Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13-01 / 164. szám

2

N A PLÖ

I960. JÜLIU

Megkezdődött a legjobb magyar borok országos versenye

Kedden Budapesten megkezdődött a hagyományos borversenyek országos döntője. Az idei országos borverseny — amelyen a megyei versenyek nyolcszázhatvanöt győztesét rangsorolják az ország legjobb borászati szakembereiből alakult bírálóbizottságok, különösen jelentős, mivel az idén Budapesten rendezik meg a nemzetközi borversenyt is.

A megnyitó után elsőnek az alföldi, fehér és a badacsonyi óborok, majd pedig az alföldi vörös és a badacsonyi újborok „rajtoltak“ a bírálók fehér abrosszal terített asztalnál, a

bírálati követelmények azonosak a nemzetközi verseny követelményeivel. Minden bíráló külön asztalnál ül a speciális, szórt fénnyel megvilágított teremben, s tisztaság, fény, illat, íz, zamatanyag és összbenyomás alapján, pontozással értékelik a rangrejtve, csupán sorszámmal megjelölve bemutatott borokat.

Az országos borverseny öt napig tart A bírálóbizottságok ítéletét a díjazásra javasolt boroknál külön csúcsbizottság vizsgálja felül, s csak azután hirdetik ki a végleges eredményeket*

Totlseprü

A bányásznyelv

13 millió forintot fordítottak gépesítésre a baranyai tsz-ek

A baranyai termelőszövetkezetek az év első felében 13 millió forintot fordítottak erő- és munkagépek beszerzésére, valamint kertészeteik, magtáraik, istállóik, stb. gépesítésére. Ez idő alatt vásároltak 28 szuper-zetort, öt diesel lánctalpas traktort öt Maulwurí- eszközhordozót és 14 egyéb tí- ptu»ú erőgépet a megfelelő munkagépeikkel együtt. A szál lítás megkönnyítése végett újabb három teherautót, a meglévő traktorokhoz pedig

65 pótkocsit — többet, mint tavaly egész esztendőben — szereztek be a közös gazdasagok.

Hat hónap alatt kereken

háromszor annyit költöttek a megy1« termelőszövetkezetei a tagok munkáját megkönnyítő gépek beszerzésére, mint a múlt év első felében. Egyebek között négy gabonafúvót, 15 fejőgépet, és több mint száz villany- illetve diesel-motort, darálót, sEecsikavágót, szivaty- tyút, stto. vásároltak*

Pár nappal ezelőtt az ÉM. 7-es számú Komlói Kőbánya Vállalat dolgozói, Thálecz József és társai azt kérték a Dunántúli Naplóban állapítsák meg, valóban ártalmas-e rájuk nézve a kőpor, és jár-e részükre porpótlék.

Mivel nemcsak a kőbányákban, hanem másutt is beszélnek porpótlékról, porvédelemről, célszerűnek véljük e fogalmak tisztázását. Mi Is a porpótlék, a porvédelem? Ha valaki pénzpótlékot kap, ezt könnyen megértjük, sőt mi több. el is költjük. A pénzpótlék fizetéskiegészítést jelent va lami után. Pótlékra ott van szükség, ahol valamiből többet igényelnek Nos, a komlói zúzógépház dolgozói, amikor porpótlékot kémek, tulajdonképpen több por után vágyódnak, több port igényelnek. Pedig bizonyára nem erről van szó. Az említett dolgozók nem a kevés por miatt panaszkodnak, hanem azért, mert túlságosan is kőporos munkájuk után pénzpótlékot, bérkiegészítést kémek. Nem porpótlékról van itt tehát szó, hanem a poros munkáért járó pótlékról. Mint ahogy helyesen nem beszélhetünk a bányákban porvédelemről sem,

„Megtanuljuk íiecsiilni a munkát“

Orvosok lesznek, mégis úgy áll kezükben a kapa, mintha egész életükben csak mező- gazdasági munkát végeztek volna. A murika nehéz, de ők önként vállalták.

Nehezen találtuk meg Sátorhelyen az egyetemistáik táborát. Az öreg néniké azt mondta, ahol énekszót vagy kiabálást hallunk, az a tábor. Megfogadtuk a tanácsot, figyeltünk és nem eredmény nélkül.

A pécsi egyetem közel száz, harmad és negyedéves hallgatója dolgozik a Sátorhelyi Állami Gazdaságban. Hangsúlyozzák, hogy társadalmi munkát végeznek. Azt az összeget, amit keresnek az egyetem KISZ-szervezete használja fel különböző célokra. Ebből az összegből vásárolnak könyveket, hozzájárulnak a kirándulásokhoz és a nyári balatoni tábor kiadásait is részben az ilyen bevételekből fedezik,

A fiúk sátortáborban vannak Az állami gazdaság adta a sátrakat és a szalmát. Sokan most vertek először sátorcöve-»

hon a legtöbben csak üres kávét, legfeljebb egy-két kiflit szoktunk reggelizni.

— Farkas étvágyuk ran a fiúknak, r— kapcsolódik a beszélgetésbe Mayer Jánosné konyhavezető. — Csak az a kérésünk, hogy nyugodtan mondják meg mit szeretnek. Mi azt főzünk, amit éppen akarnak — nekünk mindegy. Csak kérem ne tartsa fel a „pincéreimet", mert mindjárt kezdődik az ebéd.

Búcsúzunk a fiúktól. Megtudjuk még azt is, hogy nemcsak KISZ-tagok jöttek a KISZ-táborba. Ez meglepő és nagyon szép. A medikusok megismerik a munkát és igen lényeges, amit beszélgetés alatt az egyik fiú mondott:

— Nemcsak a munkát ismerjük meg, mert dolgozni dolgozott eddig is mindegyikünk. Megismerjük a munkásokat., munka közben sokkal közvetlenebbül beszélhetünk velük, mint máskort

GÓC, L

hanem csak a por elleni védelemről. Ugyanilyen suta szóösszetételű szavunk a munka- védelem is. Nem a munkát kell védeni, hanem a munkást! E rosszul használt szó helyett a munkásvédelem szóval éljünk I

Ki kellene irtani a bányásznyelvből a lejtakna, a függőakna szót is. Sajnálatos, hogy szakkörökben még ezt használják. Pedig helyesen lejtős aknát és függőleges aknát kell mondani. — A minap egy pécsi szerző kéziratos munkájában ezt a furcsa bá nyász-szakszót olvastuk: hossztolás. Ennek is van jobtt magyar neve. A hossztolás nem más, mint a hosszú szálfák feldarabolása. Joggal kérdezhetjük, miért kellett a rossz- hangzású, magyartalan hossztol igét, illetőleg abból képzett főnevet alkotni, amikor megvan erre a fogalomra a tökéletesen kifejező, jó hangzású szabdal, darabol igénk, illetőleg szabdaló», feldarabolás főnevünk.

De joggal kérdezik Kovács Nemes István és Lajos komlói bányászolvasóink is: miért mennek a bányászok még ma is „slht”-re műszak helyett, miért a kapnlt teszik fel fejfa helyett, és miért „ladstokk”- ot használnak töltőpálca helyett. Miért, miért? És miért rótták meg Péczely Antal bányamérnököt az illetékesek azért, mert az osclllométer magyar megfelelőjeként a felvll- lanásszámláló szót merte „tudományosan” is használni. Pedig a bányászok az osclllomé- tert máris villogónak. a Geiger—Müller-féle készüléket pe dig közönségesen kopogónak becézik.

Péch Antal, aki 1868-ban alapította a Bányászati lapok

c. szakfolyóiratot, már a 70-es években megindította a bá- nyász-szaknyelv magyarítását Nehéz, töretlen volt az út és az oktatáshoz is fejletlen volt még a magyar műszaki nyelv. A tanári kar mégis levetette az idegen nyelvoktatás béklyóit, és az ifjúság lángolóan lelkes lendületével magyarul kezdett tanítani.

Ma kiforrott már a magyar műszaki nyelv. A Bányászati lapokban 93 év óta sok nyelvművelő cikk csiszolja, csinosítja nyelvünket Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület is foglalkozik nyelvműveléssel.

Dr. Tóth István

HílEUfICl

A fotóriporter álma

Akik az Uzsok utcai óvodába vagy bölcsödébe viszik regi1 gyerekeiket, idOvel joggal benevezhetnének bármelyik HtmtH pedlcióba. itt ugyanis bőven van al’calmuk a tréningre, liiti a bejárathoz érnek, hozzávetőlegesen rt hegyet és völgyet Kil mászntok, bármelyik oldalról ts közelednek. Ml lenne, ha 1 az akaratlanul is alpinistákká vált Uzsok utcai járókelők úgy nének, a hosszú, rossz álom után, hogy ez alábbi kép jogadjl

— HEGYHÁTMARÓC községben befejezték az autóbusz váróterem építését. A községtől két kilométerre lévő váróteremhez salakos utat is készítettek.

— BŐVÍTIK a Pécsi Víz medrét a szennyvíztelep alatti szakaszon,

— ÜJ REPREZENTATÍV fűszer- és csemegeüzlet nyílt Üj-Mecsekalján kedden reggel. Az új 46-os számú, neon- csillár világításos csemegeüzletben egyelőre még mosószereket is árusítanak.

— BEFEJEZŐDÖTT az őszi árpa aratása a mohácsi járásban. Az őszi árpánál a babarci tsz 22, a bólyi Kossuth tsz 20, az ivándárdai tsz 18 mázsa holdanként! átlagtermést ért el,

— KÉTNAPOS kiró» ra a Balatonra ment nagynyárádi kiszesek. rándulást a helybeli nyújtja a KlSZ-fiataldt tsz-ben végzett tán* munkájukért.

<*!

ríS

Ikét. Nevetve mesélik, hogy volt t is futkosás a szeles estén, ami ~ a múlt héten Sátorhelyen is ,,problémát“ okozott — legalábbis az egyetemist&k táborában. A szél két sátrat össze- döntött. Lakói ismét „gyakorolhatták“ sátorverési tudományukat.

— Murika után milyen szórakozási, kulturális lehetőségeitek vannak?

— Kérésünkre megváltozott a munkaidő. Nem lett rövi- debb, csak korábban kezdünk és így hamarabb fejezhetjük be. Hoztunk könyveket, így aíkinek szabadidejében olvasni van kedve, ki tudjuk elégíteni kívánságát.

<— Nagyon örülünk annak, hogy a klubszobában a rádió és televízió műsorát mi is megnézhetjük. Az állami gazdaság dolgozóival együtt szurkoltuk végig a KK meccseket.

— Es természetesen mi is sportolunk — mondja Schilli Antal. — Készülünk a nagy mérkőzésre, mert az egyetemistáik csapata az erdőfűi csapattal játszik. Vasárnap voltunk a Dunán fürödni. Ez volt a tábor eddigi legnépszerűbb programja.

— Milyen a koszt?

— Erre talán mi a „pincér Inasok“ tudunk megfelelő választ adni. Háromnaponként j váltják egymást a konyhaügye-: letesek. Fát vágnak a konyha i részére, segítenek a főzésnél, | felszolgálnak. Az étterem fisz

(11.)

ta, a koszt jó. Talán túl jó, nem túlzás, ha azt állítom, hogy ml nem szoktunk hozzá az ilyen erős koszthoz. Reggelire szalonna és kávé, bizony tvhéz a gyomornak,, mikor ott— Játszd el a Csendet, Filip, — kérte Zigansin.

A hullámok födött halkan áradt a dal:

Odakinn a mezőn hóvihar dúl,

Fehér köntösbe öltözik a

világ.

Te valahol messze, hét országon túl

Hallgatsz és nem gondolsz reám.. i

— Megállj, — ez nem jó nóta, — szólt rá a muzsikusra Ivan. — Micsoda beszéd az: „Nem gondolsz reám“? Igenis gondolnak ránk. Minden órában és minden percben. Hogy Is lehetne másképp?

Filip egymás után sort kerített a filmekből ismert dalokra, s a legények hol dúdolták, hol énekelték a nótákat. Aztán elmondták kedvenc verseiket. Majd újból énékeltek, s míg rájuk sem borait az éjszaka

sötétsége, zengett a fedélzeten a harmonikaszó.

A január 27-étől 31-ig tér* jedő időszakról ezekkel a szavakkal számol be a hajónapló;

„Az idő nem változik, a naszád négyes sebességű szélviharban tovább sodródik. Egyre több időt töltünk a gépházban, igyekszünk minél kevesebbet mozogni, hogy az erőinket kíméljük. Az égbolt lassanként kitisztul. Mind mesz- szebbre látni. Éjjel-nappal szolgálatot tartunk a fedélzetem Naponta ebédet főzünk, továbbra is naponta egyszer étkezünk. Pontosan betartjuk -a fejadagot: egy emberre egy burgonya, egy kanál kása jut és mindnyájunkra együtt két kanál zsír. Nagyon kevés élelmiszerünk maradt, legföljebb néhány napra futja még. Kibírjuk? Ki kell bírnunk!“

Harc a tüzért.

Február elsején elfogyott a konzervhús? Alig maradt raalábbszált a víz. Zigansin és Poplavszkij csak egy óra hosz- szat dolgozhatott: a szivattyú megint bedöglött. A nap hátralévő részében újból szétszedték, és javítgatták, s a négy ember versengett egymással ügyességben, kitartásban és türelemben. Fáradozásuk végre meghozta gyümölcsét: a szivattyú megint okádni kezdte a vizet.

Másnap újult erővel folytatták a műnkét, már amennyi erejük az átélt szenvedések és nélkülözések után megmaradt Egymást váltogatták a szivaty- tyúkar mellett. Estére a víz kétharmadát sikerült kiszivattyúzniuk a hajóűrből;

Február negyedikén végre megpillantották a hajóűr alját Leereszkedtek a lépcsőn. Nagy érdeklődéssel felemelték az üzemanyagtartály tetejét. Valóban maradt benne nyersolaj. A négy emberre azonban keserves csalódás várt: hiába igyekeztek, fáradoztak annyit hogy az üzemanyagtartályhoz jussanak — a tartályba egy szemmel észre nem vehető résen keresztül beszivárgott a sós tengeri víz.

Leszállt az éjszaka. Agyonfáradtak a munkában, míg kiszivattyúzták a vizet a hajóűrből, de a négy ember közül egynek a szemére sem jött álom. Mindnyájuk gondolatai egy kérdés körül keringtek — hol találnak tüzelőt, hogy meg főzhessék amúgyis szinte semmivé csökkent ebédjüket

'Volvt.it jukl

— A DUNASZEKC Élet Tsz egy zöldséges 3 létesített, ahol saját * nyeit: paprikát párádé árusít

NAPKÖZI (rf épült Lippón 87 ezer

tos költséggel.

*-. gorka-kerA»

mustár és terakotta bútorszövetek érkeztek# zőművészeti Vállalathoz

— ÜJ KULTURtí1 kap Kisdér 250 ezer P költséggel. A kültúrW tése a tervek szerint. augusztusára befejeződ*

— A VÍZÜGYI IGA TŐSAG felmérte az völgyben létesítendő ti lyét. Megállapították, mintegy 18—20 hold te< tavat lehet itt létesíteni építése az ötéves terv valósul meg.

•— AZ ENDRÖC1, *«*' is. mattyi tsz öntözőbet zést vásárol.

— MÁSFÉL MILL1'

rinitog költséggel átala* a Közlekedési Vállalat szerűden remizét

— EZ ÉVBEN teljes* készül a mohácsi t*J-‘ árvízvédelmi fal.

— A SOMBEREKI 1 szervezet negyven tagi» lelkesedéssel segített a beli Béke Őre T repce aratásában. Jó i& fűkért a Tsz vezetőség«1 talokat jutalomból egf1 harkányi kirándul ásna eL

— A KOMLÓI nép! bizottság javaslatára mV klubot építenek Geszt*, ben nagyrészt társés munkával

— MODERN, kors£ berendezett 5000 férd** tojatóház, illetve „tojá" épül fe3 1961-ben a flwj és magyarteleki term*' vetkezetben. A har^ toj'atóhéz elhelyezésért nem döntöttek, előrelő" lag a beremendl Dózs* ben épül fel. A „tojásig teljesítménye egyenként pi 3000 tojéa kéz.

Minden tsz érdeke a zsúp-készítés

Igen sok termelőszövetkezetben úgy tervezték, hogy az ólak és istállók építésénél nádat használnak tetőfedésre. A Nádtermeltető Vállalat azonban nem tudja fedezni a szükségletet. Éppen ezért » megyei tanács felhívja azoknak a termelőszövetkezeteknek a figyelmét, amelyek rozsve- ■ téssel rendelkeznek, hogy : készítsenek zsúpot. Külön j ajánlatos ez azoknak a tsz- | eknek, amelyek még maguk : ; is építkezni akarnak. így ; j jelentősen tudják csökkente- ■ j ni építkezési költségeiket. • i Azok a termelőszövetkeze- : | tek viszont, amelyek nem • építkeznek — tehát saját ! célra nem akarják felhasz- : nálni a zsúp-szalmát — a ; tsz beruházási Iroda közre- • működésével értékesíthetik : a zsúp-szalmájukat, má- ; zsánként 62 forintot kapnak. •

I A zsúp-szalmát nem szűk- j séges a régi hagyományok j szerint kézi erővel készíteni, ; a rozskévék fejét klveretik a j dobbal, s a zsúp így is ki- • válóan alkalmas tetőfedésre. •

land tüzelő: a mentőöv egy része, három kis deszkadarab és valami kis papiros a begyújtáshoz. A gépházban is hideg volt: a motorok teljesen kihűltek.

Mind a négyüket nyugtalanította a tüzelő kérdése. Hosz- szas tanakodás után Zigansin azt mondta:

— Ki kell szivattyúzni a vizet a hajóűrből, hogy eljussunk az üzemanyag-tartályhoz.

— Értem — bólintott Krjucs kovszkij. — A cső, amely az üzemanyagot a motorhoz vezeti, a tartály feneke fölött nyílik. Ez azt jelenti. ,,

— Azt jelenti — esett a sza vába Poplavszkij, — hogy a tartály alján még kellett hogy maradjon valami üzemanyag.

— Talán elég ahhoz, hogy felmelegítsük vele a motorokat — jegyezte meg Fedotov.

Mind a négyen máris készen voltak munkához látni. Ekkor azonban váratlan akadály adó dort: a szivattyú felmondta a szolgálatot

, Krjucskovszklj azonnal hozzáfogott a javításához. A többiek tőlük telhetőén segítettek neki. Estére a szivattyú működni kezdet^

— Holnap reggel munkához látunk. Két csoportban fogunk dolgozni: Poplavszkij velem, Krjucskovszkij meg Fedotov- val, — mondta Zigansin.

Február másodi kán a szivaty- tyúnál megkezdődött a munka. Krjucskovszkij és Fedotov két óra hosszat dolgoztak. Az elárasztott hajóűrben !a«e°r