Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02-01 / 155. szám

1968. JÜUÜS 2. NAPLÓ 3 Hogy többet teremjen a föld! Milyen gépeket láthatunk a Pécsi Mezőgazdasági Kiállításon? A „Pécs” brigád tagjai muuika közben „Nincs semmi baj a fiúk­kal, mindenki egészséges” — tájékoztat. Elmondja, hogy kü­lön van ivóvíz és külön fürdő­víz tussolökkal. Arrébb a hatalmas ebédlő- sátor, ragyogóan tiszta, egy­szerre étkezhet mind a 150 fiú. Az étkezősátor mellett a modemül és szépen berende­zett konyhát helyezték el. Be­diene egy balatoni üdülőhely konyhájának is. Mindennek megvan a helye ebben az épü­letben. A raktárban három ha­talmas elektromos hűtőszek­rény, s bennük a jól lehűtött szalámi rudak, kötözött sonkák, friss húsok, vaj és tejfel. Surányi Margit néni, a kony­ha vezetője és főszakácsa mondja, hogy mindent meg­tesznek azért, hogy a fiúk a legjobb falatokat kapják. Ha kell, repetázhatnak is, van bőven mindenből. Ezen a na­pon friss karfiol leves, Stefá- niaszelet burgonyakörettel és egy tányér friss meggy volt az ebéd. S hogy az ebéd bőséges, azt a fiúk is bizonygatták, El lehet mondani, hogy ez a tábor a körülményekhez ké­I niroskenifős magyarból yi nike a vasúton túlra mutat, nikor az ifjúsági tábor felől deklődtünk. — A híd mellett a futball- tiyánál vannak a diákok, „Steinmetz Miklós önkéntes úsátgi építőtábor” — olva- m a feliratot a tábor bejárá­nál: A parancsnoki sátor 5tt Vári élvtáis, a tábor pa- ncsnoka üdvözöl bennünket, A tábor most csendes. A 2a- i kinn az árterületen dolgoz« k. Perjés Csaba, a Nagy La« 5 Gimnázium tanulója ka- izol a munkaterületre, üt­őben elmondja, hogy egy rnusban 150 diák van. Most ajdnem mindenki a Nagy íjos Gimnáziumból jött, csű­ri húszán jöttek Mohácsról. Ahogy kiérünk a kis erdős étből, elénk tárul az épülő itorna. Fényesen csillog a E a frissen ásott árokban, ymás mellett dolgoznak a es brigádok. Fürgén jár ké­kben a lapát és az ásó. Ala- il a csatorna formája. Négy-öt nagy fa között mé- iti, formázza a kanyart Lomb kies brigádja, ötven méteres akaszt kell a brigádnak ki- nia. Lombos Dénes már gyá­rtott a munkában, tavaly Hanságban is a jók között !t.. A brigád tagjai először rínak építőtáborban, de már épen belerázódtak. Moso- agva mondják, hogy az első shólyagok megkeményedtek, nincs már semmi baj. Mi- ir megkérdem, hogy meg- inták-e a jelentkezést, egy- mgúan kiáltják: „Azt ugyan sm!” Nem messze tőlük egy isme- s brigád dolgozik. Az iskola ivét viselik, „Nagy Lajos” igád. A vezetőjük ifj. rhanzl Antal. Ök már való­in tapasztalt fiúk. Tavaly a anságban ez a brigád a har- adik helyen végzett. Vala- ennyien idén érettségizlek, “gtöbbjük készül az egyetemi Ívételre, de azért eljöttéit most nem szeretnének szé- 'ent vallani a munkában. A ai napon kitermelték a 110 ibmétert. Hogy most a har- adik helyen végeznek-e? — Majd meglátjuk — mond- k a fiúk. — Mi a program délután? Gyorsan röpködnek a vála- ok: kézilabdázás, fejelés, ztalifutball stb. — Kár, hogy kosarazni nem hét — mondja Naumov Iván. Van a táborban majdnem inden sportfelszerelés. Azt rvezik, hogy megrendezik finden lehetséges sportágban táborbajnokságot. Emellett szabadidőt tanulással töltik, leg azok, akik egyetemi fel­ietekre készülnek. Urbán erenc és Balogh Gyula a mű- aki egyetemen 11-én felvé­rtezik, tehát ki kell használ- l a szabadidőt, nehogy hiba even. Mellettünk halad el a „Ka- isica” brigád Győri József fizetésével, ö is érettségizett fár és délutánonként tanttl- at,, mezőgazdasági mérnök Vége a munkának. Bevonul a „Nagy Lajos” brigád' szeretne lenni. Brigádjának minden tagja a III/b. osztály tanulója, az első értékelésikor a negyedik helyen végeztek, szeretnének rnlég jobb helye­zést elérni. Mind jól megter­mett, erős fiú. Kísérőnk Per­jés Csaba elmondja még, hogy az ő brigádjuk a „Terv” bri­gád az első értékeléskor a má­sodik helyen végzett, Bodó La­ci a brigádvezetőjük. Az első helyen az ^Asztalos Imre” brigád volts Visszamegyünk á táborba. Vári elvtárs vezetésével meg­nézzük a lakósátrakat. Csinos, tiszta minden sátor, egy brigád — tíz fiú — van egy sátorban, kényelmesen elférnek, Jobbról pest igen jól berendezett és jól felszerelt. Végül, hát mit is csinálnak, mit jelent munkájuk? Erről Horváth László mérnökhall­gató, a tábor műszaki vezetője tájékoztatott röviden: — A munka igazán jól megy, a fiúk szépen dolgoznak, én tavaly mint építő vettem részt a hansági táborban, mondha­tom, hogy a pécsi diákok ott is az elsők között voltak. — Itt jelenleg egy nyolc és félkilométeres csatornát épí­tünk. 1200 köbméter földet termelnek majd ki. Az Alsó- Karasica környékén három és félezer hold vizes terület van. Az idén a nyolc és félkilomé- teres csatorna biztosítja, hogy . ‘ ' is, balról is öt vaságy sorako­zik. A sátor előtt díszes föld­pajzson ki van rakva a brigád neve. Az egyik előtt színes piros kaviccsal, hogy „Olimpia” brigád, fölötte az olimpiai kö­rökkel. Az utolsó sátor előtt két pajzsot is látni, az egyik a brigád nevét jelzi, s a másik a szép, szívalakban fehér ala­pon leánynevekkel van tele­írva. De csak kilenc leány­nevet látok a szívben, s mikor kérdem, hogy valaki talán papnak készül a brigádban, nagy kacagás közben mond­ják, hogy „áh dehogy” és mu­tatják a tizedik lánynevet is. Tényleg ott van, de majdnem az alapszínnel kirakva: „Ilike”. Egypáran a szabadtéri szín­padot építik a tábor főterén. Vasárnapra a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek vendég- szereplését várják. Az orvosi sátorban Kerekes doktor mutatkozik be. 1300 hold területen megszűnik az árvíz, a belvíz és a káros talajvíz. Ezzel elérjük, hogy ezen a területen minimálisan húsz százalékos termésnöveke­dés következik be. De azt is jelenti, hogy a ráfordított ér­téket egy év alatt a többlet­termés bőven megtéríti. Az ügyeletes brigád megkezd­te az étkezősátorban a tála­lást. A Karasica felől énekelve jönnek a brigádok. Vége a napi munkának, amely reggel hét-' tői egyig tart. Mindenki egy­forma munkaruhában, gumi­csizmában. Hátukon sátorlap, a vállukon pedig lapát és ásó. A hangszóró ismételten fi­gyelmezteti a tábor lakóit: — Figyelem! Figyelem! Ebéd­hez felkészülni! — Jó étvágyat az ebédhez! További jó munkát fiúk? Július első vasárnapján ren­dezik meg az idei nyár utolsó vásárját a pécsi vásártéren. A vásár utáni napokban azután megkezdik a vásártér rendezé­sét, a pavilonok, istállók és egyéb berendezések építését, hogy augusztus 13*ra a Pécsi Mezőgazdasági Kiállítás meg­nyitójára mindennel elkészül­jenek: A tervek szerint a MEZO- SZÖV pavilonját és gépbemu­tatóját a főbejárattól jobbra, mintegy 100 négyzetméternyi területen helyezik majd el. A kaposvári, szekszárdi, és pécsi MEZÖSZÖV szakemberei az elmúlt napokban helyszíni szemlét tartottak a vásártéren. Elhatározták, hogy a kijelölt területen kívül más kiállító szervekkel kooperálva is mu­tatnak be gépeket; így a Víz­A Mohácsi Selyemszövőgyár KISZ-fiataljai taggyűlésükön megvitatták a munkaverseny- mozgalom helyzetét. Megálla­pították, hogy a kongresszusi versenyszakaszban, valamint felszabadulásunk ünnepére és május elsejére beindított mun­kaversenyben komoly eredmé­nyeket értek el a pártszerve­zet, szakszervezet és a vállalat műszaki dolgozóinak segítségé­vel; Á gyár fiataljai taggyűlésü­kön versenyfelhívást fogalmaz­tak meg, amelyben alkotmá­nyunk ünnepére és a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára versenyre hívták fiatal társaikat az or­szágban. A verseny fő céljait a következőkben határozták meg: növelik az elsőosztályú áruk részarányát és 100 száza­lékra teljesítik normájukat; A Magyar Selyemipari Vál­lat központja nagy örmmel fo­gadta a mohácsi KlSZ-fiata- lok kezdeményezését, és a ver­senyben legjobb eredményt el­érőknek jutalmakat ajánlott fel; Eszerint a verseny I. he­lyezettjét 5000, II. helyezettjét 3000, III. helyezettjét pedig 2000 forinttal jutalmazzák, ügyi Igazgatósággal közösen létesítenek — a vásár terüle­tén — egy öntöző telepet, ahol az öntözéses gazdálkodás leg­korszerűbb gépeit működés közben is láthatja a közönség. Az állattenyésztés gépesítését pedig az állami gazdaságokkal és tsz-ekkel közösen mutatják be. Felszerelik gépekkel az is­tállókat, az istállók mellé épí­tett takarmányelőkészítőket, és tej házakat. A vásár látogatói így munka közben láthatják a legújabb típusú fejőgépeket, tej-feldolgozó és egyéb tejipari gépeket; A gépbemutató jellemzője — és ebben még az országos kiál lításokat is felülmúlja — az lesz, hogy minden bemutatott gép működni fog, emellett a gépek működési elvét a kikül­Ezen kívül az I; helyezett se- lyemzászlótf a második és har­madik oklevelet kap; A mohácsi fiatalok örömmel tapasztalták, hogy felhívásuk lelkes fogadtatásra talált; Az ország hét selyemszövő-gyárá­ból eddig öt üzem KISZ-szer­vezete jelentkezett írásban a felhívásra; Vadon Antal Július 1-től a Magyar Posta a közlekedés- és postaügyi miniszter rendélete alapján új rendszer szerint szedi be a rádióelőfizetési díjakat. Ezen­túl a rádió és a vezetékes rá­dió díjakat nem havonta, ha­nem negyedévenként utólag kell kifizetni a rádiótulajdono- soknak. A kézbesítők minden negyedév utolsó hónapjának eső hetében szedik be a dí­jakat, így legközelebb szep­elmagyarázzák. A gépbemutató nak érdekessége lesz még, hogy az Agrártudományi Egye­temről és a Gépkísérleti Inté­zetből meghívott tudományos kutatók, neves szakemberek a vásár idején ankétokat tarta­nak egy-egy új gép jelentősé­géről és munkájáról. A nagy gépeket, traktorokat a FÖMAV és a Gépállomások Igazgatósága mutatja be. A MEZÖSZÖV kb 30—40 géptí­pussal jelenik meg a vásáron; A már ismert és forgalomban lévő gépeken kívül néhány egészen új gépféleséget is lát­hatunk majd. A MEZÖSZÖV mutatja majd be a Pa tó-féle; egyszerre négy tehenet fejő tankos fejőgépet, mely nagy érdeklődésre tarthat számot az állami gazdaságokban és a tsz- ekben egyaránt Az új fejőgép magyar gyártmány és a vásár után kerül forgalomba. Az új gépek között mutatják be a Bruder—Kovács-féle hagyma- művelő gépcsoportot. Ez a gép a talaj előkészítését, duggatást, kapálást, kiszedést, sőt még a hagyma osztályozását is el­végzi; Újdonság lesz az USZ 28-as nagyüzemi szecskavágó gép is; A MEZÖSZÖV ebben az évben foglalkozik első íz­ben mezőgazdasági műszerek árusításával: A mezőgazdasági mérőműszer-kiállításon talaj- mérőket, gabona fajsúlymérő- ket, fokotokat és egyéb mező- gazdasági műszereket láthat­nak majd a vásár látogatói; tember 1-e és 8-a között kell a három hónapi előfizetési díjat, rádiónál harminc forintot, ve­zetékes rádiónál pedig tizen« nyolc forintot befizetni. A pos­ta a negyedév első két hónap­jára esedékes díjakat előlegezi az előfizetőknek. Az új rendszer bevezetése nagyban megkönnyíti a posta munkáját. A Tv-előfizetők ezután is havonta fizetik az esedékes díjakat, dött technikusok meg külön is Országos versenyre hívták a selyemipar fiataljait a mohácsi selyemszövő KISZ-isták Negyedévenként szedi a posta a rádióelőfizetési díjakat A városi nőtanács fogadónapján Minden szerdán es­te fél hattól — fél hétig a városi nőta­nács helyiségében jo­gi tanácsadás van.- Egyik ilyen tanács­adáson vettünk részt mi is. Szinte a köztudatba ment át, hogy itten szívesen hallgat j ák. meg a panaszokat, sokszor egy órát át is megbeszélnek egy- egy problémát. Mint egy orvosi rendelő­ben, olyan itt a lég­kör. Ezeket a jogi ta­nácsadásokat nem ve­szik annyira „hivata­los” helynek és szer­veknek. mint a rend­őrséget, vagy a bíró­ságot. No meg a rend­őrség nem is avatko­zik bele minden csa­ládi ügybe, — ahol kirívóbb eset van, ott igen és ez á legtöbb esetben hasznos is, — bár nem ártana néha az úgynevezett „nem kirívó eset”-ben is ha tósági közbelépés. Kiss elvtársnő asz­talán kilókra rúgó pa pírok vannak, szépen sorba rakva; Mind- mind panasz, tanács­kérés és a legkülön­bözőbb ügyekben; — Egy-egy családi sze­mélyi és ki tudja még milyen problé­mája. S bizony a leg­több arról szól, hogy részeges a férj. nem törődik a családjával, folffiéeéwel» gyerme­keivel. Üti, veri őket, vagy egy harmadik lép közbe stb; Furcsának tűnik, de néha férfiak is meg­fordulnak egy Ilyen jogi tanácsadáson; — Néha ők is panasz­kodnak. Egyik férj pél dául azzal jött. hogy elverte a felesége és kikergette a lakásból; A nőtanácstól kért se­gítséget Inkább jel­lemző azonban, hogy a részeges férj veri a feleséget és zárja ki. B. I.-né hat hóna­pos terhes volt, mi­kor férje ütötte, ver­te, teljesen tűrhetet­lenné tette életét. — Kényszerűségből haza költözött szüleihez, de nem vitt magával sgrnmit haza. Közben orvosi kezelésre szo­rult — éppen a fér­je durvaságai miatt. Hiába kért azonban beteglapot férje mun­kahelyén, nem kapott Az üzemben azt mond ták neki, hogy mivel nem él együtt a fér­jével, nem is kaphat. Holott valójában a különélés nem forgott fenn. hiszen ő csak férje durvaságai mi­att kényszerült a szü­lei lakásába; A nőtanács jogügyi előadójának a közbe­lépésére rendeződött a helyzet. A férjet kö­telezték az asszony­tartás fizetésére és a betegellátást is igény­be veheti jogosan; Rengeteg az olyas» panasz, amikor csak időszakosan merül fel a probléma. Sok férj csak addig rendes, míg nincs pénze. De ha a fizetését felve­szi, akkor mindennek vége; Elisszák, vere­kednek. otthon csinál­ják a bajt. Van aztán más eset is, mint pél­dául özv. S. J.-né, aki együtt lakott hosz szú éveken át fiával. Végül — ahogy ez lenni szokott, — a fiú megnősült A lakás elegendő lenne a meg növekedett családnak is. Azonban a „menny nek” semmi sem jó, semmi sem elegendő. A konyhába már be sem engedi férje édes anyját. Nem főzhet, de meleg ételt sem kap tőlük. A kis uno­kához sem szabad hozzányúlnia, pedig milyen jól is esne öreg anyai szívének a kis unoka mosolya: Kemény lett a levegő körülötte. Nem is ma­ma már. csak úgy „hallja maga!” Több esetben aztán a harmadik személy közbejötté okozza a családi élet felbomlá­sát. Sokszor kérik asszonyok, beszélje­nek velük, hogy ne csináljanak botrányt ne ragadják el a csa­ládfőt. Nem egy eset­ben hosszú boldog családi élet nyugal­mát zavarják meg. — Mint például B.-né »üriassaony1’ ö már nem egy család nyu­galmát zavarta meg, de most úgylátszik nagyon megmakacsol­ta magát Pedig már nem is valami fiatal teremtés, hiszen az ötödik X-et koptatja; Mégis nem átalotta kijelenteni a nőtanács előtt, hogy biz ő „nem tágít.” Általában ilyen és ehhez hasonló ügyek merülnek fel. Van persze még nagyon sokféle és szerteága­zó ügy. Ilyenek is van nak, hogy a disszidált férj kint új házassá­got köt anélkül, hogy az itthonit felbontot­ták volna. Vagy ke­resztelés helyett név­adó ünnepséget sze­retnének. Mit. hogyan kinél intézzék, stb? A választ természete­sen minden kérdésre megkapják: Segítséget ad-e a nőtanács? Igen, ad se gítséget. A nőtanács jogi bizottságának el­nöke dr. Gárdos 1st- , ván elmondja, hogy a tarthatatlan ügyekben pert in- • dítanak az asszonyok érdekében és ezt gyak ran díjtalanul teszik. Ezért is keresik fel sokan a városi nőta­nácsot szerda estéken tartott jogügyi fogadó napon. Egy-egy ilyen szerda este általában 10—15«en is megje­lennek.

Next

/
Thumbnails
Contents