Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-04 / 183. szám

«7ILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI / NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÄCS LAPJA Äz állami gazdaságok példát mutatnak KVII. ÉVFOLYAM, 183.SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1960.AUGUSZTUS 4. CSÜTÖRTÖK Ne mulasszuk el a gazoló kapálást! A régi téves paraszti felfo­gás szerint címerhányás után, a csövesedéikor, a kukoricá­ba nem szabad belemenni, ilyenkor a kukoricát már nem ajánlatos megbolygatni. E fel­fogásnak semmi tudományos alapja nincs; Július végén, augusztus ele­jén, amikor a gép vagy a ló­fogat már károsítás nélkül nem mehet be a kukorica táblába, az embernek kell ezt megtennie. Ilyenkor kell el­végezni az úgynevezett gazo­ló kapálást. Miért van szük­ség gazoló kapálásra, és ho­gyan kell azt elvégezni? Cí­merhányás után, csövesedés- kor a kukorica igen sok táp­anyagot, és természetes ned­vességet igények Ilyenkor —• a megelőző gépi, illetve foga­tna kapálások nyomán '— a sorközök ugyan tiszták, de a kukoricasorok annál gyo- mosabbak. Igaz a gyomok egy részét az ekkor már fejlett kukorica elnyomta, de az ár­nyékolást jól tűrő, szorult me­leget kedvelő gyomok, mint például a moharfélék, fakó mohar, varjúmák, disznópa- réj stb., szépen díszlenek, és nagy mennyiségű tápanyagot és nedvességet vonnak el az éppen csövesedésnek induló kukoricától. A gazoló kapálás célja ép­pen ezeknek a gyomoknak a kiirtása. A gazoló kapálással kettős célt érünk el, egyrészt az említett gyomok kiirtásá­val több tápanyagot, nedves­séget biztosítunk a csőképző­déshez és így az idei termé­sünket növeljük, másrészt mi­vel nem hagyjuk beérni a gyomokat nem tudják elhul­latni magjukat, és így már a jövő évre is gyomtalanítjuk a táblát; Amelyik termelőszövetke­zetben elmulasztják a gazoló kapálást ott nehezen számít­hatnak 30 mázsás szemesku- korica-termésre, pedig a moz­galomba Baranyából igen sok tsz benevezett. Ennek oka egyszerű: a gyom élelmesebb, mint a kultúrnövény, a táp­anyagot, nedvességet elszívja a főnövény elől a saját mag- kötéshez. A kukorica mag­kötése pedig hiányos lesz a cső foltos, ablakos, a termés pedig kicsi. A gazoló kapálást nem ne­vezhetjük valódi kapálásnak, hisz nincs is arra szükség. Csak végig kell futni a soro­kon — a sorközöket nem kell bántani — és ezeket a gyo­mokat kicsapkodni. A műve­let igen gyors, egy ember egy holdat is kényelmesen elvégez naponta. Befolyása a termésre azonban óriási. A behordás és cséplés idején is meg lehet úgy szervezni a munkát, hogy a gazoló kapálásra sok kerül­jön. Minden termelőszövetkezet­ben el kell végezni a gazoló kapálást, kivéve ott ahol a kukoricatáblát stímazinnal vagy más gyomirtószerrel ke­zelték, és a kezelés sikerrel is járt. Ez utóbbi lényeges, mert ebben az évben, a csapadék rossz elosztása, a vegyszer nem megfelelő oldódása miatt a vegyszeres gyomirtás nem mindenütt járt sikerrel. He­lyes tehát megvizsgálni a táb­la gyomosságát, és ott ahol szükséges, feltétlenül elvégen * • 141,4 százalékra teljesítette féléves tervét a homorudi gépállomás A homorudi gépállomás, amely hét termelőszövetkeze­tet lát el gépi erővel* első féléves tervét 41,4 százaléklkal túlteljesítette. A gépállomás vezetősége ama törekedett, hogy a ter­melőszövetkezeteknek a maximális segítséget megadhassa az aratásban. Négyszáznyolcvan katasztráüs hold aratását vállalta a gépállomás, s több mint 1050 holdat arattak le. A cséplőgépeik is megkezdték már a munkát, hét cséplő­gépük dolgozik Baranya megye legnagyobb termelőszövet­kezeti községében, Dunafalván. Az a szándékuk, hogy a cséplést augusztus 15-re befejezik. ry r,:*s MÉK w A Görösgali Állami Gaz dóságban lassan befejezéshez közeledik a tarlóhántás. István, a gazdaság traktorosa Super Zetorjávál tarlót hónt, Komló már teljesítette éves vállalását A komlói széntröszt 104,9, a pécsi 103,6 százalékkal zárt júliusban Komló további 26 ezer tonna szenet ígér. Közel ezer bányászt kitüntettek A komlói bányaüzemek már­is teljesítették 30 600 tonna terven felüli szén kitermelé­sére tett éves vállalásukat és további 26 ezer tonna pluszt tgérnék az év végéig. így le­hetne távirati stílusban meg­fogalmazni a legfrissebb bá­nyászújságot; A nem mindennapos szá­mok a héthónapos kemény munka eredményei, de még ebből a hét hónapból is ki kelt emelni júliust. Mint megírtuk, rég volt arra példa, hogy egy akna — Kossuth-bánya 111,9 százalékkal zárja a hónapot. A többi bányaüzem átlagos teljesítményt nyújtott: Szász­vár 105,2, Máza 104,1, lll-as akna 103, Anna-akna 102,1, Nagymányok 101, Béta-akna 100,4 százalékkal búcsúzott jú­liustól. Részese az eredményeknek az az egészséges versenyszel­lem, amely egyre jellemzőbb a komlói bányaüzemeikre. Kozma Sándor Béta-aknai, Somogyvári Jenő Kossuth-bá- nyai és Tóbiás Béla lll-as ak­nai fejtési csapata 2340 csille többletszenet adott júliusban együttesen. Hogy ez milyen nagy mennyiség három csa­pattal, akkor tudjuk felmér­ni, ha tisztában vagyunk az­zal, hogy mennyi „pluszt” adott a tröszt: 6255 tonnát. A példás munkát mindig megdicsérik, s ezúttal is így történt szocialista városunk­ban. Több mint ötszáz bá­nyászt tüntettek ki 'kiváló dol­gozó oklevéllel és jelvénnyel, Az Észt SZSZKfejlődéséről számolt be a hazánkban tartózkodó észt küldöttség A fürdőidény megkezdése óta 190 vihar volt a Balatonon A balatoni meteorológiai adatok rendszeres feljegyzése óta szinte páratlan az idei nyárhoz hasonló szeszélyes időjárás a magyar tenger part ján. A siófoki meteorológiai obszervatórium a fürdőidény megkezdése óta' 190 esetben riasztotta az üdülővendégeket. Az elmúlt évtizedben nem mértek az ideihez hasonló nagy hőmérsékleti ingadozá­sokat. Egyik napról a másik­ra 10 fokkal hűlt le a levegő, s július 25-én mérték az év­század júliusban leghidegebb balatoni hőmérsékletét, 15 fo­kot, illetve talajszinten a 11,5 fokot. A hideg a tó vizére is átterjedt, s a szokásos 28—31 fokos vízhőmérséklet helyett július 25-én 14,4 fokot mér­tek. A meteorológusok figyel­mes munkájának is köszön­hető, hogy a „viharrekord“ ellenére sem volt ezidáig vi­harból eredő baleset a Bala­tonon. s 24-et javasoltak Bányászati Munkazászló kitüntetésre, több mint száz csapat jutott már a Szocialista Munka Brigádja cím birtokába. A pécsi tröszt 103 százalé­kos vállalása helyett 103,6 százalékkal zárta júliust. Ez elsősorban a szabolcsi kerület­nek köszönhető, amely — az elért élüzem szinthez méltóéin — 104,4 százalékot adott. A második negyedév győztese, Vasas bizony eléggé lemaradt 101,4 «zúzalékjával. Ha Pécs- bánya nem éri el a 104,2 szá­zalékot, a tröszt nem teljesí­tette volna vállalását ebben a hónapban. A termelési tanácskozások a uécsi bányaüzemekben is' be­fejeződtek. 14 csapat nyerte el a szocialista brigád címet, 342 bányász kapott kiváló dol­gozó oklevelet és jelvényt, s mintegy 40 bányászt Bányá­szati Munkazászló kitüntetés­re javasoltak; Az Észt SZSZK hazáinkban | tartózkodó kulturális küldött­sége, szerdáin a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, saj­tófogadáson ismertette hazája kulturális életének fejlődését, a szovjethatalom első évétől napjainkig. A sajtófogadáson megjelent A. J. Ansberg, a kulturális ügyek minisztere, H. I. Ilvesz, az Észt SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke és K. R. Lenus karmester, az Észt SZSZK népművésze. A. J. Ansberg miniszter be­vezetőben emlékeztetett arra, hogy Észtország húsz évvel ez előtt csatlakozott a Szovjet­unióhoz. A múltról szólva el­mondotta, hogy az észt nem­zetgazdaság több mint négy­ötödét külföldi tőke birtokol­ta, s az akkori viszonyok kö­zött a . kultúra ném fejlődhe­tett. Az ellenforradalom • 22 éve akadályozta az előrehala­dást az élet minden terü’etén. Az Észt Kommu ’ '' a Párt XII. kongresszusa c mit­ta, hogy a Szovjetunió hót'v'r tervének erre a területre vo­natkozó részét, az észt ipar öt, a mezőgazdaság négy év alatt teljesíti. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság az el­múlt évben százhús6zor annyi villamosenergiát fogyasztott, mint 1940-ben. Régen hatosztályos iskolák működték, de az iskolakötele­sek fele naég ezt sem tudta elvégezni. Most az 1940 előtti állapotokhoz képest a közép­iskolákban ötször annyi, a tech nikumokban hatszor annyi, az egyetemeken és főiskolákon négyszer annyi fiatal képezi magát. 1938-ban 3700, tavaly 13 300 hallgató tanult az egye­temeken, főiskolákon, s ma minden 10 000 lakosra 111 fő­iskolai hallgató jut. Az Észt SZSZK messze megelőzi az Egyesült Államokat, Nyugat- Németországot, Franciaorszá­got is a főiskolások arányszá- mával. Az észt miniszter a továb­biakban nagy elismeréssel '••"ólt magyarországi tapaszta­! .áfáikról. A félév mérlege Szebényben Két forinttal többet ér a munkaegység a tervesettnél Fent a dombtetőn cséplőgép búg, lent a völgyben gubbaszt a község, Szebény. A Vörös Csillag irodájába is behallat­szik még a gép búgása. A könyvelő, Bugár László azt A sumonyi határban, a Dunántúli Rostkikészítő és Termeltető Vállalat 24 holdas lentábláján csehszlovák lennyüvő géppel Halász János és Niedermayer József a lent ta- Jmt«tta he. Napi teljesemé nyük egy-egy gépre 6 hold. mondja: ilyen jő átlagtermést még sohasem takarítottak be Szebényben, mint az idén. — Míg egyéni volt a falu, addig nyolc-kilenc mázsa bú­za volt a holdanként! átlagter­més — mondja. — Mi sem mertünk nagyon többet ter­vezni nyolc mázsánál. Most a csépléskor azonban kiderült, hogy nem nyolc, hanem 13 mázsa búzát takarítunk be holdanként. Csodálkoznak is a tagok. Az őszi árpánk 15 má­zsát adott... A szebényi termelőszövet­kezetben is, mint több más termelőszövetkezetben is fél­évkor mérleget készítettek. Kíváncsiak voltak arra: mit mutat a félév, meg lesz-e a betervezett jövedelem, mit kell tenni, hogy meglegyen, hol számították el magukat és így tovább. — Mi harminc forintra ter­veztük a munkaegység érté­két — magyaráz Bugár László. — De most kiderült, hogy 32,22 forint jut egy-egy munkaegy­ségre. Hogyan értük ezt el? — kérdez vissza és egy papírt vesz elő, amelyen számok so­rakoznak. — Bevételi többle­tünk volt, illetve lesz búzából 126 000 forint, tavaszi árpából 27 000 forint, hízó marhából 210 000 forint. A búzánál és a tavaszi árpánál a terméstöbb­let növeli a bevételt, a szarvas- marháknál meg az, hogy a ta­goktól több hízónak való mar­hát kaptunk, mint amennyit beterveztünk, meg aztán töb­bet sikerült vásárolni is. , Most a kiesést sorolja. — Burgonyánál negyven­négyezer forint kiesésünk volt. Tudja, ez abból adódott, hogy a MEZOMAG-tól vásároltunk vetőgumót és ez nem volt jó. Rosszul kelt Nyolc holdat vetettünk és mindössze húsz %-a kelt ki. — Most poroljuk a MEZÖMAG-ot Kártérítést követelünk. Cukorrépánál ti­zenhatezer forint körüli kiesé­sünk lesz. A szárazság okozta ezt De, ha még kapunk egy jó esőt akkor talán ez sem lesz; Az őszi borsónál 36 000 forint­tal kevesebbet vettünk be, mint amennyit terveztünk. — Hízó sertéseknél is 142 000 fo­rint kiesés mutatkozott. — De ez már a múlté. Magkaptuk a tervezett hízóanyagot. Takar­mányunk bőven van, így tehát nem is lesz hiba a hízott ser- sek körül sem. Ezt mutatta az első félév a szebényi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben, ahol az 1444 hold földön példásan dol­goznak a tagok. Elég csak vé­gignézni a határukon. Csépel­nek, hordanak és amint a kes­keny csíkokról lehordják a ga­bonát a kocsik után megy a* eke és hántja a tarlót*

Next

/
Thumbnails
Contents