Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10-01 / 162. szám
»M. JÚLIUS 1». NAPLÓ 5 Üzemeink jelentik A Pécsi Bőrgyárban az első élévben 123 újítóéi javaslatot tyújtottak be. Ebből mintegy hatvanhatot jogadtak. eL Rettich Béla és Végi István javaslatot tett a bőrök számo- ‘ásának gépesítésére. Eddig ■alapácsba fogott számokat itöttek rá a bőrre, de ez több tytre nem látszott rendesen- dost a bőr jelző pisztoly se- litségével a számozás töké- etesebb, így a készárunál llenörizhetik, milyen nyersőrből készült. * A pécsi tejüzemben Dávid 'erenc és Gyulai Ákos tej- zivattyút szerkesztett. Eddig ézi erővel emelték fel és ön- öt ték a tartályba a kanna sjeket. Most a kannába egy sövét vezetnek, amelyen ke- esztül a szivattyú pillanatok latt kiszippantja a tejet a vriályba. A Dohánygyárban Szőllőst mre laboratóriumvezető yors nikotinmeghatározási Ijárást dolgozott ki. A napok an valósul meg a ezivarka- épek lánc helyett szíjjal irténő meghajtása, melynek idolgozásx Kajcsa László és tendl László nevéhez fűzöttA szíjjal meghajtott gép róbaüzemelése már megtérint. * Az első félévben 41 újítási ivaslatot nyújtottak be a 'écsi Porcelángyárban. Elfo- adtálo Harka Győző, Kalmár ■rnő és Kovács István újítóit az eozin-kemencék átala- itására. Az átalakítás rövi- esen meg is történik. A kemence szerkezetének átépíté- e után egyenletesebben osztói el a meleget, így szebb, elejtmentesebb lesz az áru. Íz újíiómühelyben készülő ormázógépek a szigetelők yártásának automatizálására zolgálnak és egyesek szerint minőségileg külföldi gépeket vetekednek . * 274 újítási javaslatot adtak he a Sopiana Gépgyárban, izopka Mihály és Jeckl Josef újítása, a vákuumos hús- oeverő fedelének módosítása •lőkalkuláció szerint 110 izer forint megtakarítást eredményez az üzemnek• A xúskeverő fedele eddig rozs- Jómentes anyagból készült, íz újítás szerint pedig hulla- lékanyagbol oldják meg gyár ■ásót. fa. év végéig 36 ezer tonnával teljesítik túl tervüket a pécsi bányászok A minap érkezett meg a Nehézipari Minisztérium szén- termelési főosztályának körlevele a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz, "melyben közölték, hogy ebben az esztendőben 36 ezer tonna szén terven felüli szállítását kérik a pécsi bányászoktól ahhoz az ötszázezer tonnához, melyet az ország bányászaitól vár a népgazdaság. A Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetői már a körlevél megérkezése előtt tudták, hogy megnövekedett feladatok állnak előttük, s ezért megfelelő előkészületeket tettek A tröszt gazdasági vezetői meg beszélést tartottak a tröszt pártbizottságának és szakszervezeti bizottságának vezetőivel, s megállapodtak a tennivalókban, amit aztán közöltek az üzemek megfelelő szerveivel. Mik a feladatok? A 36 ezer tonna szén terven felüli kitermelése érdekében az előírt összüzemi teljesítmény-terv két százalékos növelése, az önköltség öt százalékos csökkentése, az állományban lévő acéltá- mok és csuklós süveggerendák, valamint a jövesztö, rakodó és szállítógépek legalább 75 százalékos kihasználása, valamint a költségmegtakarítás. Pataki Mihály elvtárs, a tröszt igazgatója bizakodva beszél a feladatok teljesítéséről, s ehhez talán az ad elsősorban alapot, hogy a bányaüzemekben máris lelkes verseny folyik, mely később a terv túlteljesítésében gyümölcsözik. — Minden biztosítékunk megvan arra, hogy a tőlünk várt 36 ezer tonna pluszt teljesítsük — mondja. — hiszen júniusi tervünket is 104,5 százalékos eredménnyel zártuk. Pillanatnyilag ugyan éppen csak teljesítik tervüket a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói, de eredményük napokon belül megváltozhat — Mi már az év elején hittük, hogy rövidesen több szénre lesz szükség, s hogy egyszer csak megcsappan a MÁV ötven napos készlete is... Ezért nem csökkentettük a feltárások és elővájások ütemét sem meddőben, sem vegyes elővá- jásban, s így nem fogunk kétségbeesni akkor sem, ha a 36 ezer tonna teljesítése után 1961-ben komolyabb tervemelést kap a tröszt. A többtermelésben a tröszt minden dolgozója érdekelt. A műszaki dolgozók a megfelelő műszaki feltételek biztosítása esetén arányosan részesülnek az igazgatói alapból a fizikai dolgozók között pedig a szokásos prémiumkereten kívül megtakarított béralap egy részét osztjuk fel. így havonta több mint kétszázezer forintot kapnak fizetésükön felül azok, akik részt vesznek a munkaver senybein, s jó eredményeket érnek el. Ám, ha a műszaki veHúszmillió forintot fizettek munkaegység- előlegre a baranyai tsz-ek Baranyában körülbelül száz termelőszövetkezet oszt minden hónapban előleget a teljesített munkaegységekre. Tér mészetesen valamennyi közös gazdaságban — még az újonnan alakultöan is — fizették már munkaegység-előleget az idén: legalább két alkalommal. Az előlegosztás legbiztosabb alapja most az állathíz- lalás, tekintve, hogy a növény- termelés majd csak a betakarítás után hozza meg a maga hasznát- A megye termelőszövetkezetei az év első felében közel kétezer hízott marhát és több mint 12 000 hízott sertést adtak el az Állatforgalmi Vállalatnak, amelyért mintegy 33 millió forintot kaptak. Ennek az összegnek jelentős részét az elmúlt hónapokban munkaegység-előlegre fizették ki. A baranyai termelőszövetkezetek az elmúlt hat hónap alatt több mint húszmillió forintot fizettek ki munkaegység-előlegre, kereken kétszer annyit, minit a műit év első felében. zetők hibájából, a műszaki feltételek biztosításának hiánya miatt visszaesik a termelés, elmarad a külön prémium, sőt a szokásos havi jutalom is. A munka szervezésében — sajnos akadnak még hibák. A gyorsvágathajtásnál például nem mindig biztosítják a megfelelő munkafeltételeket. Előfordul. hogy olyan munkahelyen. ahol négy gépet dolgoztathatnának egyszerre — tömlő hiányában — csak egy üzemel. A fejtésekben sem mindig megfelelő az éjszakai előkészítés. Számtalanszor megtörténik, hogy nem az igényeit méretű fát adják be' a fejté sekbe a csapatok, s ez később munkaidőkiesést okoz, gátolja a szállítást. Ugyancsak a műszakiak hibájából — miközben milliókat költünk munkásvédelemre — a pécsi bányákban még szárazfúrást is találunk, mert nem szereznek be tömlőket. Éppen azért, mert bőven találhatók ilyen és ehhez hasonló, termelést gátló hibák a pécsi bányákban, komoly harc kérdése lesz a terv 36 ezer tonnás túlteljesítése! A tröszt gazdasági vezetői, párt és szakszervezeti bizottságának vezetői jó egyetértésben kezdtek a feladatok végrehajtásához. Ha az üzemekben hasonló módon törődnek műszaiki és fizikai dolgozók egyaránt a népgazdaság érdekeivel, a tröszt becsületével, nem lehet kétséges, hogy év végére meglesz a kért 36 ezer tonna. Nyolcvanezer forintot és egy vándorserleget tűzött ki a legjobb trösztnek jutalmul a NIM. Jó lenne hozzájutni a jutalomhoz is, a serleghez is. Ez az erkölcsi siker (mellett jó hatással lenne a 18 milliós hűségjutalom, a nyereségrészesedés és a keresetek növekedésére — amelynek természetesen a tervtúlteljesítés az alapja. — Mindenesetre szeretnénk — mondotta Pataki Mihály eivtárs — ha a pécsi bányászok elismeréssel kerülnének ki az idei bányásznap! verseny beli. Ennek érdekében, tudásukra, szorgalmukra, akaratukra számítva, mindent megteszünk. Harsányi Márta Reflektorfények a búzamezőn 1 Reflektorfények sugárzása 1világította be szombatra virradóra a csillagtalan, feketefel- íiős ócsárdi éjszakát. A fényszóró kévéi tenger hullámaira Iestek: búzatengerére, amelyen ^örvényt perdítettek és hullá- 'tnokat korbácsoltak az esőt hozó szelek. A kápráztató világosság mögött szinte hajót 1sejt az ember, pedig kombájn az, amely méltósággal úszik a tábla egyik végétől a másikig, 1 harapva cs nyeldekelve, aho- i gyan csak torkán befér, a dúsan fizető olasz búza rendjeit. A parancsnoki hídon a tükröt- I borotvát rég látott Bonyár Jó- \zsef forgatja a kormányt. Ra- I bul ejtve az éjszakai aratás sa- \játos varázsától már réges-ré- gen megszűnt vezetője lenni i ennék a csodálatos gépnek. tTöbb mint egyszerű vezetője: Irészévé, legnemesebb alkat- i részévé vált szinte. Füle, szeme, minden idegszála láthatatlan vezetékeken kötődik a i-űgó, gördülő monstrum ezerféle munkafolyamatot végző gépezeteihez. Délelőtt háromnegyed tizenegy óla egyhuzamban mennek. Elcsattogtak a közeli sínpárokon a harkányi fürdőhöz robogó vonatok. El a délutáni, majd az esti személy és a nap hunytévá l a strandolókat Pécsre repítő, sehol sem veszteglő gyors- motorók. Rajta, meg jobbke- zén, Szvetnyik Karcsin akkorra már úrrá lett, nem, nem a fáradtság, hanem a mámornak egy olyan faja, amit talán így fogalmazhatnánk: a . munka lelke, a munka szédülete. S hogy ragad ez! Jobban a tarlótüzek lángjánál és oltha- tailanul. A Bari Jóska hajnali kettőkor ült a vontatóra és most ismét hajnal van, újra két óra, de odadörög a kombájn. mellé és a tartályból a pótkocsi deszkájára megindul a búza lavinája. Utána Csuka János fáról teherkocsijával a tartály alá, majd Darvas Lajos és Emberovics Máté, a ze- toros. Hogy erőt gyűjtő álmát alussza a puszta?! Fuvar fuvar után érkezik a. világló áblakú magtár elé, ahol előbb csak dohog a kulcsár, de aztán ráragad a tűz ,Arról a bolondról, aki éccaka se nyugszikf és mázsái, és zsákol és kis szüneteiben a hajrának — fülel — az országút felé: na, jöttök-e még? Jöttök-e még? Nincs végeszakadása, megállása ennek az áramló, sodró örvénylésnek, a búza őzönlésé- nek Vaskapuról Eszterágra. Az éjfélkor ágyba szédült a&romö- mus hajnaB, kettőkor Festői völgyben, a Mecsek szívében fekszik Sikonda, a pécsiek és komlóiak kedvenc pihenőhelye. Harmincnégy fokos gyógyító vizében nemcsak a környékbeliek, de az ország legtávolabbi városaiból érkező turisták is szeretnek fürödni. Riportunk készültekor kiskunlacházi, hódmezővásárhelyi, budapesti, debreceni különbuszok várákoztak az árnyas fák alatt. A fürdőt hétköznaponként 1400—1500, vasárnaponként pedig három és fél ezernél is több kiránduló keresi fel. Salto mortale a nagymedencében. A békésen úszkálok riadtan menekülnek, hogy a „repülő hal” le ne csapjon rájuk. Szvetnyik Károly gó fejjel, mert ez nem lehet, hogy így vágtasson a gépezet és hogy sose fogyjon el a tábla. Már régesrég felül vannak a húsz mázsán holdan- kint, már a huszonegyen is, de az olasz búza, ez a Produt- tore, ez szédületes ... megfölözi még a huszonkettőt is. És ez a gép! Ez a Rosztov- ban készült ■ masinéria, ez a mezőgazdász vágyálom! Tegnapelőtt óta napi átlagban tizennyolc holdat takarít le. Tizennyolc holdat! Ennyit v e t - ni is elég napjában, nemhogy zsákba termi ..: Hát a Bonyár? Hát a Szvetnyik? Jól emlékszik, tavaly a pécsi gazdaságban hét kombájn húsz nap alatt aratott le 100 holdat. Ezek az „ördögök” egymagákban tizenöt nap alatt 183 holdat borotváltak le. Hja, nem elég felvenni az önerőit és egy kicsit összemasza- tobti magunkat olajjal; ezek « gépészek? Kzefc AZ iOO Bő harmat áztatja a hajnalodó tarlót. A vágta leállt, a kombájn két nagy kereke alá terített szalmán, viharkabátjába takarva, hanyatdűlve alszik Bonyár, odébb Szvetnyik Karcsi, aki akkurátusán mint á g y b af e kv é s előtt, levette cipőjét. Poros lába kinyúlik a gép alól és egyszerre csak megérzi, hogy ázik, hideg csepp- jeivel veri az eső. Megrázza társát. — Jő a gép? — Jó hát... És mire elsírná magát a keserves júliusi zápor, lenyesik az ötvennégy hold éjszaka meghagyott sarkát is. Tizenkét vagon, huszonöt mázsa és hetvenöt kiló búzát küldtek be erről a tábláról és ők, akik együltükben 561 mázsa 20 kilót csépelték el, huszonnyolc vagon fölötti teljesítményükkel alighanem messze elsők « megyében. Vénséges vén juharfa terebélyesedik az ócsárdi legelő lankáján: lombsátra befogadja a suhogó zápor elöl történetünk hőseit, a kxrmbájnosoikat, az SZK 3-as gépet és fent, a tartályban az olasz búzát. Bonyár és Szvetnyik készülődik, új táblához vonulnak majd, ha eláll. Ha „futtatott” híresség akarna lenni, akkor a pécsi gazdaság kilenc kerületének táblái között válogathatna kedvére valót, de ők ketten igaziak. Ott, helyben Esz- terágon, jóból és gyengébben fizető gabonából vegyesen, ée még jáHusban beseprik m ötStifolder, szalonna, paradicsommal és zöldpaprikával teszi még kellemesebbé az amúgy is felejthetetlen napot. Egy kis „kozmetika”, Visszakerül mindaz, amit lemosott * Váz. Srb képriport^
