Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09-01 / 161. szám

1M A P t fl i960. JÚLIUS _____t_____— Au sztria állandó semlegessége pozitív módi szolgálja a nemzetközi feszültség eayóítés f (Folytatás az 1. oldalról) Shorr, az egyik amerikai televíziós társaság tudósítója a következő kérdést tette Jel: — Miniszterelnök úr, ön minden pártkongresszushoz szokott üzeneteket intézni, milyen üzenetet küld a De­mokrata Párt jövő héten Los Angelesben összeülő kongresszusához? Hruscsov válaszában kijelen­tette: — Úgy vélem, a Demok­rata Párt kongresszusa nem vár a Szovjetuniótól ilyen üzenetet és ez logikus is. hi­szen ez a kongresszus, amely Los Angelesben összeül, való­színűleg elnökjelöltet és adel- nök-jelöltet fog választani, te­hát nem lenne tapintatos do­log, ha e pillanatban bármifé­le kezdeményezéssel állnék eiő. Ezt bizonyos fokig úgy ér­tékelnék, mint beavatkozást az Egyesült Államok belügyei- be. Mi tiszteletben tartjuk az Amerikai Egyesült Államok népét és azt hisszük, ennek a népnek nincs szüksége a mi üzenetünkre, különösen ebben a mostani jelentős pillanat­ban, amikor éppen elnökválasz tásra készül, Adenauer ugyanazt a politikát folytatja, amivel Hitler kezdte Ezután az egyik svéd új­ságíró utalva arra, hogy Hruscsov tavaly lemondott a skandináv országokban teen­dő utazásáról, megkérdezte, szándékában áll-e esetleg az idén megtenni ezt az utat? — Majd meg egy kérdést tett fel, azzal kapcsolatban, hogy a mauthauseni koncent rációé táborban elmondott beszédében a szovjet kor­mányfő Adenauert Hitlerhez hasonlította. — Valóban ez-e a véleménye, mert nekünk a Németországot környező ál­lamokban az a véleményünk» hogy Adenauer erősen külön bözik Hitlertől, — jelentette ki a svéd újságíró. Hruscsov m első kérdésre így válaszolt: Az első kérdés a skandináviai utazás kérdése volt. Ez nem lehet ennek a bécsi saj tóértekezletnek a té­mája. Ez olyan kérdés, amely­ben a Szovjetunió és a Skan­dináv országok kormányainak kell megegyezniük. A második, Adenauerre vo­natkozó kérdésre adott vélaszá ban Hruscsov kijelentette: ha Hitler fényképét és Adenauer fényképét összehasonlítjuk, ezek egyáltalán nem hasonlí­tanak egymásra. De, ha a poli­tikáról van szó, Adenauer ugyanazt a politikát folytatja, amivel Hitler kezdte. Amikor Hitler hatalomra került, betil­totta a kommunista pártot. Adenauer ugyanezt tette. Hit­ler ezután Németország összes demokratikus szervezeteit ül­dözni kezdte. Adenauer ugyan­ezt csinálja. Üldözi mindazo­kat az embereket, akik a de­mokratikus szabadságjogokért szállnak síkra, a vádlottak padjára ültetett olyan embe­reket is, akik a béke biztosítá­sáért vívott harcot vallották feladatuknak. A különbség az, hogy más-más időket élünk. Hitler idejében is más kor volt és Adenauer idejében is más. Hitler kinyitotta száját és nem tudtg lenyelni mindazt, amit le akart nyelni. Adenauemek még az Isten is azt parancsol­ja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön« de nem emelheti fel a fejét, mert ha most rátámad a szocialista or­szágokra, akkor szétverjük. . Szeretnék bocsánatot kérni Raab osztrák kancellártól és az osztrák közönségtől, hogy Ausztria földjén olyan kérdé­seket érintek, amely esetleg kellemetlenek az osztrák kor­mány számára. Én a magam részéről nem akartam érinteni ezt a kérdést. Kötelességemnek tartom azonban, hogy ezen a sajtóértekezleten minden olyan kérdésre válaszoljak, amelyet feltesznek. A Cairo Press tudósítója kér­désében szóvátette, hogy a nyugati hatalmak fegyvere­ket számtanaik Izraelnek. — Mi erről a véleménye és ho­gyan látja azt a veszélyt, amelyet ez a Közép-Kelet számára jelent? tette fel a kérdést. Hruscsov válaszában kijelen­tette: véleménye szerint vitat­hatatlan, ez az akció nem a bé­két, hanem a helyi konfliktu­sok szítását szolgálja, amit a nyugati hatalmak helyi (loká­lis) háborúknak neveznek. , A helyi háborúk elmélete azon­ban igen veszélyes elmélet, mert minden kis helyi háború szikra lehet, amely lángra- gyújtja az egész világot. An­nakidején azt javasoltuk, hogy kössünk szerződést a nagyha­talmak között és más hatal­makkal is, hogy senki se szál­lítson fegyvert semmilyen or­szágnak a Közel- és Közép- Keleten. De a nyugati hatal­mak azt akarják, hogy mi ne áruljunk fegyvert, ők viszont minél több fegyvert akarnak eladni. Természetes, hogy ebbe nem mehetünk bele, mert ha a nyugati hatalmak saját szö­vetségeseiket ellátják fegyver­rel, akkor mi szívesen ellátjuk fegyverrel azokat az országo­kat, amelyek a semlegesség és az önvédelem mellett szállnak síkra. 1 szovjet—osztrák közös közlemény Válasz a nyugatnémet provokációra Mihajlov, a Pravda tudósí­tója azt kérdezte a szovjet miniszterelnöktől, mi a véle­ménye Nyugat-Berlin kérdé­sében? Hruscsov « kérdésre a kő­vetkezőket válaszolta: *— Véleményem szerint a berlini kérdés megoldására a legjobb út a német kérdés meg­oldása. Erre viszont a két Né­metországgal való békeszerző­dés megkötése a legalkalma­sabb. Akik eddig hurrogtak itt a teremben, most ne kiabál­janak, értsék meg, hogy el­kerülhetetlen és meg is lesz a békeszerződés a két német ál­lammal. Ezt a szerződést alá fogják írni azok az államok, amelyek harcoltak Hitler ellen. Ha pedig nem. akkor a Szov­jetunió és a többi erre kész ország írja alá a békeszerző­dést. Ez megoldja Nyugat-Ber- lin kérdését és Nyugat-Berlin szabad város lesz. Ezért ismé­telten Brandt úr figyelmébe ajánlom, minden eszközzel ja­vítsa kapcsolatait Grotewohl elvtárssal - és Ulbricht elvtárs­sal, mert így is, úgy is velük kell majd tárgyalnia. Ugyanis ez a terület a Német Demokra­tikus Köztársaság része. Nyu­gat-Berlin kapcsolatai a Német Demokratikus Köztársaság te­rületein keresztül vezetnek. Más kiút nincs: — Akár Brandt csinálja ezt meg, akár bármilyen más későbbi polgármester, ez nem | A Neues Österreich munka­társa azt kérdezte Hruscsov- tól — vajon a szovjet kor­mányon belül vannak-e né­zeteltérések a békés egymás mellett élés kérdésében? tor­lényeges kérdés, viszont vényszerű, hogy meglesz. — Elárulok egy titkot: Nyu- gat-Németországból értesül­tünk arról: ott most olyan ter­vet szőnek, hogy a szövetségi gyűlés ülését szeptemberben Nyugat-Berlinben tartják meg. Ez provokációs célból törté­nik. Már megmondtam és most is megmondom — esetleg Gro­tewohl és Ulbricht elvtárssal, valamint a szocialista országok más képviselőivel és a Hitler ellen harcolt országok megbí-. zottaival össze kellene dugni a fejünket. Esetleg úgy időzí­tenénk a dolgokat, hogy amikor a szövetségi gyűlés Berlinben ülésezik, akkor írnánk alá a békeszerződést Kelet-Németor- szággal és így a szövetségi gyű­lés minden képviselőjének ví­zumot kellene kérnie Grote- wohltól, hogy Berlinből haza­utazhassák Bonnba. N. Sz. Hruscsov ezzel befe­jezte sajtóértekezletét, megkö­szönte az osztrák köztársaság kormányának, amiért megadta azt a lehetőséget, hogy véle­ményt nyilváníthatott a fel­merülő kérdésekről és végeze­tül sok sikert kívánt a tudó­sítóknak újságírói tevékenysé­gükben és életükben: A sajtóértekezlet végén dr. Rudolf Kalmár köszönetét mon dott Hruscsovnak megjelené­séért és jó utazást kívánt a szovjet küldöttségnek. Hrus­csov barátságos Auf wieder- I sehn —• köszöntéssel búcsúzott I a konferencia résztvevőitől. »■%»—--------­Bé cs (MTI). Pénteken dél­előtt N. Sz. Hruscsov, a szov­jet és V. Raab szövetségi kan­cellár, valamint Pittermann al- kancellár, az osztrák kormány nevében aláírta a szovjet— osztrák közös közleményt. A közlemény bevezető része utal N. Sz. Hruscsovnak és kí­séretének ausztriai látogatásai­ra, arra, hogy a hatóságok és a lakosság baráti fogadtatás­ban részesítette a szovjet ven­dégeket A közlemény hang­súlyozza, hogy Hruscsov szov­jet miniszterelnök és Raab szövetségi kancellár, valamint az osztrák szövetségi kormány tagjai barátságos légkörben folytatták megbeszéléseiket A két fél egyöntetűen meg­állapította, hogy a szovjet—osztrák kapcsola­tok — amelyek alapja a bé­kés együttélés elveinek elis­merése, a két ország társa­dalmi rendszerének és ideo­lógiai nézeteitől függetlenek — mindkét fél számára ki­elégítően fejlődtek a kölcsö­nös megbecsülés és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás szellemében. A két állam között nincs sem­miféle megoldatlan politikai kérdés. A tárgyalásaik napirendjén a két ország gazdasági és kul­turális kapcsolatainak fejlesz­tésével összefüggő v kérdések szerepeltek. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Szovjet­unió és Ausztria kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlőd­nek, amit előmozdított a keres kedelmi és hajózási szerződés, valamint az 1955. október 17- én megkötött árucsereforgalmi és fizetési egyezmény, úgyszin­tén a Szovjetunió és Ausztria kölcsönös áruszállításairól az 1958—1960-ig terjedő időszak­ra megkötött hosszúlejáratú szerződés is. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két állam kereskedel­mi kapcsolatainak kibővíté­se megfelel a két fél érde­kelnek. két vásárolnak, mint henge­relt acél, kábelkészítmények, vashuzalok, szintetikus fonalak és szövetek, kikészített bőrök, lábbelik, s ilyen módon a kö­vetkező években jelentősen növelik a két ország kereske­delmét. A felek ennek érdeké­ben megegyeztek abban, hogy új, hosszúlejáratú ötéves áru­csere-egyezményt kötnek. Megállapodtak abban, hogy 1960. szeptemberében a két ország kereskedelmi küldött­ségei tárgyalásokra ülnek ösz- sze, hogy összeállítsák az emlí tett időszakban kölcsönösen szállítandó árucikkek jegyzé­két. Szovjet részről azzal kap­csolatban, hogy 1961. júliusá­ban végetémek azok az oszt­rák áruszállítások, amelyeket a Szovjetunió által Ausztriának átengedett ipari üzemek csere­értékeként teljesítenek, kijelen tettől, felek újból kijelentették, 1 a kulturális, a tudomány« a technikai csere további t tésére törekednek, kifejő egyetértésüket abban, hogy a Szovjetunió hajlandó a to­vábbiakban is kereskedelmi egyezmény keretében vásá­rolni ezeket az árukat, azzal a feltétellel, hogy Ausztria ennek megfelelően szintén több szovjet árucikket vásá­rok Mindkét fél újra hangsúlyoz­ta; fontos, hogy a kereskedel­mi kapcsolatokban fenntartsák a legnagyobb fokú előnyösség elvét, amit az érvényben lévő szovjet—osztrák kereskedelmi és hajózási egyezmény is ki­fejez. Ausztriai tartózkodása idején a szovjet kormányküldöttség megvizsgálta az Ausztriának átengedett olajüzemek csere­értékeként folyó osztrák kő- olajszállítások kérdését. A fe­lek megállapították, hogy ezek az áruszállítások az érvény­ben lévő egyezménnyel teljes összhangban történnek. serkentenek minden «I kezdemény ezést, amely célja a két ország kultut közeledése, elsősegítik kultúra és a tudomány l velőinek kölcsönös látói sait és találkozóit. A szovjet minisztertől elnöke a. szövetségi kon# tagjaival foiyt megbeszéli ken megvilágította, milyen láspontra helyezkedik a Sí jetunió a nemzetközi polü megoldásra váró problémáit letően. Mindkét félnek az a menye, hogy Ausztria áll1 dó semlegessége pozitív * dón szolgálja a nemzeti! feszültség enyhítését é» béke megszilárdítását. Hét halott „Kétszáz sebesült“ Az elmúlt két hét olaszországi mérlege — Nekem, mint a Szovjet­unió miniszterelnökének és mint a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága első titkárának nincs tudomá- lom arról, hogy valahai nézet­eltérés állna fenn akár a szov­jet kormányon, akár a párton belül ebben a kérdésben — válaszolta a szovjet miniszter- elnök. — Amennyiben önnek tudomására jutott volna ilyes­mi súgja meg nekem, lehet, hogy rosszabbul vagyok érte­sülve, mint ön és hálás lennék, ha ezt közölné velem? , , Róma (MTI). Az elmúlt két hét viharos eseményed megráz­ták egész Olaszországot. A rendőrök és * baloldali tünte­tők összetűzéseinek eddig hét halálos és hétszáz sebesült ál­dozata van. A főváradban pénteken reg­gel már valamivel nyugodtabb volt a helyzet, Nápolyból, Pár­mából és Hodenából azonban újabb incidenseket jelentettek. Reggio Emilia észak-olaszor­szági városban a rendőrök csütörtökön géppisztollyal tü­zeltek az antifasiszta tüntetők­re. öten meghaltak. A véres események híre csütörtökön este jutott el az olaszországi parlamentbe, ahol csak nagy- nehezen sikerült helyreállítani a rendet. Hasonló viharos ülés volt Palermóban, a szicíliai te­rületi parlamentben, ahol a kommunista és neofasiszta képviselők összeverekedtek. Az ülést felfüggesztették. A nyugati hírügynökségek megállapítják, hogy hosszú idő óta most a legkényesebb a helyzet Olaszországban. Rómában, valamint a római és a firenzei tartómén yókban minden nyilvános gyűlést be­tiltottak. A rendőrség meg­szállta a stratégiailag fontos pontokat Tamhroni olasz miniszterel­nök a képviselőházban mon­dott beszédében megpróbálta a kommunistákra hárítani a fe­lelősséget a véres események­ért. Majd fenyegetően kijelen­tette, hogy „a kormány teljesí­ti kötelességét, meg fogja vé­deni az államot és intézmé­nyeit”. Az Undta „Le a fasizmus és az erőszak kormányával” című cikkében általános sztrájkra hívja fél a lakosságot, tilta­kozásul az öt Reggio Emilia-i lakos meggyilkolása miatt. Megállapodtak, hogy a szov­jet külkereskedelmi szervek több szenet, vasércet, mangánt, krómot, kőolajat és kőolajter­mékeket, gabonát, gyapotot, gépet és gépi berendezéseket, valamint más árucikkeket ex­portálnak Ausztriába és ennek megfelelően több olyan dk­A szovjet kormány a két or­szág baráti kapcsolataira va­ló tekintettel beleegyezett abba, hogy az évi 500 000 tonna kőolajat, amelyet az Ausztriának átengedett olaj­üzemek csereértékeként kap, Ausztria csak 1964. júliusáig szállítsa, vagyis az eredeti határidőnél egy évvel hama­rább beszüntesse. A kulturális kérdésekről folytatott beszélgetésék során megállapítást nyert, hogy az eddigi kulturális csere telje­sen megfelel a két ország óha­jainak és várakozásainak, A Hruscsov, a szovjet ministf tanács elnöke kijelent«! hogy a Szovjetunió tiszteleti tartja Ausztria semlegessé és függetlenségét A felek egyetértenék * ban. hogy az általános, tél és ellenőrzött leszerelés kori1 legfontosabb és legfoalasri“ tatlamabb problémája. Miri tőlük telhetőt megteszi hogy a leszerelés kérdése ENSZ-közgyűlés 1959. nov«1 bér 20-án kelt határozatát' megfelelően kedvező megold* nyerjen. Ez elősegítené a * borús veszély kiküszöbölését megszabadítaná a népeké fegyverkezési verseny terhel* Mindkét fél meggyőződé hogy ha létrejönne a megegJ zés a nukleáris fegyverkí# letek eltiltásában, ez fonj lépés lenne a leszerelés kéé sének megoldása felé ve# úton. Hruscsov, a szovjet min» tertanács elnöke tájékozta* az osztrák kormányt, a S# jetuniónak a német békés# ződés megkötése és a nyuá* berlini kérdés ilyen alapon * ló megoldása tekintetében * foglalt álláspontjáról. Végül mindkét fél kifej«* megelégedését Hruscsov sari) kormányfő ausztriai Iá tóga* sának sikerével és megáll«! tóttá, hogy a látogatás fori lépés volt, amely a béke ügy a szovjet—osztrák kapcsolat“ további fejlődését szolgálta I erősíti a szovjet és az oszt# nép baráti kapcsolatait. Knjia visszautasította az Egyesül Államok és Anglia tiltakozását Havanna (MTI) Az AP és a Reuter közlése szerint Kuba csütörtökön visszautasította az Egyesült Államok és Anglia tiltakozó jegyzékét. A kubai külügyminisztérium válasz- jegyzéket küldött a két ország­nak. Ebben megállapította, hogy Kuba jogosan járt el, amikor államosította a külföldi olajfinomítókat. A jegyzék rá­mutat, hogy az Egyesült Álla­mok szégyenteljes gazdasági agressziót szervezett és hajtott végre Kuba ellen, meg akarta akadályozni az ország gazda­sági és társadalmi fejlődését Korrupciós per amerikai szakszervezeti funkcionáriusok ügyében London (MTI). A detroiti bíróság előtt szédítő méretű újabb politikai korrupciós per folyik. Az egymiMiós taglétszá­mú Amerikai Autómunkás Szakszervezet két volt hrwatal- natoa sokmillió dollárra rúgó sikkasztással, hűtlen kezelés­sel, csalással és hasonló bűn­tettekkel vádolja Walter Reut- hert, a Szakszervezet elnökét é® Mazey-t, i vezet pénztárosát és titkárát. Azt állítják, hogy a szakszer­vezet pénz-alapjaiból körülbe­lül tizenkét millió dollárt csa­lárd módon politikai célokra fordítottak. Mazey vádlott be­ismerte, hogy a szakszervezet nagyon sok pénzt költött „poli­tikai nevelésre” de azzal véde­kezett, hogy mindez a meglévő törvények keretei között tör­tént/ Az UPI közlése szerint a kö­zeljövőben valószínűleg álla­mosítják Kubában a többi ame rikai javakat is. Az országban éló amerikaiak egyre nagyobb számban térnek vissza hazá­jukba. A Reuter arról ad hírt, hogy csütörtökön este Romániából Kubába érkezett a Friedrich Engels tartályhajó és több mint tízezer tonna nyersolajat hozott Hamarosan újabb tar­tályhajók érkeznek a szocialis­ta országokból. Washington (MTI) „Minden megtörténhetik“' — állapítja meg sokatmondóan a Washing­ton Post and Times Herald ve­zércikkében. A National Broad­casting Corporation rádió- és televíziós társaság kommentár­jaiban pedig azt latolgatja, hogy „a. amerikai érdekek vé­delmében“ célszerű lenne ame­rikai tengerészgyalogságot irá­nyítani Kubába. Közvetlenül a Fehér ház határozata után az amerikai ügyészek országos szövetsége San Franciscóban nyilatkozatot tett közzé, amely­ben nyütan hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak meg kell kockáztatnia a háborút Kuba ellen. Az Egyesült Államok más „szankciókat“ is fontolgat. — Hightower* az AP tudósítója írja: az Egyesült Állam1 újabb intézkedésekre készül Castro-kormány ellen. „A külügyminisztérium^ — írja Hightower — most ’ tátják meg az alábbi lépése® 1. Felhívással fordulnak ü1 latinamerikai országok!1' hogy tegyenek közös intéri déseket Castro ellen... 2. Újabb kongresszusi h«; rozatot hoznak a cukorio™ felosztásáról, ami tovább rá* hatja Kuba helyzetét az ai” rikai cukorpiacon.“ „Kuba népe kész utolsó esel véréig védelmezni hazája !** getlenségét és szabadságát nem ijed meg az amerikai >* perialisták fenyegetőzésem — mondotta Fidel Castro, k bal miniszterelnök a Blitz * mű indiai folyóirat szerit«* tőjének: — Az amerikai kormány folytatta Castro — blokádd fenyegeti a kubai népet, amerikai ügynökök fegyve* intervenciót akarnak szerve* Kuba' ellen. „Azt ajánlom azonban 1 amerikaiaknak, ezerszer f>űl dolják meg, mielőtt ilyen lekedetre szánnák magú®* mert hazánkban véres, hősi1 győzelmes ellenállással tál* koznának. Népünk kész [ hogy fogadja és szétverje ők# Hruscsov elvtárs sajtónyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents