Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05-01 / 157. szám

196«. JÚLIUS 5.

NAPLÓ

3

Elkészült a Porcelángyár ötéves tervjavaslata r Äzt hihetnek, hogy a Zsol- nay Vilmos alapította Pécsi Páncéléi .gyár már kiöregedett, pedig valójában most virágzik igazán. Virágzása a következő ötéves tervben, s azután fog kiteljesedni, azoknak a terveknek az alapján, amelyeket a gyár főmérnöke piros műbőrbe kötve őriz íróasztalában;

A gyár második ötéves tervjavaslata hét változatban készült. Az első szerint az jelenlegi gyár fejlesztésével és a gyártás korszerűsítésével növelnék a termelés*, míg a második változat mindezek mellett egy új szigetelőgyártó telep létesítését tűzi ki célul

120 százalékos termelékenységnövekedés

A tervjavaslat első válito aata 31 százalékos termelés- növekedést ír elő a második ötéves terv idejére porcelánszigetelő-gyártás terén. Porcelán háztartási edényáruból is jelentős mennyiséggel gyártanak többet, de a pirogránit gyártásnál emelkedik legman gasabbra a termelés: 1965-re 183 százalékkal több pirográni- tot állítanak elő, mint az elmúlt esztendőben. Az ötéves terv idejére nyolcszázalékos önköltségcsökkentést irányoztak elő, az egy munkásra jutó termelési érték emelkedését a tavalyihoz viszonyítva 120 százalékban szabták meg,

16 milliós beruházás

A második változat szerint •— mint említettük — egy új szigetelőgyártó telep létrehozását tervezik, évi háromezer tonnáé kapacitással. Az új gyártelep beruházási programját tervfeladati szintig már jóváhagyta az Országos Tervhivatal és rövidesen sor kerüí tervezésére is. Ha a pécsi gyár kapja meg a kiviteleztetésre az engedélyt, az új telep már 1965-ben bekapcsolódik a termelésbe, e mór az első évben mintegy 1600 tonna szigetelőt állítanak ©lő. Az új gyártelep üzembehelyezésével az ötéves terv során 166 százalékkal nőne a gyár termelése.

A második ötéves terv során fejlesztik a 110 és 220 kilovoltos készülékszigetelők gyártását. Mintegy 46 milliós beruházással évi 250 tonnás többletkapacitást kívánnak elérni.

Akár az első, akár a második változat valósul meg a gyár ötéves tervjavaslatából, a nagy feladatokat,

csak gépesítéssel

látják megoldhatónak a gyárvezetőd. A 46 milliós beruházás jelentős részét például korszerű gépek beszerzésére fordítják. Az új típusú 1Í0 és 220 voltos készülékszigetelőket az eddig ismert gyártási technológiától teljesen eltérően, gépekkel állítják élő. A szigetelők égetésénél is új technológiát vezetnek be.

Ezzel kapcsolatosan négy gázfűtésű, kamrásrendszerű égetőkemencét építenek. Ezekben a jelenlegitől eltérően, samottebok nélkül fogják égetni a szigetelőket. Az alagút- kemencékben is korszerűsítik az égetést. A Dressler-rendÖtszáz kiránduló naponta

ráesett

Nap mdnt nap újabb kiránduló csoportok érkeznek városunkba. A Pécsi Idegenforgalmi Hivatal 84 fős szállása már október 15-éig foglalt. Egy hetet tölt városunkban a tatabányai általános iskolások 24 fős csoportja. Hétfőn 43 kecskeméti diák érkezett Pécsre és itt voltak a tihanyi általános iskolások, sőt 35 csehszlovák turista is. A Békés megyei TIT szervezésében 44 fős csoport érkezik csütörtökön Békés megyéből, 51-en pedig az egri gyakorló iskolából. Naponta átlagosan 500 kiránduló van városunkban. A nagy idegenforgalmat leginkább az áillandó ■zállortai asúfrtlteág

szerű alagútkemencéket nyüt- lángúra alakítják át. Ezzel jelentős gázmegtakarítást érnek el és a kemence belső terének magasításával évente mintegy 100 tonnás többlettermelést biztosíthatnak,

Regálos égetés

A későbbiekben egyik ala- gútkemencébe regálos égetést vezetnek be. A regálos égetésnél a megszokott samottokofc helyett szihciumkarbidból készült égetőtokoka* használnak, mellyel lényegesen gazdaságosabb az égetés. A szilicium- karbdd tokok élettartama ugyanis ötven-hatvanszor hosz- szabb a samottokokénál. A regálos égetés bevezetésével évente mintegy 300 tonna többletégetésre lesz lehetőség és 40 százalékos megtakarítást érhetnek ed a fajlagos kalória- félihasználásban. Ez évente két és félmillió köbméter gázmeg- takariétást jeden*.

Kétszer annyi porcelániigurát és eozintárgyat

gyártanak a második ötéves tervben, mint jelenleg. Hinnék érdekében eozinégető kemencéket építenek. A pirogránit- gyártás fokozásához is meg- fefelő gépi berendezéseket vásárolnak, s egy kisebb kemencét építenek. Az ötéves tervben a porcelánszigetelők gyártását nagy mértékben gépesítik. Eme a célra házilag tervezett és kivitelezett gépek készülnek, a gépműhelyben i máris megkezdték a munkát. ' A háztartási edények gyártását külföldi automaták üzem- behelyezésével gépesítik, ezzel biztosítják, hogy a jelenlegi 23 helyett az edények 73 százalékát gépekkel állíthassák élő. A gépek segítségével gyártott műszaki porcelán arányát a jelenlegi 4 százalékról 65 százalékra emelik.

Színtartó beruházások

Mindezek mellett úgynevezett színttartó beruházásokat is magában foglal az ötéves tervjavaslat. Ennek keretében fejlesztik a raktározást, szociális létesítményeket építenek, munkavédelmi berendezéseket helyeznek üzembe;

De elkészült a gyár műszaki fejlesztési, valamint tudományos kutató és kísérleti terve is. Ezek feladattá teszik új technológiák, valamint új — lehetőleg hazai — anyagok és új gyártmányok kikísérletezését és bevezetését. A második ötéves tervben többek között kikísérletezik a süllyesztett fejű belsőtéri támszigetelők, valamint a 110 kilovoltos, tömött testű szigetelők gyártását is,

A porcelángyár tervei nagyon szépek. Végrehajtásukkal csak öregbítik majd a pécsi pxxrcelán jó hírét. De hogy valóban szíwel-lélekkei láthasson a gyár minden dolgozója a végrehajtáshoz, alaposan meg kell ismertetni velük a terveket. Azzal, hogy megszületett és nyilvánosságra került ezzel kapcsolatosan az első gyári faliújságcikk, az ismertetés megkezdődött. Ragadjon meg ehhez minden további lehetőséget a gyárvezetés,

H. M.

Hz 1905-ös nagy bányászsztrájk

Ö

tvenöt évvel ezelőtt *** nagy részben az orosz- országi forradalmi események hatására — Magyarországon de közelebbről Baranya megyében és Pécsett is forradalmi megmozdulásokba kezdett az ipari és mezőgazdasági mun kásság. 1905 nyarán egymást érték a sztrájkok, a kizsákmányolt proletárok béremelést, több megbecsülést, emberibb életet követeltek.

Ennek a munkásmozgalomban gazdag évnek eseményeiből is Kimagaslik a pécsi és Pécs vidéki bányászok egységes és hatalmas sztrájkja, amely kis megszakítással csaknem két hónapig tartott és benne közel 3000 bányamunkás vett rész*.

Július 5-én délután Szabolcson kezdődött. A csillések és bányásztanoncok kijelentették, hogy béremelés nélkül nem hajlandók tovább dolgozni. Csatlakoztak hozzájuk a vájárok is. Ugyanez történt másHárommillió 400 ezer forintos költséggel a Komlói Állami Építőipari Vállalat építi a Szabolcs légaknái kompresszorbázati

nap reggel Pécsbányatelep>en az András-áknánál. Július fián. délután 2 árakor azután egy közös jelre az összes aknáknál beszüntették a munkát. A jel az volt. hogy a Schroll- akna mögött két robbanás zúgott fel. Erre minden bányász sztrájkba lépett: pécsiek, szabolcsiak, somogyiak, vasasiak.

Szervezettek voltak, már hetek óta szervezkedtek. Este 7 órakor minden bányász részvételével gyűlést tartottak á Kasszián—tárna alatti téren, ahol megbeszélték követeléseiket. A bányászok szónokai Steiner Mátyás, Bernhard Imre és Ninding János. A memorandum írásba foglalása másnap reggel történt meg a György-aknánáL A váj árak 3,40, a segédvájárok 2,80, a csillések 2,60, a bányásztanoncok 1,20 korona szakmánybért követeltek. 48 tagú sztrájkbizottságot alakítottak.

Megfélemlítésükre a rendőr- kapitány rendőröket, a járási főszolgabíró pedig gyalogos és lovas katonaságot rendelt ki. Pécsett akkor csak egy század katonaság tartózkodott, mert az 52. gyalogezred Tolnában volt, a honvédek plédig gyakorlaton vettek részt. Az egész katonaságot a bányászok ellen küldték. Ezt a katonalétszámot hamarosan megemelték, sőt a székesfehérvári csendőrkerülettől is kértek csendőröket. Hamarosan annyi lett a katona, hogy a bányatelepek hadgyakorlat színterét mutatták.

A memorandumot július 7- én nyújtották át Sztraka Ferenc bányaigazgatónak. A béremelésen kívül követelte a memorandum. hogy nőket, és 14 éven aluli gyermekek«* csillésnek ne alkalmazzanak, engedélyezzék május elsejének megünneplését, a brikettgyá- riak 12 órás munkaidejét szállítsák le 8 órára, a sztrájkbizottság tagjait semmi bán tód ás ne érje,

Sztraka igazgató egy szót sem tudott magyarul, a tárgyalásokat németül vezette; A fizetése kétszerese volt az akkori miniszteri fizetésnek, nem tanúsított semmi megértést a bányásznyomor iránt. Pedig ha teljesítették volna a bányászok bérkövetelését, a béremelések egy fél százalékkal sem csökkentették vona az igazgatóság osztalékai^

|y| egegyezés helyett a bá1 1 nyaigazgató úgy intézkedett, hogy aki 13-ig nem áll munkába, elbocsátja a társaság, sőt 17-ig a DGT-házak- ból is kiköltözteti, a bányász- segélyegyletfből (társláda) kizárja, Ilyen válaszra a csendes,

de szívós természetű bérharc egyre inkább elmérgesedett.

Július 15-én megkezdődött a bányászok zaklatása. Éjjelenként különböző ürügyekkel felverték őket álmaikból. Szuro- nyos csendőrök próbálták őket munkára kényszeríteni. 18-án megkezdték a bizalmi férfiak családjainak kilakoltatását) Egyetlen napion 44 család lett hajléktalanná Azután sorra következtek a többiek is. Megtiltották, hogy őket a többi bányász lakásába befogadja.

Bútoraikkal az erdőben kerestek menedéket. Zivataros, esős éjjelek következtek, a nők és gyermekek közül sokan megbetegedtek, kórházba kerültek.

Pécs lakossága a bányászokkal rokonszenvezett, nem aa idegen nagytőkével. A szrtájk egész idejére megszervezték a bányászok segélyezését, természet- és piénzbeli adományok gyűjtését. A DGT-nek azok a felhívásai, amelyekkel szrtájk- törőket keresett, a piécsiek között sikertelenek voltak.

Sok-sok egyezkedés, tárgyalás eredményeként, több mint 6 hétig tartó sztrájk után, augusztus 16-án a bányászok munkába álltak;

Alig dolgoztak azonban néhány napig, 22-én reggel valamennyi tárnánál ismét beszüntették a munkát, mert minden munkás fizetéséből 20 fillért vontak le a katonaság által a sztrájk alatt fölemésztett nagy összeg fedezésére;

A második sztrájk veszélyesebb jelleget öltött az elsőnél. Rögtöni bérjavítást követeltek, nem elégedtek meg Ígérgetésekkel. A gépészek, fűtők, műhelymunkások is sztrájkba lépitek. Háromtagú küldöttséget indítottak Budapestre és Bécs- be, hogy kikerüljék a pécsi igazgatóság merev magatartását

Csak a háromtagú bizottság visszaérkezése után jött létre a megegyezés és augusztus 26- án a második bányászsztrájk is befejezést nyert. A bányászok 20 százalékos béremelést kaptak, elismerték szervezkedést jogukat és május elsejének szabad megünneplését

kJ éhány nap múlva a négy századnyi katonaságot is elvezényelték a bányatele- piekről. Amikor a katonák dob- pjeigés mellett végigvonultak a, Király utcán, a városi lakosság is örült és megnyugodott hogy a bányászok kenyérért és nagyobb megbecsüléséért folytatott hosszú sztrájkmozgalma mégis eredménnyel végződött*

dr. Kopasz Gábor

levéltáros

Egyik vasárnap bekopogtatott lakásom ajtaján a gyöngyös- melléki tanács volt vb-elnöke, aki jelenleg Pécsett dolgozik; Faluja ügyében jött. Elmondta, hogy nemrég otthon volt. Leült a kocsmában egy px>hár sör mellé és egyszercsak azon vette magát észre, köréje gyűltek az emberek: Kálóczi József, Balogh Farkas József, Márton János, Balogh Farkas János és Balogh Elemér. Mindany- nyian tsz-tagok. A tsz-ről beszéltek. Többek között arról, hogy az elnök, Nock János nagyon jó gazda volt, azért is választották meg elnöknek. A gazdálkodásban nincs is hiba, de előfordult eset, hogy nem hallgatta meg a tagok véleményét. Maga döntött;

— Nem nagy ügy az egész, de érdemes lenne róla írni, hogy a termelőszövetkezeti elnök is tanuljon belőle — foglalta össze mondanivalóját a volt vb-elnök és elbúcsúzott.

Naplókig hordtam a zsebemben a feljegyzést, mire végre eljutottam Gyöngyösmellékre.

Először a munkáról érdeklődtem:

*- Két tábla már kész az őszi árpából. Jól fizet, — mond ták, amikor egy ember toppant be az irodába, a tsz pénztárosa, Koncz József.

— Elfogyott a zsák.

— ötvenet küldtünk.

— Mind megtelt már.

•* Akkor te tudod, hogy kőSvát édeni a tarokkot

rülbelül mennyit fizet majd az

őszi árpa;

— Úgy ömlik a szem, hogy csak na. Egy fordulónál huszonöt zsák is megtelik.

Az emberek elmennek. Kettesben maradunk Balogh Elemérrel, a tsz adminisztrátorává*

— Hallom, panasz van az elnökükre.

I— Én nem mondok semmit a háta mögött, — így Balogh. Most már hamarosan jönnie kell. Akkor majd megbeszélhetjük a dolgot.

Egyenes dolog. Ha baj van vele, akkor a szemébe mondja — gondolom magamban, amikor gondolatomból Balogh zökkent ki; —•

— Már jön i6;

Az elnök alacsony termetű, kissé zömök, orra alatt kis szőke bajúszt visel. Elmondom neki, miről van szó.

— A szdkvízüzemröl — ismétli. Tudom. Sok embernek fáj, hogy elvitték innen. Körülbelül nyolcvan évig volt itt Gyöngyösmelléken szikvíz- üzem és most átvitték Kétúj- faluba;

— Azt mondják, maradhatott volna itt is, ha a tsz vállalja az üzemeltetését.

— Ez igaz. Amikor én távol voltam, a vezetőség írt is egy levélte a Központi Bizottságnak. Kérték, hogy ne vigyék el a szikvízüzemet, a termelőszövetkezet vállalja az üzemeltetést. Amikor ón haza jöttem az iskoláról, akkor kijöttek a megyétől és megkérdezték, hogy vállaljuk-e. Mindjárt meg is mondták, hogy ez mibe kerülne a termelőszövetkezetnek. Kiszámítottuk, hogy évi tizenötezer forintot ráfizettünk volna.

— Az nem lehet! — szól közbe Balogh Elemár, aki valamikor ennek a szikvízüzem- nek a tulajdonosa volt. — Mi soha sem fizettünk rá;

— De ki kellett volna fizetnünk körülbelül harmincezer forintot a töltőgépiért, az üvegekért, meg azért, hogy egy falat húzott a földművesszövetkezet. Erre hitelt nem kaptunk volna. A saját erőnkből kellett volna előteremteni ezt a ]?énzt. Ez meg nem megy.

— Nem adtak volna rá hitelt? — kérdez Bata János elnökhelyettes, aki csak az imént kapcsolódott be a beszélgetésbe;

— Meg kötelezvényt kellett volna aláírni, hogy a környékbeli italboltokat mind ellátjuk szikvízzel. És, ha valami hiba becsúszik, akkor fizethetjük a kötbért.

w, a szikvfzüzemnck éti la

híve vagyok — jelenti ki Balogh Farkas József, az ellenőrző bizottság elnöke; )— De én sem tudtam, hogy így áll a helyzet.

— Hát nem tárgyalták meg ezt az ügyet közgyűlésen?

— Nem. Pedig azóta volt közgyűlés, de nem hoztuk szóba;

A válasz meglepő. Ha megtárgyalják ezt a közgyűlésen, ha az elnök elmondja, ezért és ezért így határozott, hogy ő látta, nem kifizetődő a termelő szövetkezetnek, hogy egy pár lovat kellene tartani csak szik- vízhordásra, meg emberrel sem győznék, ugyanis kevés a munkáskéz a mezőn ;:; Szóval, ha mindezt elmondta volna, ha a tagok hozzátehették volna közgyűlésen a maguk véleményét, akkor nem került volna sor arra, hogy külön, külön kis csoportokban vitassák meg ezt a kérdést és mindenki úgy foglaljon állást, ahogy éppien neki tetszik;

—- Igaza van, — mondja az elnök. — Volt ennél kényesebb ügyünk is, de azt megtárgyaltuk. Itt van póldául a munkaegység-előleg kérdése. Négy hónapig fizettünk havi tizennyolc forint munkaegység-előleget. Kaptunk pénzt a banktól, mert mindazt a gabonát, amire nincs szükségük a tagoknak, lekötöttük szerződésre. Csak az volt a baj, hogy túl- élőlegeztünk és most az utóbbi két hónapban nem tudtunk előleget fizetni;

— De most, ha a bank jóváhagyja hiteltervünket, akkor megint lesz előleg — teszi hozzá a termelőszövetkezet könyvelője;

Zsebbe vágó kérdés volt ez az előleg. Mégis szót lehetett érteni a tagokkal. Most sem történt volna másként. Es, ha odaáll az elnök a tagok élé, elmondja a véleményét, akkor nem lett volna szóbeszéd, gyak ran a háta mögött a szikvíz- üzem kérdése és egyesek nem mentek volna el odáig, hogy kijelentsék: ,,Az elnökünk néha önkényeskedik“. önkényeskedésről szó sincs, legfeljebb egy hibáról, amit helyre lehet hozni, és amiből sokat tanúit Nock János elnök, de sokat tanulhat több más termelőszövetkezet elnöke. Nock János azt mondta: „Tudom, hogy hibát követtem el, amikor nem beszéltem meg, ha máskor- nem, utólagosan ezt a kérdést a tagokkal.“ Nock János belátta a hibáját és ez biztosíték arra, hegy a jövőben hasonló hibát nem követ el, különösen akkor, ha a vezetőség figyelmezteti: az elnöknek, a vezetőségnek mindig támaszkodnia kell annak a közösségnek a vé leményére, amely megválasztotta;

■zalai János