Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17-01 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gazdag aratás I XVII. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM ÁRA: 70 FILLÉR 1960. JÜLIUS 17. VASÁRNAP Viharos nyár Ha csapán néhány szóval akarjuk jellemezni a pillanatnyi világpolitikai helyzetet, leg jobb, ha az idei rendkívül változékony, viharokkal teljes nyárhoz fordulunk hasonlatért •— Az aszály és vízbőség egyazon tájon szinte egy időben jelentkezett az idén, júliusban is hideg szelek rémisztgetnek, de végeredményben mégis nyár van, búza és gyüimölcsérlelő nyár, így van ez a világpolitikában is. Az imperialisták a világ csaknem valamennyi táján kétségbeesett igyekezettel vihart provokálnak, de bármilyen aggasztók is e viharokról szóló jelentések, a békeszeretó emberiség megnyugodva látja, hogy az életet ölő jégeső azok fejére hullik vissza, akik a zivatart előidézték. Az elmúlt hét különösen gazdag volt az ilyen zivatarokban és éppen ezek a napok bizonyítják legjobban, hogy a háborús körök ismét saját csapdájukba estek, a világ közvéleménye elitéli a háborús provokációkat és az agresszió apostolai egyre inkább magukra maradnak. Az amerikaiak nem akartak belenyugodni az y—2-es kómrepülés kudarcába. újabb provokációhoz folyamodtak és törvényszerűen ezek a provokációk is kudarcba fulladtak; Az RB—47-es kémrepülógép behatolása szovjet terület fölé az Egyesült Államok háborús köreinek elva- kultságát bizonyítja, a gép lelő- vése viszont újabb bizonyíték arra hogy a Szovjetunió és szc vetségesei képesek visszavágni bármikor, bármilyen agresz- szomak. És ez ma már nemcsak a világ békeszerető népei előtt nyilvánvaló, hanem kénytelenek tudomásul venni az imperialista körök is. A támaszpont-országok népei az újabb amerikai provokáció nyomán egyre világosabban látják, milyen veszélyeket rejt magában a háborús körök kalandor-politikája és éppen ezért világszerte erősödik a tiltakozás az emberiséget atomháborúval fenyegető Pentagon és a Fehér Ház urai ellen. Ezzel párhuzamosán növekedik a Szovjetunió békepolitikájának népszerűségei hiszen a tények megszámlálhatatlan sokasága bizonyítja, hogy a Szovjetunió nem akar beavatkozni más országok bel- ügyeibe, továbbra is a feszültség enyhítésére törekszik, kitart az együttélés politikája mellett. Hruscsov ausztriai útja során bebizonyosodott, hogy ez a politika eredménnyel valósítható meg, és ez a tény rámutat a jövő kedvező perspektíváira is. A kapitalista országok imperialistabarát körei azonban mindent elkövetnek, hogy eltereljék a figyelmet az enyhülés lehetőségének jeleiről; Ez történt Olaszországban is. Az egyre jobbra tolódó és a fasiszták támogatását élvező Tamb- roni-kormány megijedve az olasz antifasiszta erők kialakuló egységétől, az erőszak eszközéhez nyúlt és tüzet nyitott a baloldali tüntető tömegekre. Az első sortűz Reggio-Emilia városban dördült el és öt halálos áldozat, valamint többszáz sebesült vére festette pirosra a kövezetét. Ez a gyilkosság megrázta egész Olaszországot. A munkásság, a nyomorgó lakosság tiltakozó sztráj kokkal felelt a kormány terror intézkedéseire és a Tambroni- tonmány egyre inkább elszáge- *«odik. Róma utcáin csendőrökkel megrakott teherautó- karavánok táboroznak, a kormány a fasisztákra támaszkodva a demokrácia, az olasz nép ellen támad, de a nép megvédi magát Feszült és egyre drámaibb a helyzet az új Kongói Köztársaságban is. A feszültség forrása a kétszínű imperialista külpolitika. Belgium ugyanis szavakban függetlenséget adott volt „mintagyarmatának” de a gyakorlatban a belga gyar- J matosítók továbbra is urak " akartak maradni ebben a gaz- i dag afrikai országban. Ennek - érdekében már jó előre világgá j kiáltották, hogy Kongó népei a függetlenség megszerzése ' után „egymásnak esnek” és az 1 ország ^.zűrzavarba süllyed1 > Minden eszközzel be kellett bi- zonyítaniok, hogy igazat jó- ’ soltak. Éppen ezért az ország : függetlenségének kikiáltása ■ után nyomban sorozatos provokációkat kezdtek a fiatal ál- , lám ellen. Július 5-én lázongá- j sok kezdődtek a kongói hadseregben, amelynek tisztjei tud- , valevőleg belgák voltak. A belga parancsnok ugyanis Kongó függetlenségének kikiáltása után közölte a katonákkal, hogy a függelenség csak a polgári lakosságra vonatkozik, a hadseregben minden marad a régiben. Ez a kijelentés nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy a kormány ellen hangolja a katonákat. A provokátorok azonban elszámították magukat, a katonák nem a kormány, hanem a tisztek, a belga parancsnokság ellen fordultak, követelve annak leváltását. A helyzetet látva a belga imperialista körök különféle rémhírek terjesztésével pánikot idéztek elő az ország fővárosában és ugyanakkor merényletet szerveztek Lumumba miniszterelnök ellen. A merénylet nem sikerült, a tetteseket letartóztatták. A vizsgálat során kiderült, hogy egy leopold- ville-i fasiszta csoport nagyszabású összeesküvést szőtt a kongói kormány ellen. A köztársaság kormánya elbocsátotta a belga főparancsnokot és bejelentette, hogy a hadseregben ezentúl kizárólag kongói tisztek lesznek. Belgium erre csapatokat küldött Kongóba, az üggyel a Biztonsági Tanács is foglalkozott és mint ismeretes, elrendelte a belga csapatok kivonását és ENSZ-erőket kül- I dött az országba. A gyarmatosító hatalmak fel I akarják osztani Kongót, megj akarják akadályozni a kongói I állam létrejöttét; Kongó kor-1 már.ya és népe azonban szem- I beszáll ezekkel a törekvések-1 kel és e harcban Kongó mel- I lett áll minden imperialistaellenes állam. Az elmúlt hét eseményeit tárgyalva, ha dióhéjban is, de feltétlenül meg kell még emlékeznünk a kubai nép eredményes imperialista-ellenes harcáról; Az Egyesült Államok kíméletlen gazdasági háborút kezdeményezett Kuba ellen, az elnyomók elleni harcokban edzett kubaiak azonban nem hajlandók fejet hajtani az Egye sült Államok akarata előtt. Kuba népe egységesen áll kormánya mögött, igazságos harcát a népek együttérzéssel fi- gyelik és a Szovjetunió egész ! sor konkrét intézkedéssel (cu- ; korvásárlás, olajszállítás) ismét : példát adott, hogyan lehet a • kölcsönös érdekeknek megfe- i < leiden kiépíteni kis és nagy országok között a gazdasági i kapcsolatokat. 1 [ Kongó követeli a belga csapatok távozását Családi Napló zengővárkonyi termelőszövetkezet tagjai kepékbe rakják a tavaszi árpát. Megkezdődött a cséplés A hét végén befejeződik az aratás Az őszi árpa aratását a sás- di járás kivételével (ott 95 százalékra állnak az őszi árpa aratásával) befejezték a megyében. összesen 37 000 ka- 'tasztrális holdat arattak le. A mohácsi járásiban 3855 kataszt- rális hold búzát vágtak le, vetésük 45 százalékát, a pécsi járás 63 százalékra teljesítette eddig aratási tervét, 4100 katasztráli6 holdat arattak le, a sellyei járásban 7231 ka- tasztráüs hold búzát vágtak le eddig, az összes búzavetésük 75 százalékát. A siklósi járás 70 százalékra áll az őszi búza aratásával, a szigetvári járás 46 százalékra, Mohács város pedig 99 százalékra áll az aratási tervével. A megye őszi búza vetés- területe: 77 226 ka'taöztrális hold, ennek a 60 százalékát aratták le eddig, azaz 46 340 holdat. Rozsból eddig 2125 holdat arattak le, a rozsvetés 85 százalékát. A siklósi járás már a tavaszi árpa aratásával is végzett. A megyében eddig 80 százalékra áll a tavaszi árpa aratása, 7500 katasztrális holdat vágtak le; Őszi árpából szép termés- eredményt ért el a babarci Béke Termelőszövetkezet, a mágocsi Béke Tsz és a pata- poklosi Uj Élet Tsz. A babar- ciak termésátlaga 19 mázsa, a mágocsiaké 16,5 mázsa, a pata- poklosiaké pedig 18 mázsa, őszi búzából az újpetrei Petőfi Tsz átlagtermése 17,3 mázsa, a felsőmindszenti Ady Endre Tsz 18, a siklősnagy- falusi Jóbarát 14, a mágocsi Béke 17,5, a babarci Béke Tsz 15 mázsás átlagtermést ért el. Tavaszi árpából a szajki Úttörő Termelőszövetkezet ért el kimagasló eredményt, ahol 20,05 mázsa termett holdanként; Budapestre érkezett az EAK külügyminisztere Dr. Sík Endre külügyminiszter meghívására szombaton délután hazánkba érkezett Dr. Mahmud Favzi, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere és hitvese. A külügyminiszter kíséretében van Ahmed Talaat rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium kabinetfőnöke, valamint Amin Saami tanácsos. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1960 első félévében I960 első félévében a nép- I lami ipar körülbelül 15 száza- gazdaság fejlődését, a lakosság | lékkai termelt többet, mint jövedelmi, egészségügyi és kul- ,ncn turális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar Az 1960 első félvében — elő- zetes adatok szerint — az álaz Tízezer televíziót, ötezer porszívót, húszezer rádiót kap az idén a lakosság terven felül Az árucikkek nagy többsége ma már minden különösebb utánjárás nélkül megtalálhatók boltjainkban, a lakosság ellátása nagymértékben javult, amiben a helyes gazdaságpolitikán kívül nem kis része van az ipar és a kereskedelem javuló együttműködésének is. Az ipar ez év első felében eleget tett szállítási kötelezettségeinek, a kiskereskedelem pedig előzetes adatok szerint mintegy hét százalékkal túlteljesítette félévi értékesítési tervét. Az elmúlt hetekben, hó napokban jelentős mennyiségű terven felüli közszükségleti árucikk forgalombahozataláról is szerződést kötöttek illetékes szerveink. Az olimpia közvetítései miatt a vártnál nagyobb az érdeklődés a televízió-készülékek iránt, ezért a kohó- és gép ipar a belkereskedelemmel megállapodott, hogy terven felül tízezer televíziót szállít az idén. A legutóbbi piackutatások más területeken is a tartós fogyasztási cikkek iránti érdeklődés fokozódását tapasztalták, ezért a kohó- és gépipar a többi között ötezer porszívót, húszezer rádiót, kétezer villanytűzhelyet, tízezer lemez játszót, kétezer magnetofont, tizenötezer kerékpárt gyárt idei tervén felüL A könnyűiparban a szövőgépek munkájának gyorsításával például a tervezettnél 304 000 négyzetméterrel több selymet tudnak adni a belke- reskedelmnek. A fehérnemű- gyárak a termelékenységet 4 százalékkal növelték, ami több férfiinget, gyermek fehérneműt jelent a lakosság számá- m, Az 1960-ra tervezett gyártmányokon kívül a könnyűipari üzemek mintegy ötszázmillió forint értékű közszükségleti cikket szállítanak a belkereskedelemnek, a többi között harmincmillió forint értékű bútort, 126 ezer négyzetméter fésűs gyapjúszövetet, nyolcvanhárom tonna kötött árut, háromszázezer pár pamutharisnyát, 316 ezer pár szintéti— kus szálból kötött zoknit. 1959 első felében és ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Az állami iparon belül a nehézipar (bányászat nélkül számítva) és a könnyűipar termelése egyaránt körülbelül 18 százalékkal, az élelmiszeripar termelése körülbelül 9 százalékkal haladta meg az 1959, első félévi szintet. A nehéziparon belül különösen a gépipar és a vegyipar termelése, a könnyűiparon belül a ruházati ipar termelése nőtt. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesítése 1960 első felében a következö- I képpen alakult: 1960 első félévi termelés 1 .3 Ili s>1 í® N «0 <*4 M O * 4> <6 3 > g Szén 13,1 mill. ton. 105 103 Kőolaj S74 000 tonna 129 100 V illamosenergia 3721 mill, kwó 111 102 Acél 945 000 tonna 110 100 Melegen hengerelt acél 592 000 tonna 103 104 Bauxit 579 000 tonna 128 106 Hutaalu minium 24 000 tonna 113 102 Autóbusz 922 darab 128 112 (Folytatás a 2. oldalon) cZimét légit az idűiebh tz&ioéz Aratógép kattog a siklósi Táncsics Termelőszövetkezet arányló búzatábláján. A gép vezetője és kezelője nem vette észre, hogy közeledek feléjük, annyira elmerült a munkában, no meg a kattogás is hozzájárult ahhoz, hogy a hangom ne jusson el hozzájuk. Végre a hátul ülő kezelő észreveszi, hogy szeretnék velük beszélni, odakiált a vezetőnek és néhány percre megcsendesedik a gép. — Hogyan haladnak? — érdeklődtem a vezetőtől. — Elég jól, — hangzott a vá lasz, — ezzel a géppel már levágtunk több mint hetven holdat. Persze nem ma! — teszi hozzá, tréfálkozva. De az elnök meg a tagság elégedett velünk, habár mi csak vendégek vagyunk itt. — Hogyan, hát nem a termelőszövetkezeté ez a gép? — kérdezem • csodálkozva. r— Nem, ez a Siklósi Állami 'Gazdaságé: A termelőszövetke zeteiek is lesz majd jövőre, de az idén még mi segítjük ki őket. Elköszöntem és az állami gazdaság Sári-pusztai üzemegysége felé vettem az utamat. Amint közeledek az épületekhez, látom, hogy egy jókora búzatáblán öt kombájn is duruzsol. A tábla végén a gazdaság igazgatója, Eszterhai Sándor és a főagronómus Mellár Lajos beszélget. — Hamar letakarítják ezt a táblát ezekkel a gépekkel — jegyzem meg. — Hát még alkonyat előtt végzünk ezen a hetvennyolc holdas táblán, aztán megyünk a következőre. — mondta Eszterhai elvtárs. — Ha az idő nem romlik, a jövő hét közepe re teljesen befejezzük a Siklósi Állami Gazdaságban az aratást. Aztán a kombájnokkal is megyünk a termelőszövetke zetek gabonatábláira; — Pedig, ha ilyen a többi gabonájuk is. nem lehet köny- nyű az aratás, Mezen erős, több helyen megdőlt-. — Hát nem éppen könnyű, meg a kombájnjaink is régiek, de azért megbirkóznak vele a vezetőink, meg a kezelők... A termésünk viszont nagyon jónak ígérkezik. Az eddigiek alapján azt mondhatom, hogy majdnem kétszerese lesz a tavalyinak. Vannak olyan tábláink, ahonnan holdanként 22 mázsát arattunk, de a leggyen gébb tábláról is levettük holdanként a 17—18 mázsát. A Táncsics Termelőszövetkezetben, ahol az aratógépünk dolgozik, szintén szép termésre számítanak, 15—16 mázsára holdanként. Persze nemcsak itt helyben aratunk a termelőszövetkezeteknek, elmegyünk mi Cunba is a jövő héten, meg máshová is. így ígértük akkor, amikor ezek a közös gazdaságok megalakultak és most beváltjuk a szavunkat. Tudjuk, hogy egy-két év múlva már nem számítanak ilyen mértékben a mi segítségünkre, hiszen mindannyian gépet akarnak vásárolni, de addig érezzék« 'hogy nincsenek egyedül.
