Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31-01 / 180. szám

1960. JÚLIUS 31. NAPLÓ 3 thegyek között Füzethegyek a PIÉ RT raktárába« íét ember magasságú Üze thegyek között járunk a Déldunántúli Papír és Iroda- zer Értékesítő'Vállalat raktá- •ában. Tíz vagont töltemének neg a füzeitek, a számuk pe- lig a nyilvántartás szerint meg közelíti a milliót. De ez még csak egyik fele íz idei iskolaév füzetszükség- etének — mondja Knapp Ti- »r, áruforgalmi osztályvezető. - Ebben a negyedévben még ovábbi nyolc-tíz vagon füze- ej kapunk. A következő szál- ítanányokban jelentős mennyi- égű 16 és 32 lapos irnport- üzet is érkezik hozzánk Kí- láből és Csehszlovákiából; — Izek nem különlegességként merülnek forgalomba. A ma- ;yar szabvány minőségben és lágyságban készülnek és se­jtenek a füzetigények kielé- [ítésében. A füzetszükségleteket ezzel i mennyiséggel fel tétiedül ki udják majd elégíteni, a Mű­Húsz vagon füzet, százezer tollszár, sok ezer töltőtoll, műanyag-iskolaszerek Iskolaév előtti raktárlátogatáson a PIÉRT-nél perkolor és Technochrom már­kájú pasztellirónok 12-es, 18- as és 24-es dobozokban. Ma már a kisdiákok java­része is töltőtollal felszerelve vág neki az új tanévnek. Nos töltőtollból sem lesz hiány. A tizenegy' forintos diáktollaktól kezdve a 220 forintos extra­minőségű toliakig minden tí­pusból megfelelő mennyiségű kerül hamarosan a vásárlók elé. Raktárlátogatásunk közben felfedezhettünk még egy új­ságba való tényt: betörtek a műanyagok az irószerszakmába is. Műanyagból készülnek ma már a legszetmrevalólbb toll­szárak, ízléses, átlátszó mű­anyag .dobozban kerül forga­lomba a Fortuna műanyagtes­tű, cserélhető bélű színes írón, a versatilhoz hasonló rendsze­rű Héró nyomósárón is mű­velődésügyi Minisztérium által megsüt bott normák keretein belül. Az elmúlt' évben hiánycik­kekként nyilvántartott általá­nos iskolai betűgyakorló la­pokból és iskolai rajzpapírból is ki tudják majd elégíteni az igényeket, Rajzpapírból növe­li majd a választékot a Len­gyelországból importált jobb­minőségű rajzpapír és rajz­tömb. anyagból készült. Olcsó áron kerülnek forgalomba a polis- tirol háromszög és laposvomal- zók, ecsettálak, szögmérők. — Polistirolból készül a tolltartó is. Polietilénből készülnek a kis elsősök számolókorongjai és számolópálcikái, a füzet­borítók és a már népszerű uzsonnás zacskók. A pincében, az írószerek bi­rodalmában ismét óriási szá­mokkal találkozunk. Átnyúj­tunk ezekből is néhányat: toll­szárból százezer darab sora­kozik a raktár polcain. Mind­egyik baranyai iskolásnak jut kettő. Nem hiányzik a tollszár­ba való írótoll sem, félmillió található a raktárban. Ehhez járul még húszezer különböző diákkörző, négyszázezer grafit írón, harmincezer doboz külön­böző minőségű színes Írón, közöttük kiváló minőségű Su­Iskolatáskából a piért tízezer darabot hoz forgalom­ba. Ennek a mennyiségnek egy része hátitáska. Ez nem a di­vat követelménye, hanem az egészségügyé. A tapasztalat és a vizsgálatok ugyanis azt bi­zonyítják, hogy a kisiskolások­nak egészségesebb a háton vi­selt táska, mint a kézben ci­pelt aktatáska. A hátitáska egyenes testtartást biztosít az apró legénykéknek és leány­káknak, az aktatáska ellenben a gyengébb testűeknél előse­gíti a féloldalas fejlődést. Hiánycikk? Csak pillanat­nyilag van. A rajztáblaellátást csak a lengyel, román, NDK és jugoszláv import beérkezé­se után tudják megoldani A PIÉRT vezetőinek ezzel kap­csolatos igen megfontolandó jó javaslata: jó lenne, ha az isko­lák szereznék be a rajztábla­szükségletet és szertári tárgy­ként kezelnék a rajztáblákat, így sokkal kisebb mennyiség is elég volna a szükségletek kielégítésére. Érdemes ezen a javaslaton gondolkodni..; Nos így néz ki a PIÉRT- nél az iskolaévre való készü­lődés. A füzetek augusztus közepén már kinn lesznek a kiskereskedelmi boltokban, a többi iskolaszerrel együtt. Ak­kor jön majd a papírboltok csúcsforgalma, amit enyhíte­ne, ha már augusztus folya­mán megkezdenék a tanszer- vásárlást. A bevásárlások után pedig következik: az új tan­év. Talán nem vakációrontás, ha ehhez már most kívánunk sok sikert, azok nevében, akik már most dolgoznak a tanév sikeréért. Augusztusban elkészül a hosszúhetényi vasút ^ Ismeretes, hogy az új hosz- szúhetényi bányaüzemhez, a szén elszállításának gazdaságo­sabb és gyorsabb lebonyolítá­sára új vasútvonal épül. Ez a hosszúhetényi bányaüzemtől in dúlva a hirdi közúti felüljáró­nál csatlakozik a nagyvasúti vágányhálózathoz. Az új vasút hossza 6,6 kilométer . lesz, s megépítése mintegy 72 millió forintba kerül. Az új vasút megépítésével kettős célt ér el a népgazdaság. Egyrészt ezen szállítják el a vasasi Petőfi-aknáról kötélpá­lyán ideérkező szenet és a hosszúhetényi bánya termelé­sét. Másrészt a bányához ér­kező anyagokat nem kell majd Hirden kirakni, s onnan gép­kocsival Hosszúheténybe szállí­tani, hanem a téglát, cementet, meszet, homokot, bányafát, deszkát, gépeket TH-gyűrűket, különböző felszereléseket is a vasúton szállítják. Ez olcsóbbá teszi az építkezést, ami előre láthatóan még jó ideig fog tar­tani, hiszen a már elkészült épületeken kívül lesz még égy szolgálati lakásokból épülő la­kótelep, egy munkásszálló, kü­lönböző bányaépületek (akna­ház, fürdő, irodák, gépházak, Klubavatás a pécsi széntrösztben A pécsi szén­tröszt Déryné utcai klubja mintha meg fiatalodott volna. Az •utcai frontot ki meszelték, az udva­rom piros salakot szómnak. Az egész épületre a lázas- ké szülődés nyomja rá a bélyegét, 'takarí­tanak, súrolnak az asszonyok, a teg­nap esti avatóün­nepségre készülőd­tek, amelyet csalá­di esttel kötöttek egybe. A mintegy. fél­millióba kerülő át­alakítás belülről is újjávarázsolta az épületet. A lépcső­házat színes csem­pe, az étterem pult jának oldalát fénye zett farostlemez bo rítja. Három klub­helyiséget építet­tek, egyet a műsza kiaíc számára, szak könyvekkel és fo­lyóiratokkal. A má­sikban televízió és rádió, a harmadik­ban különböző tár­sasjátékok szórakoz tátják a pihenő dől gozókat. Szépiro­dalmi könyvtár, fo­taszakkör-helyiség — laboratórium­mal — található meg itt. Az emeleten me­legítő konyha léte­sült, modem fel­szereléssel. A régi büfé és nagyterem közötti helyre ét­termet varázsoltak. Az étterem és a nagyterem- egybe­nyitható, nagyobb megmozdulásoknál egy légteret képez. A klubot modern és ízléses bútorok­kal szerelték fel. műhelyek stb.) s ehhez renge­teg anyag kell. Az új vasút megépítésével együtt Vasason vízkivételi le­hetőséget teremtenék, most fúr ják a kutat, hogy a mozdonyok vízhez jussanak. Hosszúhetény ben már elkészült a vízdaru, tartállyal együtt. Pécs-felső és Vasas állomásokon a régi vá­gányhálózatot fél-fél kilométer nyivel meghosszabbították, hogy a bátaszéki vonalon min­den különösebb fennakadás nél kül bonyolíthassák le a Hosz- szúhetényből érkező szén-vo­natok fogadását. Az új vasútnak az eredeti határidő szerint már tavaly de­cemberben kellett volna készen lennie. Rada Antal elvtárs, a beruházási részleg ellenőre azonban úgy tájékoztatott ben­nünket, hogy a vasút körülbe­lül augusztus 10—15-e körül lesz készen. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a vasútépitést, nem messzire a pályaudvartól hatalmas földcsuszamlás zavar­ta meg. Emiatt mintegy 50 000 köbméter földet kellett még megmozgatni, terven kívül. — Nem szólva arról, hogy a vasút építők munkáját különféle anyaghiány (például sín) gátol­ta. Jelenleg még 230 méter hosz- szú sínfektetés van hátra. A sínek július 28-án meg is ér­keztek. A töltés, a kavicságy készen áll, most rakják le a betonaljakat. A mozdony már mintegy 5 kilométer hosszban jár az elkészült vágányokon. Ha ezt az utolsó szakaszt, amely a nagy bevágástól az ál­lomás bejárati váltójáig tart, elkészítik, akkor az új vasúti vágányokon megindulhat a for­galom. Időjárásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti; Várható Időjárás vasárnap estig: a nappali felmelegedés fokozódá­sa. Nappali felhőképződés, né­hány helyen, elsősorban a Dunán túlon záporeső, zivatar. Gyenge légáramlás. Várható legal acsonyobb éjsza­kai hőmérséklet 15 fok körül* Legmagasabb nappali hőmérsék­let 26—59 fok között. Távolabbi kilátások: a jövő hét elején mér­sékelten meleg Idő, helyenként záporral, zivatarral. — Hát kérem, ön is peches rnber,. hogy most érkezett — ogacitak hétközben keserű róniával, felhőkémlelés — köz- <cn a szegediek, amikor zu- togó esőben be'értem a sza- »adtéri já'.ékok főhadiszállá- ára, a Szegedi ldegenforgal- rü Hivatalba. Csütörtökön már szállóige ett Szegeden Ciceró egyik bé­kédének kezdősora: „quousque andern ...” azaz „hát meddig nég?...” Mert huszonharma- lika óta, kevés megszakítással suhogott Szegeden az eső. A múlt szombati elhalász­ott megnyitó után vasárnap ;ppenhogy megszólaltak az lnnepi harsonák, elhangzott i Himnusz, máris megeredtek íz égi csatornák és esett és :fcett. Szegediek és vendégek lem kevés bosszúságára. — Már abban is megingott i bizalmam, hogy Szeged va- óban a napfény városa-e — »pánkodilc közelemben egy lerék szegedi polgár és kéri a elefont: megtartják-e a Hu- lyady László már két ízben kihalasztott idei bemutatóját. Az idő dönt. Este fél tízkor tiég hatalmas tömeg várja a Dóm téren, az árkádok alatt, hátha megkegyelmez az idő Erkel operájának, de az eső vigasztalanul zuhog. A bemu­tatót harmadszor is el kell halasztani. — Szerencse, hogy ebős na­pokat is terveztünk a prog­ramba — vigasztalják önma­gukat és a vendégeket a vá­ros vezetői —, de az esős na­pok viszont a próbák rovására mennek... * Ezt mondja rendező és szí­nész is. Az idei szabadtéri játékok nyitánya komoly próba elé állította a rendezőket is, a mű­vészeket is. A szabadtéri színpad mö­gött, az árkádok előtt hatal­mas vászonmezőre már a Jeanne d’Arc díszleteit festik, Lusin díszlettervező irányítá­sával. Péntekre, az egész éjszaka tartó esőzés után végre kisü­tött a nap Szegeden. A Be­loiannisz tér árkádjai alá, ahol a magyar nép nagyjainak em­lékét megörökítő, mintegy hetven szobor és relief sora­kozik, vékony sugarakban be­csúszik a nap fénye, az egész Várót betöltve a modern szer­kesztésű szabadtéri színpad karcsú állványokon száritko- zik. A színpad hétezerkétszáz személy befogadására alkal­mas, és minden második szék­sor alá hangszórót építettek. A nézőtér legutolsó sorában is remekül lehet hallani az előadást, amihez persze a tér kiváló akusztikai hatása is hozzájárul. Évtizedek alatt a sok kül­földi vendégművész csak elis méréssel adózott a tér roppan szerencsés akusztikájáról, de a szegediek Mascagm szavai­ra emlékeznek legszívesebben aki 1935-ben a szabadtéri já tékok alkalmával a Paraszt becsületet vezényelte. Tulaj donképpen a Parasztbecsülc bemutatóján bizonyosodott be hogy a tér rendkívüli akusz tikai lehetőségekkel rendel kezik. S valóban, messze fel a ne zőtérre hallani a délelőtti ko pácsolás közben a színpadra a rendező hangját. — Tehát indulunk! Jobbró jöhet a király... A próbák, az esők okozta menetrendváltozás miatt több­nyire éjszaka folynak. Hétköz- bM Major Tárná* vezetésével éjszaka kezdődtek az Ember tragédiájának próbái is. Valóságos művésztaiálkozó van most Szegeden. Számos élvonalbeli, fővárosi vendég- művész mellett a hét elejére várják a moszkvai Sztanyisz- lavszkij és Nyemirovics-Dan- csenkóról elnevezett színház együttesének érkezését, de Markovics szcenikus, Lusin díszlettervező már megérke­zett. Rövid időt töltött Szege­den Lejbman igazgatóhelyet­tes is, aki jelenleg a magyar- országi vendégszereplés prog­ramja ügyében tárgyal —, ami egyébként jó hír a pécsi közönségnek. — Az együttes augusztus 15-én a margitszigeti színpa­don szerepel, majd a fővárosi látogatás után — mondotta az igazgatóhelyettes — többek között Pécsett is ad műsort. A programban románcok, duet­tek, operaáriák, szólótáncok és táncképek szerepelnek. Sajnos, a Jeanne d’Arc-ot csak a szabadtéri játékokon mutatják be. „Szeged a napfény városa” — mondják a szegediek, de el­ismerik, hogy ebben a meg­állapításban van egy kis me­teorológiai huncutság is. Har­minc évi átlag alapján kiszá­mították a szegediek, hogy az országban egy év alatt Szege­den süt legtöbb órát — szám- szerint 2050-et — a nap. De nem is ez az idegenforgalmi csalafintaság adja a város vonzóerejét. Elsősorban történelme, a sok ezer éves öthalmi leletek, Attila híres sátorvárosa, amely valaha itt állhatott, a törté­nelmi patina, amelynek olyan szomorú dátumai vannak, mint a tatárjárás, amikor a várost teljesen elpusztították. A második nagy tragédia 1879-ben érte a várost, ami­kor egy télutói éjszakán Per­csoránál a Tisza áttörte a gá­tat és hajnalban Szeged már a hullámsírban feküdt. Mik­száth megrázó szavakkal szá­molt be a tragédiáról és a Szegedi Hiradó című napilap­nak is csak egyetlen oldalát tudták már kiszedni, gyász­keretben. A Merem szabadtéri játékok szín helye. A Fogadalmi templom m MM személyt befogadd nézőtérre*, Annak idején nemcsak az or­szág, de Európa is talpraállt, segített Szeged újjáépítésén. Ezt az áldozatvállalást őrzik Szegeden ma is az európai fő­városokról elnevezett kör­utak. Szegednek a* árvíz, a sze­rencsétlenség mellett „sze­rencséje” jg volt, hiszen tel-> jesen új várost építettek, szé­les sugárutakkal, hatalmas te­rekkel. A város ma ennek a jószemű tervezésnek köszön­heti, hogy „mindenre jut hely”. Építkezésre, közlekedés­re, parkosításra. S egyébként is, roppantul illik ez a nyu­godt terebélyesség az alföldi miliőhöz. Mert az emberek is ilyenek — nyugodtak, kiegyen­súlyozottak és derűsek. Szí­ves vendéglátók. A város patináját adja az a sok irodalmi hagyomány, ame­lyet Szeged magáénak mond­hat. Ezeken az utcákon sétált Tömörkényi, Juhász Gyula, ezekben a kávéházakban vagy sétányokon ült Balázs Béla, Mikszáth, József Attila és Radnóti Miklós és a kolosszá­lis városi múzeum lépcsőjén ballagott, ki tudja hányszor Móra Ferenc, aki „hitt az élet­ben, az ereszek alatt élők dol­gos emberségében”. S a város vonzóerejéhez tar­tozik, hogy a hazai könnyű­ipar egyik jelentős fellegvára, Közép-Európa egyik legszebb, legkorszerűbb textilüzeme Sze­geden van, hogy konzervipara világhíres, hogy a régi, Marx­ién rakodótelepeken ma már a roggyant házak helyett új munkáspaloták állnak. És ha vonzóerőről van szó, ki lehetne-e felejteni a ha­lászlét, a szegedi paprikát, a papucsot és a híresneves tar­honyát, amelyet már megbol­dogult Porphyrogenitos bizánci császár is megcsodált és a ma­gyarság ősi eledele volt. Thiery Árpád (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents