Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-20 / 197. szám

2 NAPLÓ I I960- AUGUSZTUS 2«. Építsünk állandó 'ellegü Férfi munka volt Befejeződött a magyarbólyi ifjúsági építőtábor kiállítási épületeket! Vasárnap este bezárja ka­puit az első dél-dunántúli me­zőgazdasági kiállítás. Az arra illetékesek minden bizonnyal mérlegre teszik majd e nagy­szabású rendezvény eredmé­nyeit és hiányosságait, hogy a tapasztalatok alapján két év múlva még hasznosabb, ta­nulságosabb, nívósabb kiállí­tást rendezhessenek majd. Néhány átfogó, alapvető ta­pasztalat máris papírra kí­vánkozik. Mindenekelőtt a kiállítás tájjellegét kell. üdvözölnünk és teljes mértékben helyesel­nünk. Amikor ez először szó­ba került, sokan fanyalogva fogadták és egy Ilyen monstre jellegű, több megyére kiterje­dő tájkiállítás helyett az el­különülés mellett törtek lánd­zsát. Szerintük három megye mezőgazdaságát egy kiállítás keretében nem lehet eléggé alaposan bemutatni. Crveik között szerepelt többek kö­zött az is, hogy a tájjellegű kiállítás végeredményben az országos kicsinyített mása, — ennélfogva szükségtelen, hisz a budapesti kiállításokon mégiscsak átfogóbb, alapo­sabb képet nyerhetünk a me­zőgazdaságunk egészének helyzetéről. Maradjon tehát továbbra is az eddigi metódus — véleményezték egyesek, — az országos mezőgazdasági kiállítások mellett rendez­zünk időnként megyei sereg­szemléket is. A körültekintő többségnek viszont — nagyon helyesen — az volt a véleménye, hogy sokkal alaposabban, sokol­dalúbban lehet bemutatni egy egy természetes tájegység me­zőgazdaságát, ha eltekintünk az igazgatási határoktól, ame­lyek igen gyakran keresztül- kasul szelik a tájegységek ha­tárait. Ezzel a módszerrel sokkal egységesebb képet ka­punk, az egyes gazdaságok, termesztési és tenyésztési ágak helyzetéről, gyümölcsö­zőbbé válhat a tapasztalatcse­re, amely mégiscsak a kiállí­tás egyik legfőbb célja volt. A kiállítók közötti egészséges vetélkedés elbírálása is köny- nyebb így, mert a közös táj­egységen belül általában ha­sonló feltételek között gaz­dálkodnak, a bemutatott álla­tok, termények elbírálása te­hát reális alapon történik. Azokat az ellenérveket pe­dig, hogy a nagy távolságok miatt a távolabbi megyékből kevesen látogatják majd a ki­állítást — már az első napok megcáfolták. A vártnál sokkal többen tekintették meg a ki­állítást. sokkal nagyobb az erkölcsi és anyagi siker, mint arra számítani lehetett. Apropó! Az anyagiakra vo­natkozóan elhangzott egy igen érdekes elgondolkoztató ja­vaslat, amelyet a sajtó nyil­vánossága előtt Is érdemes megismételni. Az ötlet maga Igen egyszerű. Arról van szó csupán, hogy a kiállításra fordított összeg egy részét a jövőben használják fel állan­dó jellegű kiállítási csarnokok építésére. Jelöljenek ki egy állandó kiállítási területet, azt folyamatosan parkírozzák, fá­sítsák be. Készül jön el a kiál­lítás távlati építkezési terve és annak alapján a sorra ke­rülő kiállításokon folyamato­san építsenek meg egy-két ál­landó jellegű épületet. Ilyen módon tíz-tizenöt év alatt minden különösebb anyagi erőfeszítés nélkül — csupán az amúgyis szükséges összeg és anyag ésszerűbb felhasz­nálásával — felépül a dél- dunántúli állandó kiállítás, amelyet sok más célra, (ipa­ri vásár, tárlatok, stb.) fel le­het használni. A kiállítási főbizottság — amelynek munkáját csak di­csérni lehet, — azzal tenné fel munkájára a koronát, ha a kiállítás befejezése után megtárgyalná ezt a sok oldal­ról kapott javaslatot, és hatá­rozatot hozna az állandó ki­állítás tervének kidolgozásá­ra. —1 Tá bor parancsnok elvtárs­nak jelentem, a Kommunista Ifjúsági Szövetség magyarbó- lyi „Steinmetz Miklós“ önkén tes ifjúsági építőtáborának bri gádjai az ünnepélyes zászlóle­vonásra felsorakoztak! — je­lentette a táborügyeletes Váry Miklós elvtársnak, a tábor pa rancsnokának. Majd felolvas­ták a „parancsot“, a zászló le­kúszott az árbócróL, és ezzel hivatalosan is befejeződött az építőtábor ez évi munkája. Négy turnusban, két-két he­tet töltöttek itt a megye kö­zépiskolás dákjai, hogy részt vegyenek a Karasica árterü­letének lecsapolásábam. A zászlólevonás után magas ra csapott a tábortűz lángja. Megvilágította a körbe ülő diákokat, a falu lakosait és Tegnap délelőtt tíz órakor a megyei tanács ünnepi tanács­ülésén adták át a „Szocialista munkáért“ érdemérmet: Józsa Istvánnak, a megyei gépállo­mások igazgatójának, Bernáth Bélának, a palotabozsoki gép­állomás főmérnökének és Pakó Istvánnak, a pécsváradi gép­állomás traktorvezetőjének. — „Munkaérdemérmet“ kapott: Budai Ferenc, a homorúdi gépállomás traktorvezetője és Vajda János, az ócsárdi gép­állomás traktorvezetője. Tizennégy gépállomási dol­gozó kapott miniszteri kitün­tetést. A „Kiváló gépállomási dolgozó kitüntetést tegnap dél­után a járási tanács ünnepi tanácsülésén adták át: Bődé Ferencnek, a gépállomások igazgatóságának üzemgazdasá­gi osztályvezetőjének, Arany Bálintnak, a szentlőrinci gép­állomás igazgatójának, Szűcs Istvánnak, a mágocsi gépállo­más brigádvezetőjének, id. Ko­vács Jánosnak, a 6zentlőrinci gépállomás traktorvezetőjé­nek, Horváth Ferencnek, a sely lyei gépállomás traktorosának, Sárosi Jenőnek, a szigetvári gépállomás traktorosának, Ku­pé Istvánnak, a vajszlól gép­állomás traktorosának, Fábrik János kozármislenyi, Simon- falvi Mátyás bólyi, Földvári János pécsváradi traktorveze­tőknek, Dobos Lázárnak, a palotabozsoki gépállomás bri­gádszerelőjének, D. Kovács Je­nőnek, a villányi gépállomás traktorosának, Buzási Pálnak, a sellyei gépállomás brigád­Ám nem történt semmi baj. Mutt Ang visszament a kihalt könyvtárba s leült a zongora­hegedűhöz. De nem volt ked­ve zenélni többé. Megrohan­ták a gondolatok. Nem először történt meg vele, hogy a boldogságról a jövőről töprengett. Ez már a negyedik utazása az űrben... De sohasem gon­dolt arra régen, hogy ilyen nagy ugrást tegyen előre tér­ben és időben. Hétszáz eszten­dő! Mégpedig olyan körülmé­nyek között, amikor az élet oly rohamosan fejlődik, egymást érik az új találmányok és felfedezések, amikor az isme­retek, a tudás oly széles lá­tóköre tárul fel a földlakók előtt. Nehéz ugyan összehason­lításokat tenni, de az antik ci­azotoat, akik eljöttek erre az ünnepélyre, hogy megköszön­jék a diákfiatalok szép mun­káját és szórakozzanak a tá­bortűz mellett előadott rög­tönzött műsorukban. A tűz lángja messzire vilá­gított. Egy pár óráig gyönyör­ködhettek benne, aztán elham vadt. De annak a munkának az eredménye, amelyet a fiúk itt hagytak, nem hamvad el. Emberöltőkön keresztül fogja hirdetni a fiatalság segítő ere­jét. Munkájukat hirdeti az a hat és fél kilométer hosszú csa­torna, amelynek eredménye­képpen több mint ezer hold vizenyős terület fog magasabb terméshozamot adni. A vég­zett munka értéke több mint 200 ezer forint. Kilencezer szerelőjének és Bárányos Gyu­la mágocsi traktorosnak. A gépállomási dolgozók meg Ígérték, hogy a párt és a kor­mány mindig számíthat az ál­dozatos munkájukra, minden erejükkel arra törekszenek, hogy elősegítsék a termelő- szövetkezetek megszilárdítását. Az állami gazdaságok dolgo­zói közül ketten kaptak kor- mánykátüntetéat „Szocialista munkáért“ érdemérmet kapott Kauder József, a siklósi gaz­daság szőlészeti üzemegységé­nek dolgozója, Molnár Miklós pedig a blkali állami gazda­ság főagronómusa a munka­érdemérmet kapta. Miniszteri kitüntetést az ál­lami gazdaságok 17 dolgozója kapott: Kiszner Adóm zengő­aljai traktoros, Telkes István zengőaljai, Hárki György sá­torhelyi brigádvezető, Harasz­ti György gépkezelő, Bágya- völgyi Gyula, a szentegáti gaz­daság traktorosa, Kikszhauzer József bólyi üzemegységvezető, Schneider Vince könyvelő, Misztor Jenő szerelő, Jaksics István, az ormánsági állami gazdaság fejőgulyása, Táncsek Sándor ormánsági gazdasági szerelője, Hadra József bere- mendl kombájnvezető, Hencz Márton, a görösgall gazdaság szerelője, Heizer Ödön siklósi szőlészeti szakmunkás, Németh István bogádmindszentl dolgo­zó, Bögözi Nándor a bikall gazdaság tehenésze, Sterner Gáspár építésvezető Bikái és Kubatov Miklós üzemi bizott­sági titkár, Bólyi száz év oly keveset jelentett! Akkor még a társadalom fej­lődését nem ösztönözte a tu­dás és a szükség s minden előrehaladás arra korlátozó­dott, hogy az ember mind job­ban elterjedjen a Földön s birtokába vegye a földkerek­ség lakatlan térségeit. Akkoriban az időnek még nem volt mértékegysége az emberiség életében minden változás lassan következett be: csendben hömpölygött, mint nemrégiben még az Antarktisz és az Eszaki-sark szigeteinek jéghegyei. Mintha a tétlenség légüres terébe süllyedtek volna el az évszázadok. Mit jelentett egy emberélet, mit jelentett száz, vagy ezer év? Mutt Ang szinte borzadály- lyal gondolt arra, hogyan érez­ték volna magukat az embe­rek az ókorban, ha előre lát­ják a társadalmi folyamatod köbméter földet termelték ki a csatorna ásása közben, ezen kívül tízezer négyzetméter te­rületen irtották ki a cserjét és szedték ki az ott lévő fatus- kókat. Most csak csatorna látszik, de holnap már ennéd is több: a gazdasági érték. A szántó­földön húsz százalékkal lesz magasabb a terméshozam, a rét szénája az eddigi III. o. helyett I. o. lesz, eltűnnek a vizet kedvelő káros gazok, el­tűnik az a csigafajta is, amely a májmétely kórokozóját ter­jesztette, A Karasica menti lakosság soha nem fogja elfelejteni a vidám diákokat, s ők sem fe­lejtik ezeket a munkában töl­tött szép napokat. Minden túr nus végén értékelték az ered­ményeket. A KISZ Központi Bizottság versenyzászlót ado­mányozott az első két brigád­nak, amelyek a legjobb ered­ményeket érték el. Az első turnusban a Pécsi Nagy Lajos Gimnázium két brigádja, a „Szerencse“ és a „Karasica", a második turnusban a főis­kolás fiatalok 11-es és 10-es brigádja, a harmadik turnus­ban a Pécsi Széchenyi Gimná­zium 9-es és a siklósi gim­názium 3-as brigádja nyerte el a KISZ Központi Bizottsá­gának versenyzászlaját. Külön kell megemlíteni a Pécsi Bányai pori Technikum „Jó szerencsét“ brigádját. Ez a brigád az utolsó turnusban vett részt. Eredményei olyan kimagaslóak voltak, hogy be­csületére vált volna az akkord ban dolgozó kubikos brigádok nak is. A napi hat órai mun­ka alatt teljesítményük elérte a hatvan forint értéket. Soóe József, a brigád veze­tője elmondta, hogy versenyre hívták az ország összes építő­táborainak brigádjait a kong­resszus tiszteletére, s ebben a versenyben a „Jó szerencsét“ brigád akar az első helyen vé gezni. Sziebert Gyula, Janecskó Ferenc, Túrt András, Kertész A., Csornai Tamás, Zsebeházi László, Bak István és Gyuri- cza István, a brigád tagjai csillogó szemmel mesélik ki­magasló eredményeik törté­netét. S ügy búcsúznak el, hogy Itt lesznek jövőre is. Pár nap és megkezdődik az iskolákban a tanítás. Az építő tábor szorgalmas lakói is el­foglalják helyüket a tanterem ben. Erősebbek lettek és töb­bek lettek. Illik rájuk a költő szava: „... Ez jó mulatság, férfi munka volt.“ (Ois) cammogó menetét, ha megsej­tik, hogy az elnyomás, s jog- fosztottság, a szervezetlenség még oly hosszú ideig tart a Földön? Hét évszázad múltán az ókori Egyiptomba vissza­térni azt jelentette, hogy ugyanabba a kegyetlen el­nyomásba, a rabszolgakorba kerültél vissza; a Kínában — ugyanazon háborúkba, ugyan­azon császári dinasztiák ural­ma alá; vagy Európában, a középkori vallásos sötétség elején — az inkvizíció máglya- tüzének kellős-közepébe, a legsötétebb szellemi homály forgatagába visszazuhanni. Most azonban valóságos szé-, dületet érzel, ha hét évszázad­dal előre tekintesz a szüntele­nül alakuló, tudásban folyton gyarapodó, jobbé-szebbé váló jövőbe: olthatatlan érdeklődés lobog benned a bekövetkezen­dő Izgalmas események iránt. Ám, ha az igazi boldogság a mozgásban, a változásban rejlik, akkor ki lehet boldo­gabb, mint ő és társai? S a dolog mégsem olyan egyszerű! Az emberi természet teli van ellentmondásokkal, akárcsak a környező világ, amelyet ma­gának teremtett. A szüntelen változás áhitozása mellett min­dig visszakívánjuk a múlt ese­ményeit is, jobban mondva az emlékezet által megrostált kellemes töredékeit, amelyek legendás aranykorként rögzí­tődtek meg bennük. Az emberek akkoriban, aka­ratlanul is azt keresték, ami jó volt a múltban s arról álmo­doztak« hogy ez megismétlő­VASVARI FERENC vüizációk korszakában hét­(10.) Átallták a kitüntetéseket a jól dolgozó gépállomás! és állami gazdasági dolgozóknak Kitüntették a Mecsek művészeti együttest Wintemiiz felvétele. Pénteken délelőtt fél tíz óra­kor kis ünnepség keretében nyújtotta át Aczél György elv­társ, a művelődésügyi minisz­ter helyettese a művelődés- ügyi miniszter kitüntetését a Mecsek művészeti együttes­nek. A •bemnBŐségas ünnepséget Gábriel József elvtárs nyitotta meg, majd Aczél György elv­társ méltatta röviden az együt­tes érdemeit és átnyújtotta a kitüntetéseket Simon Antal­nak, a tánckar és Dörömböző Gézának, a zenekar vezetőjé­nek, valamint az egész együt­tes munkáját elismerő okleve­let az együttes egyik tagjá­nak. Mint köztudomású, a Me­csek művészeti együttes nem­rég járt Jugoszláviában. A most kapott kitüntetés az együttes eddigi munkájának, s egyúttal a jugoszláviai vendég- szereplésnek az eredménye. A kitüntetettek nevében Si­mon Antal mondott köszöne­tét, majd a városi tanács mű­velődésügyi osztálya vendégül látta az együttes tagjait és a meghívottakat. ¥ — LAPUNK legközelebbi száma a kettős Ünnepre va­ló tekintettel, augusztus 23- án, kedden reggel jelenik meg. — A BARANYA megyei KISZ-bizottság Magyarbóly- ban a volt építőtábor helyén rendezi meg a pécsi és a me­gyei középiskoláik KISZ alap­szervezetei titkárainak egy hetes vezetőképző táborát. A titkári tanfolyamra vasárnap 21-én, délutánig kell megér­kezni a résztvevőknek. A tit­kári tanfolyam 27-én. szom­baton fejeződik be. — A ZSOLNAY GYÁR KISZ és Vöröskereszt gyer­mek csoportja augusztus 20- án ellátogat az általa patro­nált borjádi termelőszövetke­zetbe, ahol a kultúrotthon­avató ünnepségen műsort ad. — A MEGYEI KÖJÁL 200 forint pénzbírsággal sújtotta a slkondal éjszakai bányász szanatórium konyhavezetőjét mert a konyhai dolgozók kö­telező fertőzőbetegség vizs­gálatát nem végeztette el. dik, s csak az erős lelkek lát­hatták előre és sejthették meg az emberi élet további javu­lásának és szervezettségének menetét. Azóta is az emberi lé­lek legmélyén élt a sajnálko­zás a soha többé vissza nem térő letűnt idők után, a meg- hatódás, amelyet az emberiség nagy történelmi műemlékei előtt érzünk. Ez a bánkódás különösen a korosabb embere­ket kerítette hatalmába, és szomorúságai töltötte el a jó, a gondolkodó, az érzékeny em­berek szívét... Mutt Ang felállt a hangszer mellől: Igen, mindezt olyan szépen és érdekesen Írják le a törté­nelmi elbeszélések.. t Ml le­het tehát az, ami félelemmel tölti el az űrhajón lévő ifja­kat, amikor átugranak a jö­vőbe? A magány, a hozzátar­tozók távolléte? A jövőbe té­vedt embernek ezt az állító­lagos magányát már annyi­szor leírták és megmagyaráz­ták a régi regények:.. Ezt a magányt, mindig a hozzátar­tozók, a rokonok távollétével hozták összefüggésbe, a roko­ni kapcsolatok azonban csak néhány emberrel fűzték egy­be őket. De most, amikor min den ember közel éli hozzánk, amikor semmiféle válaszfal, vagy konvenció nem különíti el egymástól o bolygónk kü­lönböző részein élő embere­ket?! (Folytatása következik.) — A HERENDI Porcelán- gyár dolgozóinak negyven ta­gú küldöttsége alkotmányunk ünnepe alkalmából ellátogat Pécsre, ahol megtekinti a Zsolnay gyárat és a kultúr- otthont. — AZ ABALIGETI Föld- művesszövetkezet kisvendég­lővé alakította át eddigi ital­boltját. Itt most sokkal kul­turáltabb körülmények között szórakozhatnak az abaligeti cseppköbarlangot felkereső turisták. Halálos közúti üaleset ráesett Súlyos közúti baleset tör­tént tegnap délután fél négy órakor Pécsett, a Szigeti út 34 sz. ház előtt. A 21-eí TEFU és a 7-es ÉPFU két tehergépkocsija egymással szembe haladva összeütközött Az összeütközés következte; ben a TEFU gépkocsin utazó Mihály István a Pécsi Szik' víz és Szeszipari Vállalat ra­kodómunkása meghalt. A? ÉPFU kocsi a III-as számú Mélyépítő Vállalat dolgozott szállította haza s a jármű­vön mintegy 12 utas foglalt helyet A utasok közül Kál­lai Gábor gépész (Pécs Ma­dách u. 5 sz) fejsérülést. Bán István technikus (Pécs. Kertváros, Lőtér 18 sz.) alkar sérülést, Nagy András építés­vezető (Pécs, Jókai út 38 sz ) fejsérülést, Papp József gép' kocsivezető (Pécs, Bajtárs u. 2 sz.) szintén fejsérülést szén' vedett A sebesülteket a me» tők a Il-es számú sebészet* klinikára szállították. A nY0" mozás a felelősség megáll»' pításáért folyamatban van. — PÉNTEKEN délután hat órakor bemutatták az újja' alakított Mecsek cukrászdát a meghívott vendégeknek■ Az új szórakozóhely, ame IjJ az ország egyik legmodernebb cukrászdája ma, alkativá' nyűnk ünnepén, reggel órakor nyílik meg a nagykő zönség számára. — HELYIIPARI tanuló* anácsi vállalat, kisip. szöy'' agánkisip. stb.) beiratkoz**' ai a Mü. M. 500 sz. Ip»*1 nuló Intézethez 1960. a**' isztus 22, 23, 24, 25-én tv# >1 7 órai kezdettel lesznek beiratkozáshoz szüksége*' >aritanuló-szerződés, utol* kólái bizonyítvány, születő5 íyakönyvi kivonat, egész®*? gyi törzslap, 20 Ft (10 L nkönyvhasználatl díj, 10 f »rtkäri díj.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents