Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-24 / 199. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SUNÁKTÚ1I NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BCVII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. AUGUSZTUS 24. SZERDA Álarcosok Afrika kincseskamrája körül Leopoldville-ből, Elisabeflh- ville-ből és más kongói váro­sokból a nap minden percé­ben újabb és újabb tájékozta­tást diktálnak a telefonba, su­gároznak a rádiók szerte a vi­lágba. Ezek között a legtöbb azt a célt szolgálja, hogy félre­vezesse a világ közvéleményét. Annyiféle külföldi érdekeltség kereszteződik a világ egyik legifjabb köztársaságának te­rületén, hogy sokszor szinte lehetetlen tisztán látni az el­lentmondó hírek, nyilatkoza­tok, akciók és kommentárok útvesztőjében. Egy azonban kétségtelen: a diplomáciai ma­nőverezések mögött a köztár­saság felosztásának terve rej­lik. Nyilvánvaló 'a szándék, hogy az ország helyzetét kao­tikusnak, menthetetlennek áb­rázolják, és a kongói kormányt pedig olyannak tüntessék fel, amely képtelen rendet terem­teni és megszervezni a nor­mális életet- Ha helyenként fel is ismerhetők a káosz éle­méi, azok inkább a külföldi be­avatkozás és a volt uraknak a bennszülöttekkel szembeni kí­méletlen bánásmódjának túl zajos reakciói, mindenekelőtt a túlságosan is hosszúra nyúlt gyarmati rabság következmé­nyei. A „túlkapásokról” szóló rémmesék csakis arra voltak jóig, hogy ezzel mentsék a gyarmati csapatok kongói je­lenlétét. mondván „meg kell védeniök az európaiak életét és vagyonát.’* Nos, ez utóbbiról van itten valójában szó. A belgák 1908 óta szipolyozzák Belga-Kon­gó lakosságát, ők aztán igazán jól tudják, miért szőttek ösz- szeesküvést a Kongói Köztársa ság ellen», miért kapaszkod­nak tíz körmükkel Katanga után. Afrika Ruhrvidékén já­ró kutatók már nemegyszer kiáltottak fel „ez itt valóságos geológiai botrány!”, mert a földkerekségnek szinte egyet­len résziét sem ajándékozta meg ilyen mesés gazdagsággal a természet; Katanga mindig Belga-Kon­gó kincstára volt, itt összpon­tosult a belgák afrikai gazda­sági birodalma; Katanga tizen- hatszor akkora területet foglal el, mint Belgium. Ezt a tar­tományt aránylag későn, 1892- ben kebelezték be a kongói belga gyarmatbirodalomba; II; Lipót belga király ugyanis a tartomány területén fekvő ha­talmas birtokait belga társa­ságoknak adta el és engedélyt adott Katanga természeti kin­cseinek kiaknázására; Az uralkodó hatalom Katan- gában az 1901-ben alapított Comité Special du Katanga volt, amely egymagában 45 millió hektár földdel rendel­kezett e tartomány 50 millió hektárnyi termőföldjéből. Ké­sőbb koncessziókat adott belga cégeknek, ezek között a legna­gyobb volt az Union Miniere Őu Haut-Katanga (Katangai bányászati Társaság). A bel­ga kormánynak legfőbb törek­vése az. hogy ennek a társa­ságnak az érdekeit a Kongói Köztársaság megalakulása után k érvényre juttassa. Ennek nem jelentéktelen okai röviden a következők: Katanga a világ legnagyobb u>"ántermelője; negyedik he­lyen áll a világ réztermelési ranglistáján; a világ ipari gyé­mánttermelésének kilencven százaléka és kobalt-termelésé­nek nyolcvan százaléka innen származik. Természetes, hogy a külföldi tőkeérdekeltségek felsorakoztak e kincsesbánya körül- Közülük jelenleg a bel­gák érdekeltsége a legnagyobb. A Societé General de Belgique bavü hatalmas pénzügyi tröszt Belgium több nagybankját egyesíti. E bankcsoport vagyo­nát 170 milliárd belga frank­ra értékelik. Ennek egyötöd része a Kongói Köztársaságban van; Ez a bankcsoport ellen­őrizte a volt Belga-Kongó gaz­dasági életének hetven száza­lékát, s ezen belül egész Ka- tangát. A belga tőke eleinte az angol tőkével vívott kemény harcot a katangai természeti kincsekéit. Ebbe a harcba második világháború után az amerikai monopoltőke is bele­avatkozott. A belga emigráns kormány a második világhábo­rú alatt Londonban kapott menedéket. Nemzetközi hely­zete és tekintélye igen meg­gyengült, amit Amerika Anglia megfelelőképpen ki is használt. A két kormány 1944- ben olyan egyezményt kény- szeríteitt a belga kormányra, amely a Katangában termett uránérc egész mennyiségét Anglia és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta. így történt, hogy a Hirosima és Nagaszakira ledobott amerikai atombomba elkészítéséhez ka­tangai uránt használtak fel. Az egyezményt később felül­vizsgálták, de az Egyesült Ál­lamok és Anglia ma is meg­kapja a Katangában termett uránérc hetvenöt százalékát. Lumumba miniszterelnök kormánya tehát óriási nehéz­ségekbe ütközik, amikor ezek­kel az erőkkel szemben az egységes Kongói Köztársaság megszervezésén fáradozik. E nehézségeket még számos té­nyező fokozza. Először is az ország hatalmas területe, amely több mint hússzor akkora, mint Magyarország, lakossága pedig nem sokkal több, mint hazánké, körülbelül tizenkét­millió- A főváros. Leopoldville és Katanga központja, Elisa- bethville között például lég­vonalban 1600 kilométer a tá­volság, amely körülbelül tíz­szerese a Budapest—Szeged közötti távolságnak. A Köz­társaság területén mintegy öt­száz néger törzs él, szétszó­ródva az óriási területen, s e néger törzsek kétszáz külön­böző nyelvet, illetve tájszólást beszélnek. Az ország területén egyetlen nyelv sincs, amelyet mindenki megértene, és amely államnyelvnek volna minősít­hető. Az országot alkotó tar­tományokban — szám szerint hat ilyen van — széthúzó erők érvényesülnek, különösképpen a belgák állandó viszályt elő­idéző taktikája következtében. Továbbá Kongóban nincse­nek erős szakszervezetek, sem szövetkezetek, amelyek a po­litikai kormányzatot jól alátá­maszthatnák. Nincs még ki­alakulva az a köztársasági ap­parátus, amely képes lenne a feudális törzsi társadalmat kor szerű ipari álammá átalakíta­ni; A belgák „előrelátóak” voltak. Szándékosan elmulasz­tottak mindent, amivel hatal­mas gyarmatuk népeit és tör­zseit az önálló állami életre előkészítették volna. Éppen az ellenkezőjét cselekedték, min­dig kihasználták a törzsek kö­zötti hagyományos ellentete­ket, hogy az országot köny- nyebben uralmuk alatt tart­hassák. Szinte már mindenna­pi a példa a Belga-Kongóról, hogy ebben az óriási ország­ban mindössze tizenhat af­rikai egyetemi és szakiskolai végzettségű ember van. A belgák bűnös módon elhanya­golták a népoktatást, s kímé­letlenül elnyomták a politikai életet. Amikor pedig Belga- Kongó függetlenséget kapott, a 105 000 főnyi fehér telepes, Ma délután 5 érakor Jereváni Spartak—Pécsi Dézsa • Tanévnyitó igazgatói értekezlet Mohácson A megye gabonatermésének 66,3 százaléka már a magtárakban van A gépállomások teljesítették tarlóhántási és nyári mélyszántási tervüket Mind több és több termelő­szövetkezeti községből érkezik a jelentés- ..Befejeztük a csép- lést”. A gépállomások jelen­tései is mind biztatóbbak. A megye gépállomásai tava­szi és nyári iclénytervüket már most 99,8 százalékra tel­jesítették és a gépállomások megyei igazgatóságán azt mondják: „Ha egy kicsit megnyomtuk volna, akkor már augusztus 20-ra száz százalékra teljesít­jük azt a tervet, amit egyéb­ként augusztus 31-ig kell tel­jesítenünk”. öt gépállomás már teljesítette a tervét, illet­ve ezek közül négy már túl is teljesítette. A palotabozsoki 110, a sellyei 101, a szentlőrin­ci 114, a villányi 112,5, az ócsárdi gépállomás pedig ke­reken 100 százalékra teljesítet­te tavaszi és nyári idényter­vét. A cséplés is biztatóan halad, különösen a mohácsi járásban, ahol már befejezéshez közele­dik ez a munka. A sásdi és a Szigetvári járásról nem mond­ható el ugyanez, mert itt még mindig elég vontatott a csép­lés. A gépállomások eddig 86 376 tonna gabonát csépeltek el. Legtöbbet csépelt a bólyi gép­állomás: 10 678 tonnát. Ez a több abban is kifejezésre jut, hogy a bólyi gépállomás lassan elcsépeli már az összes terme­lőszövetkezeti gabonát a kör­zetében. Utánuk Palotabozsok következik 9044 tonnával. A Az égisz di üdvözli a szovjeiuif hala más sikeréi Újabb részletek az űrhajéról —Moszkvába szállították a világűrből visszatért állatokat — meglepő technikai berendezés A Sztrelka és a Belka Moszkva (TASZSZ). 1960. augusztus 21-én Moszkvába szállították azokat az állatokat, amelyek a tör­ténelemben először tértek visz- sza a világűrből a Földre. Mint már jelentettük, a má­sodik szovjet szputnyik-űrha- jón utazott a Sztrelka és a Belka nevű kutya. Rajtuk kí­vül a sugárzás hatásának és a kozmikus repülés viszonyainak tanulmányozására más élőlé­nyeket is helyeztek el a raké­tában: 40 egeret, 2 patkányt, rovarokat, továbbá növénye' két, gabonaféléket és egyes mikrobákat. Mi volt az űrhajóban ? (Folytatás • 4* oldatom) A szputnyik-űrhajó fülkéjé­ben 13 laboratóriumi fehér egér, 15 fekete egér és két fe­hér patkány utazott. A katapulttal leválasztott tartályban Sztrelkán és Bel- kán kívül hat fehér és hat fe­kete egér, 15 ecetmuslincával megtöltött ballon, két ballon tradescantia-zöldalga, 8 am­pullában folyékony tápanyag­ban szuszpenziós formában és 4 ampullában ferdén dermesz­tett agar táptalajon chlorella- alga, gombafajták — 14 am­pulla sugárgomba, kukorica­szemek, különböző búzafajták, borsó, hagyma és moszat- gomba. Ezenkívül a tartályban 2 ampullában kisebb emberi és házinyúl-bőrdarabokat, 6 am­pullában ráksejteket, 11 am­pullában „kk—12”-es bélbakté­riumokat, 6 ampullában „b”, 4 ampullában pedig „acrogenes” bélbaktériumokat, 2 ampullá­ban vajsavas erjedést okozó baktériumokat, 2 ampullában sztafilokokkuszokat, 6 ampul­lában dezoxinukleinsavat, 3 ampullában „t—2” bakteriofá­got és 3 ampullában 13—21 bakteriofágot. A tudományos kutatások le­folytatására az alábbi beren­dezéseket helyezték el az űr­hajó-fedélzeté»: Berendezés a könnyű-és ne­héz magok kutatására az el­sődleges kozmikus sugárzás­ban; Berendezés a Nap röntgen- és ibolyántúli sugárzásának tanulmányozására; Berendezés az állatok szá­mára létesített tartályban lévő kozmikus sugárzás szintjének regisztrálására. Az űrhajón körülbelül 60 kilogramm súlyú nukleáris fotoemulziós blokkokat is el­helyeztek. Az egyik fotoemul­ziós blokk előhívását közvet­lenül az űrhajó fedélzetén vé­gezték el. A tudományos adatokat az űrhajón elhelyezett berende­zések rögzítették és parancsra továbbították a földre. A rög­zített tudományos adatok to­vábbítása a földre az űrhajó­nak a Föld körül megtett min­den egyes fordulata után, va­lamint a leszállás előtt történt. Ezenkívül a leszállás idején a fedélzeten elhelyezett önmű­ködő regisztráló rendszer se­gítségével állandóan rögzítet­ték a kísérleti állatokra vo­natkozó fiziológiai adatok vál­tozásait. Az űrhajó fedélzetén lévő fotoemulziós blokkok és az egész tudományos megfigyelő berendezése visszajutott a tőidre. A szputnyik-űrhajón elhe­lyezett televíziós rendszer filmfelvételek formájában szá­mos értékes megállapításra adott lehetőséget. A felvételek rögzítése rendkívül pontos idő­zítésben történt a telemetrikus adatok feljegyzéseivel. Ez le­hetővé teszi az állatokon köz­vetlenül eszközölt megfigyelé­sek egybevetését azokkal a tárgyi adatokkal, amelyeket az állatok fiziológiai működésé­nek változásairól a telemet­rikus rendszer segítségével to­vábbították a földre. Rendkívüli pontosság A második szovjet szput­nyik-űrhajó pályaelemeinek pótlólagosan elvégzett ki­számítása megerősítette, hogy a szputnyik-űrhajó az egész repülési idő alatt az (Folytatás a 4. oldalon.) megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint annak ellenére, hogy a sziget­vári és a sásdi járásban le­maradás tapasztalható, amit helyes munkaszervezéssel még be lehet hozni, illetve csökken­teni lehet, a megye gabonater­mésének eddig 66,3 százalékát elcsépelték már a gépállomá­sok. A gépállomások jó munkát végeztek a tarlóhántásban is. Ezt mutatja az a tény is, hogy 40 400 hold tarlóhántási ter­vükkel szemben 48 317 hol­dat hántottak meg. örvendetes jelenség az is, hogy egyre több termelőszö­vetkezet ismeri fel a nyári mélyszántás jelentőségét és végeztet ilyen munkát a gépál­lomásokkal. A gépállomások eredetileg ’3430 hold nyári mélyszántást terveztek és már eddig 5424 holdon végeztek nyári mélyszántást. II Béke Világtanács alelnöke Budapesten A Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként Bu­dapestre érkezett Isabelle Blume, a Béke Világtanács alelnöke, a Belga—Magyar Társaság elnöke és Renée Govers, a Belga—Magyar Társaság főtitkára; Fogadás a Román Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Románia nemzeti ünnepe, a felszabadulás 16. évfordu­lója alkalmából Vasile Poga- ceanu, a Román Népköztár­saság magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagy követe kedden este fogadást adott a margitszigeti nagy­szállóban. A fogadáson meg­jelent: Apró Antal, Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Jelen volt az MSZMP Központi Bizottságé nak, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasá­gi és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A mindvégig szívélyes, ba­ráti légkörben lefolyt fogadé son résztvett a budapesti diplomáciai képviseletek szá mos vezetője és tagja. Hagy befogadóképességű „hernyóbuszok“, bárpulttal és mosdóval felszerelt távolsági buszok gyártására készül az ipar A hazai és a külföldi igé­nyek alapján már az autó- és traktoriparban is nagyrészt tisztázták a következő öt év feladatainak részleteit, öt év múlva kétszer annyi autó­busz és ötven százalékkal több traktor készül, mint az idén, Megkezdődtek a Georgikon akadémiai napok Keszthelyen Európa első mezőgazdasági főiskolája, a 163 évvel ezelőtt alapított keszthelyi Georgikon emlékére augusztus 23-tól 28- ig Georgikon akadémiai napo­kat rendez a Földművelésügyi Minisztérium, több más szerv és tudományos egyesület köz­reműködésével. A hagyomá­nyos ünnepséget kedden nyi­tották meg. Az ünnepi meg­nyitó után Losonczi Pál, az MSZMP Közpnti Bizottságá­nak tagja, földművelésügyi miniszter tartotta meg az ülés szak első előadását, a magyar mezőgazdaság 15 éves fejlő­dése címmel. A miniszter rész letesen elemezte a magyar népgazdaság múltját, majd számokkal vázolta az utóbbi időszak változásait, a nagy­üzemi gazdálkodás térhódítá­sát, fejlődését. A mezőgazdasági szakokta­tási feladatokat hangsúlyozva elmondotta, hogy a közeljövő­ben 22 000 új agrármérnököt és 2400 új mezőgazdasági gé­pészmérnököt kell nevelni. A földművelésügyi minisz­ter bevezető előadása után dr. Lázár Vilmos, a mezőgazda- sági tudományok doktora em lékezett meg az 1797-ben Fes- tetich György alapította Geor gikonról, majd dr. Bélák Sán­dor, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a keszt­helyi akadémia igazgatója, arany diplomát nyújtott át az intézet négy, ötven évvel ez­előtt végzett hallgatójának. az iparág egésze pedig 90 szá­zalékkal növeli teljesítményét. Az Ikarusban megkezdték az úgynevezett „hernyóbu­szok“ tervezését, amelyek kö­zepén harmonikaszerű szerke­zettel összekapcsolt két nor­mál nagyságú kocsiból állnak. A szakemberek és az utazó­közönség a budapesti ipari vásáron nagy érdeklődéssel szemlélte azt az 55-ös típusú távolsági autóbuszt, amelyet az Ikarus-gyár nemcsak ülé­sekkel, hanem bárpulttal, -ót mosdóval is felszerelt. Hason­ló kocsikra máris számos ren­delés érkezett, s így a jövő­ben ebből a típusoól is na­gyobb sorozatokat készítenek. A következő években rátér­nek a különleges rendeltetésű dömperek gyártására is. A szokványos három és félköb­méteres kocsikon kívül önra­kodó dömpereket, ezenkívül olyan kerekeken gördülő forgó rakodó gépeket is készítenek, amelyek a dömperek megrak á sára alkalmasak. A következő évek egyik leg főbb hazai traktortípusa a négykerék-meghajtású, hetven lóerős gép lesz, amely nem­csak a földeken, hanem bár­mely sík területen jól használ ható vontatásra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents