Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-24 / 199. szám
»60 AUGUSZTUS 24. NAPLÓ 3 Tudósítóink jelentik az alkotmány ünnepéről i Tudósítóink újabb jelentésekben számoltak be arról, hogy hogyan ünnepelték augusztus húszadikát a megye községeiben. Sellyén, Mázán és Szederkényben ünnepi tanácsüléseket tartottak. A lakóházak zászlódíszben köszöntötték az alkotmány ünnepét; Sellye Az ünnepet a járásban mindenütt nagy előkészületekkel várták. A KlSZ-fiatalok műsorokkal készülték, az úttörők is. Oklevéllel tüntették ki a tíz éve dolgozó tanácstagokat. A sportpályán megrendezett ünnepi tanácsülés előadója Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke volt; Csányoszró, Sumony, Vajsz- ló sportolói mérték össze erejüket a délutáni sportműsorokban. Délután a Pécsi Spar- takusz úszó szakosztályának tagjai tartottak bemutatót; Uszóversennyel és vízilabda- mérkőzéssel szórakoztatták az ünneplő közönséget. A labdarúgómérkőzés után este táncmulatság volt a kultúr- házban; Csányoszró községben ezen a napon avatták fel a kul- túrház udvarán épült klubszobát és könyvtárat; A klubszobában az új televíziós készüléken mindjárt meg is nézték a budapesti sportparádét. Vida Sándor Máza Máza községben Szalay Hajós elvtárs megnyitója után Merényi József tanácstitkár tartotta az ünnepi tanácsülés beszámolóját. Csorna József elvtárs, az új termelőszövetkezet elnöke a dolgozó parasztok nevében adta át az új kenyeret Gyorsok István elvtársnak, a bányaüzem vezetőjének. A sportpályán ezer ember nézte végig a sportműsorokat, a kisvendéglő kerthelyiségében vidám táncmulatság folyt. Közben megérkezett a hír, hogy a Szovjetunióban felbocsátott második űrhajó visszaérkezett a földre.- Ez még csak jobban fokozta a lelkes hangulatot, még jobb kedvvel szórakoztak az emberek Mázán; Imrő László Szederkény A kora reggeli órákban zenés ébresztővel kezdődött a nap. Az ünnepi tanácsüléssel elkezdődött a traktorosok, a dolgozó parasztok és az alkotmány ünneplése. Oklevelet és Pénzjutalmat kaptak a legöregebb tanácstagok. Kiosztották a kiváló földművesszövetkezeti dolgozó címet az oklevelekkel együtt és a pénzjutalmakat is. A MÉSZÖV kultúrgárdája megérdemelt sikert aratott szép műsorszámaival. Az ünnepélyt követte a munkás-paraszt találkozó alkalmával rendezett közös ebéd, amelyen a helyi földművesszövetkezeti dolgozók találkoztak a termelőszövetkezetek és a MÉSZÖV dolgozóival. A délutáni sportműsort itt is tánc követte. Stiefel János Hz általános és középiskolái igazgatók tanévnyitó értekezlete A megyei tanács VB. Művelődésügyi Osztálya 22-én tartotta Mohácson a Bartók Béla kultúrotthonban az általános és középiskolák igazgatói, valamint a tanulmányi és szakfelügyelők számára az 1960—61. évi tanévnyitó értekezletét. Az értekezleten részt vett Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztály vezetője és Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Takács Gyula elvtárs, a megyei művelődésügyi osztály vezetője referátuma bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az új tanévet az iskoláik igen kedvező társadalmi és politikai légkörben, a társadalom egyre növekvő igényei, követelményed közepette kezdik: Áttérve az űj tanévben az iskolák és pedagógusok előtt áldó feladatok taglalására, leszögezte, hogy változatlanul egyik legfontosabb feladata a nevelőknek az ifjúság szocialista világnézeti nevelése. Hangsúlyozva a tanórákon világnézeti nevelés fontosságét, felhívta a figyelmet a tanítása órán és iskolán kívüli nevelési alkalmak fel- használásának egyre fokozódó jelentőségére. Elemezve a világnézeti mevelőmunika hatékonyságát, kiemelte, hogy iskoláinkban a nevelőtevékenység komoly fogyatékossága, hogy gyenge az érzelmeikre váló hatás, a nevelés túlzottan intellektuális jellegű. A tanulók gyakran csak megtanulják a világnézeti politikai vonatkozású anyagrészeket, de gondolkodásuk ezáltal nem 60kaf változik, hanem a. régi marad. Feltétlenül szükséges, hogy a gyermekeket az értelmi hatások mellett megfelelő érzelmi hatások is érjék; Az értelmi és érzelmi hatások nevelő jellege azonban csak akkor érvényesülhet igazán, ha kapcsolódik a tanulók szervezett iskolai és iskolán kívüli gyakorlati tevékenységével. A gyermekek sokoldalú nevelése érdekében fontos követelmény, hogy szellemi és fizikai munkát egyaránt végezzenek. Ennek érdekében az új tanévben már az eddig 24 általános iskolában bevezetett műszáki-gyakorlati oktatás mellett újabb 16 iskolában indul meg a mezőgazdasági, illetve ipari jellegű gyakorlati foglalkozás. Ugyancsak tovább fejlesztik a gimnáziumokban az 5+1-es tanítási hétre való áttérést, a tanulóifjúságnak az üzemi termelőmunkába való bekapcsolását. A fizikai munkára való neveléssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a gyermekek helyes nevelése érdekében szükséges, hogy fejlődésük minden szakaszában fizikai munkát végezzenek, mely az iskolai gyakorlati oktatáson túlmenően a családban végzett házi munkára, a napköziben, gyermekotthonban, diákotthonban bevezetett önikiszolgálásra, a közhasznú társadalmi munkára, stb. is ki kell, hogy terjedjen. Az ilyen szemlélet kialakítását szükséges a szülők között is fejleszteni; A referátum a továbbiakban az iskolai nevelőmun •ka megjavításává!, a közösségi neveléssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az igazgatónak, osztályfőnöknek fontos feladata, hogy az új tanév ben tudományosan megalapozott módon törekedjenek jó osztály- és iskolaközösségek létrehozására, mert ezek nélkül eredményes oktató-nevelő munkát végezni nem lehet. Ezeknek a közösségeknek a vezető ereje az iskolai KISZ, illetve Úttörő-szervezet kell, hogy legyen. Áttérve a tanulmányi színvonal emelésének problémájá ra, az előadó megállapította, hogy e tekintetben mind általános, mind pedig középiskoláinkban évről .évre fokozatos javulás történt. Javultak a tanulmányi átlageredmények és csökkent a bukások mértéke. Ennek ellenére azonban még mindig nagy a lemorzsolódás, ami Baranya megyei viszonylatban annyit jelent, hogy a 8 évvel ezelőtt I. osztályba be iratkozott minden 100 ált. iskolai tanuló közül csak kb. 64 iratkozott be a VIII. osztályba, a többi már alacsonyabb osztályokban kimaradt, lemorzsolódott; Az új tanév további fontos feladata, hogy a pedagógusoknak arra kell törekedniök, hogy az iskolát tegyék a tanulók második otthonává. Tegyék a pedagógusok az iskola épületét széppé, rendessé), tisztává, virágossá, ne tűrjék az ízléstelenséget és kopársá- got. Ezen túlmenően azonban felhívta a figyelmét az igazgatóknak, hogy az iskola légkörének, szellemének otthonossá tételét — a külsőségeken túlmenően — mint alapvető tartalmi feladatot tekintsék. Az oktatási intézményeknek olyanokká kell válniok, hogy falaik között a gyermekek és ifjak jól érezzék magukat, az ott-tartózkodást ne tekintsék nyűgnek. Érezzék az iskolában a munka, a tanulás derűjét, hasznosságát és célszerűségét. Eainek kialakítása érdekében — hangsúlyozta, — hogy a szocialista iskola szellemétől idegen a drill, a negatív büntetési módok és lélektelen oktatási-nevelési módszerek. A művelődésügyi osztály vezetője referátumában külön fejezetben foglalkozott az oktatási intézmények és társadalom kapcsolatával. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak minden erővel azon kell fáradozniok, hogy az iskola és a társadalom közötti kapcsolat továbbfejlődjön, a nevelés ügye egyre inkább társadalmi üggyé váljon. A beszámolót élénk vita és sok hozzászólás követte. Az augusztus 22-á igazgatói értekezleten az ált. iskolai igazgatók mohácsi megyei tanácskozása nem ért véget. 23- án, 24-én és 25-én az igazgatók tanfolyam keretében dolgozzák fel előadások és az azt követő szemináriumok formájában a készülő iskolareform pedagógiai, lélektani vonatkozású problémáit; A mázai bányaüzem legjobb fejtési brigádja IS000 sertéssel több van a sellyei járásban9 mint a háború előtt Köztudomású, hogy az Ormánság jó sertéstenyésztő vidék. A sertésállományt főként a mangalica és kisebb százalékban a kevert fajták alkották. 1955 óta foglalkoznak rendszeresen azzal a gondolattal, hogy a sellyei járásban is meghonosítják a berkshire és a Cornwall fajtákat. 1954-ben 24 sertéstenyésztő szakcsoport alakult a járásban, amelyek a korábbi zsír sertések helyett a fehér hússertéA Kesztyűgyár felvesz 32 géppel varró nőt, 1 műszerészt, és 1 vizsgázott kazánfűtőt. Jelentkezés a személyzeti osztályon. 518 öt ía múltút íjra. találk&zunk Az É. M. Somogy megyei Áll. Építőipari Vállalat Kaposvárra azonnali belépésre keres festő, mázoló és burkoló szakmunkásokat. Munkás- szállás és étkezés biztosítva van. Jelentkezés: Kaposvár Május 1 utca 57 sz. 13588 äeket kívánták elterjeszteni, t Az utóbbi évek azt mutatják, i hogy azóta már közkedvelt í lett az Ormánságban a fehér ■ hússertés és szívesen foglalkoznak az emberek a tenyésztésével, mivel ez a fajta jóval szaporább, mint a mangalica. í Annak idején Márton Lajos 1 rivtárs, a sellyei járás főállat- 1 tenyésztője Tolna megyéből, 1 Ráksiból, Gölléről és Bürüből e hozta a szakcsoportoknak a £ hússertés tenyészkocákat. £ Négyszáz anyakocát sikerült £ így továbbtenyésztésre beállí- ‘ tani. | A hússertés tenyésztésben jelentősebb fejlődést 1959-ben j Értek el, amikor is 1082 hús- £ sertés volt már a termelőszö- j vetkezetek birtokában. 1960- ban ezt még tovább növelték, . s jelenleg már 2262 fehérhúsú . anyakocájuk van a termelőszö- J vetkezeteknek. Emellett igen jelentős az a mennyiség is, , amely a háztáji gazdaságokban j van, hiszen a korábban bevált j 320 darab azóta jelentősen el- . szaporodott az egyéni gazda- f Ságokban is. ^ Jelenleg 5783 anyakoca . van a járásban, \ ennek mintegy ötven százaléka J még vegyes állomány. Mindenütt ugyanis még nem is le- j hetne átállni a hússertéstenyésztésre, mert az újonnan alakult termelőszövetkezetek- ' ben még nem tudják megad- ; ni a hússertéseknek a szükséges fehérjedús takarmányt. Ilyen tekintetben jól állnak már Kétújfaluban, Gyöngyösmelléken és Magyarteleken. Kétújfaluban és Gyöngyösmelléken a tej negyven százalékát fölözötten visszakapják a termelőszövetkezetek, amit a sertéstakarmányozásnál igen jól értékesítenek. Magyartelek pedig maga végzi el a tej fö- lözését. Körzeti gyűjtő- és fölöző állomások létesültek most Hegyszentmártonban, Baranya hidvégen és Kemsén, amelyek majd a fölözött tejet mind a termelőszövetkezetek sertéstenyésztésére fordítják. Azok a sertések, amelyeket az idén kapott a járás, most ellenek, s az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy igen jó az ellési százalék, egy kocától 8—9 malac várható. Egye- * dúl a Bikali Állami Gazdaságtól kapott anyakocáknál van probléma, fertőzést kaptak, s így a fiaztatások nem mind sikerülnek. 1945 előtt 34—35 000 volt a járás sertés- állománya, 71 jutott száz ka- tasztrális holdra. A jelenlegi állapot már fejlődést jelent ehhez képest is. A termelő- szövetkezetekben 30 sertés jut száz katasztrális holdra, s 46 száz holdra számítva van a háztáji gazdaságokban. A korábbi 71-es sűrűség helyett most tehát 76-ra áll a járás. A tavaszi és a nyári ellések- kel már mintegy 15 000 sertéssel több lesz a járásban, mint bármikor is volt. Jövőre pedig már nem lesz szükség arra, hogy máshonnan hozzanak a járásba tenyészkocákat. A nagyarányú hússertés tenyésztés mellett nem adják fel a régi hagyományokat sem, Bürüsön, Besencén, Kemsén, Magyarmecskén és Vajszlón továbbra is megmaradnak a mangalica zsírsertés tenyésztése mellett. A hússertés tenyésztése természetesen akkor érheti el a legmagasabb szintet, ha majd minden termelőszövetkezetben biztosítani tudják a fehérjékben gazdag tápértékű takarmányokat és mindenütt be tudják vezetni a komplex takarmányokat. Ugrásszerű változás tehát a termelőszövetkezetek megerősödésével várható. Egyelőre az elhelyezés is nagy problémát jelent. Most folyik Kétújfalun egy 60 férőhelyes, Drávakeresztúron 25, Okorágon 20, Piskón 30 férőhelyes fiaztató építése. Sürgős az építkezés Kóróson is, ahol 60 koca ellik. Révfalun, Felső- szentmártonon és Endrőcön ugyancsak nagyobb arányú építkezésre lesz szükség. Márton elvtárs néhány számítást is végzett, mely szerint egy koca évi jövedelme 1800 forint. Egy 500 holdas gazdaság, amelynek 35 anyakocája van — évente tehát mintegy százezer forintos tisa» ta jövedelemre számíthat, Ahogy közeledik a bányásznap, a munkaverseny-len- dület mindjobban fokozódik és születnek a jobbnál jobb eredmények.. Felkerestük az üzem legjobb fejtési brigádját, az 1-es számú, tizenöt tagú csapatot. Kam raíejtésiben dolgoznak harmadonkét 5 fővel. A harmad vezetőik: Zádori Sándor, Széles István és Blum János. Mindhárman még fiatal emberek, beosztottjaik még náluk is fiatalabbak. Beszélgetés közben Széles elvtárs mondja: csapatunk mér egy éve állandóan 120 százalék feletti teljesítményt ér el, csapatunkban az igazolatlan mulasztás ismeretlen fogalom. Nyolc napon túl gyógyuló baleset nálunk már több mint másfél éve nem volt és reméljük, még nem is lesz mostanában. Az egyik csillés itt közbeszól: meg is kaptuk jó munkán kért a kiváló dolgozó oklevelet és most július elsején a kiváló dolgozó jelvényt is. Hát igen, ez így van. A jó munkáért járó juta'.cm és erkölcsi megbecsülés nem marad el. Az üzem verseny fele ősétől megtudtuk, hogy tulajdonképpen ifjúsági bri gáciról van szó és meri, kötötték meg a szocialista brigád címért küzdő brigád verseny-szerző désr. Ez a sze'ző- dés tömören igen sokat árul el; A szerződésben vállal ják, hogy a következő évben: kitermelt szenük minősége az előirányzottnál egy százalékkal jobb Isz. A csapaton nyolc napon túl gyógyuló baleset nem lehet. A csapaton lévő csilléseket és segéd vájárokat egy éven be'ül szakmai okta tásek segítségével segédvájárokká, illetve vájárokká ké perik. Célul tűzték ki, hogy csapatukon belül az üzemi munkának minél jobb teljesaítménye mellett gondot fordítanak az általános műveltségük fokozására is. Hészt vesznek politikai és szakmai tanfolyamokon, ezen «ívül, akiknek még nincs meg a nyolc általános iskolájuk, a hiányt a Helyi adottságokhoz mérten a lehető legrövidebb időn belül behozzák, illetve megszerzik a nyolc általános iskolai végzettséget. Zádori elvtárstól tudjuk meg egyik, talán legszebb tervüket: Tervezik, hogy a csapat tagjai csa láditagjaikkal együtt egy év alatt legalább háromszor találkoznak és együtt töltenek el egy napot szórakozva, társalogva. Mint ő mondta, ne csak a föld alatt legyünk együtt, né ha szórakozzunk is együtt. Együtt dolgozni, együtt elérni jobbnál jobb eredményeket, együtt tanulni és végül együtt örülni az életnek, kell-e ennél szebb terv eay brigádnál. I. I« J — Várj! — kiáltott egy ma- *! gas fékete fiú után Horváth {^Laci. — Megkaptad? (l — Meg. i S már borultak is egymás nyakába. Jókedvükben még t hátba is veregették egymást, túgy újságolták tovább a nagy Ohírt. f — Felvettek az egyetemre, • a Budapesti Műszáki Egyetem thőerőgép szakára. f Az üzemből négyet vettek \fel, köztük a fiatal technikust, \ Horváth Lacit is, Laci egy éve \közvetlenül a technikum padijaiból került az erőműhöz. \ — Akkor nem volt kedvem * i tovább tanulni — meséli Laci, lés szikár arca mosolygóssá vá- i lik egy pillanatra. — Ez a kö- I zösség egészen megváltoztaügy szeretek itt dolgozni, mert a műszakiak mind fiatalok, és nagyon megértők. Senki se szerzett tapasztalatot, mert nem volt hol. Mégis olyan szakértelemmel irányítanak itt mindent, hogy még nem is volt üzemzavar dolgozó hibájából. — Azt mondják, fizikai mun kát végez. Hogy tetszik ez az iskola után? — Egészen megemberesed- tem itt a munkában, illetve a felelősségben. Nem kis dolog ám, ha az ember milliós értékű gépeket kezel. — Hogy miért szeretnék tovább tanulni. Nem azért, mert untam ezt a munkát, hanem azért, mert nagyon megszerettem. Megszerettem, és szomorúan vettem észre, hogy milyen keveset tudok. — Képzelje csák — ráncolta össze a homlokált — milyen dühítő érzés, amikor az embernek nagyon tetszik valami, de nem ért hozzá. A fél kon- társág még rosszabb, mintha semmit se tudnék. De így már ízlelgettem a szakmából. Vgy szeretem ezt a gigantikus modern építményt, olyan sok tervem és ötletem van, de ilyen kevés tudással nem végezhettem komolyabb munkát. Addig töprengtem, míg egy reggel bementem az igazgatóhoz és kértem: egyetemre szeretnék menni, kérem az üzem támogatását. A beszélgetést tett követte. Megígérték Lacinak, és még három fiúnak, hogyha a felvételi sikerül a Erőmű Tröszt havi 400 forint ösztöndíjat adj S ha jól tanulnak, ez az összeg 650 forintig emelkedhet. Ezután természetesen kötelesek egyetem után öt évig az erőműnél dolgozni. Megindult a küzdelem, előbányászni a feledésbe merült 'képleteket, ismét megbarátkozni a koszinuszokkal és a logarléccel. — Olyan volt, mint az érettségi — mondja Laci. — Tudtam amit kérdeztek, de mire befejeztem, azért engem is kivert a víz. Aztán megjött a papír: Horváth László szeptember elsejétől egyetemi hallgató. Most nagy az izgalom, mind a négy családban. Számolgatják, hogyan osztják be a pénzt, s ha jut idő, hogyan szórakoznak majd ott a Duna-partcm. — A munka nem ártott, sőt... — mondja Laci. Legalább először gyakorlatban láttam meg, hogy mi mindem kellene tudnom. A pénz jói jön majd, amit ösztöndíjkém kapóik. így édesapám is, aki portás a gyermekklinikán könnyebben lesz. Kicsit zavaró azt mondani, hogy vissza kell jönni. Szeretném mindenkinek megmagyarázni, hog% én azért tanulok, hogy visszajöhessek, s nem azért, meri vissza kell jönni. Igaz, az ösztöndíj nagy segítség. — Én mindenképpen, hívál nélkül is visszajönnék az üzen be. Az erőmű szép is, drága is hát eljegyeztük egymást. Elvégre mindketten fiatalok vagyunk, nem igaz? WESZTI» Mi
