorban a kitűnő kosztümök minden mű­vészi igényt kielégítenek* A zenekar a magyar népi muzsi­ka legszebb gyöngyszemeit mü tatta be a pécsi közönségnek. A legnagyobb sikert talán a „Sop róni képek” aratta. A „llppentőo-tánc"^nál lát­ványosabbat a pécsi közönség még nem látott Egyébként ezt a táncjátékot és még kettőt az amerikaiak filmre akarják venni. Külön meg kell emlí­teni áz ének-, zene- és tánc­kar másik nagysikerű számát a „Hevesi farsang”-ot. Rend­kívül humoros és szellemes tánc ez. Olyan, hogy pillana­tok alatt farsangi hangulatot teremtett áz igen “szépszámú közönség körében* *— Lelhet, hogy néhány hó­nap ntúlva legújabb műso­runkkal ismét eljövünk kö­szönten! azt a pécsi közönséget — mondta Csenky Imre Kost- suth-díjas, — amely az ország legigényesebb, de legjobb kö­zönsége közé tartozik. Pécsi Cementáruipari Vál­lalat komlói és dombóvári telepére kizárólag nehéz íizikai munkára fér{i segédmunkásokat alkalmaz. Szállás korláto­zott mértékben van. Jelentkezés a vállalat komlói, illetve dombóvári telepén. 32212 A MEDÖSZ megyebizottsága a KÖJÁL-lal egyetértésben megvizsgálta az állami gazda­ságok munkásellátási és egész­ségügyi helyzetét. Mit mutatnak a tapasztala­tok? Az állami gazdaságokban negyven üzemi konyha műkö­dik. Nyáron átlagosan öt-öt és félezer ember étkezik ezek­ről a konyhékróL A vizsgálat azt mutatta, hogy az üzemi konyhák többségében meg vannak a szükséges feltételek ahhoz, hogy jó ellátást bizto­sítsanak, de azt is megmutat­ta, hogy a gazdaságok vezetői, a szakszervezeti bizottságok nem fordítanak elég gondot az üzemi konyhák állandó ellen­őrzésére. A korábbi időkhöz viszonyítva ma már minden gazdaságban van ebédlő. Tá­nyér és evőeszköz a legtöbb helyett elegendő, azonban még ma is előfordul olyan eset, mint a Pécsi Állami Gazda­ság gyulapusztai ebédlőjében. Itt egy asztalra, ahol négy dolgozó étkezett, egy Ívópoha­rat tettek és ebből ittak mind a négyen. Amikor a bizottság szólt az üzemegységvezetőnek, ezt válaszolta: — Nincs arra keret, hogy elég edényt, ivópoharat vehes­sünk. A bizottság több helyen azt tapasztalta, hogy az üzemi konyhákat nem mindenütt ro- vartalanították: rágcsálók (egerek) vannak az élelmiszer- raktárakban, a rovarvédő há­lót viszonylag kevés helyen szerelték fel. A dolgozók egészségügyi védelme szem­pontjából kifogás alá esett több állami gazdaságban az is, hogy a konyha dolgozóinak nincs külön WC-jük, hogy erő­sen szennyezett köpenyekben dolgoznak, sőt akadt olyan hely Is, ahol a konyhaszemély­zet saját, utcai ruhában dol­gozott. Hasonlóak voltak a tapasz­talatok más téren is. A me­gye állami gazdaságaiban 78 munkásszállás van, amelyek­ben 2400 Időszaki és kisebb számban állandó dolgozó la­kik. A vizsgálat megállapí­totta, hogy az elmúlt évihez viszonyítva Itt is komoly ered­ményeket értek el, azonban több helyütt súlyos mulasztá­sokat követtek el. A munkásszállások általá­ban sehol sem zsúfoltak. A személyenkénti 6 köbméter légtér mindenütt megvan. A takarításnál azonban súlyos hibák vannak például a bo- gádmindszenti, a görösgall, a sátorhelyi és a pécsi gazdaság­ban. A legtöbb gazdaságban nincs elég öltözőszekrény. Van olyan gazdaság, ahol 8— 10 főre jut egy öltözőszekrény, sőt olyan Is van, ahol 8—10 emberre még egy öltözőszek­rény sem jut. A gyulapusztai üzemegységben, a bogádmind- szenti központban és Görös- galon például a dolgozók a ru­hájukat bőröndjeikben tartják, vagy jobb híján szegre akaszt­ják. Több gazdaság még min­dig nem biztosítja a kétheten­kénti lepedőcserét. Jónéhány olyan állami gaz­daság is volt, amelynek mun­kásszállásán se széket, se asz­talt nem lehetett találni, de nem volt egy ivóedény sem. Minden dolgozó kannafedél­ből ivott és asztal, szék hiá­nyában állandóan az ágyat voltak kénytelenek használni. Feltűnő jelenség volt az is, hogy több gazdaságban nincs fürdési, mosdás! lehetőség. Ezek közé tartozik az Ormány- sági Állami Gazdaság, ahol bár lehetne építeni mintegy 20 ezer forintos költséggel, mégsem építenek, mert az Igazgató ezt mondja: „Nincs rá pénz. Három gyerekem van, nem merem megreszkN rozni a fekete beruházást.” Igaza van. Központilag is tenni kellene valamit annak érdekében, hogy a jövőben ilyen helyzetek ne adódjanak elő. De találkozott a bizottság olyan esettel Is, amiben nem a központ, a felsőbb szerv a ludas, hanem a helyi vezető­ség. Ilyen eset volt a szente- gáti gazdaság csatahelyt Üzem­egységében, ahol bár megvolt a zuhanyozó, csakhogy el­romlott és még az aratás ide­jére sem javították meg. Sajnos, tények ezek. Azt mutatják ezek a tények* hogy állami gazdaságaink ve­zetői eljutottak odáig: többet tudnak termelni, mint bár­milyen nagyüzem a felszaba­dulás előtt, a termelésben pél­dát tudnak mutatni, de kissé megfeledkeznek az emberről. Az emberről, aki végered­ményben végrehajtja a terve­ket. Szép eredményeket értek el állami gazdaságaink a terme­lésben. Most az a feladat* hogy legalább ilyen példamu­tató eredményeket érjenek el az emberről való gondoskodás­ban. Ez nemcsak megtisztelő feladat, de kötelesség is. Á Pécsi Ruházati Bolt és a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat BSBBBS2BBIPBÍD biztosított hatalmas árukészletből árubemutató kiállítást wM* ■ I960, aug.30-án, 31-én és szeptember 1-én Péesssabolcson (Hőtök tere, Puskin kultúrotthon). A kiállítás naponta délután 3-tól—este 8 óráig tart nyitva. A belépés díjtalan. Mindenkit szeretettel vár n rendezőség. 32521

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents