Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03-01 / 156. szám

1980. JÚLIUS S. NAPLÓ 3 A béke és barátság autókaraván utasai Budapesten A Szovjet Béke­tanács szervzésében június 29-én három autókaraván indult el Moszkvából béke és barátság kara­vánja néven. Az egyik a balti államo kát, a másik Len­gyelországot, a Né­met Demokratikus Köztársaságot és Csehszlovákiát jár­ja be, míg a harma dik hazánkat, a Ro­mán Népköztársasá got és Bulgáriát lá­togatja végig, majd Románián keresztül tér vissza Moszkvá­ba. Az utóbbi kara­ván utasai négy nap óta tartózkodnak Magyarországon; Miskolcon és Eger­ben már jártak, két napja pedig Buda­pesttel ismerked­nek. Az Országos Bé­ketanács szombaton fogadást adott a szovjet turisták tiszteletére, akik ez alkalommal a ma­gyar békemozga­lom és a Magyar- Szovjet Baráti Tár­saság számos veze­tőjével és társadal­mi munkásaival ta­lálkoztak. A békekaraván hétfőn a Balatonra látogat, magyaror­szági útjuk utolsó állomása Szolnok. 1962-ben kezd üzemelni az új korszerű, 14 kamrás, szaíka- szosan működő kemenceblokk. Három ilyen, egyenként 10 millió forint értékű kemence létesül itt a következő Kiss József csoportvezető negyedszázada áoégomja a Kékszműmek és részt vett m efcő temw éitiémmél is. Huszonöt évvel ezelőtt ennél a kemenceblökknál ürítettek először kokszot a Pécsi Kokszműben. A 28 kamrás, folya­matosan működő kemence naponta 165 tonna kokszot és 60 ezer köbméter gázt termel. Érdekes színfolttal gazdagodik a város A Pécsi Városi Könyvtár július 4-én, hétfőn délután 4 órakor nyitja meg a „Bolyai János” politechnikai és olvasó- mozgalmi ifjúsági könyvtárát a Bem utca 1. szám alatti könyvtárhelyiségben. Itt az általános iskolát elvégzett fia­talok mindazokat a könyveket megkapják, amelyekre akár tanulás, akár szórakozás miatt szükségük van. A politechni­kai oktatást előmozdító köny­vek mellett a József Attila olvasómozgalom könyveit is kölcsönzik. Ezenfelül kalandos ifjúsági könyvek, leányregé­nyek. történelmi regények és útleírások között válogathat­nak a fiatalok. A könyvtár már induláskor is több mint 3000 kötetet bocsát a fiatalok ren delkezéstére. Harmincnégy négytalálatos A lottó 27. játékhetére be­érkezett 4 143 539 szelvény. Ot talál atos szelvény nem volt. Négy találatot harmincnégy fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 91 401 forint 25 fillér. A háromtalálatos szelvények száma 2326, ezek­re egyenkint 667 forint 50 fil­lért fizetnek. Két találatot 84 968 fogadó ért el, a nyere­ményösszeg egyenként 18 fo­rint 30 fillér. Elkészült a baranyai állami gazdaságok ötéves tervjavaslata Hétszeresére nő az öntözött szántóterület — Nyolcszáz hold szőlő Megháromszorozódik a kukorica vetésterülete — 17 000 mázsával több sertéshús A megye állami gazdaságai is elkészítették második ötéves tervjavaslatukat. Milyen vál­tozásokat hoznak ezek a terv- javaslatok a megye állami gaz­daságainak életében,, fejlődésé­ben? — erről a kérdésről be­szélgettünk Dudás József elv­társsal, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságá­nak vezetőjével. — Kezdjük talán a növény- termesztéssel. Néhány példát mondok. Az eddigivel nagyjá­ból azonos vetésterületen 1965- re negyven százalékkal növel­jük a kenyérgabona egy hold­ra eső hazomáfc Ezt részben úgy érjük él, hogy bőven ter­mő kenyérgabona-fajtákat ter­mesztünk és korszerűbb nö­vényápolása és betakarítási módszereket vezetünk be. A kenyérgabonáknál nagyobb gondot fordítunk a hazai viszo­nyokra nemesített olasz bú­zák vetésére, bővítjük és kor­szerűsítjük a vegyszeres gyom­irtást, bevezetjük az osztott aratást, hogy csak néhány pél­dát említsek Fokozatosain, a tájjellegnék megfelelően, növekszik a cukor répa-termelés területileg is, de | növekszik: a cukorrépa egy holdra eső hozama is. 1965-re a jelenleginél körülbelül ezer vagonnal több cukorrépát adunk át cukorgyárainknak, mint jelenleg.1 A szántóföldi növénytermelés fokozását szol­gálja az öntözéses szántóterü­letek növelése is, de ezen be­lül is a zöldségesek öntözését kell kiemelni. Közel kétszere­sére nő majd az öntözéses szán tóterület az állami gazdaságok ban. Holdban kifejezve ez any nyit jelent, hogy háromezer holdat művelünk majd öntö­zésesen, melyből 340 hold ön­tözéses kertészet lesz. — Milyen terveik vannak a szőlő- és gyümölcsfa-kultúra meg teremtésével kapcsolatban? Huszonötéves *a^Kokszmű — Nagy mértékben növek­szik a szőlőik és gyümölcsösök területe is. 1965-re a jelenlegi háromszáz hold szőlő helyett nyolcszáz lesz az állami gaz­daságokban. A gyümölcsösök is szépein fejlődnek majd. 1965- re hétszáz hold gyümölcsösünk lesz. A szőlő, a gyümölcsös­területek növelésével együtt jár majd az is, hogy lényege­sen több bort, gyümölcsöt ér­tékesítünk. Ha a jelenlegi bon- értékesítést száz százaléknak veszzük, akkor 1965-ben 252 —: százalékkal nő a borértékesí­tésünk. Hasonló a helyzet a gyümölcsnél is. Nem kis je­lentőségű eredmény az sem, hogy 1965-ben már 338 hold komló-területről szüretelhetjük a drága valutát érő nyersanya­göt, a sörgyártás alapanyagát. — Gondoltak az állami gaz­daságok arra is, hogy az arra alkalmas területeken a követ­kező ötéves tervben erdőt te­lepítsenek. — A* állattenyésztés fejleszté­sében mik a terveik? — Először talán a takar­mánybázisról. Éneikül nincs állattenyésztés. A kevés táp­értékű takarmánynövények vetésterületét csökkentjük az elkövetkezendő öt évben és a termésátlagok növelése mel­lett a kukorica, a silókukorica és a pillangós takarmányok szerepe nő meg. Például: a kukorica vetésterülete 1965-re 1959-hez képest megháromszo­rozódik és így eléri a szántó­terület 34 százalékát. A takar­mányterületek 1965-re az álla­mi gazdaságok szántóterületé­nek 66 százalékát teszik majd ki, természetesen beleértve eb­be a szemes és szálas takar­mányokat is. — Az állattartás fejlesztése szoros összhangban van a nö­vénytermeléssel és a dolgozók igényével. Elsősorban növeljük a sertésállományt, de jelentő­sen emelkedik a szarvasmarha, a juh és baromfi, sőt a halá­szat termelése is. E növekedés megvalósítása érdekében máris több, újfajta sertés, szarvas- marha, .juh tenyésztésbevétele van folyamatban. A többter- rnelést a korszerű tartási vi­szonyok is elősegítik majd. Hogy jobban megvilágítsam ezt a kérdésit, néhány számot említek. A vágósertés-értéfcesí- tésünk 1965-ben évenkénti fo­kozatos emelkedéssel 17 ezer mázsával lesz több. mint amennyi 1960-ban volt, illetve lesz. Vágómarhából hétszáz, vágóbaromfiból pedig 500 má­zsával adunk többet 1965-ben, mint 1960-ban. Emellett növek szik a tenyészállat-értékesítés is. A tenyészüsző értékesíté­sünk az 1960. évinek a négy­szeresére, a tenyészkan süldőé 2,5-szeresére, a tenyészkoca süldőé 2,5-szeresére és az áru­süldőé is 2,5-szeresére növek­szik 1965-re. Halhúsból pél­dául háromszor több kerül majd piacra a második ötéves terv végére, mint amennyit 1960-ban adtunk, illetve adunk. — Állati termékből mennyivel les* több? — Az állatitermék értékesí­tési terv is jelentős növekedést mutat. Tejből például 1965-re 3 millió literrel adunk többet évenként, mint jelenleg. A gyapjú-értékesítés 37 százalék­kal nő, a tojás-értékesítés pe­dig az 1960. évinek 277 száza­léka lesz. Hatalmas feladato­kat ró tehát a második ötéves terv megyénk állami gazdasá­gaira, de ennek teljesítésére biztosíték a dolgozók munka­lendülete és a vezetési színvo­nal emelkedése — fejezte be nyilatkozatát Dudás József elvtárs, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának veze­tője. Végétért a színházi évad Szombaton délelőtt tartotta évadzáró társulati ülését a Pécsi Nemzeti Szinház együt­tese. Dóridat Róbert, a szinház pártalapszervezetének titkára üdvözölte a megjelenteket. El­mondotta, hogy akik a mai nappal megkezdik a jó mun­kával megérdemelt nyári pihe­nőjüket, az új évad kezdetén már megújult színházba tér­nek vissza, amely nagy anyagi áldozatok révén nemcsak kor­szerűbb, hanem szebb is lesz, olyan, hogy abban szívesen dől goznak majd a szinház művé­szei. Ezután Lendvay Ferenc,, fő­rendező tartott évadzáró beszá­molók Bevezetőben javasolta, hogy a társulat küldjön távira­tot a betegen fekvő igazgató­nak, Katona Ferenc elvtárs­nak, s a javaslatot a megje­lentek nagy tapssal fogadták. A színháznak a most lezárt évadban elért eredményeit ér­tékelve elmondotta, hogy ez év ben az opera és balettegyüt­tessel gazdagodott a színház. Az opera- és balettbemutatók bebizonyították, hogy a pécsi művészek ebben a műfajban is tudnak eredményeket elérni. Ugyanakkor gazdag, változa­tos műsort adott az együttes a pécsi közönségnek prózai és zenés művekben is. Az értékelés során elmon­dotta, hogy a kamaraszínház és a nagy színház párhuzamos működése során megoszlott a közönség, s míg a kamaraszín­házban elsősorban a prózai előadásoknak volt sikerük, a Nemzeti Színházban inkább a zenés vígjátékok és operettek vitték el a pálmát. Érdekes módon változott meg a táj­előadásök közönsége, ott ugyan is szintén a prózai művek bizo­nyultak sikeresebbnek. Hang­súlyozta, hogy ezeket a ta­pasztalatokat a következő évad műsortervéneit összeállítása­kor majd figyelembeveszik. Elmondotta azt is. hogy a színháznak az idei nyári idény­ben történő rekonstrukciója so­rán a földszinti nézőtér elavult faszerkezetét korszerű vasbe­tonépítménnyel cserélik fel, a bútorzatot és a páholyokat is korszerűsítik, az öltözőket pe­dig szintén új, modem kivi­telben, műanyagborítással ké­szítik el. Végül bejelentette, hogy idén is — mint minden évben —1 többen elhagyják a Pécsi Nem­zeti Színházat, hogy másutt folytassák művészetüket, vi­szont helyükbe új színészek ér­keznek, s többek között meg­erősödik a balettkar is. amely a következő évadban már húsz tagú önálló együttesként áll a közönség elé. A beszámoló okán a Pécsi Nemzeti Színház művészei és dolgozói búcsút vettek színhá­zuktól és megkezdték nyári szabadságukat, bár sokuknak a nyáron is lesz még feladatuk, mert az együttes többek kö­zött Budapesten is vendégsze­repei, s az operaegyüttesnek a Carmen-ben szereplő művészei kedden még a szabadtéri szín­padon tartandó előadásban lépnek fel. A színháztól Avar István, Petőházi Miklós, Vetró Margit, Gyapai Yvette, Somló Ferenc, Fülöp Mihály és Galambos György elmegy. Avar István a Madách Színházba, Vetró Mar­git a Budapesti Operettszínház ba szerződött. A bőrgyári KISZ-szervezet fiataljai Szentlászlóra készülnek A börgyári KISZ-szervezet fiataljai július 17-én baráti találkozót rendeznek a szecrt- lásztói termelőszövetkezet KLSZ-szervezetével. A szemt- lászlói termelőszövetkezetet a bőrgyár dolgozói patronálják Ez a baráti találkozó egész­napos lesz. Mintegy harmin­cán mennek ki a szövetkezetbe ezen a napon. Kint lesz a gyár zenekara is. Lesz ezenkívül futballmérkőzés és a kultúr- csoport tagjai este műsort ad­nak a községi kultúrházban, utána pedig bállal zárul a va­sárnapi találkozó. Timár Valéria 24 évet „hiányzott”. ö a legfiatalabb 've­gyésztechnikusa a gyárnak, még csak egy éve van itt, de reméli, hogy itt ünnepli majd a vállalat 50. évet jubileumát is.

Next

/
Thumbnails
Contents