Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-23 / 198. szám

I960' AUGUSZTUS 23. NAPLÓ 3 Ünnepelt a megye lakossága Baranya megye dolgozói minden községben lelkesen ünnepelték augusztus 20-án al­kotmányunkat. Ünnepelték a tanácsokat, a traktoros dolgozókat és a szövetkezeteket. Az ünnepségek középpontjában mindenütt az ünnepi tanácsülések voltak. S ezek a tanácsülé­sek a ■valóságban nem is tanácsülések, hanem igazi népgyűlések voltak. Népgyűlések, ame­lyen nemcsak a tanács tagjai, hanem jóformán az egész Ut kosság ott volt, szövetkezeti ta­gok és egyéniek, pedagógusok és traktorosok, és ott voltak a városi munkások is. tízmillió forint az állat­tenyésztés gépesítésére A baranyai termelőszövet­kezetek a korábbi években meglehetősen egyoldalúan gé­pesítették gazdaságukat. — Amig a növénytermelésbe egymásután állították be a legújabb és legkorszerűbb gé­peket, addig az állattenyész­tés nehéz munkáját úgyszól­ván teljes mértékben emberi erővel kellett végezniük a ta­goknak, akárcsak abban az időben, amikor még egyénileg gazdálkodtak. Az idén for­dulat állt be a közös állatte­nyésztés gépesítésében: Az év folyamán több mint tízmillió forintot fordítanak a termelő­szövetkezetek az istállók és az ólak, valamint az állattenyész léssel kapcsolatos munkák gépesítésére: Elsősorban a múlt évben el­készült 33 —« ötven. és száz férőhelyes — nagyüzemi te­hénistállót szerelik fel külön­böző eszközökkel, berendezé­sekkel- A termelőszövetkezeti állattenyésztők . munkáját könnyíti meg az a 17 takar- mányfüllesztő és 9 sertéséle- lem-szállító kocsi. 16 vízellá­tó szivattyú és 155 önitató csésze, 17 fejőgép, 8 trágya­szállító kocsi, illetve csille és még hetven különféle gép, felszerelés, berendezés, ame­lyeket mind-mind az idén vá­sároltak a MEZÖSZÖV Vál­lalattól a megye közös gazdasá gai. Több nagy állatállomány- nyal rendelkező termelőszö­vetkezetben — így például a kátolyi Uj Élet, a mágocsi Béke, a beremendi Dózsa és a iippói Béke őre Tsz-ekben — úgyszólván minden nehe­zebb munkafolyamatát gé­pesítették már az állattenyész tésnek. Évről évre ismétlődő gondot jelent a zsizsik által leginkább kedvelt borsótermés áttelelte- tése. Régebben nemegyszer megesett, hogy mire kitava­szodott, többezer mázsa borsó „számyrakelt”, vagyis milliárd iáiból bújtak ki a zsizsikek a fertőzött borsószemekből, s csak a héjuk maradt, az utób­bi években szénkénegezéssel és ciánozással gátolták meg a bor­só zsizsikfertőzését. Az idén például 100 000 mázsánál is többet kezelnek szénkéneggel, a ciánozott mennyiség pedig a 400 000 mázsát is eléri: A asizsiktelenítés üteménél is je* Szigetvár A járási tanács ünnepi ülé­sén mintegy nyolcszázan vet­tek részt. Az ünnepi beszédet Kovács János elvtárs, a járási tanács elnöke mondta. Kora reggel a kis úttörők virágcso­korral kedveskedtek és kö­szöntötték azokat a tanácsta­gokat, akik már tíz éve meg­szakítás nélkül tagjai a taná­csoknak. Délután sport- és kultúrműsor szórakoztatta a dolgozókat, este pedig bál volt a járási művelődési házban. A szövetkezetek is ünnepi közgyűléseket tartottak és megjutalmazták a legjobb dol­gozókat. A szigetvári Faipari KTSZ-nél az ünnepélyes köz­gyűlés alkalmával adták át a jutalmakat és a vándorzászlót azoknak, akik az augusztus 20-i munkaversenyben a leg­jobb eredményeket érték el. Hóból A szigetvári járás minden községében nagy tömegek vet­tek részt a községi tanács ün­nepi ülésein. Különösen szép ünnepség volt Hóból termelő­szövetkezeti községben, ahol augusztus 20-án az ünnepi ta­nácsülés előtt avatták fel az újonnan épült művelődési há­zat. Eljöttek az ünnepségekre a termelőszövetkezetet patro­náló munkások is, a pécsi DÉ- DÁSZ dolgozói és együtt szó­rakoztak a szövetkezet gazdái- val, este az új művelődési házban díszes araitőbáit ren­deztek. Bikái A Bikali Államid Gazda­ság dolgozói is a községi ta­lentős a fejlődés: míg tavaly októberben fejezték be, ebben az évben — a tervek szerint — közvetlenül a cséplés utáni he­tekben fertőtlenítik az egész raktározásra szánt borsóter­mést. A hagyományos módszerek fejlesztésén túl a sokkal higié- nikusabb infravörös sugárzás­sal kísérleteznek eredménye­sen; A szakemberek szerint lehetőség van arra, hogy a kö­zeli években már a szénkéneg és a ciángáz helyett infravörös sugárzással akadályozzák meg a borsótermés ^számyrakelé- sét-* nácsülés után tartották meg a falu népével együtt a trakto­rosok ünneplését. A kitünte­tések és a jutalmak átadása után, sport- és kultúrműsort adtak, este pedig nagyszabá­sú táncmulatságot rendeztek. Mohács A város üzemei, intézmé­nyei és épületei fellobogózva fogadták az ünnepet. A sza­badtéri színpadon rendezték meg az ünnepi gyűlést. Közel ezer ember hallgatta meg Ba­ris István elvtárs járási párt- titkár ünnepi beszédét. Az ün­nepi beszéd után átadták az oklevelet azoknak; akik tíz éve tanácstagok, s több tanácsi dolgozó kapott pénzjutalmat. Délután gazdag sport- és kultúrműsor várta a dolgozó­kat. Az üzemekben és a ter­melőszövetkezetekben ugyan­csak ünnepi gyűlések voltak és jutalmazások. Az üzemek dolgozói ellátogattak a patro­nált szövetkezetekbe. Mágocs Több száz dolgozó gyűlt ösz- sze a mágocsi kultúrházban a tanács ünnepi ülésére. Eljöttek a komlói Kossuth-bányaüzem vezetői is és üdvözölték a szö­vetkezeti gazdákat. A termelő- szövetkezet tagja egy díszes búzakoszorút és egy gyönyörű új kenyeret adott át a bánya­üzem küldötteinek. Délután a strandon vidám majálist ren­deztek, este pedig a kultúrház­ban műsor és táncmulatság volt Véménd A délelőtti ünnepségen ad­ták át az okleveleket és ju­talmakat. Délután a patronáló vasutas dolgozók és a szövet­kezet labdarúgó-csapatai mér­ték össze tudásukat. Eljöttek a 26-os MÁVAUT dolgozói is és kultúrműsort adtak a falu lakosságának. Este a MÁV­AUT kultúrcsoport zenekara muzsikált és reggelig tartott a mulatság. Szentlőrinc Pénteken este a szentlőrinci tanács kultúrtermében több, mint négyszáz ember gyűlt össze a traktorosok ünneplésé­re. Természetesen az ünnepel­tek is ott voltak valameny- nyien hozzátartozóikkal. A párt- és tanács szervek képvi­selőin kívül a körzethez tarto­zó, valamennyi tsz képviselői is megjelentek. Az ünnepi gyűlésen, a szentlőrinci gépál­lomás hetven dolgozóját ju­talmazták meg, összesen 33 400 forint pénzjutalmat osztottak ki közöttük. Arany Bálint, a gépállomás igazgatója minisz­teri kitüntetést kapott. A gép­állomás öt dolgozójának a „Kiváló dolgozó” jelvényt, hat traktorosnak pedig a „Kiváló dolgozó” oklevelet adományoz­ta. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya hat traktorost külön elismerő oiklevéllel ju­talmazott, abból az alkalom­ból, hogy a szentlőrinci gépál­lomás augusztus 10-re elsőnek teljesítette — 102 százalékra — tavaszi-nyári tervét, s igen jó munkát végzett a termelő- szövetkezetekben. Az ünnepség után ünnepi vacsorát, majd reggel három óráig tartó bált tartottak a kacsótai népi zenekar közre­működésével. Kozármisleny A kozármislenyi gépállomás kultúrtermében péntek este hétkor kezdték meg az ün­nepséget, mely reggelig tartó bállal ért véget. Az est folya­mán a gépállomás harminc- három traktorosát jutalmaz­ták meg, ebből hatan „Kiváló dolgozó” jelvényt, négyen pe­dig „Kiváló dolgozó” oklevelet kaptak, összesen 25 000 forint jutalmat osztottak ki a trak­torosok között. A gépállomás kiváló kombájnosainak a járá­si pártbizottság még külön el­ismerő oklevelet adományo­zott. Az ünnepségen és a bálon a környező termelőszövetkeze­tek vezetői és tagjai is részt- vettek, mintegy kétszázötve­nen. Palotabozsok A palotabozsoki gépállomás körzetében községenként ün- nepelték meg a tráktorosna- pot. A traktorosokat tehát a községi tanácsokon jutalmaz­ták meg. A gépállomás har­minc traktorosa mintegy 24 000 forint jutalmat kapott. Hár­man nyerték el a „Kiváló dol­gozó” jelvényt, hárman pedig a „Kiváló dolgozó” oklevelet. Gépkocsivezetőket legalább féléves szakmai gyakorlattal felvesz azon­nali belépésre a 21. számú Autóközlekedési Vállalat. Pécs, Rózsa Ferenc U; 22. 501 Infravörös sugárzással akadályozzák meg a borsi „szárnyrakelésit“ Láífák ők... özv. Szebeni Jánosné: A So piana Gépgyár dolgozója. Ti­zenkét év óta koptatja a gyár lépcsőit. Férje gépkocsivezető Volt. Ó esztergályos szakmun­kás, áki sztahanovista okle­velet szerzett. Most könnyebb fizikai munkába állították, Kiért mint ahogyan a személy zeti vezetője mondotta, meg­emelte magát. Pécsett lakik. Szökehajú asszony, akinek az élet már ősz szálakat font hajába. Kék munkaköpenyt visel. Arca, alakja fiatalos. Amikor életkorát kérdem, mosolyogva legyint: „már me­nyem is van“. — Mindezt egy hevetve sem nézem többnek 36 évesnél. Király József lakatos, szín­jén a Sopiana Gépgyárból. Harminchat éves. 1939 óta dől gozik a gyárban. Nős, egy gyermeke van. Apja segéd­munkás volt, alkalmi munká­déi élt. Király Józsefre a múlt han azt mondták, proligyerek. pécsett lakik. Gömbölyű arcú, kékszemű Jri'fi, „egy percre a munká­ból lépett el“, keze, karja, rú­na ja csupa olaj, vaspor. Nincs időm szakikäm — mond­ja, és nevet, szeme körül kis rimcseprűket von össze a mo­soly. Müller Ferenc fém csiszoló, »52 óta dolgozik a Sopiana Gépgyárban. Huszonkét éves. Ipari tanuló volt, már itt a gyárban neveltek belőle szak­munkást. Édesapja kőműves- segéd. Pécsett lakik. Keskeny arcú fiatalember, kicsit álmos szemekkel. Nem tudja, miért is jöttünk így össze négyen, szemöldökét ki­csit felhúzva figyeli: „Mi is lesz ebből“. * Különös kérdés egy gyár­ban, gyári munkástól érdek­lődni a parasztok élete, felfo­gása, jövője felől. Akadozva, döcögve, mint rosszul olajo­zott kerék, indul a beszélge­tés. Később már megállítani is alig lehet. Szebeni Jánosné viszi a szót : — Palotabozsokra jártunk ki a termelőszövetkezet érde­kében. Egyhuzamban két hé­tig, aztán háromig, jóformán nem is tudom, mennyi időt töl töltünk kint. Szebeniné lenéz az asztal lapjára, kezével a rövid kis rojtokat dörzsölgeti. — Nehéz község volt. Ott különböző nemzetiségű embe­rek laknak. Évszázadokon át se hallottak mást, minthogy gyűlöljék egymást. Egyik ház­ban a férfi kezet akart emelni rám i igyanak as ember •* alakuláskor majd a karjába kapott..; Vitatkoztam, ma­gyaráztam, annyit, mint éle­temben soha. Reggel hajnal­ban mentem és késő este ér­keztem haza. — Én egy nénivél vitatkoz­tam a leghosszabb ideig — vág közbe Király József. — Nem akarta elhinni, hogy a szövetkezetben az öregek nyugdíjat kapnak, s jó dol­guk lesz. Amikor az alakuló gyűlésen Palkó elvtárs, a me­gyei tanács elnöke felolvasta a rendeletet, gyűlés után a néni jól hátbavágott: „Na huncut, ugye most örülsz, hogy igazad lett?“ — mire én Így feleltem: a néni meg ugye örül annak, hogy most már jobban megy majd a sora? — Főleg a jó termélőszövet- keaetek példáival hozakod­tam elő. Az hatott legjobban a parasztemberekre — emlé­kezik vissza Szebeniné. — Én a gépesítéssel kezd­tem, bebizonyítva nekik, hogy mennyivel könnyebb lesz a dolguk. Jöjjenek el a gyárba és nézzék meg a mi munkán­kat. El is jöttek sokan — bi­zonygatja Király József. — örültek annak is, ha valamit elkészítettem szamukra. Em­lékszem. a bozsokiaknak egy vetőgép-alkatrészt kellett újra önteni. Mi soron kívül elvégez tűk. — Nem volt terhes maguk­nak ez a munka? Reggel ki­járni, késő este meg vissza? Vitatkozni, érvelni, meggyőzni embereket? Szinte egymás szavába kap va magyarázzák: — Ha a falun szövetkezet lesz, akkor mi is jobban élünk. Olcsóbban lehet kapni a tejet, húst, zöldséget. A ml érdekünk is a szövetkezet, — mondja Szebeniné. — Én nem voltam kint agi­tálni, — szólal meg először Müller Ferenc, — de sok pa­raszt rokonom van. Én tudom, ismerem, hogyan éltek a múlt ban. Sokszor vitázunk itt a gyárban is. Én csak azt mon­dom: nagy lehetőségek nyíltak meg előttük. — A föld foglyai voltak — állítja határozottan Király József — és szenvedtek érte. Munkásembemek rossz nézni, hogy mit elkínlódtak kézzel olyan munkában, amit játszva meg lehet géppel csinálni. Én biztos vagyok benne, hogy előbbre juttattuk őket a szö­vetkezettel. Homok helyett meddődara Pneumatikus tömedékelés A meddőhányók sem nőnek az égig A komlói bányákba Hirdről szállítják a homokot az iszapo­láshoz. Az aránylag nagy tá­volság miatt egy köbméter ho­mok 53 forintba, tehát elég drágába kerül. A beiszapolás megsokszorozza a költségeket, Kossuth-bányán 283, Anna- aknán több mint két és fél­ezer, Béta-aknán pedig közel ezer forintba kerül köbméte­renként A komlóiak számítása sze­rint sokkal olcsóbb, ha az ak­nák közelében lévő meddő­hányók kiégett és darává őrölt anyagát használják iszapolás­ra. Úgy vélik, ez körülbelül csak felébe kerül a homok árá nak — és a meddődara iszapo­lásnak más előnyei is vannak. Mivel a meddőhányó közel van az aknához, az iszapolás­hoz használt külszíni vezeték hossza viszonylag csekély. így 50—100 százalékkal kevesebb víz kell ugyanannyi száraz­anyag beiszapolásához, követ­kezésképp kevesebbet kell ki­szivattyúzni a bányából; Elképzelésük szerint a med­dődara jobb a homoknál, mert gyorsabban ülepszik, s a vizet azonnal átereszti: A kevesebb és rövidebb idő alatt eltávozó víz nem rontja úgy a levegő hűtőképességét, ez pedig fon­tos szempont a mélybányászat­nál­A meddődarás kísérletek há­rom hete kezdődtek el Kossuth bányán és most indulnak An- na-aknán. Ezzel egyidőben pneumatikus tömedékeléssel is kísérletezni fognak, amelynek lényege a következő: A meddőt nem szállítják ki a bányából, hanem a mélyben megőrlik. A darát bazalttál bé­lelt vascsövek révén, sűrített levegővel a fejtésbe nyomják; (A bazalttal bélelt cső jóval kopásállóbb a vascsőnél!) A látszat arra mutat, hogy ez drágább lesz a vizes isza­polásnál. A valóságban azon­ban nem ilyen egyértelmű a helyzet. A pneumatikus töme­dékeléssel a meddőnek csak csekély, éghető részét kellene kiszállítani a hányóra. Nem kerülne víz a bányába, telje­sen kiiktatnák a levegő hűtő­képességét rontó tényezőt a tömedékelésből. Mindez olyan előny, amely a pneumatikus tömedékelést kifizetővé teheti a mélybányászatban: A kérdésre a hamarosan meginduló kísérletek adnak választ, amelyre egyelőre Kos- suth-bánya külszínén kerül sor. A pneumatikus tömedékelő be rendezés és a csehszlovák gyártmányú bazaltbélelésű csö­vek már megérkeztek; Keltős könyvelésre térnek ét három járás termelőszövetkezetei Baranya száztizenhét terme­lőszövetkezetében már valóság a kettős könyvelés. Ezekben a termelőszövetkezetekben min denütt a következőket hallja az ember: — Sokkal jobb, mint a ro- vatos könyvelés. Többet tud adni a vezetésnek:.* Többet tud adni a vezetés­nek? Hogyan? Ez a könyvelés tükrözi a termelés költségeit és ezzel szembe tudja állítani az ered­ményt. Ez pedig nem lényeg­telen, mert így a termelőszö­vetkezet vezetősége mindig tisz tán láthatja: mit, mennyiért termelnek: A tsz-ek vagyoni helyzetét is perceken belül meg lehet- állapítani a kettős könyvelésből. Több termelőszövetkezetben, mint például a Iippói Béke őre, a bólyi Kossuth, az ola- szi Május 1. Termelőszövet­kezetekben minden félévben rendszeresen készítenek a köny velők beszámoló jelentést. Karasz elvtárs. a Iippói Béke őre Termelőszövetkezet elnö­ke például elmondotta: — Ez a beszámoló jelentés — De most már régen nem voltak falun. Honnan tudják, hogy tényleg jobb lett a pa­rasztembernek? Mellbevágja őket a kérdés, hirtelen nem tudnak mit vá­laszolni. Szebeniné előrehajol a székben és összehúzza sze­mét. — Múltkor jöttem vonattal Harkányból hazafelé. A ter­melőszövetkezetről vitatkoz­tunk. Tudja, ezelőtt pár évvel még, ha ilyesmi került szóba, nem igen akadt védelmezőm. Most? Egy asszonyság szidta a szövetkezetét, mire öten is nekiestek az érvekkel. Egy paraszt bácsi a kupé sarkából egészen pulykavörös lett. „Ezt csinálunk, azt cd! nálunk;..“ csakúgy dobálta a számokat. „Két-három év múlva nézze meg, mi lesz Baranyában“ — harsogta a vitatkozó felé. Ne­kem már nem is kellett mit mondanom. Eszébe jut még egy érv, és — mintegy bizonyításképpen — Király József felé fordid va meséli: — Kint jártam Bozsokon, mert munkás-paraszt találko­zó volt. Azt már nem is mon­dom, hogy két napig nem akartak elengedni bennünket, csak annyit: (széttárja a kezét és félkört ölel a levegőből) ilyen ... ilyen óriási csokor virágot kaptam ajándékba.. -. Szüta litván igen nagy segítéget ad, A be­számoló jelentést mindig meg­tárgyalja a vezetőség. Ebből meglátjuk: hol szorít a cipő, hol kell csökkenteni az önkölt­séget; Ma már mind több az olyan termelőszövetkezet, mint a lip- pói, amelyben nemcsak azt nézik: mennyit termeltek, ha­nem azt is, hogy azt a bizo­nyos mennyiséget mennyiért termelték: Ez a nézőpont he­lyes és, hogy a megyei tanács e nézőpont továbbfejlesztését sürgeti, az még helyesebb. 1961-. január elsejétől három járás: a mohácsi, a siklósi és a sellyei járás valamennyi ter­melőszövetkezetében áttérnek a kettős könyvelésre. E három járás termelőszö­vetkezeti könyvelői részére ha­marosan úgynevezett konferen ciás levelező tanfolyamot szer­veznek. A hallgatók kilenc hó­nap alatt elsajátíthatják azo­kat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ter­melőszövetkezetükben ne csak könyvelni, de a könyvekből ol­vasni, a könyvek alapján ja­vaslatokat adni is tudjanak. Ha sikeresen levizsgáznak, ké­pesített könyvelői oklevelet kapnak; A megyei tanács ezenkívül szervez még kétszer háromhe­tes bentlakásos tanfolyamot is, elsősorban e három járás köny velői részére. A régi termelőszövetkezetek példája azt mutatja: a kettős könyvelés jól bevált, nagy hasznára van a termelőszövet­kezeteknek, olyant mint va­lami röntgen-gép, amely min­den kis hibára rávilágít. Ezért mondják ezekben a termelő­szövetkezetekben : — Mi nem bántuk meg, hogy bevezettük. Igaz, hogy egy em­berrel többet kell foglalkoztat­nunk, de megéri. Megéri, mert egy ember valóban kevés két­ezer, vagy ennél is több hold földhöz: Ezt mondják a régebbi ter­melőszövetkezetek. De egyre több az olyan új termelőszövet kezet is, amely megérti: nem elég a termelőszövetkezetben elkönyvelni a kiadást és a be­vételt. hanem elemezni is tud­ni kell: mit. miért csináltak, mit mennyiért termelnek? Időjárásjelen tés A Meteorológiai Intézet jelenti: várható Időjárás kedd estig: nap­pali felhőképződés, legfeljebb né­hány helyen kisebb esővel. Mér­sékelt nyugati szél. A nappali fel- melegedés kissé fokozódik. Várha­tó legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 9—12, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap 24—28 fok között. Távolabbi kilátások: szerdán to* vábbi felmelegedés,

Next

/
Thumbnails
Contents