Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17-01 / 168. szám
i960. XÜLHJS 17. NAPLÖ íróinkon a sor... A megyei párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta a Jelenkor szerkesztő bizottságának munkáját, ennek kapcsán a megye irodalmi életének néhány kérdését és határozatokat hozott a további teendőkkel kapcsolatban. A számvetés, a megyei ” párt-végrehajtó bizottság ülése megállapította, hogy a párt általános politikájának hatására, továbbá a helyi szervek tevékenysége és az írók hozzáállása alapján a megye irodalmi élete és a folyóirat általában biztatóan fejlődik, bár ez a biztató előrehaladás egyáltalán nem mentes buktatóktól, megtorpanásoktól és hibáktól. Helyes, logikus volt a megye irodalmi életének általa nos problémáit, ezen belül néhány konkrét kérdését a Jelenkor tükrében vizsgálni. Az a másfél év, amely a Jelenkor megjelenése óta eltelt, nem túlságosan hosszú idő, de ahhoz éppen elég tapasztalatot nyújt, hogy helyes mérleget állíthassunk fel a folyóiratról a pécsi, baranyai írók alkotó munkájáról. A Jelenkor létrehozásával fórumot — méghozzá mindinkább országossá váló fórumot — biztosítottunk a pécsi, baranyai íróknak és kritikusoknak. A folyóirat szerkesztői kollektívája jelentős szerepet vállalt a fiatal tehetségek felkutatásában és nevelésében, Segítette a mintegy 70—80 főnyi pécsi, baranyai író és Írogató ember világnézeti, esztétikai nevelését. Igyekezett érvényre juttatni a pártos irodalom eszméit, elősegítette szocialista-realizmus alkotói módszereinek térhódítását. A tömegszervezetekkel együtt ösztönözte, szervezte a helyi írók kapcsolatait a termelőmunkával, a dolgozó emberekkel. E törekvések eredményeképpen több hasznos, értékes, esetenként magas eszmei és művészi színvonalú írás jelent meg a folyóirat hasábjain. Jó írásaikkal találkozhatunk más folyóiratokban is. Az eltelt idő a pécsi, baranyai írók, politikai és világnézeti konszolidációjának eredményes szakasza volt. íróink műveikkel is bebizonyították, hoyv részt kémek a szocializmus építéséből, kiállnak a béke az általános emberi haladás ügye mellett. A Jelenkor több cikkben bírálta a művészetben — mindenekelőtt a képzőművészetben jelcn.tk.e- ző modernista nézeteket Hasznosnak bizonyultak a szocialista-realista alkotói módszert ismertető írások, tanulmányok is. A szerkesztő bizottság ösztönzésére a helyi írók előadói esteket tartottak az üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Az olvasókkal való találkozások alkalmával szerzett konkrét, élettel teli tapasztalatok, élmények több írásban vissza is tükröződtek. Nagyban tágították íróink látókörét a baráti országok, főleg á szovjet irodalom vezető egyéniségeivel való találkozások, viták. után következő számaiban erősödött a mai élet ábrázolására való törekvés, de az összkép mégis csak azt mutatja, hogy mai életünk egészének és fő tendenciáinak tük- röztetése még nem éri el szükséges fokot. Nem egy írás — különösen a versek — modernista törekvéseket tükröznek. A folyóirat általános színvonala egyenetlen. Nagyobb gonddal szerkesztett, egyenletesebb színvonalú - számokra van szükség. Az említett problémák a helyi irodalmi életben és a szerkesztő bizottság munkájában tapasztalható hiányosságok következményei. A szerkesztő bizottság kezdeti eredményei ellenére sem tudta kellően ösz- szefogni a helyi írókat, nem tudott úrrá lenni az örökségbe kapott intrikákon. Munkájából hiányzik a megfontolt és az elismert írók írásaira is egyforma következetességgel alkalmazott kritika. Az írók világnézeti-politikai fejlődését akadályozó okok között megtalálható a konzervativizmus, szubjektvizmus. túlzott érzékenység és sértődékenység. A folyóirat szerkesztő bizottságának egyik legfontosabb feladata lenne, hogy mindenekelőtt léktori munkával-segítse elő az írók eszmei, politikai, művészi fejlődését. A lektorátus a beküldött anyagokat elbírálja ugyan, az egyes számokat azonban nem kollektív, célirányos munkával állítják véglegesen - össze. Mivel az anyagválogatás sokszor mechanikusan történik, gyakran előfordul, hogy tartalmilag kétes értékű, művészietlen anyagok is bekerülnek a folyóiratba. A Jelenkor kezdeti ötezres példányszáma fokozatosan háromezerre csökkent és még így is nagy a renjittenda. Ez a kiadószervek munkájának, de a szerkesztésnek és a folyóirat színvonalának fogyatékosságait is tükrözi. C bből az értékelésből terc mészetszerúleg következnek a megyei párt-végrehajtó bizottság határozatai, javaslatai, amelyek a feltárt hibák megszüntetésére vonatkoznak és megjelölik a kibontakozás további útját. A munka irányát továbbra is a VÍI. pártkongresszus határozatai, a j párt kulturális irányelvei határozzák meg. A pécsi írók feladata változatlanul az, mint minden becsületes magyar állampolgáré: irodalmi tevékenységükkel szolgálják a nép, a haza, a szocializmus, a béke ügyét. Amíg tehát a megyei párt-végrehajtó bizottság a kulturális szervektől nagyobb megértést és több segítséget vár ed az írók számára, egyben az írókat is további alkotó munkára, a szocialista építésben való aktívabb részvételre hívja fel. Igazán hasznos, eszmeileg tiszta, magas művészi színvonlú műveket csak az élettel való szoros kapcsolatban lehet alkotni. A gyárak, bányák, a szocialista falu dolgozói naponta nagyszerű ered ményeket érnek el. Kialakuló új szocialista életünk ezernyi élményt, témát nyújt az írók számára. Rajtuk áll, hogy mennyire élnek ezekkel az életadta lehetőségekkel. Napjainkban a nagy történelmi átalakulások korát él jük. A mai állandóan fejlődő világban csak az igazodhat el, aki ismeri korunk hatalmas mozgató erőit, felvértezi magát a fejlődés tudományával: a marxizmus—laninizmus eszméivel. A megyei írócsoport, feltehetően megteremti íróink folyamatos politikai, szakmai képzésének szervezeti formáit. Az írócsoport eredményes munkáját a párt általános politikája, kulturális tézisei határozzák meg. Vezetésében helyük van a népi demokráciához hű+becsületes, haladó gondolkodású, pártonkívüli íróknak is. akik az elmúlt évek során elsősorban írásaikkal, magatartásukkal bebizonyították a párt és a munkáshatalom iránti hűségüket. Az írócsoport fő feladata a helyi írók összefogása, nevelése, politikai, szak mai képzése. Ennek érdekében rendszeres vitákat, megbeszéléseket kell szerveznie. Foglalkozzék különös gonddal a fiatal tehetségekkel. Erősítse tovább az írók kapcsolatait az üzemek munkásaival, a szocialista falu dolgozóival. íróink ismerjék meg jól. tanulmányozzák a megye életében végbemenő nagyarányú politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulást, műveikben ábrázolják, gyümölcsöztessék azt. A Jelenkor szerkesztő bizottságának munkastílusát úgy kell kialakítani, hogy tovább erősödjön a szerkesztés kollektivitása, különösen az egyes számok végleges lapképének kiala kításánál. Kezeljék nagyobb gonddal a beküldött írásokat. Megalapozott kritikával segítsék a kezdőket csakúgy, mint már „befutott” írókat Az egészséges kritikai szellem a további fejlődés egyik legfőbb biztosítéka. A megye irodalmi élete, M — amint a fentiekből is kitűnik, — biztatóan fejlődik. Most, hogy a további előrehaladás érdekében a párt és az állami kulturális szervek újabb jelentős segítséget nyújtottak a pécsi, baranyai íróknak, joggal remélhetjük, hogy munkájuk egyenletesebb, gyümölcsözőbb lesz az eddiginél. íróinkon a sor, hogy a megteremtett nagyszerű lehetőségekkel alkotó módon éljenek, A Nemzetközi Építőművész Szövetség lakásépítési konferenciája / „ Siklóson tartotta záróülését .............IWiipii A külföldi építészek egy csoportja a vár udvarán. ^nmSatAn Siklóson tartotta zárókonferenciáját a Nemzetközi Építőművész Szövetség lakásépítési bizottsága. Az egy hét időtartamú konferencia során a világhírű építészekből állő bizottság ellátogatott Veszprémbe, a Balatonra, Pécs re és végül Siklósra. A bizottsággal együtt hazánkba Iá toga tott a magyar származású Pier re Vágó, a Nemzetközi Építőművész Szövetség főtitkára, aki a pécsi nyugati városrész megtekintése után elismeréssel szólt az új lakótelepről. — Nálunk, Franciaországban és a többi nyugati államban, komplex lakásépítkezés nem folyik és nem is lehetséges, hogy a lakótelep felépítésével egyidejűleg parkosítást, bolthálózatot és egyéb egységeket is építsenek. Nekünk ezt az irányzatot kell követnünk, amit itt láttunk — mondotta elismerőleg Pierre Vágó. A konferencia résztvevői és a velük együtt érkező vendégek szombaton Siklósra látogattak, ahol a konferencia záróülését is tartották a várban. A lakásépítési bizottság tagjai a most Magyarországon tartott konferenciájuk alkalmával bizottsági elnöknek választották Vaszilij Bogomolov elvtársat, a bizottság szovjet tagját. A bizottságnak Bogomolov elvtárson kívül az alábbi tagjai vettek részt a siklósi zárókonferencián: Pirre Vonga svájci, Richard Paulich NDK, Gorazd Celechovsky csehszlovák, Nowiczky lengyel, Le Merne francia, Guis- berg francia, Di Martino algériai, Brumisch nyugatnémet, Duboisson franria és Schall József magyar építészek. A zárókonferencia után a neves építészekből álló csoport megtekintette a siklósi várat, majd rövid ünnepséget tartottak, melyen részt vett Palkó Sándor elváns, a megyei tanács elnöke is. Fővárosi művészek a magyarbólyi építőtáborban A Baranya megyei KISZ Bizottság magyarbólyi önkéntes ifjúsági építőtáborának lakóit kellemes meglepetés érte pénteken este. A Fővárosi Operett Színház jeles művészei, köztük Németh Marika, Murányi Lili, Tihanyi Magda és Bánk Miklós adtak műsort. Az ünnepi előadásra az építőtábor parancsnoksága meghívta a község lakosságát is. Az érdeklődés középpontjában természetesen Németh Marika állott. 4 Marica grófnő és a Csárdáskirálynő közkedvelt számai után, újból és újból a „függöny” elé hívták a népszerű művésznőt Nagy sikert aratott Murányi Lili ízes, „zamatos” és humoros konferansziéja, mely szűnni nem akaró tapsot és kacagást varázsolt a közönség arcára. Úgyszintén nagy sikere volt Tihanyi Magdának és Bánk Miklósnak is. A tervezett egyórás ajándékműsorból majdnem kettő óra lett. A tábor lakóit meglepte a közvetlenség és kedvesség, melyet a művészek velük szemben tanúsítottak. A műsor után a művészek megtekintették a tábort, és elbeszélgettek a diákokkaL Tanulnak a jövő gépkocsivezetői Nyolc személy- és nyolc teherautón tanulják meg az autó* vezetés titkait a leendő gépkocsivezetők a KPM Pécsi Autó- közlekedési Tanintézetében. A jól felszerelt intézetben 41 oktató tanítja a 120 gépkocsivezető-tanulót. Ebben az évben már 218 hivatásos és 130 magánvezető tette le sikeresen itt a vizsgát. Az őninditóről feleltet Balogh Lajos oktató 8 Skoda-motor- metszetnéL M indezek alapján általában. pozitív értékelést mondhatunk a fejlődésről, de mégsem állíthatjuk azt, hogy a tartalmi és művészi színvonal jelentősen, a lehetőségeknek és körülményeknek megfelelően fejlődött volna. Csaknem minden számban akadt néhány eszmeileg zavaros, félreérthető, vagy éppenséggel káros mondanivalójú írás. A szépprózai írások egy részét a műgond hiánya, felületesség, elnagyoltság jellemezte. A kritikai rovatban jó írások mellett eszmeileg megalapozatlan, felesleges, nem irodalmi folyóiratban való anyagok is megjelentek. A Jelenkor egyrnásMérlegképes belső elleneit keres a ■ BARANYA MEGYEI ÁLLATFORGALMI V. Jelentkezés részletes önéletrajzzal a főkönyvelőnél. Fketés 2000 Ft kör«. 222 Megkezdődött a dunántúli írók tanácskozása Balatonfüreden Kiküldött munkatársunktól: Pénteken délelőtt fél 11 órakor kezdődött Balatonfüreden a SZOT-szamatórium dísztermében a dunántúli írók ez évi tanácskozása, amelyen többek között megjelent Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára, Kö- peczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője, Veszprém megye párt- és állami vezetői, valamint nagy számban dunántúli írók. A tanácskozás megnyitó előadását Dobozy Imre tartotta. Előadásában beszélt a magyar irodalmi élet háromesztendős fejlődéséről, az éHenforrada- lom utáni eszmei tisztázódásról. Megállapította, hogy a magyar irodalmat elsősorban a maiság jellemzi, az egyre tisztultabb eszmeiség, és mindinkább jellemző, hogy íróink a művészi megoldás tekintetében is jelentős haladási énnek el. Elmondotta, hogy igaz, jelennek meg az irodalmi termés között gyengébb művek is, de esek meöett lényege«* m gyobb a — mondhatni — rro- 1 dalmi csúcsoknak beillő alkotások száma. — Biztató a teljességre törekvés a magyar íróknál napjainkban — mondotta többek között. — Az életet dialektikusán ábrázolják, bátrak a konfliktusok megválasztásában és ábrázolásában is. Ugyanakkor a mai irodalom velejárója — miként minden haladó irodalomnak, a szocialista irodalom nak, — hogy modem, a szociális irodalom kategóriáinak megfelelően korszerű. Dobozy Imre előadása után Csaba Imre, a közép-dunántúli Napló szerkesztője tartott beszámolót, amelyben ismertette a Veszprém megyei élő irodalmat, a megye irodalmi problémáit. Délután a két előadás felett vitát nyitottak. A vitában elsőként Mészáros Ferenc, a Jelenkor szerkesztője szólalt fel. Ismertette a Jelenkort és prob lémáit. A Jelenkor működését párhuzamba állította a Dunán| Ud Anl nml i ti *- * ■* *---* | n wima CICWfCL Beszélt többek között a pécsi könyvkiadási tervekről, és a dunántúli irodalom jelenlegi kérdéseiről. A délutáni vita során felszólalt többek között Bakács Tibor, Páldy Róbert, Pozsgai Zoltán és Szamos Rudolf. Valamennyien érintették a vidéken élő írók helyzetét, gondjait, helyzeti előnyüket is, hiszen az élet kellős közepén élnek. Éles támadás érte au irodalmi provincializmust is a vita során. Többen felvetették, hogy a merev, megyei elhatárolás árt a helyi irodalomnak is, és az ország irodalmi életének is. A provincializmus első sorban nem földrajzi fogalom, hanem eszmei leszűkülést jelent, és több kívánság hangzott el, hogy a megyei lapok irodalmi rovatai a táj irodalmi alkotó műhelyei legyenek. A péntek délutáni vita «tán, este a résztvevő írók közremű ködösével irodalmi este* rendeztek a Balatonfüredi SZOT szanatórium iMriwiwAm. hitványt Tibor, az intézet vezetője KRESZ-oktatást tart. Az áthaladási elsőbbségről felel Keller József. Ez is hozzátartozik a géj/kocsizáshoz. Szervizt tartanak
