Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-30 / 204. szám

VTr rtr Proletárjai, egyesüljetek? hnAkiúu NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A hasítófűrész mellett XVII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. AUGUSZTUS 30. KEDD Forró nyár a nemzetközi életben A külpolitika nem ismer Sem nyári hőséget, sem üdü­lési szabadságot. Az elmúlt héten sem volt egyetlen olyan nap sem, hogy érdekesebbnél érdekesebb hírek ne érkeztek volna a világ legkülönbözőbb részeiből: az egyik Közép- Amerikából, a másik Kongó­ból, a harmadik Laoszból és így tovább. A sok hír és ese­mény olvasása közben érde­mes egy kissé elgondolkozni rajta, vajon van-e ezeknek az eseményeknek valamilyen irányzatuk, fel lehet-e fedezni bennük ilyen vagy olyan tör­vényszerűséget? Nem kell különösebb külpo­litikai tájékozottság sem hoz­zá, az átlagos újságolvasó em­ber is megállapíthatja, hogy igenis, az elmúlt hetek és hó­napok eseményei* hírei azt mutatják: mostanában fokozó­dott a nemzetközi feszültség; a nemzetközi légkör nem olyan jó, mint mondjuk egy fél esz­tendővel ezelőtt. Ez világos, ezt senki sem tagadhatja. Van­nak azonban szép számmal olyanok, akik ebből a tényből hajlamosak azt a következte­tést is levonni, hogy tehát ál­talában a béke kilátásai is megromlottak ezekben a hóna­pokban. Egyszerűnek látsző, de túl­ságosan is leegyszerűsített kö­vetkeztetés ez: romlott a nem­zetközi légkör, tehát rosszab­bak a béke kilátásai. Az élet azonban nem tűr ilyen leegy­szerűsítést. Az élet — szeren­csére, másképp teszi fel a kérdést, mégpedig ilyeténkép­pen: vajon gyarapodtak vagy csökkentek-e a békét védel­mező erők az utóbbi időben? S erre csakis az lehet a vá­lasz, hogy a béke erői mosta­nában is nagy sikereket arat­tak, ugyanakkor az imperia­lizmus számos vereséget köny­velhetett el magáénak. De hadd hozzunk fel ennek bizonyítására egynéhány pél­dát is a sok közül! Világos, hogy a párizsi csúcsértekezlet meghiúsítása olyan bumerángnak bizonyult, amely visszahullott az Egye­sült Államok vezetőinek fe­jére. Hruscsov elvtárs Párizs­ban rendkívül megtépázta Eisenhower személyi tekinté­lyét, s itt persze nemcsak Eisenhower személyéről, ha­nem az Egyesült Államok egész nemzetközi hiteléről van szó. Azután: hiába mozgósították az egész távol-keleti amerikai 7. flottát, s hiába fegyverez­ték fel állig a japán rendőrök ezreit, nem tudták kiharcolni, hogy Eisenhower bevonulhas­son Tokióba. Üjabb hatalmas tekintélyvesztesége volt ez az Egyesült Államoknak. De menjünk tovább: itt van Kuba és Kongó esete, amely még nyilvánvalóbbá tette, hogy a Szovjetunió — ha úgy tetszik — immár bismarcki értelemben is nagyhatalommá vált, tehát olyan rendkívül nagy tekintéllyel rendelkező országgá, amely nélkül nem lehet dönteni a világ bármely részén felvetődött nemzetközi kérdésben sem. S végül, de nem utolsó sor­ján: hadd említsük meg a ■»■Utóbbi sikere» szovjet ra­kétakísérleteket és a második szputnyik-űrhajó fellövését, amelyek újból ország-világ előtt igazolták, hogy a Szov­jetunió behozhatatlan fölény­nyel vezet a rakétatechniká­ban és az űrhajózási tudo­mányban. S bár ez természe­tesen mindenekelőtt a béke­szerető szovjet tudomány ha­talmas sikere, világos, hogy mindennek nagyon fontos kö­vetkezményei vannak a világ- politikában kialakult erőviszo­nyokra is. De hogyan állunk akkor a jelenlegi feszültséggel, hiszen az tagadhatatlan, hogy ez a feszültség nagyobb, mint — mondjuk — Hruscsov és Ei­senhower Camp David-i tár­gyalásai idején? A mindenkori nemzetközi helyzet megítélésé­nek valóban egyik fontos jel­lemvonása, hogy napfényes-e, vagy pedig felhős az ég, esőre, vagy jó időre áll-e a baro­méter. Ez semmiképepn sem elhanyagolható körülmény. Hi­szen a hidegháború erői még mindig nagy befolyással ren­delkeznek a nyugati táborban, s éppen a mostani feszültség kialakításával megmutatták, hogy képesek súlyos akadályo­kat gördíteni az enyhülés út­jába. A békeszerető országoknak, a világ békére szomjas népei­nek ébersége tehát nem lan­kadhat egy pillanatra sem: szüntelenül meg kell mutat­nunk, fel kell tárnunk, hogy íme, itt és itt, ezek és ezek a béke, a békés együttélés ellen­ségei. Ami pedig a béke kilátásait illeti, úgy hisszük, az elmon­dottakból világos, hogy itt el­sősorban nem a pillanatnyi hangulatból, hanem csakis a világon kialakult reális erő­viszonyokból szabad kiindul­nunk. S mivel ezek az erővi­szonyok mindinkább a béke­szerető erők javára változnak, ennek előbb-utóbb abban is meg kell mutatkoznia, hogy a hidegháborús erők minden mesterkedése ellenére enyhül­ni fog majd a nemzetközi lég­kör. Persze, ez nem megy ilyen egyszerűen, ahogyan ezeket a szavakat leírjuk. Hiszen akár­merre tekintünk is, ahol most zajlik az élet: Kubára, Kon­góra, Laoszra, vagy máshová, mindenütt azt láthatjuk, hogy a hidegháborús erők csak fog­csikorgatva hátrálnak, sőt ahol csak módjukban van, ott el­lentámadást is készítenek elő és csapást akarnak mérni a haladás híveire. De hiszen ép­pen azért hivatkozunk újra meg újra a világ tényleges erőviszonyaira, mert ezek ma már leküzdhetetlen akadály­ként merednek az imperialista háborús uszítok elé. Fejezzük be fejtegetésünket azzal a magától adódó követ­keztetéssel, hogy a múlt hét és általában a múlt hetek, hóna­pok eseményei is csak újra alátámasztották a kommunis­ta és munkáspártok 1957-es moszkvai nyilatkozatának igazságát: ma már oly nagyok a béke erői, hogy a népeknek a békéért folytatott éber har­cával reális lehetőség van a békés együttélésre, s arra, hogy korunkban elkerülhetővé válnak a háborúk. 160 millió rnbeles hitel Ghánának Moszkva (TASZSZ). Moszkvában aláírták a Szov­jetunió és a Ghánái Köztár­saság gazdasági és műszaki együttműködési, valamint ke kereskedelmi egyezményét. A Szovjetunió segítséget nyújt Ghánának ásványi kin esek felkutatásához, épí­tőanyagipari vállalatok, vízi- erőművek, mezőgazdasági termékeket feldolgozó válla­latok, halipari vállalatok stb. létesítéséhez és műszaki szak emberek kiképzéséhez. A szovjet szervek által végzendő munka kifizetésé­re a Szovjetunió 160 millió rubel összegben hosszúlejá­ratú hitelt nyújt Ghánának. Ma még a hasítófűrész kiszolgálása a legnehezebb fizikai munkáik közé tartozik a pécsi bányaüzemek faterein. Mint a képen is látható Jankovits Miklósnak még mellel is neki kell feszülnie a rönknek, hogy végig tudja tolni a fűrészen. De remélhetőleg ez a munka is hamarosan jelentősen könnyebbé válik. Az újítási műhelyben már csaknem teljesen el­készült az automatizált hasítófűrész, amely mellett már az ember nem mint nehéz fizikai munkás, hanem mint a gép irányítója áll majái Korszerű hatvan - hatszáz csatornás mikrohullámú berendezéseket, újtipusú telefonközpontot, tíz—húsz kilowattos televíziókat gyárt a híradástechnikai ipar a következő években A híradástechnikai ipar s hároméves tervben előirány­zott hetven százalékos terme­lésnövekedést — mint már most megállapítható — körül belül nyolc-tíz százalékkal túl teljesíti. Az iparág nagy munkájához nagy segítséget jelentettek baráti országokkal kötött hosz szúiejáratú szerződések, ame­lyek alapján — az iparág fenn állása óta először — évekre előre ismerik konkrét felada­tukat; A következő öt év export tervének háromnegyedét például már meglévő igé­nyekre, megrendelésekre alapozzák. Az exporttermelés felét a Szovjetunió vásárolja meg; A hírközlés ugrásszerű elő­retörésével, fejlődésével járó igények már most is, a jövő­ben azonban fokozottabban megváltoztatják az iparág gyártmányösszetételét; Elsősorban a távbeszélő és távközlő cikkek korszerűsí­tésére fordítanak gondot. Az átviteltechnikai berendezé­sek termelését öt év alatt a tervek szerint 360 százalék­kal, a mikrohullámú bérén dezések gyártását pedig két szeresére növelik. A postai távolsági telefonfor­galom javítására, a vasúti irá­nyításihoz szükséges telefon­összeköttetések fejlesztésére korszerű 24 és 60 csatornás kábeles átviteltechnikái bérén dezéseket gyártanak. így egy vezetéken egyidőben több te­lefon-beszélgetés bonyolítható le. Ezt a feladatot látják el — csak vezeték nélkül — a mikrohullámú berendezések. A már sorozatban gyártott hu­szonnégy csatornás mikrohul­lámú berendezést tovább tö­kéletesítik, a korszerűbb for­máját a Pm 26-as típust még az idén elkészítik, majd a kö­vetkező években sorozatban gyártják. Ez már alkalmas lesz az automatizált kivitelre is, arra, hogy az összeköttetés közbeeső állomásain felügye­let nélkül is használhatják. A következő években fej­lesztik ki a 60, a 120, a 300 és 600 csatornás — a távbe­szélőforgalmat erősen gyor­sító — mikrohullámú beren­dezéseket, amelyeknek közös jellemzője lesz, hogy a leg­modernebb nemzetközi kö­vetelményeknek is megfe­A nemzetközi összefogással ki alakuló keresztrúdas — cross- bár — telefonközpont fej­lesztésében a magyar ipar is jelentős feladatot kapott. A ma gyár találmányra épített ke­resztrúdas kapcsológépet a KGST országai elfogadták, rendszeresítik. A közepes nagyságú kétezer—tízezer vo­nalas keresztrúda$ központot- az NDK-val közösen híradás- technikai iparunk fejleszti ki és gyártja előreláthatólag már 1963-tól; - - • ' A következő években már a rádiókhoz szükséges valamgny nyi típusú tranzisztort gyárta­ni fogják; A jelenlegi 1.7 millió helyett 1965-ben már 9 millió tran­zisztort készítenek. Televízió képcsőből a hazai szükségletnek most még több mint a felét importból szerzik be. Előreláthatólag 1962-től a szükségletet már hazai gyár­tású képcsővel fedezik, s az­után már csak száztíz fokos képcsővel gyártják a televízió­kat. A következő öt év alatt a tervek szerint húsz százalék­kal csökkentik az önköltséget, ami azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt megnégyszerező­dik az iparág nyeresége* II megye hatodik bekStőútfát avatták Monyorádon tS Hruscsov elvtárs Finnországba látogat Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember első napjaiban Finnországba látogat. A látogatás bejelentésével összefüggésben nyugati hír- ügynökségek megjegyzik, hogy Kekkonen, finn köz- társasági elnök a jövő szom baton ünnepli 60. születés­napját. István-abna negyedszer élüzeni A kétnemzetiségű —• dél­szlávok, német és magyarok lakta Monyoródon vaggj-nap avatták fel Baranya hatodik termelőszövetkezeti községi be kötőútját. A 2l6 km hosszú makadámút építéséhez álla­munk 'kétmillió forinttal, az alig félezer lakosú Monyoród lakossága 633 000 forint érté­kű társadalmi munkával járult hozzá; Az ú tava tás alkalmával Mo­nyoród pártszervezete, tanácsa Hazafias Népfront bizottsága és termelőszövetkezete ünnepsé­get rendezett, amelyen részt- vett a falu apraja-nagy ja, a termelőszövetkezetet patronáló Pécsi Porcelángyár, az Útépí­tő Vállalat. Az utat megnyitó szalagot Kaszapovics András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagja, országgyűlési képviselő vágta el, majd Föld­vári János, a Baranya megyei tanács elnökhelyettese méltat­ta a közös munka eredményét és adta át a társadalmi mun­kában élenjáróknak a Haza­fias Népfront megyei elnöksé­gének emléklapját. A faluban magyarokkal, németekkel közö sen szocializmust építő dél­szlávokhoz Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára. Baranya országgyű­lési képviselője szólt. Az útavatási ünnepséget kö­zös ebéd, majd kultúrműsor követte, amelyen (fellépett a tmnelőszövetkezetet patronáló Pécsi Porcelángyár művészeti együttese is. Ezután vendégek és falubeliek közösen perdültek táncra, járták a kólót és más délszláv, német táncokat Bekötőutak építése van fo­lyamatban jelenleg Tarrós, Al­mamellék, Maráza termelőszö­vetkezeti községekben. A föld­munkákat a lakosság ezekben a községekben is társadalmi erőből végzi, az utak átadá­sára még az idén sor kerül. Igaz Sándor. Mégis élüzem lett István- akna, jobban mondva a sza­bolcsi bányakerület, ezúttal már negyedszer. Bizony, nem­csak nagy örömmel, nagy meg­könnyebbüléssel is fogadták a hírt a bányászok, mert félő volt, hogy a sok baleset leront­ja különben nagyszerű mun­kájuk eredményét Ezért volt kétszeres öröm István-aknán szombat este, a Bartók Béla Kultúrotthonban. Zsúfolásig megtöltötték a bá­nyászok. Horvai Ádám elvtárs, István- afcna főmérnökének beszámo­lója után Pata'ki elvtárs nagy taps közepette adta át Tátrai József üzemvezetőnek a vörös selyem zászlót. Századik előadását tartotta a mohácsi kísérleti színpad Három évvel ezelőtt ala­kult meg a mohácsi Somlay Artur kísérleti színpad azzal a céllal, hogy a környékbeli falvakba elvigye és megszeret tesse a korunkról és korunk­hoz szóló modern drámát. A kitűnő együttes augusztus 28- án, vasárnap tartotta századik előadását a mohácsi Bartók Béla Művelődési Házban, mely alkalommal Viktor Ro- zov: Felnőnek a gyerekek c. háromfelvonásos vígjátékát mutatta be nagy sikerrel. Vé­gignézték az előadást a Rozov darab pécsi és komlói szerep­lői is, majd a látottak alap­ján tapasztalatcsere-megbe­szélést tartottak a mohácsi kí­sérleti színpad tagjaival. Ezt megelőzően a nagyszá­mú nézőközönség meleg ün­neplésben részesítete a kitűnő öntevékeny együttest, mely a jubüeumi előadás alkalmából, munkájának eddigi eredmé­nyeiért megkapta a Szocialis­ta kultúráért jelvényt. A ki­tüntetést az együttesnek és ve­zetőjének, Vértes Elemérnek Lemíe Géza, a Baranya me­gyei Tanács népművelési cso­portvezetője adta át. Ezenkívül még egy ünnep­ség színhelye volt vasárnap a mohácsi Bartók Béla Művelő­dési ház. Ezen a napon avat­ták fel a művelődési ház zász­laját, amelyet a kulturális in­tézmény életében tevékenyen résztvevő KISZ-fiatalok, a nőtanács és más tömegszerve­zetek szalagokkal díszítette^

Next

/
Thumbnails
Contents