Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-16-01 / 167. szám
19M. JÚLIUS 10. N APtO Üzemi munkások az aratásért Itt a rekkenő meleg, megint kasza alá érett a termés. Sok a gond, hiszen az új tsz-ek java az egyéni gazdaságoktól örökölt nadrágszíj-parcellákon gazdálkodik még az őszig, s a fcts területen bajos géppel aratni. Szükség van tehát ma falun minden erős munkáskézre. A munkásság hosszú évtizedek óta mindig paraszttestvérei Segítségére sietett a nehéz percekben. Kíváncsian érdeklődtünk az üzemekben: így van-e most is? Még ebben az évben megindul a panelgyártás Mázán? Megkezdték az erőmű gépeinek leszerelését Munkát kérünk a Isz-töl *— Éppen most ment el három ember háromnapos ■szabadságra — fogadott bennünket Lengvári József elvtárs, a kesztyűgyári pártszervezet vezetőségi tagja. —• Vidéken aratnak majd és a jövő héten mi is követjük őket; Úgy tervezzük, nyolcan-tizen utazunk Bissére, abba a tsz-be, amelyet patronálunk. Fizikai munkát akarunk végezni; Nem azt mondom, hogy aratunk, mert én például nem értek a kaszához, de minden más munkát elvégzőink, ha kell, kapálunk. Úgy is jó a kukoricának, ha ilyenkor megkapálják in Kaszálógépet adtunk — Nyolc-tíz dolgozót engedtünk «1 fizetés nélküli szabadságra — mondotta Ambrus ics János elvtárs, a Sopiana Gépgyár pártszervezetének vezetőségi tagja; —* Kétlakiakj — Mi két tsz-t —1 a nagypallit és fazekasbodait — patronálunk, de idáig még nem kértek kézi segítséget. Egyébként sűrűn felkeresnek bennünket, a múltkor például a teherautójuk elromott kipufogójával. Még az aratás előtt átadtunk nekik egy kaszalógé- pet. Semmire sem tudtuk használni, ott pedig —* miután megjavítottuk —* megfelel. Megjavítjuk a szivattyújukat IS; Markot szedünk A Kofcszmvű párttá tfcára, Pintér István elvtárs elújságolta, hogy Bereczky István igazgató és Gulya Imre mérnök elvtársak társaságában tegnapelőtt járt az általuk patronált Sávokon és Ivándárdán. Beszéltek a tsz-tagokkal, látták, nagy a munkaerőhiány; Ezért elhatározták, hogy tíz személlyel lemennek segíteni. Markot fognak szedni. Több dolgozó jelentkezett már, különösen a kommunisták tesznek újabb bizonyságot áldozatkészségüktől. A kokszműi munkálok w segítenek a különböző gépek megjavításában, jelenleg szivattyút tekercselnek a tsz számára; párttitkára; — Csak a behor- dásban tudunk segíteni, mint tavaly tettük. j j Rövidesen kiderült, hogy ez a „csak” nem is csekélység. A múlt évben 4000 kereszt gabonát hordtak be Szabadszentkirályon. (Ezt és a pécsbagotai tsz-t patronálják.) Az idén is kimennek öt teherkocsival tizenöt izmos emberrel. Egy vasárnapot töltenek ott, természetesen társadalmi munkában; S hogy teljesebb legyen a kép: az aratásban is segítettek az ÉPFU munkásai egy kaszálógép megjavításával; Teherautót küldünk **» Mi nagyon ügyes tsz-t patronálunk — újságolta Szabó László elvtárs, a Pécsi Húsipari Vállalat igazgatója; — A hásságyiak öntevékenyek; A múlt héten panaszkodtak, hogy lehetetlenség zsákot kapni, s mire kivittünk nekik 200 darabot, már szereztek valahonnan. Ugyanígy voltunk a pótkocsival is, amit a traktorhoz kértek; Mondom: ügyes emberek, bárcsak minden tsz-ünk ilyen lenne! Azért akad segíteni való itt Kevés a fuvarerő, ezért a jövő hét közepe táján három- tonnás teherkocsit küldünk hozzájuk hordani; Egy hétig ott marad náluk; Amint látjuk, a pécsi munkások hűek maradtak sok évtizedes hagyományukhoz. Most is kinyújtják izmos kezüket, bebizonyítva, hogy a parasztság mindig számíthat a támogatásukra; A régi elavult gépek nagyrésze a MÉH telepeire kerül, a legrégebbiekre viszont a technikai múzeum tart igényt, és megmaradnak az utókor számára műszaki műemlékként; A régi erőmű épületében a gépek teljes leszerelése után ismét új lüktetés kezdődik majd, itt szerelik fel Baranya megye második panelgyárát, ha úgy tetszik: házgyárát. A Komlói Építőipari Vállalat vezetői úgy tervezik, hogy a panelkombinát három nagyobb üzemrészből tevődik majd össze. A kombinát magva az automatikus nagypa- nelgyártó üzem lesz, mellette működik majd egy középblokk üzem és egy kisegítő vegyes üzem, esetleg — erről majd csak később születik döntés — egy szigetelőlemez gyártó üzem. A panelkombinát legelső működő egysége az úgynevezett kisegítő vegyes üzem lesz; Ennek a tervezése már folyik; A jövő hónapban már szeretnék megkezdeni a szabadtéri gyártótér építését. Ha a gyártótérrel egyidőben elkészülnek a panelgyártáshoz szükséges sablonok is, akkor szepember folyamán szeretnének legyártani négy istállót és azokat október, november folyamán a tsz-ekben felállítani. A középblokk üzem tervezését is megkezdték már; A középblokkokat is szabadtéri gyártással készítik, az erőmű mellett évtizedek alatt felhalmozódott és időközben kiégett vörös salakból. A középblokk üzemet jövőre már szeretnék üzembe helyezni és 100—110 lakás felépítéséhez elegendő blokkot legyártani. A középblokk üzem, rendes tervszerű üzemeltetésével évente kétszázötven lakás felépítéséhez szükséges blokkot gyárt majd. A nagypanel üzemmel kapcsolatban jelenleg még csak elképzelések ismeretesek. A tervezést és a költségvetés elkészítését a közeljövőben kezdik majd meg. Még eldöntésre vár a nagyüzem kapacitásának a megállapítása is. Any- nyit azonban már tudunk, hogy ha a nagypanel üzem évente 1200 lakás felépítéséhez elegendő épületelemet gyárt akkor száz, ha hatszáz lakás felépítéséhez elegendő elemet gyárt, akkor mintegy ötven kilométeres körzetben tudja biztosítani a lakásépítkezések korszerű módon való kivitelezését. IpacnuUd&zelL is kéyuzamÍM&zet toHuláU Pécsett Pécsett, a Petőfi Épületben ütötte fel tanyáját a Budapesti Iparművészeti és Képzőművészeti Gimnázium negyven növendéke. A művészi; iver.dékek két hetet töltenek városunkban. Nem múlnak el felettük tétlenül a napok, máris annyi kép született, hogy egy kiállítást rendeznek belőle a Pécsi művészeti Gimnáziumban. A fiatalok korán kelnek, hogy meglessék a hajnal szépségeit, a várost, és megörökítsék vásznukon; Haraszti László, aki az ősszel már a negyedik osztá ba megy — most egy port dolgozik, tőle kérdezzük ni hogyan érzi magát városul ban? — Valamikor egészen ki koromban jártam itt Pécs s ez a viszontlátás nagy ményt jelent számomra. A R esek, a város és ez a cs» környezet — mind-mind n vészszemnek való látvány. Az alábbiakban néhány produkciót mutatunk be a nulók munkáiból. lavult a hidasi brikett fűtüértéke Mi tagadás, összeborzad hátunk, ha már most — a nyár derekán — arra gondolunk, bizony nem is olyan sokára beköszönt majd a hideg idő, gondoskodnunk kell a téli tüzelőről. Gondot okoz az majd minden családban, hiszen nem közömbös. hogy majd a télen milyen lesz a szén, a brikett, a fa minősége; Úgy gondolom nem volt korai, amikor a minap ellátogattam a Hidasi Brikettgyárba, Mielőtt bármit m kérdeztem A MÁV gondosan előkészítette a vasúti kocsikat a terményszállításra Gabonát honiunk Magában az aratásban nem veszünk részt, mert nincs emberünk hozzá — mondotta Tatár János élvtárs, az ÉPFU Ezekben a napokban és hetekben országszerte nagy erővel aratnak, csépelnek és nyomában természetesen megkezdődik a gabonafelvásárlás. Ez a MÁV-ra is nagy feladatokat ró, hiszen a felvásárolt terményt el kell szállítani a malmokba, illetve a raktárakba. A vasút kellő időben felkészült erre a munkára, elegendő fedett kocsit hozott rendbe, nehogy a gabona útközben szóródjék. Takarmánygabonáiból a MÁV naponta ötven—hatvan, őrleményféleségekből pedig százötven—százhatvan vagont továbbít Az előzetes számítások szerint egy-két héten belül 400—420 vagonra szökik fel a napi gabonaszállítás. A MÁV ezeket az igényeket is ki tudja elégíteni, s utasítást adott az igazgatóságoknak, hogy a gabonaszállításokat előnyben kell részesítem; volna, örömmel újságolták, hogy nem kevesebb, mint 50 kalóriával sikerült az elmúlt negyedévben javítani a brikett Ikalóriaértékét. Ha azt vesz- sziik alapul, hogy a Hidasi Brikettgyár napi 36 vagon brikettet állít elő, a hidasi bányaüzem szenéből, akkor ennél a mennyiségnél már harmadik hónapja jelentős javulás történt. Meg kellett állapítani, hogy az elmúlt időben inkább a minőségi szemlédet lett úrrá a gyárban a minden áron való mennyiségi szemlélettel szemben; A minőségjavítás legjelentősebb feltétele az volt, hogy az A, B. C üzemrészekben, (ahol a gyártásfolyamatok történnek) szocialista munkabrigádok dolgoznak. Egy-egy brigád 50 főből áll és szinte kivétel nélkül mindenkinek szívügye a tervek teljesítése mellett a minőség állandó javítása; A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől pedig azt hallottam, hogy a TUZÉP, havi 100 vagon brikettet vesz át a Hidasi Brikettgyártól; reméljük tehát, a télre jó minőségű brikett áll majd a vásárló közönség rendelkezésére. Készül a portré Emlékekben és a szellem gyarapodásában De kár, hogy József Attila mindezt nem érhette meg! S mindenki, aki negyvenöt előtt a földhöz és analfabétizmushoz ragadt magyar nép fölemelésében bízott, és ezért harcolt — fegyverrel vagy tollal — és nem érhette meg ezeket az esztendőket. „Én az egész népemet fogom (nem középiskolás fokon) tanítani” — írja a költő, és íme. szinte az egész nép tanul nem is középiskolás fokon. Az idén immár harmadszor rendezett Pécsi Nyári Szabad- egyetem — amely a TIT egyetlen nyári vidéki szabadegyeteme — a költő gondolatait ébreszti. Létszámban ugyan nem monumentális, de összetételében feltétlenül figyelemre méltó ez az egyetem. Munkás, bányász, alföldi tanító, kisiparos, diák, orvos, technikus — és még ki tudná felsorolni mennyiféle ember mennyi felőL Ha az ember — a második héten, a kéthetes előadássorozat vége felé meghallgatja a résztvevők véleményét, talán kicsit soknak és gyanúsnak is találja a dicséretet, amellyel a Pécsi Nyári Szabadegyetemet Illetik. — Azt hiszem az a Pécsi 'Mri Szabadegyetem népszerűségének titka — mint mondta Hajnal Ernő, a szabadegyetem vezetője, hogy üdülésszerű pihenés, tartalmában pedig a legszórakoztatóbb módon megismerteti a hallgatókat az ország egyik legjelentékenyebb egyik legszebb tájával. Talán ez is az oka annak, hogy bár a program maximális, lemorzsolódás még egyes előadásokon sem fordul elő. Szombaton, illetve vasárnap reggel a mintegy hatvan hallgató búcsút mond a szabad- egyetemnek, Pécsnek, s magukkal viszik a város, a táj, a fejlődő ipar. a nép és képzőművészet emlékeit, magukkal visznek egy darabot a Dél- Dunántúlból. — Én már voltam Pécsett — mondja Deák Mária technikus a klubban rendezett hevenyészett „sajtófogadáson” — de nagyon örülök, hogy eljöttem. Elmondhatom, hogy most megismertem Pécset és Baranyát. — Én most megyek nyugdíjba, szeptember elsején — mondja a szikes Dévaványáról érkezett pedagógus. Nagy Béla. — Elképzelheti, hogy én, aki az Alföldön szinte el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet ez a mecseki táj, hát nagy-nagy élmény volt. MegI lepett az ipari fellendülés, és., képzelheti, hogy én itt találkoztam életemben először eleven bányásszal; — Én vagyok ezen a szabad- egyetemen a legidősebb, de megfiatalodva megyek el innen; A rögtönzött „sajtófogadás" valamennyi nyilatkozata elismeréssel szól a kéthetes élményről. Kárpáti Zoltánná, vagy Vidos Zoltán építészmérnök, dr. Fehértai Gyula, Petras Jolán, vagy Miklós István vegyészhallgató, a főváros vagy az Alföld lakója — egyformán gazdag élménytárral utaznak haza. Külön dicséret illeti — ennek tolmácsolására a hallgatók is kértek — az előadókat. Roppant lebilincselően tartott előadásaik valóban azt nyújtót ták a szabadegyetem hallgatóinak, amit az idő rövid keretei maximálisan megengedtek. S a szellemi épülésen túl valami más, nagyszerű jelentősége, eredménye is van ennek a szabadegyetemnek, mint Vidos Zoltán, az egyik hallgató megjegyezte: — Nagyon érdekes megismerni az embereket. Egy országban élünk, de én még alig találtam alkalmat, hogy meg- i ianw»4M«iaana g HBÉSéSÍ» ggt jji-| földi vagy a dél-baranyai embereket. Itt voltunk két hétig, megismertük egymást, szinte egymáson keresztül szű- kebb hazánkról városunkról, tájunkról is hírt adtunk egymásnak. Nagyon jó dolog ez. Lehet, hogy van olyan, aki — legalábbis önmagában lekicsinyl! a szabadegyetemek je lentőségét. Bizonyosan van ilyen, s jobb híján azzal érvel: minek ebből olyan nagy ügyet csinálni, hiszen a múlt rendszerben is volt szabadegyetem. Hát volt. A két háború között Debrecenben, nyaranta ahová a szó szoros értelmében elzarándokoltak a haladó magyar értelmiség legjobbjai, falukutatók, diákok, — de ösz- szemérhető-e az akkori szabad- egyetem a maival? Lehet, hogy akadémikusabb volt, szellemileg igyekezett többet nyújtani, mert mást ugyan nem nyújthatott, de hol volt ormán a nép? A munkások, a kisemberek, az értelmiség tömege? Vasárnap reggel kiürül a pécsi pedagógiai főiskola, a szabadegyetem hallgatói hazatérnek. s a bizonyítvány jegyeit elviszik önmagukban. Emlékekben és a szellem gyarapodásában; Haraszti László munkája Portréi Tőig Molnár Zol^ A gimnazisták egűik csoportja munka közben ^ Ható:
