Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-27 / 202. szám
1980. AUGUSZTUS 27. NAPLÓ 3 •r 9,A jó gazdasági vezetés elengedhetetlen feltétele a tanulás“ A tanácsi vállalatok vezetői megbeszélték a második félév feladatait Nem lehet eleget beszélni róla Pénteken délelőtt 9 órakor a megyei tanács különtermében megbeszélésre jöttek ösz- sze a megyei helyiipari vállalatok vezetői, hogy értékeljék az első félév gazdasági munkáját, valamint megbeszéljék a hároméves terv utolsó időszakának feladatait. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Papp János elvtárs is* a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője. A tervidőszakot Rapp János elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője értékelte. Eredményekben gazdag az első íélév Rapp János elvtárs beszédének első részében azokról az eredményekről szólt, melyeket a tanácsi vállalatok a sok profilváltozás ellenére elértek. A megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatoknál javult a gazdálkodás módszere, a vezetők számos operatív intézkedést tettek a termelés növelése, az egy főre eső termelés növelése érdekében. A köny- nyűipar például 8,2 százalékkal teljesítette túl termelési tervét és 48 százalékkal termelt többet, mint 1959 hasonló időszakában. A vállalatok közül a Siklósi Faipari Vállalat elnyerte az élüzem címet. Elismerésben kell részesíteni a Patyolat Vállalatot is, mert nemcsak túlteljesítették termelési tervüket, hanem egyre rövidítik a vállalt anyagok tisztítási, mosási határidejét és az egy munkásra jutó termelés a bázisidőszakhoz képest 28,6 százalékkal növekedett. Rapp János elvtárs ezután elismeréssel szólt több jó eredményt elérő üzemről, melyek jó munkával járultak hozzá az 1959- es első félévi gazdasági mutatók túlszárnyalásához. Ki kell iavífani a hibákat a második félévben Az eredmények mellett nem szabad megfeledkezni a hiányosságokról sem — hangoztatta a megyei tanács ipari osztályának vezetője. — A könnyűipari üzemek mintegy 2.2 százalékkal lépték túl béralapjukat. A Szigetvári Műszaki Vállalat például 6,5 százalékkal, az Építőanyagipari ES 2 százalékkal. Az élelmiszer- ipar a terv teljesítésében maradt le. A Pécsi Húsipari Vállalat termelékenységi tervét mindössze 94,1 százalékra teljesítette viszont béralapját 97,1 százalékba vét te igénybe. Legnagyobb lemaradás a Délbaranyai Sütőiparnál mutatkozott, ahol 6,4 százalékkal csökkent a termelés, ugyanakkor a béralap felhasználása 2,7 százalékkal volt csak kevesebb. Nyilvánvaló, hogy a bérgazdálkodás ilyen formáját nem lehet a második félévben megengedni. A vállalatoknak szigorúan be kell tartaniok a felettes hatóság által engedélyezett értékhatárokat a bérek felhasználásánál. A termelékenység nemcsak beruházásokkal növelhető Rapp elvtárs a továbbiakban a termelékenység alakulásáról beszélt. A könnyűiparban 5,3 százalékkal növekedett a termelékenység, 1959 első félévéhez viszonyítva 11,4 százalékkal. Ez szép eredmény, de ennél nem szabad megállni. Jó eredményeket tudhat magáénak e téren a Mohácsi Gépgyár, ahol egy év alatt 23,6 százalékkal növekedett az egy főre eső termelés. Az Építőanyagipari Egyesülésnél azonban 3 százalékkal csökkent a tervezetthez képest a termelékenység. Ugyancsak csökkenés tapasztalható a Délbaranyai Sütőipari, a Szigetvári Műszaki Vállalatnál, a Mohácsi Vegyesipari Vállalatnál. Míg egyes vállalatok szép eredményeket értek el, mások lerontották a rendtabilitás mutatóit. Sajnos, még mindig van olyan nézet a gazdasági vezetők körében, mely szerint a termelékenységet csak új üzemek létesítésével, és létszám- emeléssel lehet növelni. Ez a nézet merőben helytelen. Ezt számos példa bizonyítja. A vezetőknek is tovább kell képezniük magukat Az ipari osztály vezetője az első félév értékelésénél külön figyelmet szentelt a vezetők továbbképzésére. Mint mondotta a tanácsi ioarban nagyon kevés gazdasági és műszaki vezetőnek van megfelelő szakmai felkészültsége. Ez egy bizonyos időn túl a jó gazdálkodás, az előrelátás fékjévé válik. Feltétlen szükséges, hogy a vezető elvtársak továbbtanuljanak. A továbbtanulás után biztosan nagyobb gondot fordítanak majd a műszaki fejlesztésre, a gazdaság- vezetés elemző munkájára. A szocialista munkaversenyről szólva, Rapp elvtárs a mennyiségi szemléletet állította pellengérre, majd az egyes vállalatok felajánlásait bírálta. , A vitában felszólalók egyetértettek a felvetett hibákkal és ígéretet tettek azok sürgős kijavítására. Többen az anyag- ellátás nehézségeit hozták szóba. A Mohácsi Bútorgyár vezetői hangoztatták elhatározásukat, hogy kétműszakos termelésre való átállással növelik a termelékenységet, az Építőanyagipari Egyesülés igazgatója, Ács elvtárs a gépek jobb kihasználásának kérdésével foglalkozott. Több új gépet kell termelésbe állítani A féléves értékeléshez hozzászólt Papp János elvtárs is, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Papp elvtáns nagyra értékelte azt a munkát, amit a tanácsi vállalatok az első félévben végeztek, de a termelés jobb megszervezését, irányítását, alaposabb, körültekintőbb munkát kért a jelenlévőktől. Felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki fejlesztéssel többet foglalkozzanak a tanácsi ipar vezetői. A beruházások vizsgálata azt mutatja, hogy az építkezési beruházások itt még mindig túlsúlyban vannak; Ehelyett több új gépet kellene a termelésbe állítani, melyeknek segítségével rövid idő alatt lehet növelni a termelékenységet. A továbbképzés fontosságára külön is felhívta a jelenlévő gazdasági és műszaki vezetők figyelmét; Papp János elvtárs bebizonyította* hogy a Az ország keleti felében: a hatvani, a szerencsi, a mezőhegyese, továbbá a szolnoki és a selypi cukorgyár körzetében megkezdték a cukorrépa betakarítását Soha Magyarországon ennyi cukorrépa még nem termett, mint az idén. A terméskilátások igen jóik. Országosan az idén 229 000 holdról kell betakarítani a cukorrépát, ami a tavalyi termőterületnél mintegy 20 000 holddal nagyobb, a várható termés pedig mintegy 25 000 vagonnal haladja meg az eddig rekordnak számított tavalyi termést. A cukorrépa-ültetvények hol dankénti termésátlaga eléri a 125 mázsát, ami három mázsával több a tervezettnél. A termelőszövetkezetek (fejlődésével párhuzamosan nemcsak a cukorrépa termőterülete nötanulás nagymértékben ösz- szefügg a jó gazdasági munkával, mert nélküle a vezetés nem tudja betölteni hivatását. A megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok műszaki vezetői többségének nincs még technikumi végzettsége sem, ami nem a legjobb bizonyítvány; A termelést növelni, alaposan elemezni a gazdasági élet egyes jelenségeit és azt a vállalat életére, munkájára vonatkoztatni, „lépést tartani a korral”, a technikai haladással, csak úgy lehet, ha a vállalatok vezetői, műszaki szakemberei állandóan továbbképezik magukat. A béralaptúllépéseket a legszigorúbban felül kell vizsgálni és meg kell akadályozni a jövőben. Ugyancsak nagyobb figyelmet kell fordítani a tervezés pontosságára, realitására. A tanácsi vállalatok jól és eredményesen dolgoztak az első félévben, de akadtak fogyatékosságok, melyek feleslegesen kísérték munkájukat. Ezektől minél gyorsabban meg kell szabadulniok. Ha a megyei tanács ipari osztálya is javít a vezetés színvonalán és a vállalatoknál is hasonló akarat mutatkozik, akkor a második félévben jobb gazdasági eredményeket érhetnek el — mondta befejezésül Papp János elvtárs. A megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok gazdasági vezetőinek értekezlete Rapp János elvtárs válaszadásával ért véget. vékedett országosan, hanem a termésátlagok is észrevehetően megnőttek; Az elmúlt éveknél nagyobb cukorrépa-termés veszteségmentes betakarítása, valamint a feldolgozó üzemek folyamatos nyersanyagellátása érdekében az alföldi gyárak körzetében már most megkezdték a betakarítást, de nemsokára az ország más vidékein is megindul a cukorrépa-szedés, hiszen a dunántúli gyárak ugyancsak tíz-tizenkét nappal korábban indulnak a szokásosnál. Három évi kísérletezés után az idén először kerülnek nagyüzemi alkalmazásira az első ma gyár cukorrépa-kombájnok. A cukorrépabefkarítási munkák 80 százalékát géppel lehet végezni; Még az idén szeptemberi végéig négyszáz cukorrépa-kombájnt kap a (néző- gazdaság* Néhány adat a Baranya megyei rendőrkapitányság baleseti statisztikájából: Az elmúlt hét hónap alatt 107 súlyos, köztük 10 halálos közúti baleset történt. Ittas állapotban való vezetés miatt eddig 79 gépjárművezető ellen indítottak rendőrségi, illetve bírósági eljárást. Baleseteket okozó súlyos közlekedési szabálytalanságok miatt ez évben 61 gépjárművezetőtől vonták be a gépjármű jogosítványt. Közlekedési szabálysértés miatt ez évben 2130 személy ellen indítottak eljárást és 5212 személyt büntettek meg helyszíni bírságolással. Aggasztó számok ezek, melyek mögött fegyelmezetlen, a saját és a mások testi épségével vajmi keveset törődő emberek állanak. Még elképesztőbb az összehasonlítás, ha meggort- doljuk, hogy megyénk 17 284 gépjárművéből, illetve gépjárművezetőjéből ez ideig 7472 személy ellen indítottak eljárást gyorshajtás, féktávolság be nem tartása, ittas állapotban való vezetés és egy sor más kisebb-nagyobb szabály- sértés elkövetése miatt. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy nemcsak rendőrségi, bírósági probléma már ez, hanem egyre nagyobb gondot okozó társadalmi probléma is, amely megköveteli, hogy rendőrségünk, bíróságunk mellett más állami és társadalmi szerveink is fokozott gondot fordítsanak a baleseteket előidéző szabálysértések megelőzése, megakadályozása érdekében. Miért termelnek olasz búzát? Ittas vezetés következménye — haláleset. A fékberendezés hanyag ellenőrzésének következményei: súlyos sérülés, tetemes anyagi köri A követési távolság be nem tartása: egy haláleset és egy súlyos sérülés, —' Megkezdődött a cukorrépa-betakarítás Á baranyai fáncdalszerzők stúdiója Míg az elmúlt évben i mohácsi járásban csak három termelőszövetkezetben termeltek ■— mindössze 60 holdon — kísérletképpen olasz búzát, addig ez év őszén a járás 32 termelőszövetkezetében több, mint 1200 holdon vetnek olasz és szovjet búzákat. Csupán két termelőszövetkezet tiltakozott a külföldi búzák ellen, egyéb ként, ha nem is nagy területen, de legkevesebb 15—20 holdon minden tsz megpróbálkozik a bőtermő külföldi búzák termelésével; Mint a járási tanács mező- gazdasági osztályán is elmond a tsz-ek többsége a várt- , *1 jóval nagyobb vetőmag- ‘gértnyel lépett fel, s csak ?a?y üggyel-bajjal tudták az igényeket a korlátozott keret- “®1 kielégíteni. Legkeresettebb tejták az olasz Sanpastóre, m'oduttore és Autonómia, a szovjet Bezosztája és Szkorosz Príka. A dunafalvi Kossuth Tsz például 380 holdon termel olasz és szovjet búzát, ami kenyérgabona-területének 40 százaléka. A lippói Béke •zrc 144, a babarci Béke Tsz 160 holdon foglalkozik a kö- vetkezó gazdasági évben külföldi búza termesztésével A babarciak példája küiönö ■en említésre méltód híg» miként Horváth Vilmos, a tsz agromármisa elmondta, 1960- ban csak 80 holdon vetnek magyar — Fertődi 293 — búzát, a többi területen Sanpas- tóre, Prodiuttore és Bezosztája, tehát külföldi fajtáikat. — Nem félnek-e a kockázattól? — tettük fel a kérdést Horváth Vilmosnak. Amire a következőt válaszolta. — Az idei cséplés után tsz- ünfcnek még a kezdetben aggályoskodó tagjai is lelkes és feltétlen hívei lettek az olasz búzának. Tavaly csak 20 holdunk volt belőle, de bár száz lett volna, hisz azon jóformán megtermett volna az egész évi szükségletünk. — Hogy miért akarunk miméi nagyobb területen olasz búzát vetni? Mert kétszer any nyit ad, mint a magyar fajták és ez azt hiszem, elég meggyőző érv. Csak a bolond ember ellensége a jónak. Az elmúlt évben a Sanpastóre 27,3, a Produttóre 28,7 mázsa termést adott holdanként és ez húsz holdon 5,6 vagon búzát jelentett. A magyar Bánkuti ezzel szemben csak 13 mázsás termést hozott. Kiszámítottuk, hogy ha 100 holdon termelünk olasz búzát, akkor épp annyi termésünk lesz, mintha a hazai fajtából 200 holdon termesztenénk. Hát ezért kértünk olyan sok vetőmagot belőle. A .kockázattal“ kapcsolatban Horváth Vilmos elmondta, hogy már eleve azokat a fajtákat választották ki, amelyek jól bírják a babarci telet, mert módjukban állt a választás. Nagyon sokat segít az, hogy már vannak kísérleti eredményeik; megfigyeléseik. Például saját kárukon tanulták meg, hogy az olasz búzákból nagyobb mennyiséget kell vetni, átlag 150 kilót, mert gyengébben bokrosodnak és a téli fagy is tesz több-kevesebb kárt bennük. ök az elmúlt évben csak 130 kilót vetettek, de ha a rendes mennyiséget vetik, a 32—34 mázsás termést is elérik. További tapasztalatuk, hogy az olasz búzákat korábban kell vetni, az őszi árpával egy- időbera, hogy legalább október 10-re a földben legyen. Fontos a jó elővetemény borsó vagy pillangós törés után, esetleg siló kukorica után helyes elveitni. A műtrágyát — és erre is érdemes felfigyelni — ők a múlt évben túladagolták. 12 mázsát adtak holdanként, ami sok. Legjobb adag az 5—7 mázsa a következő elosztásban: pétisó 40 százalék. ebben ja fejtrágya Is bennevan* szuperfoszfát 50 százalék és kálisó 10 százalék. A magyar búzának azért nem adtak olyan sok műtrágyát, mert azok nem is bírják. Ha a magyar búzának annyi műtrágyát adtak, hogy 16—17 mázsát terem, annak a szára már megdől, nem bírja el a súlyos kalászt. Az olasz búzák 28 mázsás termés mellett sem dőlnek meg; — És még egy — mondotta végül Horváth Vilmos —, a külföldi fajtákat úgy válogattuk meg, hogy azok ne egyszerre, hanem egyhetes időközökben érjenek. Most elsőnek fog beérni a Sanpastóre, majd rá kb. egy hétre a Produttóre, azután a magyar Fertődi és végül a szovjet Bezosz- tája; így majd kombájnnal aratjuk le valamennyit; — Csak egy dolgot szeretnék még megemlíteni. Talán sokaknak túlzottnak tűnik a műtrágya adagolás. Mi tavaly valóban nagyon sokat adagoltunk, mégis, mint a könyvelésünkben végzett önköltség számítások megmutatták az olasz búzát mázsánként 70, a magyar búzát pedig 110 forintért állítottuk elő. S ennek oka az egységnyi területen megtermelt nagyobb terxnési A KISZ- és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában működő Könnyűzenei Klub sok értékes rendezvénynyel gazdagította a város könnyűzenei programját. A táncdalpályázat, énekes tehetségkutatás, a Pécsi Rádió Tánczenekarának megalakítása — mind a klub munkásságához fűződnek. A klub vezetői elhatározták most, hogy összefogják és egységes munkára serkentik a megye táncdalszerzőit és szö. .. - 4^, A közelmúltban már hírt ad-1 tunk a pécsújhegyi szénmosó részleges rekonstrukciójáról, amely a múlt év végén fejeződött be. Ezzel a finommosót korszerűsítették, az 1928-as rheómosót helyettesítették modem berendezéssel. Megépült a flotáló berendezés is, melynek révén az iszapszén egy részéből is kokszolódra alkalmas szenet lehet nyerni. A jövőben folytatódik a szénmosó »körnst«akciója* Eavegíróit azzal, hogy megszervezik a Táncdalszerzők Stúdióját. Hétfőn, augusztus 29- én este hatkor a kultúrházban (Kossuth Lajos utca) összejönnek a pécsi táncdalszerzők és szövegírók, hogy megbeszéljék további, közös feladataikat. Cél az, hogy a működő táncdalszerzők a gyakorló zenészek segítségével teret kapjanak műveik népszerűsítéséhez és egyben megbeszéljék az egyes elkészült darabokat s terveket is. I úttal a durvamosó épületre kerül sor. A durvaülepítő elavult gépeit kiselejtezik, és helyébe modem, nehéz szuszpenziós, hidrociklon mosót rendeznek be, csehszlovák gépek és tervek alapján; A mintegy 100 millió forintba kerülő rekonstrukció 1963 januárjában fejeződik be. A korszerűsítésnek ezúttal is a „kokszszénkihozatal” növelés* a célját Folytatódik a pécsúihegyi szénmosó rekonstrukciója
