Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10-01 / 162. szám

KVII. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM ÄRA: 70 FILLÉR 1060. JÜLIÜS 10. VASÁRNAP A békés együttélés a gyakorlatban Amikor a krónikás meg eűtarja varrni Hruscsov szovjet miniszterelnök most befejező­dött ausztriai látogatásának el­ső mérlegét, eszébe jut a film­híradónak az a képsora, amely a Lenin atomjégtörő útját mutatta be. Ahogy a ha­jóóriás acélos orra mellett já­tékszerként töredeztek szét az öles jégtáblák, úgy repedezett szót a hidegháborús uszítok újonnan fagyasztott „jégpán­célja”, mégpedig nemcsak Ausztriában, ahol a szovjet kormányfőt egyre jobban meg­mutatkozó barátsággal, eliisme- réssel és lelkesedéssel fogad­ták, hanem világszerte is. Mert a világ közvéleménye nagy érdeklődéssel várta, ho­gyan alakul az amerikai kém- repülések miatt meghiúsult párizsi csúcsértekezlet után a Szovjetunió miniszterelnöké­nek első, nyugati országban tett látogatása. S ezt a vára­kozást csak fokozták az impe­rialista, sajtó olyanfajta „elme- futtatásai”, hogy Hruscsov a párizsi csúcsértekezlet előké­szítő megbeszélésem „megta­gadta a békés együttélés el­veit”. Nos, csattanós választ adott erre az egész ausztriai látogatás, amelyen az osztrák nép minden rétegének képvi­selői a maguk szemével és fülével győződhették meg ar­ról, bogy a szovjet kormányfő a békének és a népek barát­ságának fáradhatatlan szószó­lója. Hruscsov ország-világ előtt jelentette Isi a FIAT autó­gyárban: „Bármelyik pillanat­ban készeik vagyunk az általá­nos és teljes leszerelésre .. -. Ha rajtunk múlna, ez máris megvalósult volna”; Majd ké­sőbb az Osztrák—Szovjet Tár­saság hofburgi nagygyűlésén: „A csúcstalálkozó megtorpedó­zásától függetlenül a szovjet kormány továbbra is a békés együttélés alapjára építi poli­tikáját és arra törekszik, hogy békés tárgyalások útján oldja meg a sürgető nemzetközi kér­déseket”. Sőt, linzi rögtönzött sajtóértekezletén nyíltan meg­mondta: „Ha az amerikai kor­mány közölné a szovjet kor­mánnyal, hogy hajlandó egyez­ményt aláírni a leszerelésről, a fegyverek megsemmisítésé­ről, a katonai erők feloszlatá­sáról és az ellenőrzésről, a Szovjetunió egy pillanatig sem késlekednék ugyanezt megten­ni. Azt sem kérdeznénk, — folytatta —, hogy amerikai részről ki írja alá a szerződést. Hajlandók vagyunk bármelyik meghatalmazott amerikai kor­mánnyal megkötni aztí”, Ennél világosabban és nyíltabban nem is lehet hitet tenni a bé­ke fenntartása mellett. Hrus­csov leleplezve a nyugati pro­paganda mindenfajta C6űrós- csavarását, csütörtöki televí­ziós beszédében egyenesen ki­jelentette; „Mi a békét akar­juk, de nem kolduljuk”. Vagyis, hogy a Szovjetunió a világ e legerősebb hatalma a békés tárgyalásokat nem a szócsép- lésért, az emberek ámításáért kívánja, — mint egyes tárgya­ló partnerei — hanem őszinte szándékkal és az emberiség igazi boldogulása érdekében. Nagy tanulság lehetett ez vi­lágszerte és fej keltett» hogy nyissa még azoknak a szemét is, akikben a hidegháború toll­nokái esetleg „a szovjet állás­pont megmerevedésének” hitét keltették. Hruscsov ausztriai útja nagyszerű példát mutatott ar­ra, hogy két ország társadal­mi rendszerének és ideológiai nézeteinek különbözőségétől föggettemöh hogyan íejiesat* heti baráti kapcsolatait A Reynold News című angol lap állapította meg: Hruscsov és Raab kancellár megbeszélései világosan megmutatták, Hrus­csov fő gondja, hogy hosszú- lejáratú tervet készítsen a bé­kés együttéléshez”. Világosan felismerte ezt az osztrák nép is, amely nem engedte, sen­kitől sem előírni magának, lát szabad szívélyesen üdvözölnie, hanem szeretettel, — sokszor megható ajándékokkal — üd­vözölte az osztrák fővárosban és vidéki körútja során „Euró­pa legnagyobb és leghatalma­sabb államának vezetőjét” ahogy Schärf államelnök kö­szöntötte Hruscsovot érkezése­kor a repülőterem A szovjet miniszterelnök nem egy beszé­dében kifejezésre juttatta elis­merését, a két ország viszo­nyainak kedvező alakulásáról. „Országaink kapcsolatai jók és példaképül szolgálhatnak mások számára”■ — mondotta a FIAT gyárban. „Úgy vélem, a nyugati hatalmak egyes államférfiai jól tennék, ha megtanulnák az osztrák állam­férfiaktól, hogyan kell becsü­letesen és őszintén tárgyalni” — jelentette ki az Imperial Szállóban adott ebéden; Ez az elismerés a látogatás befejezésekor aláírt közös nyi­latkozatban is kifejezésre .ju­tott. E nyilatkozat értelmében a Szovjetunió számos olyan kölcsönösen előnyös kereske­delmi megállapodást köt Ausztriával, amely az állam- szerződés és a moszkvai me­morandum alapján eszközölt szállítások pótlására újabb áruszállításokat tesz lehetővé a nyugati gazdasági csoporto­sulások által szorongatott osztrák gyárak számára. A látogatás tényeit az újság­olvasók ismerik, azokat nem kell felidézni; Hruscsov láto­gatásának alapján megállapít­ható, hogy diadalmaskodik a békés együttélés gondolata. Persze, a dolgok fejlődése nem tetszett osztatlanul mindenki­nek. A barát öfült, az ellenség mérgelődött; Bizonyos nyuga­ti köröket rendkívül nyugtala­nította az, hogy Hruscsovot olyan rokonszenwel fogadják az osztrákok, akik mindinkább megismerik a Szovjetunió bél­és külpolitikai vonalát. Ez a nyugtalanság jutott kifejezés­re a bonni és a washingtoni kormány tiltakozásában, amellyel igyekeztek megza­varni a tárgyalások menetét. Az Egyesült Államok militaris­ta körei és bonni kiszolgálóik — vagy talán fordítva áll a helyzet? — azzal próbáltak kellemetlenkedni az osztrák kormánynak, hogy tiltakoztak nála, mert „módot nyújtott Hruscsovnak baráti (mármmt az osztrákokkal „baráti”. — A szerk. megjegyzése) országok elleni kirohanásra.” És mi volt ez a .kirohanás”? Az, hogy a szovjet kormányfő Salzburg­ban figyelmeztetett: „Úgy vé­lem, Ausztria nem nézheti közömbösen, hogy közvetlen szomszédságában a revansista körök egyre nagyobb befolyás­ra tesznek szert. Még vannak egyesek, akik nem adták fel a „Nagy Németország” megte­remtésének terveit ii.” Mindez azonban elenyészik abban az egyöntetű megállapí­tásban, hogy Hruscsov látoga­tása "a kastélyoktól a kuny­hókig” diadalra juttatta a bé­kés együttélés gondolatát. Nem kétséges, hogy ez a gon­dolat, hála a szocialista tábor győzhetetlen erejének és a vi­lágméreté béta-harcnak mind iroCflt ÍWR |HLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DUNÁNTÖU , NAPLÓ *A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Irodalom, művészet (S. oldal) 36 000 tonna szén (5. oldal.) Jelentések Kubáról ($. oldal) A drávacsepelyi határban aratják a búzát. Serény asszonykezek rakják keresztekbe a dúskálászú kévéket Befejezéshez közeledik az őszi árpa aratása Több figyelmet a tarló hántásra! A megye termelőszövetkeze­teiben és állami gazdaságaiban egyre nagyobb lendületet vesz az aratás. A termelőszövetke­zetek átlagosan 90 százalékra befejezték az őszi árpa aratását. A siklósi járásban az őszi ár­pa aratása teljesen kész, a pé­csi és sellyei járásban 98, a mo­hácsi és a pécsváradi járás­ban 95, a szigetvári járásban 80, a sásdiban pedig az őszi ár­pa 75 százalékát aratták le a termelőszövetkezetek. A siklósi járásban a nagytótfalusi ter­melőszövetkezet már a búzáját is learatta és befejezéshez kö­zeledik a búza aratása a diós- viszlód termelőszövetkezetben. Az aratással egyidőben vég­zik a termelőszövetkezetelíben a kukorica második kapálását, de kapálják a cukorrépát is. A kukorica második kapálása megyei átlagban 55, a cukor­répa második kapálása 95, a cukorrépa harmadik kapálása viszont 42 százalékra kész. A burgonyatöltögetésnél is elma­radás tapasztalható. A burgo­nya első töltögetését a megye termelőszövetkezeteiben 99. a másodikat viszont csak 55 szá­zalékban végezték el; A tarlóhántás igen vontatot­tan halad. Eddig alig valamivel több mint ötezer holdon vé­gezték el a tarlóhántást a tsz- ek. Pedig végezhettek volna többet is, ha több gondot for­dítanak a kombájn-szalma le- talkarítására, a tarlók gereb- lyézésére. A tarlóhántásban a legjobb eredményt a beremen- di Dózsa Termelőszövetkezet ér te el, amely eddig 180 holdat hántott meg és dicséretére le­gyen mondva, ebből 130 holdat be is vetettek másodnövény­nyei. Az eddigi termésátlagokról még nincs teljes kép, de a részadatok is azt mutatják: nem okoz csalódást az idei termés. A lippói Béke Őre Ter­melőszövetkezet például 195 hold őszi árpáján holdanként 14,5, a vóméndi 80 holdon 19, a baharci Béke 50 holdon 20, a bólyi Kossuth Termelőszö­vetkezet pedig 156 hold leara- tása után nem kevesebb, mint 20 mázsás holdanként! átlagot ért el. 1761 tonna szén terven leiül A komlóiak előretörtek a nemrég indult bányásznapi versenyben: július első nap­jaitól túlteljesítik tervüket, s nyolcadikéig 1761 tonna sze­net adtak a népgazdaságnak előirányzatukon felül. A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei közül Kossuth- bánya vezet 110,6 százalékos havi átlageredményével, a versenyben második a III.-as üzem kollektívája, majd Má­za, Béta, Szászvár, Nagymá- nyok, Anna-akna követi őket. A tröszt havi eredménye 105,1 százalék. A pécsi bányászok a vártnál gyengébben szerepeltek jú­lius első napjaiban. Teljesítik tervüket — havi eredményük 100,3 százalék. A Szovjetunió segítő kezet nyújt a kubai népnek Hruscsov elvtárs beszéde az OSZSZSZK pedagógusainak kongresszusán Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a szovjet Minisztertanács elnöke szombaton a Kremlben beszédet mondott az OSZSZ­SZK pedagógusainak kongresszusán. Hruscsov beszéde a szovjet kormányfő első megnyi­latkozása Ausztriából történt visszatérése után. Hruscsov beszélt az ausztriai látogatása során szerzett be­nyomásairól. Hangsúlyozta, hogy utazása hasznos és ered­yyyyyy>>>Y>>[yyy>/yY>!0!<V>VyYVVVVVV ,A munka dicsérete“ Pénteken délután 5 órakor, a Hazafias Népfront Janus Pannonius u. 11. sz. alatti helyiségében ünnepélyesen megnyitották a Képcsarnok Vállalat által rendezett „A munka dicsérete” c; képző­művészeti kiállítást. Az ösz- szegyúltek dótt Gócz Béla ékriétOi m Pécs vésőéi T anács VB; elnökhelyettese mondott rövid bevezetőt, majd Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója mondott megnyitóbeszédet, amelyben méltatta ennek a té májában a teremtő és alkotó emberi munkát ábrázoló, a munka örömét hirdető kiállí­tásnak a jelentőségé*; ményes volt, az osztrák állam­férfiakkal lezajlott találkozók és megbeszélések pedig őszin­ték és barátiak voltak. Hruscsov kifejezte remé­nyét, hogy a látogatása során létrejött megállapodások a szovjet—osztrák kapcsolatok további javulását szolgálják. Megjegyezte, hogy az osztrák üzleti körök képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a Szovjetunióval fennálló keres­kedelmi kapcsolatok fejlesz­tése iránt; — Országunk az Ausztriával fennálló kereskedelmi kapcso­latok jelentős bővítését kíván­ja — mondotta- — Szállítha­tunk Ausztriának vasércet, amihez például felhasználhat­juk az igen gazdag kurszki lelőhelyek hozamát. Ausztria és más kapitalista országok számára —- mon­dotta Hruscsov — előnyös, ha fejlesztik gazdasági kap­csolataikat a Szovjetunióval, amely mindig nagy megren­deléseket tud adni és ezál­tal hozzájárul az ipari mun­kások foglalkoztatottságá­hoz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az osztrák néppel való találko zásaik igen szívélyesek voltak. Az osztrák nép megmutatta, hogy helyesli a szovjet béke- szerető politikáit és kenőkép­pen értékeli a szovjet forra­dalom óta élteit icüőszak alatt a Szovjetunió által ara­tott sikereket. A marxizmus.— leninizmus nagy tanításának diadala az a tény, hogy a bé­ke mellett sikraszálló külön­böző országok népei egyre na­gyobb rokonszenwel viseltet­nek a Szovjetunió és követke­zet« békepoíBitólsája iránt. A világ népei ma — állapí­totta meg Hruscsov — a békés együttélésért folytatott harc fogalmát a kommuniz­mussal kapcsolják össze, az imperializmus fogalmával pedig számukra az új hábo­rú előkésztése kapcsolatos. A szovjet kormányfő kijelen tette, a Szovjetunió a jövőben is folytatja a harcot, hogy tö- mörítsen minden békeszereti embert a háborús veszély el­leni harcra. Annak ellenére, — mondot­ta a továbbiakban Hruscsov — hogy a katolikus egyház és a szocialista párt vezetősége felhívott, hogy a Szovjetunió képviselőit korrekt, de hideg fogadtatásban részesítsék, a szocialista párt egyszerű tag­jai — munkások és alkalma­zottak — más pártok képvise­lőihez hasonlóan — testvér­ként fogadtak bennünket. Va­lamennyien a békéről és a barátságról beszéltek. Hruscsov beszélt látogalá- sáról a mauthauseni fasiszta koncentrációs táborban — ahol a hitlerista fasiszták a háború alatt vérfürdőket ren­deztek az osztrák nép és más népek fiai között — és emlé­keztetett arra, hogy manap­ság Adenauer pártfogol volt nácikat. A nyugatnémet sajtó a mauthauseni látogatáskor el hangzott beszédekkel kapcso­latban nagy hűhót próbált csapni, azt állította, hogy ezek a beszédek kényelmetlen hely zetbe hozták a semleges Auszt riát. • — De vajon a semlegesséf megsértésének lehet-e minős i teni, ha arról van szó, hogy elítéljük a fasizmust — jegyez­te meg Hruscsov; (folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents